Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-29 / 213. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. október 29., szombat • HÍDLAP 3 Már csak tizenkilencet alszunk az élményfürdő nyitásáig A szocialista ellenszél ellenére csak a közhangulat lett rosszabb; a fürdő minősége kifogástalan Folytatás az 1. oldalról A polgármester ismertette a 2001-2002 óta tervezett és megkezdett fürdőépítés menetét, a közben adódó változásokat is, így az építési tervpá­lyázatot, amely során a Finta építésze­ti stúdió nyerte el a megbízást. A vá­ros vállalta az eredeti tervekhez képest magasabb nívójú épület megvalósítá­sához szükséges pluszköltségek bizto­sítását. Említette a közbeszerzési eljá­rást, majd a megismételt eljárást, amely során - az első ajánlathoz ké­pest - 650 millió forinttal kevesebbért, bruttó 3,6 milliárd forintért vállalata a Contur Bau a megvalósítást. Vagyis, leszámítva a 900 milliós állami támo­gatást, a város költségvetésére így 2,7 milliárd forintos rész hárult. A polgár- mester leszögezte: megérte az időbeli csúszás. A továbbiakban szólt az eb­ben az évben zajlott vitákról, amelyek a helyi ellenzéknek köszönhetően „rá­galmakként köszöntek vissza az álta­luk motivált napi sajtóban”. Elmond­ta, hogy a Széchenyi-terv turisztikai pályázatán elnyert 900 millió forintos támogatást nem kell visszafizetni az államnak, bár ennek lehetősége egyetlen pillanatra sem merült fel. Is­mertette: az ezzel kapcsolatos rémhí­reket cáfolja az a tény is, hogy ha álla­mi támogatásból épül egy beruházás, és készültsége a műszaki átadás határ­idejére meghaladja a hetvenöt száza­lékos készültséget, az állami támoga­tás öszszege nem vonható teljesen vis­sza. Ezt pedig a fürdő már elérte ak­kor, amikor sor került a szerződés- bontásra a Contur Bauval. Megdöbbentőnek nevezete, hogy a magyar hatóságok hajlandóak politi­kai megrendeléseket teljesíteni, utalt ezzel számos közigazgatási vizsgálat­ra, amely a fürdőépítést végigkísérte. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a szakszerű vizsgálat után mindig meg­állapítást nyert és végül is a hatósá­gok szintén leszögezték, hogy min­den a legnagyobb rendben van. A so­rozatos perköltségekről, amelyeket a vádaskodások miatt kellett kifizetni, egyelőre nincs pontos adat, de remé­nyét fejezte ki a polgármester, hogy a jövőben nem ügyvédekre kell költeni az adófizetők pénzét, hanem értel­mes, mindenkit közösen szolgáló ügyekre fordíthatják. Továbbá remé­nyét fejezte ki, hogy a használatbavé­teli engedély megszerzése talán az el­lenzéki képviselőket is meggyőzi ar­ról, hogy a beruházás körül minden jogszerű és törvényes volt. A Hídlap kérdésére, hogy miután bizonyossá vált: alaptalan volt minden vádasko­dás, számít-e arra, hogy megkövetik magukat a helyi ellenzéki képviselők, Meggyes Tamás azt válaszolta: e té­ren nem vár semmiféle változást, az országra is jellemző politikai szaka­dék a városban nagyon mély. Véle­ménye szerint soha sem fognak bo­csánatot kérni az ártatlanoktól. A fürdő műszaki átadása szep­tember 15-én megtörtént, az állami támogatás megtartásának van még egy feltétele: november 14-ig el kell készíteni a pénzügyi beszámolót, amelynek a polgármester szerint semmilyen akadálya nincs. Meggyes Tamás a sajtótájékoztatón elhang­zott kérdésre válaszolva nagy vona­lakban ismertette a költségvetést. A beruház összköltsége 3,6 milliárd fo­rint, amelyből 900 millió az állami támogatás, a város részéről tehát 2,7 milliárd forintot igényelt a projekt, amelynek egy része, körülbelül 540 millió áfaként visszaigényelhető. A végösszeghez hozzáadódnak még a közműfejlesztések és tereprendezés, így a város összköltsége 2,4 milliárd körül van. Meggyes Tamás a sajtótájékozta­tón bejelentette: az élményfürdő ünnepélyes, protokolláris megnyitá­sára november 17-én, délután kettő órakor kerül sor, másnap, november 18-án pedig már bárki élvezheti a fürdő szolgáltatásait. • Gál Kata Feljelentések, ellenőrzések 2005. április 5-én megjelentek a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., a Magyar Turisztikai Hivatal és a Magyar Államkincstár osztályvezetői egy külső szakértővel együtt, hogy meggyőződjenek a támogatási szerződés­nek megfelelő állapotról. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint mindent rendben találtak. 2005. április i2-én a Megyei Közigazgatási Hivatal küldöttsége jelent meg az épülő fürdőben, amely egy feljelentés alapján az építési engedély­től való eltérést vizsgálta. A Közigazgatási Hivatal semmilyen törvényte­lenséget nem állapított meg. Csömör Sándor egykori jegyző, 2005. július 28-án rendőrségi feljelentést tett Lengyel József fürdőigazgató ellen. A vádak: törvénytelen közbeszerzés, befo­lyással való üzérkedés, hűtlen kezelés. A rendőrségi vizsgálat még nem zárult le. Ugyanakkor a korábbi kivitelező, a Contur Bau is több ponton megtámad­ta a közbeszerzési eljárást a Közigazgatási Hivatal Döntőbizottságánál, amely a Contur Bau beadványát minden pontjában elutasította. 2005. augusztus 10-én a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hiva­tal Ellenőrzési Főosztálya vizsgálta a határidő teljesíthetőségét. A szakem­berek megállapították: a fürdő határidőre elkészül. 2005. augusztus 31-én a Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal munkatársai ismét megjelentek a fürdőben. Ekkor a támogatás felhaszná­lásának törvényességét vizsgálták. Túl azon, hogy ezt rendben találták, új­ra megállapították azt is: a fürdő szeptember 15-re elkészül. 2005 júniusában, a Contur Bauval való szerződésbontás után, a cég nem volt hajlandó levonulni az építési területről. Oda azonban - éppen a Contur Bau tartozásai miatt - felvonultak az alvállalkozók és a Fürdő Rt. A Contur Bau birtokvédelmet kért a jegyzőtől, ám Csömör Sándor nem volt hajlandó a ha­tósági eljárás lefolytatására. Eközben a Fürdő Rt. többször próbálkozott az átadás-átvétel és elszámolás rendezésével is, ám kísérleteik a korábbi kivi­telező ellenállása miatt rendre kudarcot vallottak. Bár a jegyzőt később már a Közigazgatási Hivatal is többször felszólította a birtokvédelmi eljárásra, Csömör éppen a Contur Baunak kedvező állapot fenntartása érdekében to­vábbra sem tett eleget hivatali kötelességének. Egy jegyzőkönyv azonban ké­szült egy meghiúsult átadás-átvételi eljárásról, amelyben Csömör kijelentet­te: „a területet a Contur Bau tényszerűen tartja birtokában”. A Közigazgatá­si Hivatal Komárom jegyzőjét jelölte ki a birtokvédelmi eljárás lefolytatására, aki a tények egybegyűjtése után átadta az ügyet a bíróságnak. 2005. október 24-én az Esztergom Városi Bíróság ítéletet hirdetett, annak ellenére, hogy a tárgyalás kezdete után 15 perccel a Contur Bau telefax út­ján kívánt visszalépni a pertől. Az ítélet szerint az alvállalkozók és a Fürdő Rt. jogszerűen tartotta birtokban a területet. Forrás: Esztergom Város Önkormányzata Fejlesztés helyett talpon maradás A Vaszary kórház jövőre is a gazdasági egyensúly megőrzésére törekszik A kormány az egyházi iskolákon spórolna A kormány egymilliárddal kevesebbet szán a felekezeti iskoláknak A tervezet szerint jövőre egy mil­liárd forinttal kevesebbet fognak kapni az egyházi oktatási intézmé­nyek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint ez alkotmányel­lenes, a három történelmi keresz­tény egyház ezért közös nyilatko­zatot adott ki az ügyről. A döntést, miszerint az egyházi ok­tatási intézmények jövőre egy milli­árd forinttal kevesebbet kapnak, a ka­tolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői is elfogadhatatlannak minősítették, és értetlenségüket fejez­ték ki az üggyel kapcsolatban. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára lapunknak elmondta: a törvény szerint az egyházi iskolák is megkapják ugyanazt az álla­mi normatívát, mint az állami iskolák. Ezen felül az állami iskolák kapnak a helyi önkormányzattól egy úgyneve­zett kiegészítő támogatást, amellyel azonos mértékű kiegészítésben kell ré­szesülnie az egyházi iskoláknak is. Er­ről, a 2004. évre vonatkozó korrekciós összegről van most szó a vitában. Októ­ber 14-re összehívták az egyházak kép­viselőit egy egyeztetésre, ahol erről kel­lett volna dönteni, de nem az 1,9 milli­árd szerepelt a megbeszélésen, hanem mindössze 112 millió forint. Azonnal levéllel fordultak az összes frakcióveze­tőhöz, illetve az országgyűlés elnöké­hez, hogy ha így fogadják el a zárszám­adási törvényt, akkor törvényszegést követnek el - tette hozzá Veres András. Egyeztetés viszont nem volt, hiszen az 1,9 milliárdos szakértői összeget nem fogadták el, október 14-én nem tárgyal­tak, nem voltak hajlandók a 112 millión változtatni, egyszerűen diktátumként jelentették be az összeget. Később a költségvetési bizottság javaslatára még­sem 112, hanem 912 milliót ajánlottak. A három történelmi keresztény egyház ekkor már közösen írt levelet, hogy ez változatlanul elfogadhatatlan. Választ máig nem kaptak a közös levélre, most hétfőn a parlament megszavazta a zár- számadási törvényt - mondta Veres András. Az oktatási miniszter vélemé­nye az, hogy egy kormányrendelet, amiben rögzítenék az egyházi iskolák finanszírozásának szabályait, megold­hatná a kérdést. Magyar Bálint szerint a kormány január 30-ig megalkotja ezt a rendeletet. Chalupa Zoltán, az esztergomi Ár­pád-házi Szent Erzsébet Szakközépis­kola igazgatója elmondta, hogy ezt az összeget ugyan nem közvetlenül az is­kolák kapják, de így csökkennek az egyház tartalékai, és ezért az iskolák is rosszul járnak. Szerinte a legnagyobb gond az, hogy jövőre az oktatás korlá­tozása már minden iskolát érinteni fog, nemcsak az egyházi intézményeket. Mivel nem akarják növelni a jelenlegi, 2005-ös normatívát, de a jövő évi fize­tésemelést valamiből ki kell gazdálkod­ni, ezért tovább növekednek a kiadások a csökkenő bevételek mellett. Baumann József, az esztergomi Kolping Katolikus Szakiskola igazga­tója értetlenül áll az eset előtt. Az egyházi iskolák eddig is nagyon nehéz helyzetben voltak, nem véletlenül volt tüntetés tavaly ősszel ezzel kapcsolat­ban. „Az ígéretekhez képest csökkent a tankönyvtámogatás, csökkent a kö­telező továbbképzés támogatása, ta­valy a kiegészítő normatíva is csök­kent. Lassan ellehetetlenítik az iskolák működését, és nemcsak az egyházi in­tézményekét - már az állami iskolák helyzeté is siralmas” fogalmazott az igazgató, aki szerint a kormány iskola- ellenes politikát folytat. • Győrffi Diána jelentős megszorítások várhatók a jövő évi egészségügyi kiadások terü­letén. Az Állami Számvevőszék is bí­rálta a tervezetet, a Fidesz pedig a költségvetés visszavonását kéri. Jövőre az egészségügy gyógyító­megelőző tevékenységére huszonhá­rom milliárddal kevesebbet terveztek a költségvetésbe. Megszűnik az önálló járóbeteg szakellátás, az aktív fekvő­beteg szakellátás, a speciális finanszí­rozású fekvőbeteg szakellátás és egy­séges, összevont szakellátási finanszí­rozásként szerepel. A költségvetési tervezetben szereplő változásokról megkérdeztük Pák Gábort, az eszter­gomi Vaszary Kolos Kórház orvos­igazgatóját. Az idei szűk esztendőben is meg tudta őrizni kórházunk a gaz­dasági egyensúlyt, a korábbi években elért jó gazdasági eredményeknek, és fejlesztéseknek, köszönhetően nem növekedett az intézmény adósságál­lománya. Az egységesített szakellátási finanszírozásról még nem tudni, hogy milyen hatással lesz a kórház gazdál­kodására. A jövő évre tervezett költ­ségvetési elvonás, úgy vélem, az Or­szágos Egészségpénztártól érkező fi­nanszírozást nem érinti, mivel meg­adott pontszámok alapján történik az elszámolás és ez nem változik a jövő évben sem - mondta el a Hídlapnak Pák Gábor. Az Orbán-kormány ide­jén, 2000-ben száz millió forint támo­gatást kapott az Egészségügyi Minisz­tériumtól, az akkor mintegy három­százmilliós adósságállománnyal küsz­ködő Vaszary kórház. Ennek köszön­hetően sikerült a gazdálkodásukat konszolidálni, majd a kórházi me­nedzsment által kidolgozott szerke­zetváltás révén a kórház gazdálkodá­sát sikerült szilárd alapokra helyezni. Mindezek mellett jelentős fejlesztések­re is sor került. Az Európai Unióban elsőként kötöttek szerződést egy szlo­vákiai betegbiztosítóval, és ebből be­vétele is van a kórháznak. A fellendülés évei után, az elmúlt évben a gazdál­kodásunkban kényszerűségből beve­zetett megszorítások révén sikerült megőrizni a kórház gazdasági egyen­súlyát - mondta Pák Gábor. • Muzslai Ágnes A nemzetiségi iskolákat is sújtják Drasztikusan csökkentené a nemzetiségi oktatás támogatását a kormány, értesült a tervezetről a Magyarországi Németek Országos önkormányzata. Számítások szerint százmilliókkal szánnak kevesebbet a nemzetiségi isko­lák működésére, amely körülbelül háromszáz intézményt érint. A horvát, a német és a szlovák kisebbségek ezért most összefogtak és levelet írnak Magyar Bálint oktatási miniszterhez, hogy a költségvetési törvény vitája során rendeződjön a helyzet. ÍS H í DLAP Tisztelt Olvasóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy Mindenszentek ünnepe mi­att a Hídlap legközelebbi száma november 3-án, szer­dán jelenik meg. A Szerkesztőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom