Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-31 / 21. szám
www.istergranum.hu 2006. január 31., kedd • HÍDLAP 5 A zimankó már a vízaknákban van! Az elfagyott vízórák több százezer forintjába is kerülhetnek a gondatlan tulajdonosnak nését, mivel ilyenkor általában az okoz galibákat, hogy a használaton kívüli házak megfagyott vízvezetékei kezdenek kiengedni. Ennek következtében folyamatosan szivárogni Folytatás az 1. oldalról Néhol az okozta a gondot, hogy a vízóra a pincében volt, s a ledobó nyílásokat nem minden esetben fedték be megfelelően. A Vízmű Rt. hibaelhárító csoportjainak volt munkája bőven. Több mint száz bejelentés érkezett csak a múlt hét eleje óta az esztergomi központba, s volt olyan nap, amikor 30 bejelentésre kellett volna kimenniük. Am ez szinte fizikai lehetetlenségnek bizonyult, mivel a vízórák kiolvasztásának és cseréjének elvégzése átlagosan két órába telik. Ezért több esetben csak fél- vagy egynapos csúszással tudták orvosolni a panaszokat. A vízórák cseréjének a tulajdonosokra háruló átlagos költsége 10-15 ezer forint között mozog, mely összeg azonban - a probléma nagyságához mérten - jelentősen emelkedhet is. Botos szerint az enyhülés sem hozza magával a bejelentésszám csökkeA vízaknákat alapesetben - a Magyarországon 70 centiméteren lévő fagyhatár értékét figyelembe véve - nyolcvan centiméter és egy méter közötti mélységűre ássák. Ezen túl gyakran az is elég, ha az aknákat nejlonnal borítjuk be, ezzel meggátolva a szél befújását, ám ahol erősebb a szél, ott a szalma, a kartonpapír és a hungarocell is nagy segítséget jelenthet. A cél minden esetben a föld melegének megtartása. Ha a pincénkben található a vízóra, akkor célszerű a ledobó ablakot szintén betámasztani hungarocellel. vagy folyni kezd a víz, s egyáltalán nem biztos, hogy ezt a szomszéd vagy a tulajdonos észre is veszi. A hibaelhárítást nehezíti, ha a vízmű munkatársainak még a tulajdonost is fel kell kutatnia. Ugyanis amíg a magánterületre nem tudnak belépni, addig a munka sem kezdődhet meg. Azonban ahol rendszeresen használják a bekötő-vezetékeket, ott nem okozhat nagyobb gondot a sarkvidéki hideg. A vízvezetékek és a vízóra folyamatos ellenőrzése azonban nagyon fontos, hiába kerül a berendezés egy-másfél méterre a talajszint Egy 300 méter mély karsztkútban lévő szivattyú égett le Pitisszent- léleken, így a háromszázötven lakosú település átmenetileg víz nélkül maradt. Szombaton még volt víz, ám vasárnapra teljesen megszűnt a szolgáltatás. Botos Tamás a Vízmű Rt. esztergomi üzemének vezetője elmondta, a kijavítást megkezdték, ám a kivitelezés nem egyszerű. Mivel már pénteken délután észlelték a hibát, megkezdhették a megfelelő munkakörülmények kialakítását. A konkrét munkát azonban csak tegnap kora reggel kezdhették meg, s várhatóan ma estére vagy holnap reggelre ismét működésbe hozhatják a rendszert. A település lakói addig is lajtos kocsikból juthatnak az elengedhetetlen folyadékhoz. alá, mivel ha nem vesszük észre időben a bajt, akkor akár több százezer forintos kár is érhet minket az elfolyó víz miatt. Érdemes tehát a hétvégi házak táján - legalább a mostani nagy hidegek idején - heti rendszerességgel megnézni a vízórákat, és sohasem árt az otthoni vízrendszer gyakoribb ellenőrzése sem. • Bódi Gergő Uj mundért kapnak a rendőrök Az autópálya-rendőrök tesztelik az új egyenruhát Mindannyian emlékszünk a december 30-i kaotikus közlekedési viszonyokra: a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű hótól a közlekedés megbénult és autók százai szenvedtek balesetet az országban. Ekkor ismét bizonyságot nyert az autópálya-rendőrség régi panasza: a jelenlegi egyenruhák nem alkalmasak az ilyen helyzetek kezelésére. A jelenleg használt bőrdzseki megkeményedik a hidegben, a nadrág pedig átázik a csapadéktól és ráfagy a lábukra. A már egyébként is korábban megindult ruhaváltási folyamatot meggyorsította a panasz, így azonnali hatállyal, nagyon rövid határidőkkel megindították a közbeszerzési eljárást - tudtuk meg Oberling