Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-06 / 4. szám

www.istergranum.hu 2006. január 6., péntek • HÍDLAP 5 Egyre több helyen jelent problémát a víz ✓ Áradással fenyeget az Ipoly és a Garam, több helyen okoz gondokat a belvíz Folytatás az 1. oldalról „A felújítást ebben az évben min­denképp el kell végezni, mert a község eddig a patakba vezette a vizet, ebben azonban jelentős hordalék halmozó­dott fel. Tehát nemcsak a vízelvezető árkok felújítására, hanem a patakme­der kitisztítására is mielőbbi szükség van” - fogalmazott Török János. A belvíztől kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik Csolnok, ahol inkább a csapadékvíz levonulása okoz sok kárt, mondta Hangya Gáborné, az önkormányzat munkatársa. Jelen­leg a hirtelen olvadó hó és a napok­ban leesett eső miatt két pincét is el­öntött a víz. A községben a vizet csak nyílt árkokba tudják elvezetni, s ezek karbantartásához saját tőkéjüket használják fel, állami támogatásra nincs szükségük - tudta meg lapunk. A sok csapadék előreláthatólag nem okoz gondot Esztergomban és a város környékén, tájékoztatta a Híd- lapot Janák Emil, az Észak-dunántú­li Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. Jelenleg a tér­ségben csupán kisebb vízfolyások alakultak ki, igazán aggasztó helyzet Még 2005 nyarán indult a me­gyében a Pigmalion Projekt nevű foglalkoztatási szolgáltatás, melyet az Európai Unió 47 millió forinttal támogatott. A projekt célja, hogy egy komplex képzés keretében a tartósan munkanélkülieket álláshoz juttassa vagy szükség esetén továbbképezze. A program koordinátora, az Utcai Szociális Segítők Egyesületének (USZSE) szakmai vezetője, Hoffmann Kriszta lapunknak el­mondta, hogy a projekt fő célja a hátrányos helyzetű, illetve a tartósan munkanélküli emberek munkaerő­piaci reintegrációja, azaz mielőbbi bejelentett álláshoz juttatása. Az Egyesület vállalta, hogy 120 embert von be a programba és legalább hat­vannak szereznek munkát. Maga a foglalkoztatási projekt nem pusztán Folytatás az 1. oldalról Most mégis úgy tűnik, hogy a szin­te ingyen megvalósítható terv mégis kútba esik. A két település között tíz évig, 1990-től 2000-ig működött egy ideig­lenes közúti híd, melyet évente 10-20 napra, ünnepek idején, határőrök fel­ügyelete mellett megnyitottak a la­kosság előtt. Ezt végül el kellett bon­tani, mert egy árvíz komolyan meg­rongálta a szerkezetet. Ipolydamásd azóta küzd egy új híd létesítéséért, készültek már tervek, melyeket végül el kellett vetni, most pedig az Interreg programban pályáztak a ter­veztetésre. Nemrégiben a Pest Me­gyei Önkormányzat ingyen honvéd­ségi hídelemekhez jutott, ezeket aján­lották volna fel a településnek. „Kide­rült, hogy a katonai hídelemek fel- használásához mindenképp szükség lett volna állandó pillérek megépíté­sére, ez pedig ütközött volna a pályá­zati kiírással. Sajnos szinte biztos, inkább a Bakonyban van, ahol több hektárt öntött el a víz és a szántóföld is víz alá került nagy területen. Az Ipoly felső szakaszán a sok csa­padék viszont már annál több gondot okozott: Ipolybalogon másodfokú ár­vízkészültség van életben a kiáradt Ipoly és annak kanálisai miatt. Jelen­tősebb csapadék a hét eleje óta nem esett, a vízszint ezért nem emelkedik tovább, így sem az emberek, sem pe­dig azok tulajdona nem került ve­egy állásinterjúra felkészítő tanfo­lyam, hanem komplex képzést nyújt. Elsőször pszicho-szociális, gazdasá­gi, jogi, és kommunikációs ismerete­ket szereznek a jelentkezők, hogy könnyebb legyen az újbóli tanulás, a munkába állás, ez egyfajta mentális képzés. Ezután következik az alap­szintű felzárkóztatás azoknak, akik­nek nincs meg az általános iskolai végzettsége. Végül szakmai képzés jön, melyet az adott munkaügyi köz­pontokkal egyeztetve szerveznek, különböző tanfolyamok keretében. A számítógép-kezelő tanfolyamtól kezdve sokféle lehetőség közül vá­laszthatnak a résztvevők. A projekt különlegessége, hogy hat hónapig a munkába állás után is segítik az ügy­feleket, mindenkinek személyes mentora van, akivel megbeszélheti problémáit, így nincsenek magukra hagyva a munkakezdés kezdeti