Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-04 / 2. szám

4 HÍDLAP • 2006. január 4., szerda www.istergranum.hu Fontosak lettek a határon túliak Igényelhető a nemzeti vízum, újra működik a pedagógus-kedvezmény A megye erőművei is olajra váltottak Az orosz Gazprom tegnap már az előírt mennyiségű gázt szállította Folytatás az 1. oldalról „Utánajártunk a dolognak és új fej­lemények láttak napvilágot” - nyilat­kozott az OM sajtosa lapunknak. „Folyamatos az igények elbírálása, előreláthatólag január közepétől újra lehet élni a kedvezménnyel.” A nemzeti vízum megszerzése kapcsán is történt előrelépés, a speci­ális tartózkodási vízumot január else­je óta igényelhetik Románia, Horvát­ország, Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró állampolgárai. A Kül­ügyminisztérium először 2005. októ­A nemzeti vízum megszerzésének feltételei: A Külügyminisztérium honlapján olvasható feltételek alapján a nemzeti ví­zumot azok a külföldiek kérelmezhetik, akik a magyar nyelv megőrzése, ápolása, vagy kulturális, nemzeti identitás megőrzése, vagy államilag elis­mert felsőfokú oktatásban való részvételen kívüli oktatás, vagy a Magyar- országon történő családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erősítése érdekében rendszeresen, kilencven napot meghaladóan folyamatosan kí­vánnak Magyarországra látogatni, illetve ott tartózkodni. A vízumkérelmet formanyomtatványon, díjmentesen lehet benyújtani, amelyhez szükséges az érvényes útlevél és egy arcfénykép. Közölni kell a magyarországi szál­láshely címét, és igazolni kell a megjelölt lakásban való tartózkodás jog­címét. Igazolni kell a tartózkodás célját, továbbá annak teljes időtartam­ára megélhetésének, valamint egészségügyi ellátásának biztosítottságát. A kérelmeket 15 napon belül bírálják el. Megkezdődött az üveggyártás Tatabányán Folytatás az 1. oldalról Most még csak kettő, de a követke­ző években már három műszakban folyik majd az üvegek gyártása. A Napi Gazdaság információi szerint az AGC piacvezető az autókba sze­relhető üvegek gyártása terén és ösz- szesen 23 országban van érdekeltsé­ge. Az üzem, amelynek létrehozása 130 millió euróba került, 55 ezer Pöltl Zoltán négyzetméteren helyezkedik el. Ta­vasszal azonban még egy japán érde­keltségű gyár kezdi el építeni üzemét Tatabányán. A polgármester beszá­molt arról, hogy a Bridgestone gumi­abroncsgyár helyi bázisának föld­munkái már befejeződtek. Vagyis to­vábbi munkahelyek létesülnek majd a közeljövőben az Asahi mellett. • G.K. LAP(SZ)ÉL A forradalom leverői ünnepelnek ma is Jó pár éve erősödik bennem (és másokban is) a gyanú, hogy az 1956-os forradalom leverésében győztes kommunista hatalom szellemi utódai is október 23-án ünnepelnek. Az Oktatási Minisztérium nemrég kezdte meg a jeles nap 50. évfordulójával kapcsolatos rendezvényének reklámozását. A televízióban bemutatott animációs kisfilmben a narrátor azt mondja, hogy „56 forradalma, a fiatalok forradalma volt”. Ez ugyanaz az eltiltó gondolat, ami a '89 előtti időkben a március 15-ét a diákság számára tette csak ün­neppé, csak az iskolákban volt e napon szünet, a hatalom így üzent, márci­us 15-én senki más ne vonuljon sehova, ne emlékezzen meg semmiféle ma­gyar forradalomra. A posztkommunisták most is ezzel a céllal próbálják konzerválni a múltat, ahogy egyik híres művészük, Jancsó Miklós filmren­dező egyik filmjében ki is jelenti, „a múltat nem végképp elfeledni, hanem lenyúlni kell”. Nos, igen. Kommunistáinknak ez a specialitásuk, ők így ér­telmezik a történelemírást, „akié a múlt, azé a jövő is”. Az évforduló kap­csán megrendezésre kerülő iskolák közötti országos versenyről szóló mi­nisztérium által kiadott közleményben például már az 1918-as forradalom is a magyar nemzetért küzdők forradalmaként van megemlítve. Annak el­lenére, hogy tudjuk jól, hogy Kun Béláék vörös terrorjának semmi köze nem volt sem néphez, sem nemzethez. A jelenlegi baloldal ezekkel az ügyes csúsztatásokkal próbálja rehabilitálni a nemzetre rontó elődeit. Az 56-os forradalomról szóló országos versenyt beharangozó reklámfilmben kisejlik a posztkommunista üzenet. Az ünnepi verseny egyik lógója egy házfalon lévő, ötágú, lila csillag. Vörös ugye, nem lehet, mert annak pro­pagálását törvény tiltja, de világos, hogy melyik csillagról van szó. A kis­filmben a csillag lehullik a ház faláról, aztán, minő meglepetés, egy ügyes mozdulatsor segítségével a filmecske végére vissza is kerül oda. Ennél vi­lágosabb utalást nem is tehettek volna a minisztérium posztbolsevikjei. Balos animációsunk a kisfilm másik fontos elemének egy ugyancsak az elébb említett lila ötágú önkényuralmi jelképpel díszített szovjet gyártmá­nyú tankot rajzolt. Nincs már „pesti srác”, nincs lyukas nemzeti lobogó, mai kommunistáink ismét a régi jó ötágúval próbálják eladni eszméiket a felnövekvő generációnak. Céljaik, módszereikből, beszédükből nyilvánva­ló, a mai iskoláskorú fiatalság előtt próbálják magukat tisztára mosni, a magyar forradalom ügyét eltagadni, annak igazi vívmányait hazug és ol­csó marketinggel megcáfolni. A minisztérium közleményében az írják, hogy „az 56-os forradalom legfőbb célja a szabadság volt.” Ez is hazugság, és itt csatlakoznak be a liberálisok, hogy egykori pártvezető felmenőik, Rákosi, Gerő, Farkas szennyesét valamiféle tiszta ruhának állítsák be. 1956 október 23-án a magyar nép a szovjet-bolsevik elnyomás, a kommunista terror ellen és az ország függetlenségéért emelte fel szavát. Erről egyetlen mondatban sem emlékeznek meg a mai balosok, no persze, nem tudnak szembe nézni a saját múltjukkal. Pedig ez igen jót tenne nekünk is, de ne­kik, Gyurcsányéknak, Kovács Lászlóéknak és Jancsó Miklóséknak is. bér 5-én adott hivatalos információt a fenti országok képviselőinek a nemzeti vízum bevezetéséről. A szaktárca akkor azt közölte: a külföl­diek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi törvény módosítása alapján a Magyar Köztársaság új, speciális tartózkodási vízumot vezet be, amely többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó magyar- országi tartózkodásra jogosít. A magyar fél Brüsszelben előze­tesen áttekintette a nemzeti vízum törvényi szabályozásának feltétele­it. Az EU-álláspont szerint a vízum kiadása saját hatáskör, törvényi sza­bályozása nem ellentétes a közössé­gi joggal. A négy érintett országban működő hét magyar külképviselet mostanra felkészült a nemzeti ví­zum kérelmezésének és kiadásának feltételeire. • Nagy-Koncz Új köntöst kap a művelődési ház Nagysáp. Jövő héten kezdik meg a nagysápi Petőfi Sándor Művelődési Ház felújítását. Az épület felújítására a Kulturális Örökség Minisztériumá­nak pályázatán nyerte meg a kellő összeget a nagysápi önkormányzat. A 12 millió forintos beruházáshoz tíz százalék önerőt kell az önkormány­zatnak biztosítania. A felújítás során kifestik a házat, kicserélik a nyílászá­rókat és a burkolatot, a munkálatok­kal várhatóan márciusban végeznek. Kiállítás gyermekrajzokból Visegrád. Gyermekrajz-kiállítás nyílik január 7-én, szombaton, dél­után három órakor a Mátyás Király Művelődési Házban. A kiállítást a Visegrádi Fiatalok Klubja Egyesület szervezi, témája a négy évszak az egészséges életmód jegyében. Folytatás az 1. oldalról Berki Ferenc igazgató szerint a gázválság tisztán mutatja a szén lét- jogosultságát, ami helyben termelt, stabil, kiszámítható árfekvésű ener­giaforrás. Emellett természetesen tudják, hogy célszerű „több lábon állni”, kísérleteznek a biomassza fel- használásával is. A szakmai körökben csak „zöldvillanynak” hívott, bio­masszából keletkező áram üzletileg sem rossz lehetőség. Csupán techni­kailag nehéz és költséges átalakítani az erőműveket. A Dorogi Erőmű nem a MOL-tól, hanem az EGÁZ- tól kapja a földgázt, így ott semmifé­le korlátozásra nem került sor, de nö­velték kissé a széntüzelés arányát. Esztergom és Dorog gázfűtését teljes mértékben biztosítani tudják. Min­denesetre komoly tárgyalások kez­dődtek meg Európa-szerte az orosz gáz alternatív lehetőségeiről. Ma­gyarország - a térség több államával egyetemben - pillanatnyilag abszo­lút mértékben kiszolgáltatott az orosz szállításnak, nyugaton sincs Folytatás az 1. oldalról A helyzet csupán azért nem egyér­telműen derűs, mert a Szigetköz víz­ellátását egy ennél sokkal nagyobb és negatív hatását máig éreztető erőmű, a bősi árnyékolja be. Droppa György, a Dunakor elnöke úgy véli, efféle tervekről csupán akkor van ér­telme beszélni, ha az évek óta megol­datlan valódi probléma is rendező­dik. Ismeretes, hogy a bősi erőmű ál­tal okozott károk ügyében évek óta folynak tárgyalások a legkülönbö­zőbb szinteken, kézzelfogható ered­mény nélkül. A törpe erőművek vég­leges formája még az érintett polgár­szabad kapacitás. Több szakértő úgy véli, Oroszország új, hidegháborús politikai fegyvert talált, amivel sakk­ban tarthatja Európa nagy részét. A sajtóorgánumokban az EU energiabehozatali függőségét elem­zik, figyelmeztetve arra, hogy ez a jö­vőben csak növekedni fog. Jelenleg az európai gázfogyasztás csaknem két­harmadát orosz gáz biztosítja. Hege­dűs Miklós, a GKI Energiakutató In­tézetének igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet: mesterségesen tartot­ták alacsonyan a gázárakat, maga­sabb árnál kevesebb lenne a fogyasz­tás, ami nem okozna ekkora import- függőséget. A magyarországi tartalé­kok a MÓL számításai szerint több, mint 42 napra elegendőek. Az ehhez hasonló helyzetek elkerülésére legin­kább alkalmas alternatív útvonalak és energiaforrások kiépítése és fejleszté­se viszont nem oldható meg máról holnapra, míg a Gazprom úgy tűnik egyetlen mozdulattal ellehetetleníti az energiaellátást. • Szabó mesterek előtt is homályos, ahhoz, hogy a szlovák-magyar-ukrán terüle­tekre kiírt Interreg pályázaton indul­hassanak, még hosszas egyeztetések­re van szükség, a kivitelezés pedig szakhatósági engedélyek sorát felté­telezi. Szokoli Sándor hangsúlyozta: amellett, hogy környezetbarát léte­sítményekről van szó, melyek a táj­ban sem okoznak semmiféle sérülést, azért is támogatandó a szlovák terv, mert egy meglehetősen elhanyagolt megújuló erőforrást használna fel, és legalább néhány környező település­nek szolgáltatva áramot. • Sz.H. Mini vízerőművek Bős fölött Egy szlovák cég hajókra szerelt erőműveket kínál Dunakilitinek Ki fizeti meg a kátyúk okozta károkat? Ezentúl fényképezőgéppel és tanúkkal érdemes útra kelni Mint azt már megírtuk, tavaszig valószínűleg maradnak a kátyúk a környékbeli utakon. Sőt, ha a me­teorológiai jelentéseknek hiszünk, újabb veszélyes időszakok jönnek az utakra nézve. Sokan pedig kénytelenek ezeken az utakon köz­lekedni, amivel nem kis veszélybe sodorják autójukat. Budapesten van olyan közlekedési csomópont, ahol egymás után húsz autó kapott durrdefektet az út minő­sége miatt. Ezek az autósok elvileg kérhetik káruk megtérítését az út ke­zelőjétől, azonban amint megtudtuk, az ügymenet korántsem egyszerű. Baran Alexandra, az Indra Biztosí­tottak Országos Érdekvédő Szerveze­tének szakértője elmondta: jogsza­bály rendelkezik arról, hogy mik a közútkezelők kötelességei. Ezek sze­rint a kezelő köteles gondoskodni az esztétikus, kulturált környezetről(!), és az út rongálódását azonnal köteles kijavítani. Ellenkező esetben jogsér­tést követ el. Ha mégsem tudja ezt megtenni, úgy le kell zárnia a köz­utat. Ha tehát kátyús az út, a közút­kezelő nem tesz eleget kötelezettsé­gének, és a jogszabály szerint a kelet­kezett károkat a polgári kártérítési jogszabály rendelkezései szerint köte­les megtéríteni. Ez utóbbiban pedig azt olvashatjuk, hogy mindig a káro­sultnak kell bizonyítania a károkozás tényét, tehát a gépjármű tulajdonosá­nak kell bizonyítania, hogy valóban a kátyúk miatt rongálódott autója. Erre pedig a szakember szerint két mód le­hetséges: vagy le kell fényképezni az autót a kátyúban, vagy két tanút kell a helyszínről hívni, akik a balesetet is látták. Erre azonban nem mindig van lehetőség, a szakember szerint vi­szont ilyen esetben az is előfordulhat, hogy senki nem téríti meg a kárt. Te­hát hiába mulasztja el kötelezettségét a közútkezelő, ha nem tudjuk fény­képpel vagy tanúkkal bizonyítani, hogy a kátyús út miatt szenvedett az autónk például tengelytörést, nem fogja kifizetni a javítási költségeket. • Pálovics Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom