Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-09 / 134. szám

• HÍDLAP • 2005. július 9., szombat hídJajmagazin A politikáról Beszélgetés Makovecz Imre építésszel Egy hete egy ünnepségen hangzott el a következő: „Amikor kiderült bizonyos Fidesz ve­zetők számára, nem mindegyik számára csak bizonyos vezetők számára, hogy a Fidesznek azok az alapszervezetei, ame­lyek behálózzák az országot, zömmel fia­tal, megélhetési, haszriálhatatlan politi­kusokból állnak, akkor Orbán Viktor ki­találta, hogy el kell indítani egy polgári mozgalmai, mert azok a fiatalok is meg azok a középkorúak is, akik a kommunis­ta rendszerből léptek át egy új rendszerbe a kontraszelekció áldozatai. Magyarul: értelmesebben tud ma már az ember be­szélni egy taxisofőrrel, egy melóssal mint egy értelmiségivel. Az úgynevezett értel­miségivel nem lehet két értelmes monda­tot váltani, mert számára minden rela­tív. Kiderül, ő a legfontosabb, és még a ci­pője sarkából is az sugárzik, hogy adj egy kis pénzt. Akiknek fönt lenne a helyük, azok lent vannak, kérem szépen. Nem mondhatom, hogy ez mindenre és min­denkire igaz, de ez a trendi. Ezzel szem­ben, ha egy polgári mozgalom elindul, akkor ott egy természetes szelekciós folya­mat is beindul, és az alapszervezeteket a természetes szelekció által kitermelődött emberekkel lehet megerősíteni. Orbán Viktor azt mondta: még az alapszerveze­teket is fölszámolja és újra indítja ha másképp nem megy. Két évet adtam az életemből azért, hogy ez a dolog menjen. Heti 3-4 előadást tartottam vidéken, és megcsináltuk a Polgárok Házát is, hogy legyen egy olyan hely, ahol össze tudnak jönni ezek az emberek. Kérdezzék meg Hende Csabát, hogy állunk most? Na­gyon rosszul állunk. Mert a politika, saj­nos, és nem csak a Fideszről beszélek, ál­talában, a németországi, a magyarorszá­gi, a franciaországi politika sem az, ami­nek látszik, hanem valami más. Olyan háttértevékenység megnyilatkozási for­mája, amelynél az ellenkezője sem igaz annak, amit mondanak. Lehet, hogy szél­sőségesen fogalmazok, de minek fogal­mazzak másként? Nem akarjuk elhinni, hogy mire megy a játék, pedig oda kellene figyelnünk, és szükség van arra is, amit a Polgárok Háza képvisel. Arra az elemi természetes létre, amely független, és amely az emberek gondolataiból, érzel­meiből, találkozásaiból keletkezik, hal el, és amikor kell, éled újjá. ” Makovecz Imre építész a maga sa­játos módján így köszönte meg a To­ros Gábor nagybányai szobrászmű­vész által róla készített 15 cm átmé­rőjű érmét a Polgárok Házában meg­rendezett ünnepségen. De a beszél­getés még csak ezután következett.- A szavaiból úgy éreztem mintha csa­lódott volna úgy általában a politikában.- Meggyőződésem, hogy Magyaror­szágon, amelynek már történelmi ta­pasztalata van, generációról generáció­ra öröklődik át az ország egyfajta titkos legitimitása, amelynek során létrejön egy második Magyarország. Függetle­nül attól, hogy mit csinál a politika.- Ez pontosabban mit jelent?- Ez azt jelenti, hogy az emberek nem szívesen mondják meg az adóhi­vatalnak, hogy mennyi a jövedel­mük, nem szívesen beszélnek a leg­fontosabb problémáikról, panaszkod­nak ugyan „falból” reggeltől estig, de mégis jóval szuverénebbül élik az éle­tüket, mint ahogy az a panaszaikból kihangzik. Majd figyelje meg a vá­lasztásokat. Jóval kevesebben fognak elmenni szavazni, mert már a bőrük alatt érzik azt, amikor a politika bizo­nyos szempontból provokálja őket, s noha nem tudják mindig mit miért tesznek, de sokszor jó érzékkel teszik azt, amit tesznek. Gondolok itt pél­dául a kettős állampolgársággal kap­csolatos választásra.Ez esetben az emberek ugyan tévedtek, de mégis jó érzékkel reagáltak arra, hogy a lehető legrosszabb politikai időpontban erőltették ki bizonyos körök ezt a vá­lasztást, amit nem lett volna szabad egyáltalán megtenni. A legaljasabbul és legvacakabbul erre a baloldal rea­gált, amelyik azt állította, ha igent mondtok, ki fognak fosztani benne­teket. Nem lett volna szabad ilyen választást kiírni. Olyan időszakban amikor tombol a nacionalizmus mind Szlovákiában, mind Romániá­ban, mind pedig Szerbiában. Talán az egyetlen ország Horvátország, ahol nem látunk ilyen típusú nacio­nalizmust. Szemben a magyarság alaptermészetével, amely már a kö­zépkortól, az Aranybullától számítva demokratikusabb volt, mint minden­ki, aki utólag „kitalálta” a demokráci­át. Ez a nép rendkívül toleráns és tűrőképes a visszaélésekkel szemben. És azt kell, hogy mondjam, a vissza­élések területén élen jár a politika. És mindegy melyik politikai pártról be­szélek. A politikai váltógazdaság, mint struktúra karikatúrája a demok­ráciának. Gondolja meg, hogy egy tönkretett országrészben - mert Tri­anon óta ez egy országrész - milyen minden részletre kiterjedő természe­tes nemzetiségi politika működött. Természetes volt, hogy Mikszáth Kálmán beszélt szlovákul. Ha ma át­megyek Szlovákiába, hogy találkoz­zam az érsek úrral, aki párkányi, nem hajlandó megszólalni magyarul, no­ha egy szlovákiai templom tervezésé­ről kellene beszélgetnünk. Szélsősé­gesnek tartom azt a viselkedést is, amelyet mondjuk a főváros vezetése produkál a lakossággal szemben, vagy amit a magyar vidéki emberek­kel szemben a szocializmus óta a mai napig elkövetnek. Az ő létfeltételei­ket mindjárt a rendszerváltás után a felvásárlással és a feldolgozó ipar el­adásával megpecsételték. Elképesztő, hogy mi mindent művelnek ezzel a néppel, amelynek rá kellett jönnie ar­ra, hogy a rendszerváltás valami1 egé­szen mást hozott, mint amit szeretett volna. Ezért a politikának kell visel­nie teljes mértékben a felelősséget. Az MDF-től a Fideszen és az SZDSZ-en át az MSZP-ig, ahogy van a politika egész konstrukciója va­lójában a magyar nép ellen működik és úgy tűnik, a magyar nép ezt tudo­másul vette. így jöhetett létre a má­sodik. Magyarország.- És ez hová fog vezetni? El tudja kép­zelni, hogy mindez egyszer visszaüt? Egyáltalán ebből az apátiából ki tudunk keveredni ön szerűit?- Ma már mérhetetlenül nehéz dol­ga van ennek a népnek. Magyarorszá­gon egy olyan magánvállalkozót, aki nem a kárpótlási jegyek tömeges fel­vásárlásával gazdagodott meg, hanem a tevékenységét magán tevékenység­gé alakította át olyan adózási rend­szer sújtja, amelynek következtében bruttó 100 forintjából az áfa a társa­dalombiztosítás, a személyi jövede­lemadó, a rezsi kifizetése után mind­össze 14 forintja marad. Ilyen körül­mények között a vállalkozók csak úgy tudnak fennmaradni, ha számlagyá­rat használnak. Ráadásul, ha nyeresé­get mutatnak ki, akkor még nyereség­adót is fizetniük kell. Ugyanakkor a külföldi befektető, aki csak a pénzét hozza és csak a pénzt viszi el, lénye­gében adómentesen dolgozik. Nyere­ségadót nem fizet, és ha nyereséget termel, azt kiviheti az országból adó­mentesen. És mivel olyan befekteté­sekről van szó, amelyek nem munká­val járnak, ezért az illető nem viseli azokat a terheket sem, amiket az előbb elmondtam. Ha ezt valaki vé­giggondolja, rájöhet arra miként le­hetne egy országot, egy nincstelenné tett országot talpra állítani. Például úgy, hogy megszűnne ez a diszkrimi­natív adózási rendszer, a tehetséges embert olyan előnyökben részesítik, amelyek során képes lesz a törzstőké­jét fölemelni, és megrendelései alap­ján egyensúlyi helyzetbe kerülhet, így válik életképessé. Ma a vállalko­zók kizárólag csalással tudnak életben maradni. A dolognak ez az egyik ol­dala, a másik pedig az, hogy 1949 óta nem nyúltak hozzá ahhoz a rendelke­zéshez, mely szerint a lakosságtól be­folyó összegeket a mindenkori kor­mány kezeli. Milyen demokrácia az, ahol a politikusok kezében van az el­osztásnak a joga. Miközben Magyar- országon a kamarai törvény, amely az egyes iparágakat és tevékenységeket közösségi jogszintre emelné, mai na­pig nincs. Tehát ha valaki az én szak­mámban negyedannyiért elvállal egy munkát, nincsenek következményei, hiába van egy etikai bizottság. Né­metországban, ha valaki ezt megteszi, kizárják a kamarából, és megszűnik a tervezői jogosultsága.- Tehát ma minden és mindenki a po­litikától függ?- így van.-Fis ezt a politika tudja és visszaél vele?- Pontosan. És nem hajlandó rajta változtatni. Magyarul nem hajlandó valódi demokráciát és népfelséget gyakorolni.- De Ön szerint miért?- Igazából nem tudom megmon­dani, csak feltételezem, hogy általá­ban véve a politikusok hatalomvágyó és mohó emberek, akik az anyagi meggazdagodást rendkívül fontos dolognak tartják.- És nincs kivétel?- De van kivétel! Igenis vannak ki­vételek, de ä trend ez. Azok pedig, akik kivételnek tekinthetők az általá­nosság miatt olyan kényszerpályára vannak erőltetve, aminek eredménye­képpen nem húzhatják ki magukat teljes mértékben ebből a trendből.- Mennyire érzi független országnak Magyarországot?- Magyarország nem független, egyáltalán nem érzem annak.- És kitől, mitől függ Ön szerint?- A világot áthatja egy olyan titkos- szolgálati rendszer, ami komolyan befolyásolni tudja az eseményeket. Mondok egy saját kis példát. Csíksze­redára terveztem egy katolikus temp­lomot, amelyért nem tudtak pénzt adni. Ennek ellenére elterjedt a vá­rosban már az átadás idején, hogy a Makovecz csak eljátssza a Róbert bá­csit, pedig korábban 30 milliót kapott cserébe ezért a munkáért Orbán Vik­tortól. Ezt elmeséltem egy olyan he­lyen, ahol ott volt a titkosszolgálatok egy volt vezető beosztású embere, aki elnevette magát, amikor meghallotta a történetet és azt mondta, hogy ezt az intézkedést szaknyelven aktív in­tézkedésnek hívják.- Ha ez így van, akkor Ön hogyan lát­ja, kinek és miért ilyen fontos ez az ország?- Egyszer Brzezinski amerikai el­nöki tanácsadó elszólta magát és azt mondta, hogy a Kárpát-medence Európa szívcsakrája.- Honnan tudná ezt Brzezinski? Mi­ért foglalkozna ilyen dolgokkal?- Ezek nem buta emberek és nem tájékozatlanok. Ezek tudják, hogy mit csinálnak .Azt hiszi nem tudták, hogy Irakban nincs vegyi fegyver?- És akkor mi a cél?- Én úgy gondolom, hogy a világ urainak nagyon komoly dologgal kell szembenézniük. A XIX .században túlhajtott gyarmatosítás és iparosítás, a technikai civilizáció rohamos fejlő­dése azt eredményezte, hogy az embe­riség létszáma megsokszorozódott. Ezzel a technikai civilizációval és ezzel a rengeteg emberrel a Föld már nem bír el. Csökkenteni kell a létszámot.- Ön azt mondja, hogy egy tudatos em­berirtás folyik?- Én azt mondom, hogy létezik egy komoly stratégia.Vannak dolgok, történések, amelyekkel nem merünk szembenézni. Egyrészt önvédelem­ből, másrészt mert aki ezzel szembe­néz és még ki is mondja, arra ráfog­ják, hogy paranoiás.- De akkor most Önre is ezt fogják mondani.- Természetesen. De ez engem nem érdekel. Ha valaki azt mondja ,hogy itt a dolgok között valami ösz- szefüggés van, az mind a hülyék ka­tegóriájába tartozik.- Ha ezt, amit Ön mond most végiggon­dolom és elhiszem, akkor marad a kérdés: van itt kiút? Az emberek azt gondolhatják felesleges bármit is tenni, hiszen úgysem tudják befolyásolni a világ alakulását, má­sok intézkednek a fejük felett róluk.- Nem minden dől el a fejünk felett. Igaz mindent megtesznek azért, hogy ezt elhitessék velünk Ez az a bizonyos háttér politizálás, amiről a beszélgeté­sünk elején volt szó. De ez nem így van. Azt, hogy mi most ketten talál­koztunk és beszélgetünk, nem döntöt­te el rajtunk kívül senki. És ebben a beszélgetésben a lényeg nem az, hogy ön most ezt fel fogja használni, hanem az, hogy mi most találkoztunk és mi egymással szót értünk. Mondok egy másik példát. Ha engem arra kérnek, hogy tervezzek egy házat egy család számára, akkor először mindig az asz- szonyokat kérdezem meg, mondják el mit szeretnének. Legtöbbször nem is értik, miért kérem őket arra, hogy raj­zolják le az elképzeléseiket. Erre zavar­tan azt szokták mondani: de hát én nem tudok rajzolni. Mondom, nem baj lelkem, az nem fontos, hanem azt szeretném tudni, hogyan szeretne élni a saját házában. Mit látna szívesen a lakás közepén? És amikor sikerül rá­beszélnem, kiderül, hogy ezek a rajzok elsőrangúak ,mert hordozzák azt a női princípiumot, ami az otthon lényege. Mert a férfi lehet, hogy szaladgál, hoz pénzt ,de egy ház négy sarkából há­rom az asszonyé. És ha ezt nem vesz- szük figyelembe vagy hazudunk, vagy hülyék vagyunk. Amikor ilyen alapon sikerül egy házat megépíteni és ebből a kapcsolatból valamiféle elégedettség születik, a család pedig úgy érzi, min­dig is ilyen otthonra vágyott, akkor ez olyan fontos dolog, amibe a politika nem tud beleszólni.- Ez azt is jelenti, hogy ha sok ilyen és ehhez hasonló dolog történik velünk, ak­kor olyan erőterek jöhetnek létre emberek között, amik esetleg be tudnak indítani folyamatokat?- Nézze, megszületünk valaho­gyan és meg kell halnunk valaho­gyan. A tudatunk - sajnos - be van tuszakolva erre a szűkre szabott idő­re, ide ezek közé a földi viszonyok közé. De van egy remek vicc: két embrió beszélget az anyja hasában. Azt mondja az egyik, te hiszel a szü­letés utáni életben? Hiszen onnan még nem jött vissza senki? Nem arra kéne rájönnünk végre, hogy az Isten képére és hasonlóságára vagyunk te­remtve és meg kéne értenünk, miért vagyunk halandók? Látni végre, hogy mi lóg át abból a másik világ­ból? A kereszténységet végre már ko­molyan kéne venni! Azt, hogy Krisz­tus feltámadt. Azt, hogy ez nem me­se. És, hogy igenis átment a falon. És azt mondta: adjatok enni, mert éhes vagyok, és adtak neki valami kenyeret meg halat. És aztán felment a mennybe. A különleges módon átala­kult testével, aminek lenyomata bele- égetődött a turini lepelbe. Ezt meg kéne érteni, mert ez a Realitás. Ebbe a politika nem tud beleszólni. Ez két emberen, meg három emberen, meg öt emberen múlik. Az, hogy valaki­nek a Mc Donaldsban vásárolt Big Mac helyett zsíros kenyeret adnak nem alapvető különbség.- Azt mondja, hogy alapvetően kisbi- tűek vagyunk?- Igen. És azt akarjuk, hogy valaki itt gondoskodjon rólunk. Dehogy gon­doskodjanak! És főleg ne politikusok. Gondoskodnak azok saját magukról. • SIKLÓSI BEATRIX

Next

/
Oldalképek
Tartalom