Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-17 / 183. szám
HIDLAP • 2005. szeptember 17, szombat Tazin Újjászületett az Angelus A csak női tagokból álló, metal- zenét játszó Angelus zenekar nem éppen a gyengébbik nem finomságát képviseli muzsikájában. A négy csinos leányzó death, trash elemeket is felvonultató „fémzenét” játszik. A zenekar több átalakuláson esett át az elmúlt időszakban. Tóth Cili basszusgitárossal beszélgettem a csapat újjászületéséről.- A Metal Hammer magazin szeptemberi számában egy rövidebb írásban tájékoztattátok a közönséget, hogy tagcseréken esett át az Angelus zenekar nemrégiben. Jelenleg milyen a banda felállása?- Tóth Csilla ének, Máté Éva gitár, Mentsik Anita dob és Tóth Cecília basszusgitár.- Milyen változás történt az Angelus- ban?- A változás nem egy határozott koncepció mentén alakult így. A korábbi felállásban két énekesnőnk volt, egyikük dallamos hangszínben, a másik énekes pedig a métáiban megszokott stílusban énekelt. A dallamos énekesi poszton lévő társunk távozott a zenekarból. A tagcseréknél próbáltuk pótolni őt, de nem leltünk megfelelő alanyt erre. Mivel Tóth Csilla, a metalos ének képviselője az együttesben egyedül maradt, ezért ez a vonal most az Angelusban. Csilla ebben az énekstílusban jó, ezért kanyarodott el a zenekar is ebbe az irányba. A számok szövegei pedig már nem angolul, hanem csak magyarul hallhatóak ezentúl. Megláttuk, hogy a közönség számára menynyire fontos az érthetőség, mennyire sokat számít az, hogy a szövegeken keresztül is jobban tud a hallgató a zenével azonosulni. A szövegek írását egyébként az énekesre bíztuk. Csilla azt mondta, hogy ő magyarul tudja a legjobban kifejezni magát, ezért is váltottunk magyarra.- Miről szólnak a szövegek?- „Emlék”, „Pörgés”, ilyen és ehhez hasonló dalszövegcímeket tudnék mondani. A szövegek igazából Csilla adott hangulatától függenek. A dalok mondanivalója főként a hétköznapi élet jeleneteiből, érzéseiből, hangulataiból merít. Egy biztos, ami a szövegeket illeti, próbálunk politika és vallásmentesek maradni.- Milyen zenék vannak hatással rátok?- Nagyon sokféle zenét hallgatunk, nem is szeretnék most egyet-egyet kiemelni. Volt egy koncertünk, ahol nagy örömmel fogadták a zenénket és ismeretlen fiatalok azzal jöttek oda, hogy a zenénk hasonlít a Crisis zenekaréhoz, akikről egyébként akkor hallottunk először. Kaptunk is egy cd-t, hogy hallgassuk meg a Crisist, és igazán tetszett. Ez a stílus, melyben most játszunk és amelynek egyik meghatározó, karakteres eleme a Csilla metalos éneklése, meglehetősen egyedi zene, de azért mostanában, némi kutakodás után találkozunk a hazai és világ metal zene termésében hasonlóval. Valójában tehát fordítva történik a dolog. Nem egy korábban hallott ötletet viszünk tovább, hanem mostanában bukkanunk egyre több azonos stílusú zenekarra.- Mi a következő lépés az Angelus életében?- Mivel most ősszel jön a klubszezon, elég sok meghívást kaptunk. Ami már ebből biztos, hogy szeptember 24-én koncertezünk az esztergomi Molothow Ligetben. Akkor a Wackor nevű bandával lépünk fel közösen. Terveink közt szerepel egy demó zeneanyag készítése is. • Pöltl „Oxi” Zoltán Mondom a magáét Gulya István Erotikus-e ma az erotika? Mottó: „Az ember szexuális tevékenysége nem feltétlenül erotikus, de minden esetben az, amikor nem kezdetleges és nem csupán állati. ” (George Bataille: Az erotika) Az erotikus műalkotások befogadóit vizsgálva valószínűnek tarthatjuk, hogy elődeink mindkét nem képviseletében éppoly elégedetten gusztál- ták a meztelen Éva idomait, vagy Michelangelo Adámjának muszklijait, mint ahogyan a mai kor férfiembere érdeklődve pillant rá a szerelőműhelye falán lévő „a 2001-es év Évája” címet viselő szőke ciklonra két csavarhúzás közt, illetve, ahogyan korunk asszonyai tálalnák fel epekedve Brad Pittnek a káposztás cvekedlit. A XXI. századi ember hajlamos azt gondolni, hogy a szexuális forradalom előtt az emberek világát, világról alkotott képét és magatartásformáit alapjaiban határozta meg a társadalmilag mindig pontosan körülhatárolt taburendszer, amelynek egyik alapeleme az emberi szexualitással kapcsolatos tilalom. Nyilván ez a hit szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy napjainkban nemhogy nem tiltott, de egyenesen „ajánlott” úton-útfélen az erotikával, a szexualitással és ezek esetleges devianciával fogalakozni, róluk beszélni, analizálni, kifecsegni, tesztelni hálószoba titkainkat. Az ember szexualitása nem tabu többé: a reklámokból, a bulvársajtóból, a női- és férfimagazinokból, a televízióból és a rádióműsorokból akarva-akaratlanul is a nyakunkba zúdulnak nemi életünk különböző kultúrfokon képviselt változatai. Az erotika, az érzékiség, az ember nemi ösztöneinek lelki megnyilvánulása, belső életünk egyik kifejeződése. Ebben az értelmezésben mindkét meghatározó jelzőnek azonos súlya van: lelki és nemi: azaz az erotikában a nemiségnek, a nemiség kifejeződésének mindig van valamiféle belső, lelki háttere, vagy megfordítva, a fogalom definitiv jelentését figyelembe véve: csak azt az emberi megnyilvánulást tarthatnánk erotikusnak, melyben jelen van az ember belső élete is. Ezek után joggal merülhet fel bennünk a kérdés: vajon a XXL században erotikus-e a mindenhonnan felénk áradó erotika? A kérdés megválaszolásához érdemes kicsit megvizsgálni a művészetben megnyilvánuló erotikát. A képzőművészet és az irodalom az erotikus tartalmú alkotásokat is a fikció szintjére emeli, valamilyen értelemben „leválasztja” a valóságról, „Szépséggel” tölti fel, és ezzel áthelyezi őket az esztétika, a művészet felségterületére. S minthogy a művészetről középiskolás korunktól azt harsogják az irodalomtanárok, hogy tükröt tart az ember és a világ elé, és esszenciálisán fejezi ki a mindenkori ember érzéseit és gondolatait, merészség lenne azt gondolni, hogy miért éppen az erotikus művészet ne élne ezzel a céllal. Persze ez joggal veti fel azt a kérdést, hogy a filozófián nyugvó, az oktatást még ma is uraló irodalom- és művészetoktatás miért fordul el még ma is arcpirulva az erotikus művészettől, kézlegyintéssel pornográfnak minősítve azokat? Kétséget kizáróan művészi értéket hordoznak Szapphó epekedő költeményei, Villon sokszor vaskos, nyers őszinteséggel megírt versei, vág}' éppen a francia szimbolizmus pikáns alkotásai éppúgy, mint Courbet realista pontossággal megfestett női aktjai. Zichy Mihály grafikái vagy Klimt fülledt erotikával átitatott festményei. A kortárs művészetben persze éppúgy a mai napig jelen van az erotikus tartalom, ám a tömegkultúrának a XXI. századi erotikához való viszonyát nem a művészi alkotások határozzák meg elsősorban. Ma már nem kell szamizdatok után vadászni, hogy erotikus írásokat olvashassunk, nem kell kiállításokra járni egv szépen formált női test látványáért, elég, ha beülünk a tévé elé, magunk elé véve a vacsoránkat, és élesben láthatjuk, hogyan egyesülnek szemünk láttára a valóságshow-k huncut kis szereplői, végighallgathatjuk a médiasztárok szexuálpszichológiai fejtegetéseit, és megcsodálhatjuk hozzá bőven megmutatott érzéki testüket. Bármikor fellapozhatjuk a magyar sorozatok újdonsült szereplőinek meztelen fotósorozatait, akiket tehetség híján így próbálnak meg - sajnos sikerrel - eladni. Az átlagember pedig szép lassan elhiszi, hogy nemi élete (önmagával együtt) szánalmas és kisszerű, hogy rászorul a leskelődésre, a női és férfimagazinok hervasztó okfejtéseire és tanácsaira, és közben saját szexualitása valóban elveszíti erotikus jellegét. Pedig nem. 7napos programtára Beltér - ez lesz lassan a mérvadó. A koncertek, kiállítások, színházi előadások és egyéb kulturális események térkiszorítása a falak közé kerül. De hát így van ez jól a nyár elmúltával. Szeptember 17-én, szombaton nyílik meg a közönség előtt a Molothow Liget, 1991 óta immár tizennegyedszer ősszel. Az idén a nyitóprogram autentikusnak is mondható, hiszen az esztergomi Tűzkerék xT játszik ezen az éjszakán. A csapat legújabb, Lövedék című cd-jének anyagát játssza majd. Az előzenekar várhatóan a szintén blues- rock stílusban ékeskedő Experience lesz. A programhét utolsó napján, szeptember 23-án pénteken ugyancsak ebben a rock klubban a feltörekvő, új tehetségek zenekaraiból láthatunk- hallhatunk majd best of válogatást egy magvas koncert formájában. Szintén a mai napon, az esztergomi Prímás szigeten pár hete megújulva megnyílt a Dokk Cafe szórakozóhely. A mai, szombati napon élő latin kongashow várja a táncolni vágyókat. A klub egyébként minden szerdán otthont ad a főiskolás buliknak. A felsőfokon tanuló és mulatozó ifjúság a ma egyik legnépszerűbb R & B Funky stílusú zene hangjaira mozoghatja le a testi és lelki fölösleget. A rezidens dj Rol. Mason lesz, belépőt pedig ezeken a szerdai napokon senkinek nem kell fizetni. A muzsika mellett azért érdemes a szépművészet legfrissebb eredményeire is rázummolni, hiszen az őszi idénynyitás több ismertebb művész új alkotásainak bemutatóját eredményezte. Az esztergomi Duna Múzeumban Kovács Melinda „Tengernyi porban vézna folt” című kiállításán Pilinszky János verses meséihez készített illusztrációit láthatjuk. A Keresztény Múzeumban a magát keresztény alkotónak aposztrofáló nemzetközi hírű Thuronyi István festőművész „Ecsettel a lélek szolgálatában” című tárlata látogatható. Az esztergomi Bajor Ágost Művelődési Házban Vincze László tájképeket, csendéleteket és portrékat bemutató olajfestményei szerepelnek. Az esztergom- kertvárosi Féja Géza Közösségi Házban a Duna Művészkör vegyes műfajú kiállításában gyönyörködhetünk, a párkányi művelődési ház galériájában az Ég, Föld és Pokol című tárlat várja a vendégeket. Programtúránk ajánlatának utolsó fejezete Leányvárra csalogat mindenkit. Szeptember 17-én IS órai kezdettel falunapi rendezvény kezdődik. A falu temploma mellett térzenével körített ünnepi felvonulás lesz. Fél négykor folklór gála keretében mutatkozik be többek között Pilisvörösvár, Csolnok, Tatabánya és a házigazda Leányvár táncegyüttese, illetve fúvószenekara. Este 20 órakor a Leányvári Sramli együttes muzsikájával bált tartanak. Sok-sok táncos zenét, friss képző- művészeti alkotást ígértem programtúra pontokként erre a hétre. Akik úgy döntenek, hogy végigjárják mindegyiket, azoknak erőt, egészséget! • Berger Norbert, túravezető Mozim ustra A párkányi Danubius mozi vezetősége a jövő héten szabadságra vonul, így az intézményben szeptember 19- től 25-ig nem lesz vetítés. A nézőknek azonban nem kell aggódniuk, a hétvégén (szeptember 17-18.) egy remek horrorfilmet, A titkok kulcsát vetítik. A filmben Caroline játssza a főszerepet, aki ápolóként érkezik meg New Orleansba. Egy öreg házaspárhoz tart, ahol a feleségnek már nincs annyi ereje, hogy ellássa férjét. Caroline egyre jobban megismeri a házaspár titkait, és napról napra többet fedez fel az ódon házból. A kíváncsiság viszont nagy úr, és Carolinnek látnia kell a padláson lévő szobát is... A párkányi moziszünet ellenére a nagyvilágban nem áll meg a filmgyártás, ezért két olyan alkotást szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani, melyek mágnesként fogják vonzani a közönséget. Az egyik a 2005 decemberében a hazai mozikba kerülő King Kong, míg a másik a 2006 májusára elkészülő X-Men 3. Az X-Men trilógia legfényesebb darabjaként emlegetik a jelenleg még készülőiéiben lévő harmadik részt. Nem kell csalódniuk a fanatikusoknak, mivel a készítők a forgatókönyv megírására Simon Kinberget kérték fel, aki már bizonyított, az Elektrával és a Fantasztikus négyessel is. A filmes szakember már egy évvel ezelőtt kidolgozta a cselekményt, ami X-Men-es múltját tekintve csak jó lehet. A film rendezője, Bryan Singer elmondta, hogy a harmadik részben mindenképp visszatér a Farkas, és az alkotás új szereplőkkel (Gambit és Beast) bővül. Most pedig néhány szó King Kongról, mely szintén óriási alkotás lesz. Nem is lehet más, hiszen a rendezői székben az a Peter Jackson foglalt helyet, aki a Gyűrűk ura trilógiával már beírta magát a halhatatlanok közé. A főszerepben Naomi Wattsot, és Adrien Brodyt láthatjuk, az óriásgorillát Andy Serkis alakítja, az ő gesztusai kellettek ahhoz, hogy a számítógép elkészíthesse az animált állatot. Érdekes, hogy Peter Jackson a munkálatok befejeztével kijelentette, hogy a King Kong élete főműve (vajon a Gyűrűk urát hova helyezi?). A felvetés könnyen megmagyarázható, hiszen Jackson az 1933- ban készült alkotás után határozta el: filmrendező lesz. A Bajor Ágost Kultúrmozgó a párkányi mozival ellentétben nem áll le, szeptember 15-től 21-ig az 5x2 című a filmet vetítik este 19 órától, míg szeptember 17-18-án (16 óra) a Getno kerül bemutatásra. Az 5x2 öt részre tagolódik, és egy házasság tönkremeneteléről szól. A rendező a végéről kezdve meséli el a történetet, precíz dramaturgiával megoldja, hogy minden felvonás átértelmezze az előzőt, a negyedik pedig az első hármat. Az ötödik felvonás katarzissá szélesíti a döbbenetét, amit a néző a negyedik felvonás végén érez. Két emberi roncsot látunk, akik visszafelé utazva az időben egyre fiatalabbak és boldogabbak, de a nézőt ez már nem vigasztalja: a jövő ismerete a szereplők legvidámabb mosolyát is baljóslatúvá festi át. A Magyar tabló következő vetítése a Getno lesz. A történetben a magyar családnak nem megy jól itthon, ezért elhatározzák, hogy szerencsét próbálnak a lehetőségek hazájában, az USA- ban. A beilleszkedés azonban nem megy zökkenőmentesen, így valamennyi családtag megéli a saját kis válságát, ám amikor a törvénnyel is szembekerülnek, már komolyan felmerül a kérdés, hogy megérte-e a nagy kaland. • Nagy Balázs