József alezredestől, az utó- pálya-rendőrség helyettes parancsnokától. Február elején tehát már megtarthatják a ruhapróbákat, és a hónap közepétől pedig ezt használhatják a szolgálatban az autópálya-rendőrök. Az új egyenruhák minden időjárásra alkalmasak lesznek, az új összetételű anyag ugyanis kifelé lélegzik, befelé viszont nem enged se meleget, se hideget. Színében is változik a viselet, így már nem lesz mással (pályamunkásokkal, köztisztasági munkásokkal) összekeverhető, árnyalatában és fazonjában is elüt mindentől, a védjegylevédési eljárás már el is kezdődött. Mivel az új egyenruhát huzamosabb ideig fogják viselni, ezért fél éven belül további apróbb változtatásokat kérhetnek a rendőrök a ruházaton. Egyelőre csak az autópálya őrei viselik az új egyenruhát, de ha beválik, és az anyagi feltételek is megengedik, akkor a későbbiekben minden közterületen dolgozó rendőr ilyet kap. • P.K. Uniós segély a márkushegyi bányának A szakemberek tíz évet jósolnak az utolsó szénbányának Az elmúlt két évtizedben sorra zártak be az ország szénbányái. Mára hazánkban csupán egy mélyművelésű bányában folyik még a termelés, a Vértes északnyugati lábánál fekvő 43 négyzetkilométer területű, összesen 230 km hosszú vágattal rendelkező Márkushegyi Aknaüzemben. A Lencsehegyi Szénbányák Kft. ügyvezetője, Fehér Ernő elmondta, hogy a szűkebb környezetünkben működött szénbányák a 80-as évek elejétől kezdve folyamatosan szüntették be a szénkitermelést. Az utolsó működő bánya a Kesztölc melletti Lencsehegy volt, itt 2003 októberében szűnt meg a szénbányászat. A bányabezárásokat a gazdaságtalan kitermelés, az elavult technológia és az egészségtelen körülmények indokolták. Az 1981-ben, az eocén program keretén belül megnyitott márkushegyi bánya ezzel szemben rendkívül magas fokú gépesítettséggel, korszerű technológiával dolgozik. Eleinte évente 2 millió tonna szenet adott a bánya, ma már csak 1,3 milliót. A kitermelt mennyiség 99 százaléka villamos energiává alakul át az oroszlányi hőerőműben. A lakossághoz mindössze 1 százalék kerül, de a szén a kényelmesebb fűtést biztosító és nem utolsósorban magasabb állami támogatást élvező gázfűtőanyag mellett nem is kelhet versenyre. Az ágazat hátrányának ellensúlyozásaképpen az Európai Bizottság múlt heti döntése értelmében a Vértesi Erőmű Zrt. megkaphatja a 67,6 millió forintos szénbányászati segélyt, amit a magyar állam irányzott elő számára a hazai széniparra vonatkozó szerkezetátalakítási terv keretén belül. Ez a döntés lehetővé teszi továbbá, hogy a 2010-ig terjedő időszakban többmillió forint összegű állami támogatás segítse a márkushegyi üzem működését. • Gábor Éva A kormány lemondott a cigányságról? Tiltakoznak a cigányszervezetek Gyurcsány kijelentései ellen Orbán Viktor tegnapi évértékelő beszédében a magyarországi cigánysággal kapcsolatban kijelentette: véleménye szerint a cigány közösség számára Magyarországon a felemelkedés útja az iskolán és a munkán keresztül vezet. A Fidesz elnöke hozzátette, hogy ehhez természetesen valóban munkahelyeket létrehozó gazdaságpolitikát kell folytatni a jövőben, továbbá tanulásra kell ösztönözni a cigány közösséget. Orbán kijelentette, hogy családi pótlék kapcsán megfontolandó, hogy nem kellene-e megint az iskoláztatási támogatás nevet adni, ami azt jelenti, hogy a szülők akkor kapják meg a családi pótlékot, ha egyébként az iskoláskorú gyermek valóban iskolába jár. Az év embere az idegenforgalomban Párkány-Pozsony. Gyetven Miklós, a Vadas igazgatója Pozsonyban az „ITF Slovakiatour 2006” néven rendezett idegenforgalmi nemzetközi kiállítás ünnepélyes megnyitóján vette át Pomothy Lászlótól, a gazdasági tárca államtitkárától a turizmus fejlesztése terén kifejtett tevékenységéért az „Év embere az idegenforgalomban” című 2005-ös díjat. Kerítésnek ütközött Sárisáp. Személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt szombaton éjjel a település belterületén. Egy máriahalmi fiatalember gépkocsijával megcsúszott egy kanyarban és nekiütközött egy ház kerítésének. A