Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-02 / 150. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. augusztus 2., kedd • HÍDLAP • Módosítani kell a szlovák nyelvtörvényt r Az unió nyomására nagyobb teret kaphat a magyar nyelv Folytatás az 1. oldalról Az 1995-ben még Vladimír Meciar országlása idején jóváhagyott eleve rossz törvény kisebb módosításokkal sem lesz sokkal jobb, mert kiszivárgott hírek szerint a jelenlegi tervezet még mindig számos államnyelvi megszorító intézkedést tartalmaz. A jogszabály továbbra is csak lehetővé tenné a kétnyelvűséget és az anyanyelv használatát azokon a nemzetiségileg vegyes településeken, ahol a nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a helyi lakosság számarányának húsz százalékát. Számos uniós országban viszont ez a gyakorlat kötelező. Nem beszélve arról, hogy például Finnországban a svéd nyelv - bár az ötmilliós balti államban csupán háromszázezer svéd él - minden olyan településen hivatalosan használható, ahol a lakosság számaránya eléri a nyolc százalékot vagy a háromezres lélekszámot. Ami ennél is lényegesebb: a hivatalos nyelvhasználat nemcsak egy absztrakt fogalom, hanem az alkotmány által biztosított, valóságos jog. A szlovák nyelv. védelméről 1995- ben jóváhagyott nyelvtörvény egyértelműen a magyar hivatali nyelv visz- szaszorítására, a felvidéki magyarság azonosságtudatának gyengítése céljával született meg. Farkas Iván parlamenti képviselő szkeptikus a készülő nyelvtörvény- nyel kapcsolatban. Lapunknak elmondta: ez a kérdés eredetileg nem volt a kormányprogram része. Annyi azonban bizonyos, hogy a felvidéki magyarság számára kedvezőtlen fordulatról van szó. „így például a községi hangszórók nyelvhasználatát is negatívan befolyásolná. Tehát szigorítaná a ma érvényes állapotot. Ezért azt mondom, inkább a jelenlegi állapotnál kellene maradni. Ha összehasonlítjuk a módosítást a kisebbségek kérdésével foglalkozó Európai Charta elvével, nyilvánvalóan akadna kivetnivaló itt is. De mint tudjuk, Szlovákia a magyarság számára fontos charta elemeit eddig nem ratifikálta. Ilyen értelemben is visszalépésnek lehet tekinteni a módosítást” - jelentette ki Farkas Iván. A parlament egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel, de a beterjesztő szándéka az, hogy ősszel ezt mindenképpen- elfogadtassa. Ebben az esetben január elsejétől érvénybe lépne az új törvény. Farkas Iván hozzátette: a Magyar Koalíció Pártja a maga részéről mindent megtesz, hogy a magyarság számára kedvező irányba terelje a kérdést. • Oravetz/Czigler Tart-e a galambok által terjesztett fertőzésektől? Sokan talán nem is tudják, bogy a galambpiszok akár halálos fertőzést is okozhat. Ha valakit közterületen galambetetésen fognak, akár 30.000forintos bírságot is kiróhatnak rá. Stefanik Szilvia (keramikus) Hallottam róla, hogy különféle kórokozókat terjesztenek a galambok. Ezt gyerekként nem vettem komolyan, sőt a tízórais kiflimből mindig szórtam nekik, amíg vártam a buszt. Ahogy múlnak az évek, egyre tudatosabban figyelek oda az egészségkárosító tényezőkre. Tihanyi Lajos (grafikus) Vitára ad okot a szemétdíj-beszedés A nyugdíjasoktól behajtják, a segélyen élőktől nem tudják Mazsorettek a falunapon Béla. A szlovákiai település második alkalommal rendezte meg a hétvégén a bélai falunapot. A rekkenő hőségben megtartott, színes programokkal tűzdelt faluünnepet jelenlétével többek között megtisztelte Szigeti László oktatási államtitkár, Farkas Iván parlamenti képviselő, az MKP Nyitra Kerületi Tanácsának elnöke, Hugyivár Imre megyei képviselő, Ján Oravec Párkány polgármestere és Mészáros Béla, a párkányi Körzeti Hivatal elöljárója is. A falunapon felléptek a köbölkúti mazsorettek, a bélai asszonykórus, a kéméndi Gyöngyösbökréta Folklórcsoport és az ebedi Citerazenekar. Felújítják a Bányász Kultúrotthont Tokodaltáró. A település elindul a Közkincs Hitelprogram pályázatán, ahol húszéves futamidejű hitelt vehetnek fel. Ebből a pénzből a Bányász Kultúrotthon felújítását tervezik a községben. A kölcsönt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bocsátja az igénylők rendelkezésére. A hitel törlesztése évi egymillió forintot tesz ki, a kamatokat pedig a szaktárca vállalta magára. Az összeget a fűtésrendszer, az esőcsatornák, az udvar és a kerítés felújítására használják. A cél, hogy az épületet ki lehessen adni rendezvényekhez, melyek bevételéből tervezik megoldani a hitel törlesztését is. Sokaknak fejfájást okoz a szemétdíj befizetése. A lakosok igazságtalannak tartják, hogy akkor is téríteni kell az illetéket, ha valamelyik családtagjuk az év nagy részében távol van állandó lakhelyétó'l. Kibúvó azonban nincs, a szemétdíjat mindenképpen térítenie kell mindenkinek - elvileg. A szemétdíjat, mint helyi illetéket a településeknek kötelezően ki kell róniuk minden természetes személyre, aki állandó, vagy átmeneti lakhellyel rendelkezik itt, illetve minden olyan jogi személyre, aki vállalkozást tart fenn az adott településen. Lekér polgármestere, Béres Lajos lapunknak elmondta: a községben ugyanúgy fizetik a szemétdíjat azok, akik itt állandó lakhellyel rendelkeznek, mint azok a személyek, akiknek csak hétvégi háza van a faluban. Bár az utóbbiak felmentést kaphatnak a fizetési kötelezettség alól akkor, ha igazolják, hogy az állandó lakhelyükön ezt rendszeresen fizetik. Viszont fordított eset is lehetséges, vagyis, ha az átmeneti lakhelyén kér igazolást arról, hogy a szemétdíjat itt befizette, akkor az állandó lakhelyén ezt nem kell megtennie. Sokaknak nem tetszik azonban, hogy fizetniük kell olyan családtagjuk után is az illetéket, akik az év nagy részében nem tartózkodnak otthon. Judita Berková könyvelő szerint az ön- kormányzatok a fizetési kötelezettség alól felmenthetik azokat a személyeket, akik legalább 90 napig nem tartózkodnak otthon. így például a katonák, illetve azok a diákok, akik külföldön tanulnak. Az ilyen eset viszont rendkívül ritka. Az viszont, aki itthon tanul - még ha nem is jár rendszeresen haza - köteles fizetni az illetéket. A nyugdíjasok azt tartják igazságtalannak, hogy míg nekik kötelező befizetni az illetéket, addig a szociális segélyből élők hivatkozhatnak arra, hogy nincs miből téríteniük az adót. A hivatalok ugyanis nem tudják azt behajtani rajtuk. Ezzel szemben a nyugdíjakból le tudják vonni az illetéket, amint arra Béres Lajos szerint a községükben volt is példa. A szociális segélyhez viszont nem nyúlhat a község, az ebből élők ugyanis a létminimumot kapják - tette hozzá Bogyó Ivett, a lekéri községháza alkalmazottja. A község csak annyit tehet, hogy felszólítja őket arra, hogy rendezzék a tartozásukat. Az a kérdés is szöget üthet a lakosok fejébe, hogy vajon, miért változó a szemétdíj. Lekéren (a mintegy 1500 lakost számláló településen) személyenként évi 220 korona szemétdíjat kell fizetni a lakosoknak. 70 éven felül, illetve a rokkantnyugdíjasoknak ennek az összegnek csak a felét. Ezzel szemben Kisölveden (ahol megközelítőleg 230 lakos él) csak 165 koronát fizetnek évente a lakosok. Béres Lajos szerint a szemétdíj kiszabásakor, illetve a fizetés kötelezettsége alóli felmentés terén a törvény szabad kezet biztosít a községeknek. Bacsa Zoltán, Kisölved polgármestere szerint a díj kiszabása több tényezőtől is függ. így például attól, hogy melyik vállalat végzi a fuvarozást, vagy attól, hogy hány tonna szemét termelődik évente. A polgármester szerint azonban nem kötelező, hogy a település nagyságával arányosan növekedjen az illeték. • Czigler Mónika » Nemhiába hívják őket a levegő patkányainak. Van olyan barátom, aki légpuskával vadászik rájuk, mert odaszoktak a kertjükbe. Különö___________ sebben nem tartok a fe rtőzéstől, mert én nem etetem őket, nem megyek a közelükbe, nem nyúlkálok galambürülékbe, és nem kenem azt a szemembe, illetve nem veszem a számba a kezem. Cserki Szilvia (tanuló) ■■HK Állatvédő vagyok, és f, l|g| szerintem igenis etetni 1.: kell a galambokat, |J mert különben elpusztulnának. Valahol le- H8K hetőséget és helyet ___kellene találni, ahol a vá ros elláthatná őket. Ezzel el lehetne csalni a galambokat az olyan helyekről, ahol sok az ember. Mégiscsak állatok és vigyázni kell rájuk. Huber József (műszerész) Sosem értettem, hogy miért etetik az emberek a galambokat. Nem szorulnak rá erre, hiszen a városban temérdek szemetet találnak, amiből jóízűen falatozhatnak. Ráadásul nem is aranyosak, ki akarna egy koszos, betegséget terjesztő állattal barátkozni. Az érintettek feje fölött egyeztettek Nem kaphatnak magyar útlevelet a határon túli magyarok Sokba kerülhet a szabálytalanság Megbírságolnák a kutyatulajdonosokat is Folytatás az 1. oldalról Másik feladat, hogy azon szomszédos országokban élő magyarok számára, akik nem uniós országban élnek, elérjék azt, hogy a schengeni csatlakozás után is akadálymenetesen tudjanak közlekedni a határon keresztül. A Magyarországra való beutazást és az itt tartózkodást lehetővé teszi a nemzeti vízum megteremtésére vonatkozó paragrafus, ahhoz pedig, hogy az unió országaiba is tovább utazzanak, egy speciális igazolványt kívánnak létrehozni, amely tartózkodási engedélynek is minősül. „Ez lehetővé tenné - amennyiben az unió is elfogadja - hogy korlátozott időre az unió többi országának területére utazzanak az ilyen igazolványnyal rendelkezők” - fejtette ki részletesen a tervezetet a kormánymegbízott. Avarkeszi Dezső lapunknak elmondta, hogy a hétvégi konferencián megjelent szakemberek nyomatékosan felhívták a kormány figyelmét arra: a tervezettel kapcsolatban időben kezdjenek tárgyalásokat az érintett országok vezetőivel, nehogy előforduljon az, ami a kedvezménytörvény esetében már megtörtént, vagyis miután az országgyűlés elfogadta a törvényt, utána kellett rajta módosítani. Avarkeszi Dezső elmondta, a következő hetekben kidolgozzák a konkrét megoldásokat, és augusztus végén, szeptember elején a határon túli magyar szervezetek képviselőivel is leülnek tárgyalni a javaslatokról. Ezután egyeztethetnek a parlamenti frakciók képviselőivel a törvényalkotásról. A kormánymegbízott hozzátette: a szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a tervezett intézkedésekről a magyar kormánynak mindenféleképpen egyeztetnie kell a szomszédos országokkal, valamint az Európai Unió illetékes szerveivel. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a hírre reagálva elmondta: „sajnálom, hogy nem lehetett ott egyetlen határon túli magyar sem, így nem mondhatták el, valójában mire lenne szükségük. Az ilyen témákban közösen kell megoldást találni.” A szlovákiai politikus úgy véli, ismét kész tények elé állítják őket, ennek ellenére nem utasítják el a későbbi tárgyalásokat. • Gál Kata Folytatás az 1. oldalról Ha valaki például a stop-táblánál nem áll meg, akár hétezer koronát is fizethet, ráadásul egy évre eltilthatják az illetőt a vezetéstől. Ugyanez vonatkozik például arra az estre is, ha valaki az összefüggő vonalat az úttesten nem veszi figyelembe. A tárca szerint ugyanis épp az ilyen szabálysértések okozzák a tragikus kimenetelű baleseteket. A szigorítások érintik a hangos szomszédot, vagy például a kutyatulajdonosokat is, akiknek kötelező lesz a köztereken eltakarítaniuk kedvencük után a piszkot. A falfirkákért akár tízezer korona bírságot is kiszabhatnak. Szabálysértésnek fog számítani a koldulás, a köztereken az alvás, amiért háromezer korona büntetés megfizetésére, vagy közmunka elvégzésére ítélhetik a szabálytalankodót. Rendőrt csak az szidalmazzon, akinek van fölösleges tízezer koronája. A büntethetőség, illetve a törvény előtti felelősségtudat korhatárát pedig 15, illetve 14 évre csökkentenék. A módosításokról a kormánynak a nyári szünet után kell döntenie. A politikusoknak azonban nincs mitől tartaniuk, a szigorítások őket nem érintik, hiszen szabálysértés és törvénysértés esetén a politikusok mentelmi jogának megszüntetését a módosítások nem tartalmazzák. • Er
