Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-31 / 21. szám

4 HÍDLAP • 2006. január 31., kedd www.istergranum.hu Újra megnyílhat a zselízi kórház A február elseji időpont csúszik, de a biztosítók hajlanak a megegyezésre A zselízi önkormányzat épülete. Folyamatosan napirenden a kórház. Pilismaróti beszélgetések Meggyes Tamás polgármester a térség jövőjéről Folytatás az 1. oldalról Az egészségügyi intézményben a szakemberek kisebb hiányosságokra is akadtak, ilyen például a műtök padlója, amelyet ki kell cseréltetni. A tiszti főorvos és az egészségügyi biz­tosítók ígéretet tettek arra, hogy ha a csütörtökön kifogásolt dolgok meg­oldódnak, akkor újra megnyithatja kapuit a kórház. Az egészségügyi biztosítók miatt régebben kialakult felfordulás most már megoldódni látszik: ha a kórház működik, akkor szerződést kötnek ve­le. így tesz a Hídlapban már többször is említett Általános Egészségbiztosí­tó is, akik nagy mértékben hozzájá­rultak az intézmény bezárásához. Ré­gebbi nyilatkozatuk szerint nem sze­retnék betegeik biztonságát veszé­lyeztetni azzal, hogy a zselízi kórház­ban kezelik őket, jelenleg viszont tár­gyalások folynak, és ha a gyenge pon­tok valóban eltűnnek, akkor ők sem hátrálnak meg a szerződéskötés elől. A kórház és az ott dolgozók számá­ra nagy problémát jelent többek kö- j zött, hogy a teljes decemberi fizetést j még senki sem kapta kézhez, és való- | színűleg a januári bér kifizetésével is j gondok lesznek. Az intézménynek a 2005-ös év végére 6 millió koronás, azaz 42 millió forintos tartozást sike­rült összegyűjtenie. Nagy Géza véle­ménye szerint ezen csak egy módon lehet változtatni, mégpedig úgy, ha megfelelő vásárlóra talál a kórház, j Emellett nagy gondot okozhat az is, hogy a Szociális Biztosító hatmillió koronás, azaz 42 millió forintos adós­ság miatt végrehajtási eljárást indí­tott a kórház ellen, a polgármester el­mondása szerint a törlesztés első részlete a jövő héten érkezik meg az említett biztosítóhoz. Alig két héttel ezelőtt Csáky Pál ke­zébe vette a zselízi kórház ügyét: fel­kérte a zselízieket, hogy készítsék el az újraindítás progremtervét, amely aztán Rudolf Zajac egészségügyi mi­niszterhez került. Csáky annak érde­kében, hogy elkerülhető legyen a kór­ház végleges bezárása, az egészségbiz­tosítókkal való egyeztetésre kérte a szaktárca vezetőjét. Bugár Béla, az MKP elnöke és Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője szintén tett ha­sonló lépéseket. Nagy szerint ennek a sokoldalú támogatásnak is köszönhe­tőek az eddig elért „sikerek”. • Berényi-Szép „Legyen mindannyiunknak jobb” - ezzel a szlogennel indult konzultá­ciós sorozat tavaly Pilismaróton. Az eseményeken a település valamint megyénk és országunk sorsát érintő kérdésekről beszélget Bereznai Ti­bor és Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere. A következő alkalom pénteken este hat órakor, a maróti Művelődési Házban lesz. A fórumon lehetőség nyílik arra, hogy a lakosok és a települések veze­tői megismerjék egymás gondjait, megoszthassák egymással elképzelé­seiket, terveiket, beszélgessenek problémáikról, orvosolják gondjaikat. A szervezők olyan alkalmat szeretné­nek teremteni, ahol nem pártpolitikai viták, hanem a térség közös sorsát előmozdító beszélgetések zajlanak. A témák között szerepel többek között az is, hogy az Ister-Granum Eurorégió mennyiben tudja segíte­ni Pilismarót európai uniós pályá­zatokon való indulását, illetve, hogy milyen szerepet tölthet be a község a dunakanyari térség életében. Az országos szintű, de mindenkit érin­tő problémák közül terítékre kerül a közigazgatás megreformálása, haté­konyabbá tétele, illetve a gazdasági problémák és lehetséges megoldá­suk is. A helyi lakosokat a legköze­lebbről érintő téma pedig a Duna­kanyar mint tájegység idegenfor­galmi fejlesztése lehet. A szervezők várnak minden, a közös sorsunkról beszélgetni vágyó pilismaróti pol­gárt péntek este hat órakor a Műve­lődési Házba. A legutóbbi rendkívüli ülésen 4,3 millió korona kölcsönt hagyott jóvá az ipolysági kórház számára a város képviselő-testülete. A kölcsön célja, hogy az egészségügyi intézmény törleszthesse a Szociális Biztosítóval szemben fennálló adósságát. A szükséges összeget a használaton kívüli kórházi épületek eladásából kívánják biztosítani. A héten megtartott kép­viselő-testületi ülésen ismertették a város részéről eladhatónak ítélt épü­leteket. A képviselő-testület, illetve az igazgatótanács részéről más épület eladását javasolták és szavazták meg. • Pálovics Klára Sokba kerülhet a hegyi mentés A mentőszolgálatot legtöbbször a lengyel és magyar turisták riasztják w Vödrös Attila LAP(SZ)EL Az évértékelés apró jele Mint egyszerű polgár mondhatom, örömérzés járt át Orbán Viktor évér­tékelő beszédét hallván. Örültem a karakteresen megfogalmazott gondo­latnak, mely szerint Magyarországnak olyan országnak kell lennie, amely nekünk magyaroknak otthonunk, amelyben minden más nációhoz tartozó­val szemben előnyt élvezünk, amit nevezhetünk népiesen az otthon mele­gének. Örömmel töltött el, hogy a volt miniszterelnök most is hangsú­lyozta: a büntető törvénykönyvben megfogalmazott paragrafusoknak szi- gorúabbaknak kell lenniük akkor, ha kiskorú gyermekek vagy idősek ellen követnek el bűncselekményt. Örömmel töltött el, hogy ország-világ tudtá­ra adatott, a velünk élő cigányközösségeknek jelenlegi sanyarú helyzetük­ből csak a tanulás és a munka jelenthet kiemelkedést. Öröm járt át, ami­kor a mezőgazdaságról szólván azt mondta, hogy majd kormányzásuk ide­jén a földből élők miniszteriális érdekképviseletét egy közülük valónak kell ellátnia, aki politikai érzékkel megáldott ugyan, ám alapvető ismeretei a gazdálkodás területéről származnak. Minden magyart jó érzéssel tölthetett el mindaz, amit az egészségügyről, az infrastruktúráról, például az autópályákról mondott, hiszen érzékelhető volt: mondandóját valóban a nemzeti konzultáció alkalmával hallott ta­pasztalatokra építette. Az egész beszéd során az az érzésem volt, hogy ugyanezeket a dolgokat én már ennél fésületlenebb formában, nem követ­kezetesen felépítve, de hallottam. Hallottam a gazdatüntetésen, hallottam a médiában megszólaló nemzetért, hivatásért aggódó tudósoktól, szakem­berektől, és hallottam kétkezi munkásoktól vonaton, fodrászüzletben és ki­váltképp azon a helyen, ahol többnyire férfiemberek gyűlnek össze, s ha már összegyűltek, megisznak néhány fröccsöt. Szóval kocsmákban. Ez is bizonyítja, Orbán Viktor évértékelő beszéde ez alkalommal nem annyira a politikáról, mint a magyar emberek életérzéséről szólt. És ezt számomra nemcsak a tartalom bizonyította, hanem a látvány is. Be­széde elején, amikor a jelenlegi magyarországi állapotokkal foglalkozott, szinte rémülten szóltam a képernyőt velem együtt nézőkhöz: Teremtőm, Orbán nem könnyedén fejből, hanem papírból beszél, hiszen pillanaton­ként vetette tekintetét az előtte fekvő lapokra, s rakta azokat egyik oldalról a másikra. De csak addig, amíg a jelenlegi állapotokat ecsetelte, mert ab­ban a pillanatban, amikor szövetségük kormányzati elképzeléseit vázolta, már a magabiztos államférfi igazi lényének megfelelően nem volt szüksége haladást segítő mankóra. Apró jel. Gyanítom, nem sokan vették észre, de akik észrevették, azokat egy ilyen apróság is nyugalommal áraszthatta el, s tán egy kicsit markán­sabban fogalmazzák meg a fodrászüzletben, a vonaton, avagy a kocsmák­ban a politikai változás igényét. Az ajtónak ütközött a biciklis Ógyalla. Hét napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett egy kerékpá­ros egy autós fiygelmetlensége mi­att. Az út szélére parkoló Skoda veze­tője úgy nyitotta ki az autó ajtaját, hogy nem győződött meg arról, érke­zik-e valaki mögötte. A kerékpáros már nem tudta elkerülni a balesetet, és nekicsapódott az ajtónak. A sze­mélyi sérülésen kívül több mint öt­ezer koronás kár keletkezett. Folytatás az 1. oldalról Lapunk azzal kapcsolatos kérdésé­re, hogy ki fizeti a hegyi mentés díját, a mentőszolgálat vezetője elmondta: a jelenlegi törvény értelmében a mentésért - mivel az állami szolgálta­tás -, az érintetteknek nem kell külön fizetniük. Ez év július elsejétől vi­szont Szlovákiában hatályba lép egy módosított törvény, ennek értelmé­ben a síelő vagy hegymászó turisták kötelesek lesznek fizetni a mentők szolgáltatásaiért. Különösen akkor, ha nem tartják be a biztonsági szabá­lyokat és mellőzik a hegyi mentők sí­terepre vonatkozó ajánlásait. Az év második felétől azoknak, akik igény­be veszik a hegyi mentők szolgáltatá­sait, huszonöt és hetvenezer korona közötti összeget (175 ezer-490 ezer fo­rintot) kell fizetniük. Ezt az intézke­dést a magas mentési költségek indo­kolják, és ez a tarifa ráadásul nem tar­talmazza az orvosi ellátás költségét. A mentőszolgálat előírásait figyelmen kívül hagyok akár százezer korona, vagyis hétszázezer forintnak megfele­lő pénzbírságot is fizethetnek a men­tési feladat súlyosságától függően. • B. SZ. Családi pótlék: ki fizet a végén? A külföldi vendégmunkások is részesülhetnek a szociális juttatásokban Az Európai Unió minden tagálla­mában létezik a családi pótléknak megfelelő' állami szociális támoga­tás. Az unió e szerint koordinálja a családtámogatás kifizetését, hogy a kettős kifizetés elkerülhető legyen. Lapunk információi szerint minden munkavállaló abban az országban jogosult családtámogatásra, amely­ben munkát vállal, mégpedig az adott ország állampolgáraival azo­nos feltételekkel. Jó tudni, hogy a támogatás ugyanakkor kifizethető abban az országban is, amelyikben a jogosult személy gyermekeinek állandó lakhelye van. Szlovákiában családi pótlékra min­den gyermek jogosult. Az állami szo­ciális támogatás összege jelenleg egy­ségesen 540 korona. A jogosultság felső korhatára 25 év, amennyiben a gyermek alap-, közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytat, vagy aki egészségi állapota miatt nem folytat tanulmányokat, és dolgozni sem ké­pes. Viszont nem jogosult családi pótlékra az a szülő, akinek a gyerme­ke ugyan megfelel a fenti feltételek­nek, viszont rokkantsági nyugdíjat kap, vagy felsőfokú másoddiplomás képzésen vesz részt. Szabadi Szilvia, a Magyar Állam- kincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának nemzet­közi kapcsolatok osztályának munka­társa lapunknak elmondta: a családi pótlék igénylőjének onnan jár családi pótlék, ahol a munkavégzése alapján biztosítási jogviszonya van. A Ma­gyarországon dolgozó külföldi mun­kavállalók gyermekük után családi pótlékra jogosultak az országban ér­vényes jogszabályok szerint. Az igénylőnek az „Igénybejelentés csa­ládtámogatási ellátásokra” elnevezésű formanyomtatványt a munkahely szerint területileg illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságá­nál vagy kirendeltségénél kell bead­nia. Az államkincstár az igénybeje­lentés alapján egy E 411 jelű nyom­tatványt küld a szlovák illetékes hiva­tal részére, majd onnan visszaigazo­lást kap arról, hogy az adott igénylő Szlovákiában jogosult-e családi pót­lékra. Nemleges visszaigazolás ese­tén, illetve a minden esetben kötelező személyes dokumentumok alapján a magyarországi hivatal fogja folyósíta­Január elsejétől a családi pótlék mértéke az alábbiak szerint ala­kul: egy gyermek esetében a pót­lék 11 ezer forint, egyedülálló szü­lő esetén ezer forinttal több. Két­gyermekes családokban gyerme­kenként 12 ezer, de két gyermeket egyedül nevelő szülő esetén gyer­mekenként 13 ezer forint a jutta­tás. Három és több gyermekes családoknál egy gyermekre 14 ezer forint, egyedülálló szülőknél gyermekenként 15 ezer forint csa­ládi pótlék jár. ni a pótlékot. Tudni kell azonban, hogy ha a szülők részéről mindkét tagállamban van munkavégzés, akkor az otthoni szülő munkaviszonya sze­rint jár a családi pótlék. Ebben az esetben viszont az apa révén pótlék különbözet illeti meg a családot, mi­vel a Magyarországon folyósított csa­ládi pótlékok összege magasabb, mint Szlovákiában. Ha mindkét szülő Ma­gyarországon vállal munkát és emel­lett naponta ingáznak, akkor a ma­gyar állam fizeti a családi pótlékot. • Berényi Szilvia

Next

/
Oldalképek
Tartalom