ne­hogy ez a lehetőség csak vágyálom marad, nem kockáztathatjuk az uniós forrásokat” - mondta Gosztonyi Jenő polgármester, de hozzáfűzte: egyez­tetések indultak meg arról, hogy a felajánlott hídelemeket esetleg más helyen lehessen felhasználni, olyan települések összekötésére, amelyeket szintén elválaszt az Ipoly és kevesebb esélyük van állandó híd létesítésére. A damásdi hídtervnek mindazonál­tal volt valamennyi realitása, mert el­méletileg az eurorégió területén ápri­lis elsejétől több helyütt állandó el­lenőrzés nélküli turistacélú határátlé­pési pontok nyílhatnak meg, így Ipolydamásd és Helemba között is. Az osztrák és szlovák határszakaszon már kijelölték a helyeket - tudtuk meg Kovács Ivántól, a Határőrség Or­szágos Parancsnokságának szóvivőjé­től. Ennek a „kedvezménynek” - ami kizárólag turista- és zarándokútvona­lakat érintene - feltételei biztosítot­tak, ám a felsőbb szintű, kormánykö­szélybe. A Garam vízszintjének emelkedése a Lévai járásban található Kalinciakovo és Podluzany községek­ben okozott nagyobb problémát, itt harmadfokú árvízkészültséget kellett elrendelni kedden. Érsekújvárban a Nyitra folyó vízszintje áradt meg, és elsőfokú készültség van érvényben. A régiónk falvai közül Ipolybélen, Ipolyszakállason, Ipolyvisken, Szetén, Vámosladányban és Léván voltak gondok a sok eső miatt. A leg­Egy új rendelet szerint szeptem­bertől 15 évesen akkor is beirat­kozhat valaki a szakmunkáskép­zők felzárkóztató osztályába, ha nem végezte el a nyolc általánost. Eddig ez csak 16 éves kortól volt lehetséges. Ugyanakkor több poli­tikus szerint a változtatás holtvá­gányra vezetheti azokat a hátrá­nyos helyzetű fiatalokat, akik sze­rezhetnének magasabb szintű végzettséget is. hézségeiben sem. A programot ta­valy nyáron indították, több rádió­ban, hírlapban meghirdették, de iga­zán úgy került közel a rászorulók­hoz, hogy egy irodának berendezett mikrobusz járta a megye települése­it, a munkatársak felmérték az igé­nyeket, jelentkezőket toboroztak. Ez a mikrobusz az utógondozásban is zi egyeztetések még folynak az ügy­ben. Amint megjelenik és életbe lép az ehhez szükséges kormányhatáro­zat, a határőrség azonnal intézkedik. A kijelölt helyeken - főként bicikliutakról, turistaösvényekről van szó - csak szúrópróbaszerűen ellen­őriznének a határőrök, de az átlépők­nek ettől függetlenül rendelkezniük kell személyi igazolvánnyal vagy útle­véllel. Pintér Károly, a letkési határ- rendészeti kirendeltség parancsnok­helyettese lapunk kérdésére megerő­sítette, hogy az Ipoly mentén három helyet jelöltek ki az időszakos, turista­célú átkelésre: Ipolydamásdnál, Vámosmikolánál és Szobnál, a Duna- Ipoly torkolatánál kelhetnének át vízi járművel a turisták vagy a helyi lako­sok. Az Ister-Granum Eurorégió te­rületén időszakosan átjárhatóvá válik még a határ Süttő és Dunamocs, Lá­batlan és Karva, Nyergesújfalu és Karva-Csenke, valamint Tésa és Ipolyszakállos-Ipolyvisk között, illet­Országszerte 80-85 lakóházat ve­szélyeztet a belvíz négy megyében - közölte a katasztrófavédelem szóvivője. Dobson Tibor elmondta: Borsod megyében négy faluban mintegy 60-65 lakóházat közelített meg a belvíz, de eddig senkit sem kellett kitelepíteni. Mint mondta, homokzsákokkal, a víz szivattyúzá­sával, átemelésével védekeznek a helyszínen. Szintén több települé­sen okoz gondot a belvíz Hajdú- biharban, Jász_Nagykun-Szolnok, Somogy és Fejér megyében. rosszabb helyzet a Párkánytól pár ki­lométerre fekvő Ipolyszakállason ala­kult ki. Szondi Ilona, a község anya­könyvvezetője a Hídlapnak elmond­ta, hogy falujukban nemcsak az Ege­res patak öntött ki, hanem a talajvíz is nagyon magas. „Azoknak a házaknak az alsó részeit, amelyek alatt pince van, elöntötte a talajvíz, így most a falu nagy része problémákkal küzd, a lakosok folyamatosan szivattyúzzák ki házaikból a feltört talajvizet”. sokat segít és a szervezők szerint az országban egyedülálló, hogy a szol­gáltató keresi meg az embereket, akik amúgy nem feltétlenül keresnek meg ilyen szervezeteket. Bokrosné Nagy Margit, a program szakmai vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy Esztergomban tizen­három jelentkező kezdte el a progra­mot, nekik még tart a felzárkóztató képzés. Ha ezzel végeztek, akkor el­kezdődhet a szakmai képzés, a tanfo­lyamok előkészítése, megszervezése most folyik. Ennek során figyelembe veszik a résztvevők igényeit, esetle­gesen már meglévő gyakorlatukat, és megpróbálnak a munkaügyi köz­ponttal közösen megoldást találni. Bokrosné hozzátette, hogy nagy az érdeklődés az eladói, pénztárgépke­zelői, fakitermelői és a kőműves tan­folyamok iránt. ve Esztergom-Párkány-Garamkö- vesdnél a Duna és a Garam torkolatá­nál. Ez főképp a kenutúrázóknak je­lentene nagy könnyebbséget, ám egy­előre egyeztetések folynak arról: pon­tosan mi minősüljön vízi járműnek. Mert alacsony vízállásnál például az is előfordulhat, hogy valaki kerék­párját áttolva lépi át a határt. A bi­zonytalanságok ellenére Pintér Kár­oly mégis 90 százalékra ítélte annak az esélyét, hogy idén áprilistól októ­ber végéig ezek a már kijelölt, a ké­sőbbiekben természetesen táblákkal is jelzett szárazföldi és vízi pontokon a schengeni határnyitás egyfajta előzményeként ellenőrzés nélkül me­hetnek át a kerékpáros, gyalogos és kenuzó turisták egyaránt. Ezek az ideiglenes átkelők azért is praktiku­sak, mert a határőrség szempontjá­ból szinte semmilyen plusz költség­gel nem járnak, szükségtelen az ál­landó munkaerő, épület biztosítása. • Szabó Hainal Elégedett-e a közútke­zelők munkájával? Az év végén lehullott hó napokig nehezí­tette a közlekedést az országban és a ré­gióban is, most pedig a szaporodó kátyúk miatt bosszankodnak az autósok. A hóel­takarítás és a kátyúk eltüntetése a köz­útkezelők feladata, akik állítják: bár mindent megtesznek, sok esetben szinte tehetetlenek az időjárással szemben. Szekeres Anikó (gyöngyékszer készítő) Kellemetlen dolog a kátyú, de meg kell ér­teni, hogy esős időben, olvadó hóban legjobb esetben is csak ideigle­nes javításokat lehet végezni. Az utakkal nem lehet senki sem elégedett, de ha most megjavítanak valamit, egy hét múlva újra feltörik. Ahol min­denképp szükséges, ott azonnal meg kellene oldani a kátyúproblémát, ta­vasszal pedig jöhet a teljes javítás. Vincze Miklós (építész) B Szörnyű az utak hely­zete, és nagyon gyor­san romlik. A kátyúk miatt össze-vissza kell rángatni a kormányt, ami balesetveszélyes. Az ország unióhoz va­ló csatlakozása miatt is különösen fontos lenne Esztergom útjainak normális karbantartása. Thier Edit (titkárnő) Van kátyú bőven, és a rengeteg úthibát eddig a hótól nem is lehetett látni. Sok helyen kike­rülhetetlen, nem kí­méli az autót. Kataszt­rofális a helyzet, és rá­adásul sehol nem látni figyelmezte­tő táblát, amire szükség lenne, mert akkor a vezető talán jobban odafigyelne az útviszonyokra. Gerhard Bock (cégtulajdonos) Szinte minden héten ellátogatok az eszter­gomi telephelyünkre Ausztriából, tehát gyakran találkozom az utak rossz helyzetével. Valóban sok a kátyú, és biztosan vannak olyan helyek, ahol nálunk sem javítják gyorsab­ban őket, mint itt, de általában véve azért Magyarországtól nyugatabbra sokkal jobbak az útviszonyok. Molotov-koktél egy diszkóban Érsekújvár. Kedden a koraesti órák­ban egy ismeretlen férfi Molotov- koktélt dobott a város egyik szórako­zóhelyébe. A gyújtóbomba nem sebe- sített meg senkit, az anyagi kár viszont jelentős. Mivel számos elektronikus berendezés volt az épületben, a tűzol­tóság ellenőrzést is tartott, nehogy újabb kárt okozzon egy fellobbanó szikra. A tettest egyelőre még keresik. Drágult a helyi közlekedés Párkány. Január elsejétől drágult a párkányi tömegközlekedés, ennek ér­telmében az eddigi kilenc koronáról tíz koronára emelkedik a viteldíj. Ezenkí­vül a poggyászjegy és a félárú jegy is öt koronába kerül. Aki utazási kártyá­val fizet, az továbbra is nyolckoronás, kedvezményes menetjegyet vásárolhat. • (hatvani-szép) Pigmalion Projekt segíti a munkanélkülieket Egyelőre úgy tűnik, hogy sikeres a Komárom-Esztergom megyei felzárkóztató program / Áprilistól megszűnik a határellenőrzés? Idén már több helyen schengeni-módra kelhetünk át a határokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom