Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-08 / 198. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. október 8., szombat • HÍDLA'P • Magyarország határai jelképpé váltak „Héthatár” szándéknyilatkozat a kárpát-medencei, határon átnyúló együttműködésért Folytatás az 1. oldalról Kiemelte, hogy a pénzek elnyerése önmagában nem elegendő, azt megfe­lelően el kell tudni költeni. Pálfi István elmondta: a konferenciasorozatot jel­képes helyen fejezik be. „Mikor nem­rég az Ister-Granum Eurorégió bemu­tatkozott Brüsszelben, világossá vált, hogy tovább kell lépni, az itteniek már másként gondolkodnak” - mondta, Pálfi, majd hozzátette, hogy bár teg­nap a körút befejeződött, de ezzel pár­huzamosan új távlatok is nyíltak, meg­alakították ugyanis - Európában első­ként - a határ menti települések ön- kormányzatainak szövetségét, amely­nek koordinációját az Ister-Granum Eurorégió látja majd el. Pálfi István a Héthatár egyesület megalakulását tör­ténelmi lehetőségnek nevezte, külön kiemelve a város polgármesterének, Meggyes Tamásnak szerepét. Meggyes Tamás megköszönve az európai parlamenti képviselőknek, hogy gondot fordítanak a határon át­nyúló kapcsolatokra és az Ister- Granum Eurorégióra is, - a pályázati lehetőségekhez kapcsolódóan - ki­emelte, hogy a régió éppen most vár­ja Interreg pályázatainak elbírálását. Reményét fejezte ki, hogy a bővülő pályázati lehetőségek segítségével az elkövetkezendő 7-8 évben, a még hát­rányos helyzetbe lévő települések új­jáéledhetnek, „kapu és híd” szerepé­be léphetnek. „A Mária Valéria híd kapcsán mi minden nap a bőrünkön érezzük, hogy mekkora lehetőség ez” - mondta Esztergom polgármestere. Kiss-Rigó László püspök az interregionális együttműködés sze­repét kiemelve elmondta: ez jelent­het igazi megoldást napjaink két szélsősége, a globalizmus és szélsősé­ges mozgalmak között. Horváth Béla múzeumigazgató, házi­gazdaként arról szólt, hogy a konferen­cián megnyilvánuló összefogás, - ha Magyarország ezeréves történelme so­rán többször is megnyilvánult volna akkor talán másképpen alakul Európa és a Kárpát-medence történelme is. Duka-Zólyomi Árpád, európai parla­menti néppárti képviselő kiemelte: „hosszú út vezetett a mai napig, de most europolgárként közösen tervezhetjük jövőnket. Ma már természetes, törté­nelmi régiók újjáélesztéséről beszélhe­tünk. Az Ister-Granum Eurorégió pol­gármesterei valami olyat élesztettek fel, hoztak létre, amely mindig együvé tar­tozott” - mondta a képviselő. Periférián a határmentén élők A Néppárt által bejárt határ menti városokban, a konferenciák során arra törekedtek, hogy mindig a legjobb szakmai előadót hívják meg. Eszter­gomba a regionális együttműködések motorjának, apostolának is nevezett lengyel származású Jan Olbrycht ér­kezett. Az európai parlamenti képvi­selő ismertette a területi együttműkö­dések európai egyesületéről szóló ren­delettervezetet. Az unió által nagy­mértékben propagált régiók közötti együttműködések eddigi és új, bővülő lehetőségeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a jövőben megsokszorozódnak a pénzügyi lehetőségek e téren, ugyan­akkor figyelmeztetett, hogy a felada­tok is összetettebbé válnak majd, ezért fontos a gyorsaság és a maximá­lis felkészültség. Beszédében kiemel­te, hogy egy régió pusztán pénzzel nem működtethető, az együtt gondol­kodás, a közös szív előbbrevalóbb, a pénz pusztán csak segítség. A konferencia során az Ister- Granum Eurorégió és a Muránia Eurorégió is bemutatta sikeres hatá­ron átnyúló projektjeit, valamint Schmitt Pál, a Fidesz-MPSZ alelnöke is beszédet tartott, kiemelve a határo­kon átívelő kapcsolatok szerepét a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy a román csatlakozás a magyar nemzet újraegyesítésének fontos lépé­se lesz, az Erdélyben élő nagyszámú magyarságra gondolva. A Fidesz alel­nöke lapunk kérdésére, hogy miért fektet ilyen nagy hangsúlyt az Euró­pai Unió a határok elmosására, azt vá­laszolta: „Akik a határ mentén élnek, periférián érezhetik magukat, ezért kell őket felkarolni, pénzt biztosítani számukra, hogy fejlődni tudjanak. A régiók Európa természetes egységei, amelyek