Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-04 / 2. szám
www.istergranum.hu 2006. január 4., szerda • HÍDLAP 5 A Szent Korona királyi útja Esztergom. Varga Tibor jogtörténész előadásai a 2006-os évben is hallhatók lesznek az esztergomi Kereskedelmi Iskola főépületében, a Katona István utca 1. szám alatt. A „Szűz Mária öröksége és a Szent Korona misztériumáról” című tematikus előadások szériája idén négy alkalommal, január 9-én, február 6-án, március 13-án és április 10-én lesz látogatható. Az alkalmak minden esetben délután 5 órakor kezdődnek, a belépő 300 forint lesz. A sorozatról bővebbet a 30/2726262, illetve a 20/4194678-as számokon lehet megtudni. Egymilliós zsákmány Sárisáp. A megyei rendőrség tájékoztatása szerint az új év első napján ismeretlen tettesek törtek be egy családi házba a településen. A teraszajtón keresztül az épületbe jutó betörő a lakásból aranyékszereket, műszaki cikkeket és készpénzt tulajdonított el, 1 millió forintot meghaladó értékben. Támogatott oktatás Tokodaltáró. A Pilis-Gerecse Iskolaszövetségtől és a Dorogi Kistérségi Társulástól 300 ezer forintos értékben kapott a tokodaltárói általános iskola fejlesztő- és logopédiai eszközöket. A Dorogi Kistérséghez tartozó oktatási intézményekben ezentúl iskolai munkaközösségek biztosítják a pedagógiai problémák kezelését, a tanulmányi vetélkedők megszervezését. A tanítóknak a program keretében bemutatóórákat, továbbképzéseket szerveznek, a diákok számára pedig versenyeket indítanak, várhatóan áprilistól. Megkerült az ellopott autó Tát. A lakosság segítségével találták meg az esztergomi rendőrök azt a Suzuki Swiftet, amit még tavaly decemberben loptak el ismeretlen tettesek. A Hunyadi utcában leparkolt autót Szentendréről kötötték el, a tettesekről továbbra sincs információ. Fegyverrel védhetik otthonukat a szlovákok Az új törvény a magántulajdon fokozott védelmét szolgálja Folytatás az 1. oldalról Ezt azzal indokolták, hogy az otthonában lévő illető nem tudhatja, hogy például az éj sötétjében megtámadott lakásába, házába érkező rossz szándékú idegenek milyen fegyverekkel rendelkeznek. Dániel Lipsic, igazságügyi miniszter meglátása szerint a törvény megadja az állampolgároknak, hogy otthonukban nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint az utcán. A tárcavezető fontosnak tartotta ugyanakkor azt is kiemelni, hogy az új regulát kijátszani szándékozók szigorú és aprólékos nyomozásra számítsanak, tehát senki ne csalja lépre régi haragosát otthonába, hogy később a rendőrségnek azt állíthassa, az illetőt betörőnek nézte, ezért lőtt rá. A jogi szakértők többsége helyesli ugyan a törvénymódosítást, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az esetek kivizsgálására a korábbiaknál nagyobb súlyt kell fektetni: „A magántulajdon fokozottabb védelme fontos ugyan, ugyanakkor lehetőség nyílik a túlkapásokra, önbíráskodásra is, ezért a jogászok és ügyvédek dolgát jelentősen nehezíti az új törvény bevezetése” - mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő jogász. Futó Barna magyarországi büntető- jogász a Hídlap kérdésére elmondta, hogy a magyar büntetőtörvény szerint az engedéllyel tartott éles lőfegyvert csak a támadó által használt fegyverekkel, eszközökkel arányosan van lehetősége a megtámadottnak használni. Magyarországon jelenleg a betörőket tet- tenérő háztulajdonos csak abban az esetben lőhet rá a betörőre, ha