Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-02 / 150. szám
4 HÍDLAP • 2005. augusztus 2., kedd www.istergranum.hu RÉGIÓ Már nincs tűz a Tátrában Cigarettacsikk okozta a több millió koronás kárt okozó tűzvészt Innen indult a tűz... Folytatás az 1. oldalról „A környéken a növényzet rendkívül száraz volt, és a nagy forróság miatt egy apró szikra is elég volt ahhoz, hogy pillanatokon belül lángra lobbanjon a növényzet. Az erős délnyugati szél pedig azonnal felkapta a lángot” - tájékoztatta lapunkat Sturcel. A tűz oltását azonnal megkezdték, az esti órákban azonban már több mint száz hektáron égett az erdő. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter azonnal a helyszínre repült, majd elrendelte a turistaösvények használatának tilalmát. Ezenkívül a drótkötélpályát is leállították, a rendőrség pedig lezárta az utakat is, így csak autóbuszok közlekedhettek, a személygépkocsikat nem engedték fel a Magas-Tátrába . Marian Sturcel szerint az esőzés után a tűzveszély csökkent, a turistaösvények lezárását illetően is pontosítani fog a válságcsoport. Arra a kérdésünkre, hogy ezt az óvintézkedést nem kellett-e volna már korábban megtenni, a sajtószóvivő elmondta: ha a turistaösvényeket korábban lezárták volna, a helyi lakosok mozgása is korlátozva lett volna, hiszen az említett ösvényt a helybeliek is naponta használják. A turisták pedig egyébként sem tartják be a tilalmakat, az ellenőrzés pedig gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A tűzvész főleg azokon a részeken pusztított, ahol a tavalyi szélvihar kidöntötte a fákat, megfékezésbe 90 tűzoltó 30 tartálykocsival, három helikopter, három repülőgép, valamint 200 önkéntes is bekapcsolódott. A lángok elérték a 30 méter magasságot is. A válságstáb nemzetközi segítség kérését fontolgatta Magyarországtól és Csehországtól. A helikoptereknek hétfőn kellett volna megérkezniük, ám az éjszakai esőzéseknek köszönhetően indokolatlanná vált a segítségük. A hatalmas füst miatt néhány településről ki kellett telepíteni a lakosok egy részét, de másnap már visszatérhettek otthonaikba. A környékbeli településeken nem okozott gondot a tűz, az erdőkben viszont megközelítőleg 13 millió korona kár keletkezett, ökológiai szempontból pedig akár több százmillió korona veszteségről is beszélhetünk. A katasztrófa ismét felélesztette a környezetvédők és az állami erdészet között régóta fennálló viszályokat. A VLK tájvédő szervezet a földművelésügyi miniszter lemondását követelte, mivel szerintük ő a felelős a katasztrófáért. A minisztérium a szervezet szerint ugyanis inkább a fakitermelésre összpontosít, és elhanyagolja a tűzvédelmi intézkedések foganatosítását. A tárca azonban elutasítja a vádakat. • Czigler Mónika Munkavállalás kék és zöld könyvvel A Átláthatatlan a munkavállalói könyvek új rendszere Folytatás az 1. oldalról A szándék érthető, a kormány szeretné megszigorítani az alkalmi munkák ellenőrzését. Az viszont érdekes kérdés, milyen módon lesznek képesek ellenőrizni például a családoknál dolgozó bejárónőket, gyermekfelügyelőket, vagy a kisegítő idény-munkásokat. A kiskönyvek átadásra készen állnak, a helyes kitöltéssel azonban biztosan lesznek gondok - jósolják a munkaügyi hivatalokban. A kitöltés ugyanis még nekik is nehézséget okoz, és leginkább csak fölösleges pluszmunkát látnak az új módszerben. Változások lesznek az eddig alkalmazott közteherjegyekkel kapcsolatban is. Az alkalmi munkásokat foglalkoztató cégek, magánszemélyek eddig a kifizetett nettó jövedelem szerint vásárolták meg az úgynevezett közteherjegyet, ami a járulékkötelezettségeket fedi. Augusztus 1-től a közteherjegyek összege emelkedik abban az esetben, ha nem munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztatnak, valamint december 31-től megszűnik a csökkentett közteherjegy A munkavégzésről a munkáltatónak pontos nyilvántartást kell vezetnie. A könyvet a kormány többek közt azzal prpbálja vonzóbbá tenni, hogy az ebben szereplő munkaidőt ezentúl nyugdíjszerző időnek ismerik el, adókedvezmény jár a magánszemély által vásárolt közteherjegyek után, illetve meghosszabbították a kék könyv alkalmazási idejét is, az eddigi évi 120 nap helyett 200 napot dolgozhatunk ezentúl az okmányokkal. • Szabó Hainal Váratlan járulékemelés Szeptembertől 17 százalékkal nő az adóköteles természetbeni juttatások után fizetett társadalombiztosítási járulék összege, 760 helyett ezentúl 887 forint lesz. Ilyen juttatásnak számítanak például a reprezentációs célú üzleti ajándékok, autópálya matricák, vendéglátás és a bérletek. A vállalkozókat azért is meglepte az évközi emelés, mert a kormány június végén még adó- csökkentésre tett ígéretet. A július elején kihirdetett szigorítás a szakértők egyöntetű véleménye szerint több szempontból aggályos. Önmagában szabálytalannak tartják az évközi bevezetést, illetve szerintük az intézkedés - mint minden adónövelés - a feketegazdaságot erősíti. A Pénzügyminisztérium illetékes sajtószóvivője, Palotai Piroska rendkívül szűkszavúan nyilatkozott kérdésünkre. Annyit mondott a szigorításról, hogy elsődleges célja az, hogy valamennyi foglalkoztatási juttatásra egyenlő mértékű közteher vonatkozzon, ne legyenek különbségek, ezáltal „kiskapu” lehetőségek a természetbeni juttatások tekintetében. Ez a „különbségszűkítés” mindenesetre a pénzügyi tárcának éves szinten 8-9 milliárdos többletbevételt jelent. A gazdasági szereplők és érdekképviseleteik egyértelműen elítélik a törvénymódosításba bújtatott járuléknövelést, mely már az idén több száz milliós költségtöbblettel jár, és valószínűleg végső soron a foglalkoztatottakon fog lecsapódni. Az intézkedéssel nyilvánvalóan a társadalombiztosítási kassza hiányát próbálja csökkenteni a kormány, ám ez a magyar vállalkozók versenyképességét veszélyezteti. A cégek már csak azért sem tudnak „kibújni” a fizetés alól, mert az ilyen jellegű juttatásokat kollektív szerződésben rögzítik. Daróczy Lajos, a Joint Venture Szövetség elnökségi tagja a Világgazdaságnak többek közt így fejezte ki csalódását: „még egy ilyen „adócsökkentés” és tönkremegyünk”. • SzH LAP(SZ)ÉL Buko vies Krisztián A Útlevél vagy útilapu? Első pillantásra a határon túli magyarok számára kedvezőnek tűnő tárgyalásokba kezdett a hét végén a magyar kormány uniós szakemberekkel. A konferencia célja annak megállapítása volt, hogy vajon megoldható-e az Európai Unióban, hogy egy ország útlevelet adjon a külföldön élő kisebbségeinek. A szándék maga akár dicsérendő is lehetne, ha mindezt nem titokban, a leginkább érintettek és a magyar közvélemény megkérdezése nélkül tették volna. A találkozóra jóformán lopva került sor, a határon kívüliek millióiról döntő megbeszélésről a magyar média is csak az utolsó pillanatban értesült, így az minimális visszhangot kapott határon innen és túl. Kétlem, hogy a kormány azért döntött a megbeszélés titkossága miatt, mert a tavalyi népszavazáskor tapasztalt megosztottságot szerették volna elkerülni. Egészen egyszerűen nem állna ez érdekükben, annak ellenére, hogy folyamatosan azt hangoztatják, nincs szükség megosztott Magyarországra. Ezt támasztja alá a határon túliak képviselőinek megkerülése is, csakúgy, mint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) hónapok óta halogatott összehívása. Nem hinném, hogy -a megbeszélés eredményétől, a fentiek ellenére is (igaz, csak óvatosan) feltételezett jó szándéktól függetlenül - szakmailag és erkölcsileg indokolható lenne az, hogy egy alapvető, az összmagyarság szempontjából létfontosságú témában az érintettek bevonása nélkül kezdeményeznek tárgyalásokat, ne adj Isten döntenek a fejük felett. Különösen most nem, amikor a határon túlról meglehetősen - és teljességgel érthetően - árgus szemmel figyelik a Gyurcsány-kormány minden, a határon kívüli magyarsággal kapcsolatos megnyilvánulását. Éppen ez utóbbiak tudják a legjobban, milyen következményekkel jár az, ha a fejük fölött döntenek, különösen, ha nemzetiségükről, hovatartozásukról vagy éppen állampolgárságukról van szó. Mindezek ellenére, a józan ész által diktált ellenérzésen és hitetlenkedésen felülemelkedve remélem, hogy a kezdeményezés valóban az érintettek érdekét, és nem a baloldal imidzs- építését szolgálja, és hogy a tárgyalások ilyen formában történő rendezése nem feltétlenül szándékos elhallgatás, csupán egy szakmai baki volt. Ez esetben azonban nem ártana mindezt nyilvánosan elismerni. Tragikus kánikulai hétvége Ketten fulladtak a Palába, cserbenhagyásos gázolás Visegrádon A kánikulai hétvége nemcsak országosan, hanem szőkébb régiónkban is több tragédiát okozott. A Palatinus-tóban két fiatalember lelte halálát, míg Visegrádon egy hivatásos pénzügyőr halálra gázolt egy gyalogost, és segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. Szombaton kettős tragédia történt a Palatinus-tónál. Kora délután a dorogi mentősöket riasztották a tó dorogi részén lévő strandhoz, ahol a fürdőzők egy ismeretlen férfit láttak elmerülni. A segítségére sietőknek sikerült kihúzniuk a partra a fiatalembert és megpróbálták újraéleszteni - sikertelenül. A halottszemle során az ügyeletes orvos kizárta az idegenekezűséget, a 30 éves dorogi férfi halálát fulladás okozta. A tragédiát követően néhány óra múlva ismét riasztották a mentőszolgálatot. Egy, a tó esztergom- kertvárosi részén táborozó szlovák állampolgár jelezte, hogy egyik társuk kora reggel eltűnt, és késő este a tóban látni vélték társuk holttestét. A 24 éves fiatalemberre a helyi amatőr búvárok akadtak rá, az Országos Mentő- szolgálat helyszínre érkező Búvár- szolgálata késő éjjel emelté ki a vízből a holttestet. A jelenlévő ügyeletes orvos a halál okaként az előzőhöz hasonlóan fulladást állapított meg. Nemcsak a fürdőzőkre, hanem a közlekedőkre is negatív hatást gyakorolt a kánikula. A legsúlyosabb baleset Visegrádon történt, ahol kora hajnalban egy autós halálra gázolt egy férfit, majd segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. A 11-es főúton Esztergom felől egy Skoda Octavia 150 kilométer/órás sebességgel érkezett, a sofőr fékezni próbált, a kocsi azonban megcsúszott, és elütötte az úton két barátjával átsétáló 35 éves férfit, akinek mindkét lábszára szilánkosra tört, és eszméletét vesztette. Az Index úgy tudja, a Skodát a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnoksága (VPOP) egyik kiképzőiskolájának parancsnoka vezette, aki a baleset után segítségnyújtás nélkül továbbhaladt. A VPOP sajtóosztálya a távirati irodához eljuttatott nyilatkozatban elismerte, hogy valóban egy hivatásos pénzügyőr okozta a balesetet, aki szolgálati időn kívül, és nem szolgálati gépjárművel közlekedett. • BUKOVICS
