Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-14 / 137. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. július 14., csütörtök • HÍDLAP • 5 Szabálysértés, ha hetekig nyaral az orvos? A nyári szabadságolás miatt az idén is akadozik a szakorvosi ellátás Folytatás az 1. oldalról Bujdosó László, országos tiszti főor­vos szerint a működési engedély nem szezonra, hanem egész évben azonos heti vagy havi szakorvosi óraszámra szól. Ezért, ha az orvosok több hetes nyári pihenőt írnak ki maguknak, az szabálysértésnek minősül. E problé­ma visszaszorítása érdekében országos vizsgálat indul a szakrendelési idők el­lenőrzésére. Amennyiben az intézmé­nyek a megadott óraszámot nem tud­ják teljesíteni, azt jelezniük kell az ANTSZ felé, amely ilyen esetben más helyről próbál szakorvosokat át­irányítani - mondta Bujdosó László. Az esztergomi Vaszary Kolos Kór­ház orvos igazgatója, Pák Gábor és Sólyom Olimpia, az intézmény veze­tője úgy vélik: ahhoz, hogy valaki sza­badságra menjen, az illetékes osztály vezetőjének engedélye szükséges, így mindig ügyelnek arra, hogy az osztá­lyokon legyen helyettesítő személy­zet. A helyettesítést nem vendégorvo­sokkal, hanem az ott dolgozó orvosok segítségével próbálják megoldani. Vácott sem okoz problémát a he­lyettesítés. Erős András, a Jávorszky Ödön Kórház főigazgatója azt mondja, minden egyes osztályon több szakorvos is dolgozik, így ha kö­zülük valaki szabadságra megy, min­dig akad, aki helyettesítse. A határ másik oldalán, a párkányi il­letve Ipolysági szakorvosokat a járáson belül - vagy ha lehetséges - akkor az adott városban helyettesíti eg)' másik szakorvos. A kórházakban pedig a sza­badságon lévő orvos mindenkori he­lyettese veszi át a feladatokat. A párká­nyi Poliklinikának csupán rendelőkkel kapcsolatos bérleti szerződése van az orvosokkal, így azok szabadságát nem tudják befolyásolni. A magánpraxissal rendelkező orvosok egymás között egyezséget köthetnek arról, hogy he­lyettesítik a másikat, anrfak szabadsá­ga idején. Ehhez hasonló „helyettesí­tési piac” már évek óta működik pél­dául Németországban, ahol rendsze­rint újsághirdetésekben keresnek he­lyettest a szabadságolások idejére. • Szép Éva Már nyolc elemi sem kell a jogosítványhoz A könnyítés miatt a közlekedésbiztonság romlásától tartanak a szakemberek Polkaest Dorogon Dorog. Július 23-án a Dorogi Né- A met Kisebbségi Önkormányzat meg­rendezi a hagyományos „falusi bú­csút” a nemzetiségi emlékházban. Ennek keretében a Bányászzenekar Búcsú Napi Polkaestet ad a Zenepa­vilonban július 24-én. Köz-Ős-Nap Csolnok. Július 23-án Köz-Ős-Nap- ot tartanak Csolnokon a Rákóczi- telepi focipályán. A programban sze­repel Gete-túfa, számmisztika, reiki előadás és bemutató, valamint este 8- kor fellép a Táltos dobcsoport. Este tábortűzzel zárulnak a programok. Vízikoncertek hava Dunabogdány. Július 29-én a Vízikoncertek hava elnevezésű prog­ram keretében a Duna-parti vízi j ! színpadon fellép a Dunabogdányi Szimfonikus Zenekar és a Bogdányi Svábzenekar. A rendezvény keretén belül augusztus 5-én kamarakoncert várja az érdeklődőket a dunabogdá­nyi ifjú tehetségek előadásában, vala- : mint aznap előadják még a Tizedik vőlegény című táncjátékot. Folytatás az 1. oldalról Pausz Ferenc, az ORFK közlekedés- rendészeti osztályának vezetője el­mondta: nehéz megjósolni, milyen ha­tással lesz a rendelet a közlekedési mo­rálra, és csak reméli, hogy nem kell ne­gatív következményekkel szembesülni. Félelmeik azonban nem megalapozat­lanok, mivel a közlekedés gyakran pro­dukál bonyolult helyzeteket, ahol pil­lanatok alatt kell meghozni döntéseket. A bizonytalanság tehát abból adódik, hogy aki értelmi képességei miatt kép­telen elvégezni a nyolc osztályt, vajon átlátja-e az úttesten adódó kényes szi­tuációkat. Pausz Ferenc véleménye szerint az egész rendszer felülvizsgá­latára lenne szükség, mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást illetően. Je­lentős javulást lehetne elérni, ha a jár­művezető-képzést kiegészítenék egy vezetéstechnikai résszel, bár ez jelentő­sen megemelné a költségeket. Gyakori, hogy az elméleti, vagy a gyakorlati is­meretek hiányából kifolyólag történik szabálysértés, ezekre az esetekre köte­lezővé kellene tenni a megfelelő utánképzést, amelynek korszerűsítésé­re már születtek javaslatok. Az esztergomi járművezetői okta­tók egyik képviselője, Váczy Hübschl Kálmánná nem tartja helyesnek az új rendeletet. Véleménye szerint a nyolc osztályhoz kötött rendszer legalább bizonyos keretek közé szorította a képzést. Az elektronikus