az az életére tör és az önvédelemre más lehetőség nincs. A szakértő hozzátette, hogy a bírói gyakorlatban fontos rész, hogy az élet kioltásának milyen előzményei voltak, a nyomozás során alaposan megvizsgálják, hogy nem lett volna-e elég, ha az ingadanában megtámadott ház- tulajdonos csak figyelmeztető lövést ad le, vagy csak megsebesíti támadóját. A jogi szakértő hozzátette, hogy mivel az elmúlt években megnövekedett a vagyon elleni bűncselekmények száma, elképzelhető, hogy a magyar jogalkotás is a szlovákiaival hasonló irányba tolódik el a jövőben. • P.Z. Mi a véleménye az energiaválságról? Magyarország egyoldalúan függ Oroszországtól a gázellátás terén. Az utóbbi napok eseményei kiélezték a kiszolgáltatottság jelentőségét. Arról kérdeztük az olvasókat, hogy mennyire normális a kialakult helyzet. Kassai Berta (könyvkötő) Otthon szénnel fűtünk, közvetlenül nem érint minket ez a probléma. Nyilvánvaló, hogy nem egészséges a mi függő viszonyunk ebben a szituációban. Azt tartanám jónak, ha az unión belül lehetne választ találni a gázkérdésre. Oláh Gyuláné (tervező) Mégsem lett hosszabb az idei téli szünet Az iskolák túlnyomó többségében tegnap már tanítottak Az Oktatási Intézményeket Fenntartók Országos Szövetsége (OFOSZ) december 28-án, az oktatási miniszterhez eljuttatott levelében kérte, hogy a kormány biztosítsa a törvényi hátteret ahhoz, hogy az iskolák meghosszabbíthassák a téli szünetet. Az intézmények többsége azonban nem tartott erre igényt, véleményük szerint a „szénszüneten” nem, vagy csak alig tudnának spórolni. Az OFOSZ elnöke, Kaszás Mátyás kedden elmondta: teljesen legális lehetőségről van szó, az iskolák öt nappal saját hatáskörben rendelkezhetnek. Az intézmények egy részében már korábban megkezdődött a téli szünet, míg másik részük most told hozzá a vakációhoz néhány napot. Az elnök szerint azért volt szükség a hosszabbításra, hogy megtakaríthassák a fűtési díjat és azt a normatívához csatolhassák. Hozzátette: a szervezet miniszteri rendeletet kezdeményez a hosszabb szünetekről, mivel a „jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az iskola vezetése önhatalmúlag öt napnál hosszabb szünetet rendeljen el”. Mint mondta, „a 2006- os költségvetési törvény normatívák- ra vonatkozó része az iskolákat arra kényszeríti, hogy költségeket takarítson meg, ha nem akar csődbe jutni”. Az oktatási tárca politikai államtitkára a kezdeményezésre reagálva akkor közölte: nem. hosszabbítják meg a téli szünetet, nincs olyan válság- helyzet, ami indokolná az ilyen típusú, a tanév rendjét megzavaró lépést. Arató Gergely hozzáfűzte: a közoktatási törvény azonkívül, hogy pontosan meghatározza a tanév rendjét, a szüneteket és a kötelező tanítási napokat, nem ad lehetőséget arra, hogy a minisztérium önhatalmúan döntsön a szünetek meghosszabbításáról. Az Oktatási Minisztérium szerint nincs szükség a törvény megváltoztatására, mivel az iskolák elegendő tartalékkal rendelkeznek, nem beszélhetünk tehát válsághelyzet kialakulásáról. Ezt a véleményt támasztja alá az esztergomi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatónőjének, Kalmár Sándoménak azon kijelentése, miszerint az ő intézményükben nincs szükség a szünet meghosszabbítására. Annak ideje alatt ugyanis nem lehet úgy elzárni teljesen a fűtést, hogy egy nagyobb fagy ne okozzon kárt az iskola vízcsőrendszerében. Az utóbbi évek időjárása pedig bebizonyította, hogy nincs szükség ilyen intézkedésekre, hiszen a tél évek óta rendkívül enyhe, a tavasz pedig sokszor hőséggel köszönt be. Ebből következik az is, hogy hiába hosszabbítják meg a szünetet, az iskola csak nagyon keveset spórol a fűtésszámlán az enyhe időjárás miatt, jelentette ki lapunknak Kalmár Sándomé. A Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatónőjével a Szent István Gimnázium igazgatója, Sitku Pál is egyetértett, mondván, az időjárás miatt valóban nem jelentett volna köny- nyebbséget az iskola számára, ha meghosszabbíthatják a szünetet. Az iskolák többsége tehát nem tart igényt a szünet meghosszabbítására, hiszen elmondásuk szerint ezzel az intézkedéssel nem tudnának számottevő összegeket megspórolni. • Hatvani Előnytelen, hogy ennyire függünk az oroszoktól. Mi kandallóval fűtünk, de azok a vállalkozások, akik gázt használnak, biztosan megemelik melyek a termékeik árát, ezért közvetetten mi is érzékelni fogjuk a gázkrízist. Bakai Ferenc (az Esztergomi Klubszínpad rendezője) Biztos vagyok benne, hogy hamarosan meg fognak tudni egyezni a politikusok. Az lenne a legcélszerűbb, ha egy EU és Oroszország közötti megállapodással zárulnának a tárgyalások. Nagy Erzsébet (programozó) Megdöbbent, hogy két ország közti szerződés teljesítése miért függhet az egyik ország harmadik féllel szembeni nézeteltérésétől. Az alternatív energiák kutatására, felhasználására több pénzt juttatnék. Diszkrimináció: kinek kedvez a hólánc kötelezővé Felháborodott külföldi autósok, magyarázkodó határőrök az országhatárokon Több szakember szerint példátlanul diszkriminatív a Magyarországra beutazó külföldiekkel szemben, hogy visszafordítják őket a határról, amennyiben nem rendelkeznek hólánccal. Egyrészt azért, mert a hazaérkező magyar autósokkal ezt nem teszik meg, másrészt pedig, mert belföldön jóformán mindenkinek a saját belátásra bízzák, hogy használja-e a láncot vagy sem. Száznál is több kocsit fordítottak vissza a hegyeshalmi határátkelőnél az intézkedés életbe lépése óta, mert nem rendelkezetek hólánccal. A határőrség tájékoztatása szerint a zömmel román, ukrán és moldáv autósok az ortodox Karácsonyra indultak haza, ám nem szerelkeztek fel hólánccal. Az Esztergom-Párkány közti határátkelőn is 10-15 külföldi autóval szemben alkalmazták ezt a szankciót, tudtuk meg Kiss Sándortól, az esztergomi Határ- rendészeti Kirendeltség vezetőjétől. Elmondta azt is, hogy tegnapra ez a szám már jócskán lecsökkent, az utazóközönség ugyanis informálódott a helyzetről és felkészülten érkezett. Elmondta azt is, hogy a magyar járművekkel szemben ilyen szankciót nem alkalmaznak, őket haza kell engedniük, pusztán csak közlekedés-biztonsági szempontból felhívják a hólánc meglétére a figyelmet. Beszámolt arról is, hogy voltak zúgolódó megjegyzések is, illetve többen mondták, hogy csak Esztergomba szeretnének átjönni, egy-két ügyet elintézni, vagy bevásárolni, de mivel jogkövető módon járnak el, nem tehetnek engedményt semmilyen esetben. Ettől a ponttól kezdve diszkriminatív a külföldiekkel szemben az intézkedés, hiszen ők is ugyanúgy belföldön közlekednek majd, mint hazai társaik, ugyanakkor a közutakon nincs érvényben általánosan a hólánc kötelező tábla. A határokon a rendkívüli hóhelyzetre való tekintettel került ki a tábla, ugyanakkor a Magyar Közút Kht-tól kapott hétfői tájékoztatás szerint belföldön sehol nincs kihelyezve ilyen tábla, vagyis a határátkelőkön kívül sehol nem kötelező a hólánc. A Magyar Autóklub egyik ügyvédjétől megtudtuk, hogy létezik a KRESZ-ben egy olyan szabály, amely szerint indokolt esetben kihelyezhető a hólánc használata kötelező tábla, de olyan általános szabály, hogy csak hólánccal szabad közlekedni, nincs. Gyulainé Tóth Zsuzsa szerint a külföldiek számára kötelezővé tevő táblának nem sok érelme van és meglehetősen diszkriminatív. A beutazót szankcionálják, ugyanakkor Magyarországon általánosan nem tették kötelezővé. Hozzátette, hogy szükséges bizonyos útviszonyok között a hólánc használata, ugyanakkor nem az lenne a megoldás, hogy ezt általánosan írják elő, de akkor ne is fordítsák vissza a külföldieket a határról, ha nincs náluk hólánc. Szőnyi Zsolt, a Magyar Közút kht. kommunikációs vezetője tegnap azt nyilatkozta lapunknak, hogy Zala megyében még a két ünnep között bizonyos útszakaszokon kötelező volt a hólánc használata. Elmondta, a táblákat egészen addig hagyják kint, amíg a közút kezelője úgy ítéli meg, hogy mindenképpen szükséges a biztonságos közlekedés fenntartásához. Persze ez nem általános és örök érvényű, így amint az időjárás úgy alakul, visszaveszik a táblákat. Ez várható a napokban, a meteorológiai előrejelzés szerint ugyanis nem várható jelentős mennyiségű hó az országban. A KRESZ szerint a közút kezelőjének joga és kötelessége ennek a korlátozásnak az elhelyezése, illetve bevonása, ellenőrzése pedig a hatóság feladata. Belföldön is lehetnek olyan szakaszok, ahol elhelyezhetik ezt a táblát, elsősorban olyan útszakaszokon, ahol várhatóan egy átlagos személyautó elakadhat, vagy megcsúszhat, de ez nem folyamatosan és a teljes útszakaszon érvényes. Magánúton a tulajdonos, önkormányzati úton pedig a hivatal helyezheti ki a táblát, de ellenőrizni csak a hatóságnak szabad. Az autósoknak akkor kell a hóláncot használni, amikor az adott közút kezeLáthatósági mellény a Horvátországba utazóknak A Horvát Köztársaságba gépjárművel beutazó személyek esetén, járművenként egy láthatósági mellény meglétét teszik kötelezővé január í-től a horvát szervek. Kovács Iván, a határőrség szóvivője tájékoztatta lapunkat, hogy tapasztalataik szerint a horvát határellenőrző hatóság figyelmezteti a Horvátországba belépő járművezetőket a láthatósági mellény szükségességére, ugyanakkor a mellény hiánya miatt még nem irányítottak vissza senkit a horvát határátkelőhelyekről. tétele? Hólánchiány Ahogyan az várható volt, a havazás és a hólánc kötelezővé tétele miatt megrohamozták a boltokat a vásárlók, de legtöbben üres kézzel távoztak. Az esztergomi hipermarketben az ítéletidőben egyáltalán nem lehetett hóláncot vásárolni, míg a szlovákiai és magyarországi szakboltokban, benzinkutakon szinte órák alatt elkapkodták a hóláncokat. lője ezt előírja, a táblával. Ez a KRESZ-tábla ugyan kékszínű, de nem tájékoztató jellegű, hanem kötelező előírást tartalmaz. Lehet, hogy nincs kitéve egy adott szakaszon, de a kocsi vezetője saját belátása szerint dönthet úgy, hogy biztonságosan csak a hólánccal tud haladni. Fontos, hogy a lánccal maximum 30 kilométer óránkénti sebességgel ajánlott közlekedni, ellenkező esetben kárt tesz az autóban. Lehetnek olyan szakaszok ugyanis, ahol lefújta a szél a havat az aszfaltról, és ha ennél gyorsabban haladunk hólánccal, tönkremehet a gumi vagy a kerék is, mellesleg az aszfaltot is roncsolja. • Gál Kata
