Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-17 / 183. szám

hídlapmagazin 2005. szeptember ÍZ, szombat • HÍDLAP JVTI A horoszkóp és a társas kapcsolatok Megfigyelte már, hogy vannak tipi­kus karakterek, akiket ön kifejezet­ten vonz, vagy éppen taszít? Szokta érezni, hogy vannak bizonyos em­bercsoportok, akikkel szinte mindig jól érzi magát? A tüzesség, a nyu­godt vérmérséklet, a hatalmas társa­sági élet vagy éppen a mély érzelmi világ jellemző a barátaira, társaira? Egyes elemek jól illenek egymás­hoz, egyes párosítások viszont prob­lematikusak. A tűz és a levegő egy­aránt „férfi”-„pozitív” jellegű, köl­csönösen rokon elem, jól kijönnek egymással, akárcsak az egyformán női jellegű föld és víz. Akivel ugyan­ahhoz az elemhez tartozunk, azzal legtöbbnyire hasonló szemmel lát­juk a világot. A rokon elemhez tar­tozókkal- is_Jól megértjük egymást. A tizenkét csillagjegy hat pozitív és hat negatív jeliegűre oszlik, lássuk őket csoportosítva: Pozitív elemek Negatív elemek TŰZ LEVEGŐ FÖLD VÍZ Kos Mérleg Bak Rák Oroszlán Vízöntő Bika Skorpió Nyilas Ikrek Szűz Halak A partnerkapcsolat az élet fölöt­tébb kiemelkedő fontosságú területei közé tartozik, és ha a vele kapcsolat­ban felmerülő kérdéseket a fenti táb­lázatra akarjuk leegyszerűsíteni, ak­kor nagyon óvatosnak kell lennünk. Már az ide vonatkozó közmondások is homlokegyenest ellentétesek. Egy­szer azt mondjuk: „megtalálta a zsák a foltját”, máskor meg azt: „az ellen­tétek vonzzák egymást”. Melyik né­zetnek hihetünk? A „hasonló a ha­sonlóval” felfogás biztosan igaz a barátságra nézve, mert abban az egyformán átélt közös élmények je­lentik az összetartó erőt. Az erre vo­natkozó bölcsességek valóságalapját az egymással harmonizáló elemek teremtik meg. Ezzel szemben a fér- fi-nő partnerkapcsolatnak sokkalta inkább a jelszava, hogy „az ellenté­tek vonzzák egymást”, elvégre létez­het nagyobb eltérés, mint ami férfi és nő között húzódik? A most következő leírásokban egyenként ismertetem az elemeket, mégpedig úgy, mintha egy-egy em­ber kizárólag abból az elemből áll­na. Ilyen vegytiszta esetek a való­ságban sohasem fordulnak elő, hi­szen minden ember az elemek vala­milyen keveréke. Mégis mindenki­nek van valamilyen domináns ele­me, amely annyira jellemző rá, hogy az illető egyéniségét besorolja ahhoz az elemhez. TŰZ A tűz-ember világa csupa opti­mizmus és lelkesedés. A benne lobo­gó tüzet másokba is át tudja ültetni, így eléri, hogy mások is azért lelke­sedjenek, amiért ő. Lendületbe hoz­za á dolgokat, mozgósít, lángra lob­bant. Nem szokása a visszatekintés, mindig előre néz, mindenben első akar lenni. Sokkalta jobban kedveli az aktivitást, mintsem várni és elfo­gadni, mi jön. A tűz nem igazán van jó viszony­ban a földdel, noha kitűnő ellen­súlyt talál annak józanságában, óva­tosságában és tárgyilagosságában. Azonban a föld a tűz szempontjából túl nehézkes és unalmas, hiszen a tűz számára minden idegesítő, ami földhözragadt és száraz, és lelo- hasztja lelkesedését. A víz érzelmessége is sok gondot okoz a tűznek, mert a vízből hiányzik a lendületesség, ráadásul gyakran bo­rúlátó, és ez a mentalitás könnyen el­olthatja a lángot. Pedig éppenséggel megtanulhatná a víztől, hogy néha figyeljen a körülötte zajló esemé­nyekre is, ne mindig csak törtessen és csörtessen. A levegővel viszont nagyon jól il­leszkedik, hiszen a „levegős” eszmék táplálékul szolgálnak a tűz akaratá­nak. Ahol eszme (levegő) és akarat (tűz) egymásra talál, ott jó dolgok in­dulhatnak útjukra, de az is előfordul­hat, hogy csak a levegő forrósodik fel, és sistergés (levegő) vagy füst (tűz) lesz belőle, semmi más. FÖLD A föld-ember a tények, az ismere­tek, a rend és a szervezettség világáé­ban él. Mindig arra támaszkodik, amit értelmével fel tud fogni és meg tud vizsgálni. Csak azt tartja fontosnak, ami már egyszer a kezében van, amit zsebre tehet, amit este hazavihet ma­gával. Ha egyszer elhatároz valamit, azt pontosan és következetesen igyek­szik végigvinni egészen a cél eléréséig. Erősen ragaszkodik a hagyományos értékekhez, őrzi a tradíciókat, idegen­kedik a merész újdonságoktól. Az élénk, nyughatatlan levegő-je- gyűek gyakran felkavarják a föld-em­bert, hiszen az könnyedén átörvény- lik a föld ember szigorú, egyértelmű­séggel kialakított struktúráin. A föld - a levegővel ellentétben - csak olyan ismereteket értékel, amelyeket a gya­korlatban is alkalmazni tud. A tűzzel a földnek egészen sajátsá­gos problémája van, mivel a tűz könnyedén felemészti a tartalékokat, amelyeket a föld olyan sok fáradság­gal felhalmozott, és végül már csak a felperzselt föld marad utána. A víz megtermékenyíti a földet. Erzelemgazdagsága élettel tölti fel a föld kérgességét, darabosságát. A víz formálhatóvá teszi a földet. LEVEGŐ A levegő-ember könnyedén mo­zog az elméletek, a gondolatok vilá­gában. Felfogóképessége gyors, nyelvi kifejezőkészsége kiváló. Nagy az igénye a kapcsolatterem­tésre és a változatosságra, ezért sok­felé megfordul, de a szabadság é^a függetlenség iránti vágya miatt se­hol sem marad sokáig. A levegő-em­ber nyílt természetű ugyan, de sok­szor mégsem enged igazán közel magához, van benne egy kis hűvös távolságtartás. A levegő légvárait a tévedhetetlen realitásérzékű föld lerántja a köznapi, valóság síkjára, és azon a légvárak bi­zony ízzé-porrá zúzódnak. Kapcsola­tuk olykor mégis termékeny lehet, ha a levegő eszméit, ötleteit a földdel va­ló együttműködés révén gyakorlati hasznosításra alkalmassá teszi. A víz jegyűek hétpecsétes titkot képeznek a levegő-ember számára. Az érzelmek világa nekik túlzottan zavaros, kiismerhetetlen, egyáltalán nem logikus, amin a levelős ember legfeljebb csak mosolyog. A tűz jegyűek forróságát, lelkese­dését és lendületét viszont nagyra ér­tékeli, még akkor is, ha a tűz impul- zív, végiggondolatlan száguldozása a levegő számára néha túlzottan is kap­kodásnak tűnik. VÍZ A víz-ember nagyon érzékeny az őt körülvevő világ rezdüléseire. Erőssége a segítőkészség, az együtt­érzés, a tévedhetetlen ösztön, a bele­érző képesség és nem ritkán a jó kapcsolatteremtő képesség, ezért' hát nem meglepő, hogy az ilyen em­berek sok esetben mások segítésé­nek szentelik életüket. Jó viszonyban van a földdel, mert az medret és biztonságot ad neki. Ám ez csak addig tart, amíg a föld fel nem akarja szívni a víz nedvességét például oly módon, hogy a kapcsola­tukra ráerőlteti a saját fantáziátlan, tényközpontú gondolkodásmódját. A mélységeket kedvelő víz a levegőt túlzottan felszínesnek tartja. Ha azon­ban jó kapcsolat alakul ki köztük, an­nak a művészet látja hasznát, mert a lélek megtalálja önmaga kifejezésére a szavakat vagy zenei dallamokat. Ha a víz a forró tűz-jegyűekkel ta­lálkozik, gőzzé válva menekül, mert a heves lobogástól fenyegetve érzi ma­gát és kifinomult érzelmeit. • Sápszki Márta Rejtvény KUTYÁK EGYMÁS KÖZÖTT Helyezze el a jegyzékben felsorolt betűcsoportokat ill.szavakat - hat kivéte­lével - a hálózatban. A megmaradt szavakat összeolvasva kapja meg a spá­niel válaszának befejező mondatát. Egy spániel ül az emeleti ablakban. Arra megy egy bulldog, felugat neki.- Gyere le, sétáljunk egyet!- Nem lehet, be vagyok zárva.- Ugorj ki az ablakon!- Hogyne, hogy pofára essek és betörjem az orrom .........! Eg y szót segítségként előre beírtunk. 2 betűsek: AA, AR, ÁR, DE, DR, El, ÉL, ER, ÉY, GY, GZ, JÉ, KK, KK, LN, MA, NE, NI, OG, OV, SÖ, TE, TG, TP, ZZ. 3 betűsek: ABA, ADÓ, AKI, ÁGT, ÁRÉ, BÁR, CUC, EEM, EST, ÉPP, GÉR, IBN, IZS, KÁA, KEH, LTA, MTY, ÓER, RAD, REA, RSK, RÜÜ, GÉR, IBN, IZS, KÁA, KEH, LTA, MTY, ÓER, RÁD, REÁ, RSK, RÜÜ, ÚLS, VER, VIM, ZÁR. H betűsek: BATA, BÖBE, COLB, EGYE, IBÉR, ITAL, LEÉR, MINT, MONO, NEME, ÖLEB, ÖSSZ, REZÖ, RÜGY, TIME, ÜTEM, ZSÚR. 5 betűsek: CANUT, CIKIZ, ELÁLL, ELINI, FAHÉJ, MENET, MIRAC, NEMIS, NYELE, OLYAN, OSTOR, ÖTÖDÉ, REMEK, RONDA, ROYAL, ROYAL, SZADA, TELEL. 6 betűsek: ÁLLAMI, EUROPA, LENNÉK, OSZAKA, VEGYES. 7 betűsek: FELNŐTT, NEMIGEN, NYÁREST, ROKONOK, SZABADI. 8 betűsek: A MAI NAPON, BÁRÁNYON, MEGFELEL. 9 betűsek: ELŐNYÖSEN, MANIPULÁL, RÁERESZTI, RÉGI TÖRZS, RESSECfÁL. ío betűsek: GRÁNITTÖMB, PADOZATBAN. Gasztronómia - a knédli Tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával, meg az elmaradhatat­lan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés - apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába, és van a krumplis - a legközkedveltebb, továbbá az apróra vágott füstölt sertéshúst tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kí­nálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarac­kos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, ha­nem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Egyesek szerint a knéd­li azonban nem cseh, hanem sváb nemzeti eledel. Eszerint a 18. század­ban betelepített német emberek hoz­ták magukkal a receptet. No és persze magukkal hozták a dolgosságot, a szorgalmat, a ház és konyha tisztasá­gának igényét, étkezési szokásaikban a mértéktartást, az étrend változatossá­gát. Az egyik legnépszerűbb, legjelleg­zetesebb sváb étel a knédli, ami tulaj­donképpen kelt gombóc. Baranyában a következőképpen készítik: savóban, vagy tejben megáztatják az élesztőt, sót, pici cukrot adnak hozzá, (van ház, ahol cukrot sem használnak) nagy ka­nál zsírral és liszttel összedolgozzák. Ezután kb. fél órán át pihentetik. A tésztát lobogó forró vízbe szaggatva is ki lehet főzni, készülhet sülten és ká­posztásán is. Ez utóbbit általában té­len készítették, amikor már fogytán volt a füstölt hús és a kolbász. A vö­röshagymát apróra vágva zsíron meg­párolják, belerakják a kicsavart káposz­tát, néhányszor megforgatják, majd lassú tűzön párolják. Míg a káposzta párolódik, elkészítik a knédli tésztáját, amit a pihentetés után, kanállal bele­szaggatnak. Finomabb és laktatóbb sós vízben főtt hasábburgonyával. Nézzünk hát egy receptet! Knédli háziasán. Hozzávalók: 12 dkg margarin, 4 db tojás, 2 dl tej, 50 dkg liszt, 4 zsemlye (vagy 25 dkg fehér ke­nyér), só, 3 dkg margarin (a konyharuha kenéséhez). Elkészítés: A margarint habos­ra kikeverjük, a tojássárgákat hozzáadva krémesre dolgozzuk. A tejet meglangyosítjuk, és gyengén sózzuk. A lisztet és a tejet felváltva a krémesre: kevert margarinhoz adjuk, majd a tésztát jól összedolgozzuk. A zsemlyéket apró kockákra aprítjuk, és margarinon megfuttatjuk, ezután hozzákeverjük a tésztához. A tojásfe­hérjékből kemény habot verünk, ezt is hozzádolgozzuk a tésztához. Egy konyharuhát hideg vízbe beázta­tunk, kicsavarjuk, és megkenjük a 3 dkg margarinnal, ezután a tésztából rudacskát hengergetve, azt a konyha­ruhába tesszük. A konyharuhát ösz- szecsavarjuk, a tésztát tovább for­mázzuk. A konyharuha két végét le­zárjuk, majd kétrét hajtjuk, fakanál nyelén átvetjük, és forró, sós vízbe lógatva egy órán át főzzük. A vízből kivéve kibontjuk a tésztát a ruhából, és cérnával vagy vízbe mártott késsel szeletekre vágjuk. Sült húsokhoz, a legkülönbözőbb szaftos ételekhez köretnek kiváló. Ám ha jobbnak lát­juk nem otthon elkészíteni és egy ét­terem kényelmére vágyunk, mind­össze csak egy hídon kell átkelnünk, s máris egy hangulatos szlovák ven­déglő teraszán találhatjuk magunkat, egy tál gőzölgő knédli előtt, például Párkányban. Jó étvágyat! • (Márkus)

Next

/
Oldalképek
Tartalom