KRESZ- vizsgához ugyan nincs szükség számí­tógépes ismeretekre, és lerövidítették a kérdéseket is, de az írás-olvasás megfelelő szintű ismerete nélkül mégsem lesz olyan egyszerű megol­dani a tesztet. Ezeket a képességeket pedig senki nem fogja ellenőrizni, ezért úgy tűnik, a fejlődés helyett in­kább visszafejlődik a rendszer. Tagad­hatatlan azonban, hogy a diploma sem garantálja a megfelelő képessége­ket, és hivatalos adatok is igazolják, hogy minél magasabb iskolával ren­delkezik a tanuló, annál nehezebb megtanítani vezetni. Váczyné mind­ehhez hozzátette: inkább az orvosi al­kalmassági vizsgálatot lenne célszerű kiegészíteni egy pszichiátriai vizsgá­lattal is. Az előírt óraszám növelése is régóta esedékes lenne, hiszen a jelen­legi harminc óra túl kevés a vezetési ismeretek biztos elsajátításához. • JRG Örül-e, hogy újra lesz esztergomi kézilabda? A legutolsó hír az EKSE lányairól a ta­valyi szomorú visszalépés volt. Amennyi­ben sikerül kifizetni a „lelépés ” miatti büntetést, a csapat a jövő szezonban újra elkezdheti menetelését az Ntí ll-ben. Németh Lajos (bolti eladó) Nagyon örülnék az esztergomi kézilabda újraéledésének. Na­gyon jó érzés, ha az ember büszke lehet a vele egy városban élők sportteljesítményére, és velük együtt, értük izgulhat a meccseken. Régebben magam is rendszeresen kijártam szurkolni a női csapatnak. Harangozó Réka (tanuló) A barátnőm vitt el egyszer a kézis lányok meccsére, akkor telje­sen beleszerettem ebbe a sportba. Régen, gye­rekkoromban a testne­velésórákon mi is min­dig kézilabdázunk. Nagyon jó len­ne, ha a gárda újra erőre kapna. Pálosi Dezsó'né (fodrász) Nem érdekel a sport, a kézilabda sem, azt nézzék csak a férfiak. A férjem mindenről tud, mindent elolvas, gondolom a női kézi­labdának is örül. Sze­rintem viszont nincs szüksége er­re, úgysem lesznek világbajnokok. Ez is csak felesleges pénzkidobás, mint az élményfürdő. Gombás József (kó'faragó) Örömmel venném a kézicsapat visszatéré­sét, mert imádom a sportot. De azért ez a kérdés nem ilyen egyszerű. Ha jól tu­dom, a csapatnak a visszatéréshez ki kell fizetni egy bizonyos bírságot, amiért vissza­lépett az NB I-ből. Nem biztos, hogy érdemes egy vagyont fizetni azért, hogy az NB II-ből újra föl­harcolják magukat. A hazai óvóhelyek kialakulása és karbantartása Katasztrófák elbárítói (7. rész) A vészhelyzetek elhárítását vég­ző szakemberek szerteágazó mun­kájáról keveset tudunk. Erre a hiá­nyosságra igyekszünk megoldást találni azzal, hogy egy tízrészes sorozat keretén belül bemutatjuk a polgári védeler a katasztrófavé­delem különböző szakterületeit és az ott dolgozók tevékenységét. A sorozat hetedik részében az óvóhe­lyek kialakulásával és karbantartá­sával ismerkedhet meg az olvasó. Magyarország óvóhely-állományá­nak kialakulása egészen az 1940-es évekig visszavezethető. A több mint hat évtizedes időszak vizsgálata szá­mos tanulságot, a későbbi fejlesztése­ket meghatározó tapasztalatokat szolgáltat. A II. világháborúban használt, illetve épített óvóhelyek többségét 1952-re rendbe hozták. Az 1950-es években intenzív óvóhelyépí­tés kezdődött, amely néhány év után leállt. A nukleáris háborúk közvetlen szélére sodródó világban költséges­nek és időigényesnek ítélték az óvó­helyépítést, helyette a lakosság ki- és széttelepítése felé fordult a figyelem. Az 1990-es évekig már néhány ket­tősrendeltetésű védőlétesítmény is épült hazánkban. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) nyilvántartása alapján 52 darab életvédelmi létesít­ményben Esztergom lakosságának 11 százalékát lehet elhelyezni. Kimuta­tások alapján elmondható, hogy ez az arány jobb az országos átlagnál, de még mindig igen alacsony érték. A meglevő óvóhelyek karbantartá­sa, műszaki állapotának megőrzése mindenki számára teher. A 22/1992.(XII,29) KTM rendelet sze­rint a mindenkori tulajdonos felada­ta az óvóhely eredeti szerepének megfelelő szinten tartása. Az OKF munkatársai arra törekszenek, hogy minél több létesítmény kerüljön hasznosításra, - a törvényi keretek között - mivel így a karbantartáshoz szükséges pénzt a lakásszövetkezet, vagy a társasház elő tudja teremteni. (folytatjuk) • GAl Kata cjáblöS I nyoí Szabadtéri Tárlatob - megnyitó ^^on ^ Születésnapi aiéndéü hodrom boncért dEsfc János Vitéz rajzfilm I ,a°° ujj16’meie' mntba - Teátrum «o SE™***-»* 16.00 ,7'°° “tor 00bszínhó^e^me*íel?nel, 9-00 Club Era boncért lyicstra Renótazongoramúvész koncertje sicbi Sára és barátai énebelneb bogó Színjátszócsoport . _T/-w He ÍÓ V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom