Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-14 / 137. szám
4 HÍDLAP • 2005. július 14., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Tűréshatáron túl emelt a MÓL Teljes a kép: etióp bérek, skandináv mértékű adók, magyar üzemanyagárak Folytatás az /. oldalról A kommunikációs igazgató kiemelte: a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árak között nincs mindig szoros összefüggés, hiszen az előbbiek kialakításakor a kereskedőnek sok szempontot kell figyelembe vennie. Ferencz I. Szabolcs elmondta azt is, hogy a MÓL tartja a korábbi előrejelzését, miszerint júliusban és augusztusban az üzemanyagok kiskereskedelmi ára akár 15 forinttal is emelkedhet. Eszerint a következő két hónapban a gázolaj kiskereskedelmi ára elérheti a 270 forintot, a 95-ös benziné pedig a 275-öt. A társaság szerint azonban ennél többet már nem emelnek. Tegnap a Slovnaft is emelte a benzin árát, -megközelítőleg 040 koronával (2,8 forint), a gázolajét pedig 0,60 koronával (3,9 forint). Az egyes kutaknál viszont itt is eltérő az áremelés. Fél Krisztinától, a Slovnaft sajtó- szóvivőjétől megtudtuk, hogy jelenleg a Slovnaft 65 kutat üzemeltet 35 különböző áron. A lokális árakat a helyi tényezők alapján határozzák meg, vagyis a kereslet-kínálat alapján. Az utóbbi időben a MOL a világpiaci árakra hivatkozva emelte az üzemanyagárat, a magyar vállalat többségi tulajdonában lévő Slovnaft ugyanakkor nem emelt. Fél Krisztina korábban lapunknak elmondta: mindkét országban a világpiachoz igazítják a társaságok az áraikat, de a két piac között különbség van, amit minden ármegállapításnál figyelembe vesznek. Ez tehát nem azt jelenti, hogy ha a MÓL emel, akkor a Slovnaftnak is kötelező ezt megtenni. Ez azért érdekes, mert korábban épp az volt a jellemző, hogy miután a MÓL Magyarországon növelte az árakat, Szlovákiában a Slovnaft sem késlekedett ezt megtenni. Bőd Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank volt elnöke helytállónak tartja a Slovnaft szóvivőjének kijelentését, miszerint nem kötelező az árképzésnek egyformának lenni, ha a tulajdonos közös. Ha viszont a világpiaci árak növekedésére hivatkozik a magyar vállalat, abból logikusan az következik, hogy azonos ütemben drágul minden országban az üzemanyag. A MÓL rendszerint a szállítási költségekre is hivatkozik, hiszen a pozsonyi finomítótól rövidebb az út Nyitráig, mint Százhalombattától Kazincbarcikáig. Bőd Péter Ákos szerint a Slovnaft árképzését valószínűleg az is befolyásolja, hogy Szlovákia kicsi, ráadásul Ausztriában és Csehországban olcsóbb a benzin. Ezért félő, hogy magasabb ár esetén az ország nyugati részén inkább külföldre járnának tankolni a szlovák állampolgárok. A magyar piacon a MOZ egyeduralkodó „A másik kérdés az, hogy mennyire erős a vállalat pozíciója az adott országban. Ha jelentős, könnyen emel, és csak nagyon nehezen viszi le az árakat. A magyar piacon a MÓL erős pozíciója megengedi, hogy diktálja az árakat” - mondta Bőd Péter Ákos, aki szerint megkérdőjelezhető, hogy valóban a világpiaci változások indukálják-e a folyamatos, és irreális magyar üzemanyagár-emeléseket. Emellett azonban a magyar államot is felelősnek tartja a magas árképzésért. „Az államháztartás számlájára írandó, hogy 2004-ben Magyarország túlemelte az ÁFÁ-t, ráadásul rossz tempóban és ügyetlenül, hiszen a vámhatárok megszűntével eleve az árak harmonizálására kell építeni. Az ÁFA 25 százalékos szintje sokkal magasabb a környező országokénál. (Szlovákiában például csak 19 százalék). Az, hogy Ukrajnához képest drágábbak vagyunk, nem tragédia, mert a kiszolgálás színvonala miatt nincs a két ország között versenyhelyzet. Az viszont furcsa, hogy Magyarországon az üzemanyagárak magasabbak a többi uniós országokénál” - jelentette ki Bőd Péter Ákos. Párkányban mind a Real K, mind a Slovnaft számára jelentős bevételi forrást jelent a benzinturizmus. A legkelendőbb a 95-ös ólmozatlan benzin. Mindkét kutat leginkább a hét végén lepik el a magyar vásárlók.. A Slovnaft kútjánál megtudtuk, hogy a szlovák vásárlók sokkal inkább hangot adnak elégedetlenségüknek, a Real K-nál viszont állítják: a magyar vásárlók tűrőképessége is pattanásig feszült, annak ellenére is, hogy Szlovákiában sokkal olcsóbban jutnak hozzá az üzemanyaghoz. Az üzemanyag ár-emelések a fuvarozókat is kellemetlenül érintik. A szlovák fuvarosok már korábban hangot adtak elégedetlenségüknek, most viszont magyar kollégáik is felemelték hangjukat. Peredi Péter a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (FUVOSZ) főtitkára lapunkat arról tájékoztatta, hogy a szövetség minden tagjának azt tanácsolta, hogy építse be a jelenlegi benzináremeléseket is a fuvardíjba. A jelenlegi díjak mellett ugyanis a benzináremelést nem lehet kigazdálkodni. A Slovnaft a következő években több töltőállomást is be akar zárni. Ennek az elöregedés mellett az is az oka, hogy nem felelnek meg az ökológiai normáknak. 2008-tól ugyanis szigorúbb uniós követelmények lépnek érvénybe. A töltőállomások modernizációja túl sokba, mintegy 29 millió koronájába kerülne a vállalatnak. Az még nincs pontosan meghatározva, hány töltőállomást fognak érinteni a bezárások, az viszont bizonyos, hogy leginkább a vidéket fogják sújtani. Bényben például már bezárták a kutat, így a Zselíz és Párkány közötti mintegy 40 kilométeres vonalon nincs lehetőség tankolásra. Más vállalatok ilyen gonddal nem küzdenek, mivel a töltőállomásaikat később kezdték építeni. Az öreg kutakat a Slovnaft eladni sem tudja, mivel azok iránt nincs kereslet. • Czigler Mónika TESCO Klubpetrol MÓL AGIP AVANTI Shell OMV ARAL 95 260,90 261 271,90 274.90 275.90 275.90 98 269.90 252 280,90 283,90 285,90 Diesel 251 262,90 264,90 265,90 265,90 A párkányi Real K és a Slovnaft kútjain egységes árakon kapható a benzin, csak a forint átváltásánál érezhető különbség, mivel a Real K-nál 6,50-es árfolyamon számolnak, míg a Slovnaftnál 6,80-al. Real K-nál forintban Slovnaftnál forintban 95 38,80 252,2 263,84 98 40,30 261,95 274,04 Diesel 38,70 251 55 263,16 LAP(SZ)ÉL Gulya István Vízkosz Egy hosszú esztendő sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a jól felkészült hatóságok jól felkészüljenek, vagyis, hogy olvan rendszert dolgozzanak ki, amelyben az ivóvíz szennyezésének az esélye a nullához konvergál, mi több, el is éri azt (magyarán: kizárja a vízmérgezés lehetőségét). Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt a drága jó Onyx Kft. fogta magát, és rákkeltő anyagokkal, meg egyéb gyanús miazmásokkal teli szennyét az Esztergom-kertvárosi Kenyérmezei-patakba engedte. Nyilván, ők azt füllentették, hogy lám, likas a tartály, hát persze, hogy az, ha a pár milliméteres acélfalú, gáztárolásra szolgáló fémtartályban sok száz liter folyékony izét hullámoztatnak. Most meg - július 8-án - a dorogi hulladékégető megint „belevizelt” a patakba, szerencsére a szennyezés elkerülte az esztergomi ivóvízbázist, igyon mindenki nyugodtan, a kismamák és a babák is. Megjegyzem, én gyűlölöm a pánikkeltést, de ha a magam részéről, „ilyesmikkel” - újdonsült anyuka, frissen szülött babuka - rendelkeznék, újra csak a palackos ásványvizet innánk (ha azt nem innánk már tavaly nyár óta egyfolytában). Biztos, ami biztos. Mert meg lennénk szeppenve, és bevernénk szívünk szerint a szeny- nyezők meg a felelősök orrát, de minimum a víz alá nyomnánk, hogy ott gondolkodjon el az élet sérülékeny voltát illetően, ahol nem minden a pénz (amit a gyanús és mérgező anyagok tárolásáért lehet kapni, vagy éppen hatósági engedélyek gyors kiadásáért, de csitt, jaj, miket is írok). De hát ha én dorogi cég lennék, engem sem nagyon érdekelne, ha ide (Esztergomba) folyna a trutyi, hiszen a dorogiak finom karsztvizet isznak, mit nekik Kenyérmező és táti Duna-ág (ahonnan a királyváros kortyolhat). A nem múló tanulság, hogy az olyan üzemeket, mint az Onyx, egy ilyen sűrűn lakott agglomerációban nem lett volna szabad megépíteni -, a másik meg hogy az illetékes területi környezetvédelmi felügyelőség is elmehet a sunyiba („monnyon le”), ha már nem tudja kordában tartani az céget. Részemről tele a pohár, és már az első szennyezés után sem adtam volna újrakezdési lehetőséget. De akik döntenek az ügyben, nem itt, nem velünk élnek. Könnyen beszélnek. Már ha meg mernek szólalni. Uniós pénz az Ipoly medrében Ha nem segít az állam, jön az unió? Folytatás az 1. oldalról A magyarországi Magasfa Alapítvány, Tésától Szobig szintén 13 települést ellenőriz - mondta lapunknak Kurucz Márta, az alapítvány vezetője. Az Európai Uniótól 15 millió forintot nyertek el a projekt megvalósítására. Magyar oldalon nemcsak a felmérések, hanem már az Ipoly tisztítása is lezajlott. A legszennyezettebbnek a Mikola-Kiskeszi szakasz bizonyult, de a többi terület is tele volt szeméttel. Tésán például hűtőszekrényt, hordót, tűzoltócsapot, sőt még autót is emeltek ki az Ipolyból. Kurucz Márta elmondta, hogy szerencsés helyzetben vannak, mert helyi horgászszövetségek is besegítenek a tisztításba. Ilyen például a Szobi Horgászszövetség, mely Szobtól egészen a lelédi pusztáig tisztítja az Ipolyi. Az előadásokon kívül, melyek a biogazdálkodásról és az agrárkörnyezet védelemről szólnak, lapjukban az Ipoly-infóban is propagálják az Alsó Ipoly-mente védelmének fontosságát. Azt azonban mindkét alapítványnál elmondták, hogy az általuk szervezett előadásokon tíz főnél többen még nem vettek részt. Ennek ellenére nem adják fel a harcot, és a hat évre tervezett projekt keretén belül tovább népszerűsítik a környezetvédelem fontosságát. • SzÉ Újabb trójai faló a görögdinnye Tovább folytatódik a magyar piac szétverése Folytatás az 1. oldalról A hirtelen jött csapadékos idő miatt a burgonyavész veszélye is nő, és az ezzel kapcsolatos védekezés tovább növeli az előállítás költségeit. A dinnyeárusok ideje is leáldozott az utóbbi tíz évben a vásárlóerő csökkenésével és a lakosság elszegényedésével - mondta Kmetty Ágoston, a Kofakamara elnöke. Hiába terem itthon kimagaslóan jó minőségű diny- nye, ha a szabad piac miatt a külföldi gyümölcs még tovább rontja a magyar termelők esélyeit. Különösen Görögország ostromolja piacainkat a finom, ám nagyon vastag héjú dinnyével, ami lassan keresettebb a magyarnál. Az ok persze egyszerű, itt is az olcsóbb árról van szó, ez jelenleg 48-68 forintos kilogrammonkénti árat jelent az import dinnye esetén, amit gyakran magyarként adnak el a kereskedők. A piacokon persze megjelent már a hazai is, ez azonban 80-120 forint körül mozog a magas előállítási költségek miatt. Mivel a hazai gyümölcs szállítása nem sok időt vesz igénybe, nem is kell éretlenül leszedni, emiatt cukortartalma is magasabb az import dinnyénél. Tíztizenöt évvel ezelőtt egy jó szezonban még meg lehetett keresni egy új Zsiguli árát a dinnyéből, ma már örül a kereskedő, ha fillérekért el tudja adni a kemény munka gyümölcsét - mondta Kmetty Ágoston. • Juhász