vezető súlyos koponyasérülést szenvedett, három utasa könnyebb sérüléssel megúszta a balesetet. Folytatás az 1. oldalról Ezt Romanek Etelka, a megyei munkaügyi központ dorogi kirendeltségének vezetője is lehetetlennek tartja, aki évek óta dolgozik a Határtalan Szív Alapítvánnyal a Töltés utcai romák megsegítése érdekében. Teljesen kizárt, hogy a cigány családok hagynák elvinni a gyermekeket, másrészt az állami gondozás sem tudna nekik biztosítani megfelelőbb szocializációt - vélekedik a szakember. Szerinte a támogatott foglalkoztatások segítséget jelentenek a képzetlen romáknak, ezen túl támogatják még a vállalkozókat, pályakezdők tapasztalatszerzését, de bértámogatásra is van lehetőség. A legfontosabb dolog a felzárkóztatás, legalább a nyolc osztály elvégzésére próbálják rávenni a fiatalokat ingyenes, néhány hónapos tanfolyamok szervezésével, ami mellett ingyen ebédet és keresetpódó juttatást is kapnak. Mindamellett kétségtelenül érezhető a munkaadók előítélete, ami szintén nehezíti a romák elhelyezkedését. A szegénység pedig egészségi állapotukat is determinálja, negyven év felett alig találni egészséges cigány embereket - állítja Romanek Etelka. A cigányság képviselői egyértelműen elutasítják a miniszterelnöki felvetéseket, Góman Gusztáv, az esztergomi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke egyszerűen sületlenségnek nevezte a gyerekek állami gondozásba vételét, a szegénység elleni legfőbb orvosságnak pedig a munkahelyteremtést tartja. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: „a mintegy 700 ezer magyar- országi mélyszegénnyel a piacgazdaság szempontjából nem lehet mit kezdeni, le kell mondani arról, hogy őket a munkaerőpiacra visszahozzák”. • Sz.H. Köt-e külföldi útja előtt biztosítást? Baleset-, poggyász-, felelősségbiztosítás: ezek nélkül más országba elindulni nagyon rizikós lehet még az unióban is. Nem érdemes sajnálni rá a pénzt - még akkor sem, ha például csak egy napra utazik el a család Donovalyba síelni mert ennek hiányában komoly költségekbe verheti magát az ember egy lopás vagy egészségkárosodás miatt. Földesi Márta (GYES-en lévő anyuka) Még nem jártam külföldön, de szívesen elutaznék valahová hosszabb időre. Ebben az esetben biztosan kötnék biztosítást, ötezer forintot talán rááldoznék, de ha csak pár napos lenne az út, valószínűleg nem foglalkoznék ezzel. Varga László (munkanélküli) Egy hosszabb külföldi úton voltam életemben Görögországban. Akkor a biztosítási díj benne volt az utazás költségében, tehát muszáj volt kötni. De szerintem, ha szabadon választható lehetőség ez, akkor is érdemes pár ezer forintot szánni rá. Szabó Györgyi (angoltanár) Többször ellátogattunk már Görögországba, ilyenkor természetesen mindig kötök biztosítást. Legutóbb 21 napra mentünk, valamivel többe került a biztosítás, mint tízezer forint, de fontosnak tartom, hogy legalább a poggyászra, betegségre, autóra legyen biztosításunk. Pándi Krisztina (felszolgáló) Franciaországi utazásom alkalmával kötelező volt biztosítást kötni, de ha nem lett volna az, akkor is megkötöttem volna, mert tudom, hogy szükség van rá. Bármi történhet az emberrel, tönkremegy az autó, eltörik a lábam, ellopják a fényképezőgépem. Ezen nem érdemes spórolni. Árokba hajtott Esztergom. Tegnap délután háromnegyed ötkor Esztergomban a Dobogókői útnál egy személygépkocsi letért a saját sávjából és az árokba hajtott. Az autó egyetlen utasát a baleset helyszínére kiérkező rendőrök vérvételre vitték, mert erős volt a gyanú, hogy alkoholt fogyasztott. A sofőr könnyebben sérült, a vizsgálat az ügyben folytatódik. Túlélte a 60 méteres zuhanást Visegrád. Január 29-én délben kapott riasztást a tűzoltók szentendrei állomása, hogy Visegrád mellett szakadékba zuhant egy autó. A helyszínen kiderült, hogy a visegrádi Fellegvárba tartó szerpentinen haladó autó, eddig tisztázatlan körülmények között letért az útról és 60 méter zuhanást követően ért csak földet. A Mercedes típusú személygépkocsi egyetlen utasa könnyű sérüléssel megúszta a balesetet.