között a legegyszerűbb az együttműködést megtalálni.” Ister-Granum Eurorégió, a példa Pálfi István a konferencia szüneté­ben lapunknak adott interjújában el­mondta: a pályázatok terén tapasztalt információs űrt szerették volna betölte­ni egyéves kőrútjuk során. Magyaror­szág esetén belül színes a határ menti együttműködés lehetősége, hiszen hét országgal határos, amelyek közül van­nak olyan országok, akik már korábban tagjai voltak az uniónak, olyanok is, akik velünk együtt léptek be, valamint, akik nemsokára tagok lesznek és végül - Ukrajnára gondolva - olyan is, amelynek egyelőre még nincs lehetősé­ge a csatlakozásra. Erre nincs példa az unión belül. A lehetősége tehát nagy, de nehéz is, hiszen öt különböző fajta együttműködést kell kialakítani a hét határ mentén. Az unió, és az Európai Néppárt is támogatja a határ menti együttműködést, és örömmel töltötte el, mikor Brüsszelben bemutatkozott az Ister-Granum Eurorégió, ekkor vált világossá, hogy lesz, aki tovább viszi a kezdeményezésüket. A létrehozott Héthatár együttműködést az Ister- Granum Eurorégió fogja koordinálni és segíteni az alakuló régiók életét. A tizenegy korábbi állomásra mindig a legjobb eladókat, a legtöbb tapasztalat­tal rendelkező szakembereket hívtuk meg, ide Esztergomba már nem láttuk értelmét, hogy ilyen előadót hívjunk, mivel annál jobb gyakorlatot, mint ami itt kialakult, nem tudtunk volna bemu­tatni. Az együttműködés olyan szintjé­re jutottak, amely példa lehetne a rég­óta uniós tagországok közötti együtt­működés terén is. Az Ister-Granum Eurorégió jó példával jár elő, igazi Kár­pát-medencei kisugárzása teszi ezt, to­vább kell hogy vigyék a munkát, mi po­litikusok pedig segíteni fogjuk őket” - fogalmazott Pálfi. Jan Olbrycht is elismeréssel szólt a régióról. A lapunknak adott interjú­ban kiemelte, hogy nagyon különle­ges ez a régió, mert a híd itt nemcsak infrastrukturális célt szolgál, hanem egyben politikai, kulturális összeköt­tetés is. „Magyarországon bárhol máshol, a híd pusztán a forgalmat szolgálja, itt egészen mást, sokkal többet jelent. Az összegfogás, együtt gondolkodás megvan, és ez a legfon­tosabb, ha csak a pénz működtetné ezt az eurorégiót, akkor eltűnne” — méltatta a régiót Olbrycht. Hiszünk az összetartozásban „Az együttműködés legnagyobb eredménye nem mérhető pénzben, ami persze nem azt jelenti, hogy ne pályáz­tunk volna, hiszen éppen most is várjuk a projektek eredményét. A lényeg, hogy az összefogás rendkívül szorossá vált mióta megalakult az Ister-Granum Eurorégió” - emelte ki a régió által elért legnagyobb eredményt Meggyes Ta­más. Esztergom polgármestere hozzá­tette: a polgármesterek bíznak ebben az együttműködésben, elsősorban az ösz- szetartozás miatt. A régióban otthon érzik magukat az emberek, és nem szá­mítanak a határok sem. Ez az alap, és ha a fejlesztéshez szükség van pénzre, ak­kor azt előteremtjük, pályázatok segít­ségével” - mondta Meggyes Tamás. A folyamatban lévő törekvések, és az elbí­rálás alatt lévő projektek között a pol­gármester megemlítette a díszvilágítási programot, az egészségügyi együttmű­ködést, az Ipoly-híd építő programot és a teherkomppályázatot. „Ha mindezt csak saját erőből kéne összehozni, igaz tovább tartana, de akkor is megvalósíta­nánk” - szögezte le Meggyes Tamás. • Gál Kata Megszépülő műzeum Révkomárom. Megszépül a Ma­gyar Kultúra és Duna Mente Múze­umának udvara. A mintegy 1,6 mil­lió koronás, azaz (lOfl- millió forin­tos) beruházást Nyitra megye ön- kormányzata finanszírozza. A mun­kálatokat összehangolják a múzeum előtti Nádor utca és a Ghyczy- palota felújításával, és hamarosan befejeződik a múzeum melletti pap­iak felújítása is. Térfelújítás Nyergesújfalu. Egy húszmillió fo­rintos beruházás keretében felújítják a Május 1. teret. A játszótéren az EU-s szabványoknak megfelelően a balesetveszélyes játszóeszközöket el­bontják, s helyükre újakat állítanak fel. Ezenkívül 3300 négyzetméternyi terület füvesítésére kerül sor. Emel­lett a Benedek Elek Óvoda és a Kernstok Károly Általános Iskola felújítására is sor kerül. Az iskola Kossuth Lajos utcai épületében két pályát leaszfaltoznak és lelátókat ala­kítanak ki. Erre a célra az önkor­mányzat 4 millió forintot nyert a Me­gyei Területfejlesztési Társulástól. Lassú a vasút, újít a MÁV Elviselhetetlen zsúfoltság, folyamatos késések Folytatás az I. oldalról Mint ahogy azt már egy korábbi cikkünkben megírtuk, a MÁV erre az elővárosi vonalra az év végéig ösz- szesen tíz Desiro típusú dízelüzemű vonatot szeretne munkába állítani, amiből eddig három érkezett meg, az elkövetkezendő két hétben azonban továbbiak érkeznek. A jelenlegi prob­lémát nem tudják másképp megolda­ni, mondta Kavalec Imre, mivel a elővárosi szerelvényekre a többi vo­nalon van szükség, így azokból nem hozhatnak át az esztergomi vonalra egyet sem. Arra a felvetésre, hogy gyorsjáratok indítása megoldhatná az egyre elviselhetetlenebbnek tűnő problémákat, Kavalec Imre kijelen­tette, hogy Esztergom és Budapest között már volt szó arról, hogy be­üzemelnek olyan járatokat, melyek csak 3-4 helyen állnak meg, de az egyvágányú vonal miatt egyelőre ez megoldhatatlan. A vasúttársaság egyébként vizsgálja a lehetőségeket, de valószínűleg addig, amíg a pálya felújítása nem történik meg, ezt nem tudják megvalósítani. A sínpálya rekonstrukciójára vi­szont 2007-ig biztosan várni kell. A kétvágányú pálya kialakítása pedig nem lehetséges a vonal egész hosszá­ban, csak néhány helyen. Ez viszont újabb hatalmas összegeket emészte­ne fel a MÁV kasszájából, amire va­lószínűleg már nem lesz fedezet. Kavalec Imre sajtóreferense az utasok türelmét kérte, de úgy tűnik a vonat mellett döntők egy ideig még kényelmetlenebb körülmények kö­zött utazhatnak Pestre. • Hatvani Bernadett Mit szól az áldozatok kárenyhítéséhez? Az unió ajánlására még az idén tör­vényt hoznak arról, hogy a bűncselekmé­nyek áldozatait jogi, anyagi és lelki támo­gatásban köteles részesíteni az állam. Az áldozat, vagy szemtanú rászorultságát ál­dozatsegítő ügyintézők fogják megállapí­tani, képzésük már elkezdődött. Thier Gergő (értékesítési előadó) A törvényjavaslatot jó ötletnek tartom, ám számomra elég bizony­talannak tűnik az a megoldás, hogy a káro­sultnak az állam meg­előlegezi a megítélt összeget, majd azt az elkövetőn be­hajtják. A mentális hozzájárulás sok esetben fontosabb lehet, mint az anyagi juttatás, ezért azt nagyon ko­moly szakmai háttérrel rendelke­zőknek kell elvégeznie. Gyarmati Béláné (nyugdíjas) Örülök, hogy végre értelmes dolgokkal is foglalkoznak a tör­vényhozók. Kár, hogy ez maguktól nem ju­tott eszükbe, az unió­nak kell ajánlásokat tennie. Jó ötlet, hogy az áldozatok lelki sérüléseivel is foglalkoznak, mert az sokszor egy életre kihathat. Studt Bálint (zenész) Nagyon korrektnek hangzik ez a tervezet. Nem is tudtam, hogy Magyarországon ed­dig nem volt ilyen törvény, ez utólag fel is háborít. Egyben megnyugtat, hogy végre nemcsak az elkövetők jogait védik. Jól jönne, egy kis pénz, de azt hiszem, ezért nem érdemes áldozattá válni. Vargha Ágota (minőségellenőr) Első hallásra jól hang­zik a gondolat, hogy az áldozatokat kártérítés­ben részesítenék, de sok helyen homályos számomra a törvény. Nyilván nemcsak lelki problémát okoz egy bűncselek­mény, illetve azt nem lehet anyagi­akkal ellensúlyozni. Másrészt, ha nem kapják el az elkövetőt, kin va­salja be az állam a kártérítést? Történetkutatók konferenciája Bajna. A helyi történetkutatók harmadik alkalommal tartották meg konferenciájukat Bajnán. A lábat- lani, dadi, nyergesújfalui, süttői és táti helytörténeti kutatók a találko­zón bemutatták, hogy jelenleg mivel foglalkoznak, valamint új ötleteiket ! osztották meg egymással. Ezt köve­tően a nemrég felépült Alkotóházat tekintették meg, valamint a település most felújított kastélyát, a római ka- j tolikus templomot és a református j imaházat látogatták meg. A követke- j ző találkozó időpontja október 29-én ! lesz Lábatlanon. Baba-mama klub Lábatlan. Baba-mama klub indul a településen, ahová a gyermekeket és az anyukákat délelőtt 10 órától 11-ig várják. A klub október 17-én indul a Zalka Máté lakótelepen a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szol­gálat programjaként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom