Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-08 / 133. szám
4 • HÍDLAP • 2005. július 8., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Megmenekült a szlovák kormányfő Tizenöt szavazat hiányzott Dzurinda leváltásához Defektet kapott a Hankook-beruházás Magyarországra vagy Lengyelországba települ a gumigyár Folytatás az 1. oldalról A miniszterelnök az ellenzék szerint csődöt mondott a korrupció elleni harcban, ráadásul a reformok negatív hatásaiért is felelős. Robert Fico, a Smer elnöke szerint Dzurinda hétéves kormányzásának eredménye az, hogy a lakosság 21 százaléka a szegénység küszöbén, vagy az alatt él, ráadásul a fizetések is a legalacsonyabbak az Európai Unióban. Dzurinda viszont azt vetette Fico szemére, hogy semmilyen alternatívát nem kínál a jelenlegi kormány helyett, csak káoszt. Az SDKÚ képviselői ismételten felhívták a figyelmet a Smer és a Kommunista Párt között körvonalazódó szövetségre. A parlamenti ülésen Vladimír Meciar (HZDS) kifakadt Ficora, és a képviselő által beterjesztett bizalmatlansági indítványt színjátéknak nevezte. Szerinte Fico a szavazás kezdeményezésével csak a népszerűségre utazott. Meciar meggyőződése, hogy Ficot nem a lakosság szociális helyzete érdekli, hanem csak a választási eredmények. Azt is kifogásolta, hogy a Smer nem hajlandó tárgyalni a kormány esetleges bukását követő együttműködésről. A pártvezér kijelentései főként annak fényében érthetetlenek, hogy a HZDS a szerdai szavazáson szintén a kormányfő ellen voksolt. • Czigler Mónika Folytatás az 1. oldalról Csupán annyit tudtunk meg, hogy hivatalos értesítést (miután májusban szóban megegyezett Szlovákiával) a koreai vállalattól a GKM máig nem kapott arról, hogy a Hankook Szlovákiát választotta volna. Kóka János gazdasági miniszter a sajtónak azt nyilatkozta: azon az áron, amit Szlovákia kínált, Magyarország nem kívánja magának megnyerni a gumiabroncsgyárat. A legnagyobb dél-koreai gumiabroncs-vállalat vezetése idén májusban jelentette be, hogy üzemét Léván fogja felépíteni. A koreaiak lévai gyára közvetlenül 1600, közvetve újabb 1000- 1500 munkahelyet teremtett volna. Pavol Rusko a szlovák kormány nevében eredetileg az összes beruházás 21 százalékát magára vállalta. Emellett a tender elnyerésének két feltétele volt: a Garamszentbenedek és Nyitra közötti négysávos gyorsforgalmi út 2009-ig, a Garamszetntbenedek és Léva közötti négysávos szakasz 2010-ig történő megépítése. A gumiabroncsokat 2008-ban kezdték volna gyártani, amelyek zömét külföldön szándékozták értékesíteni. A Hankook lett volna a harmadik legnagyobb befektető Szlovákiában. Zsolna mellett a KIA körülbelül 1 milliárd eurót, a PSA Pe- ugeot-Citroen 700 millió eurót költ az autógyáraik létrehozására. • Oravftz, Czigler Lakástúlkínálat Párkányban Kevés az érdeklődő az épülő társasházi-otthonok iránt Hová kerül a learatott gabona? Továbbra sem megoldott az új termés raktározása A váltnál jóval kevesebben érdeklődnek a párkányi Lakáskezelő Vállalat által meghirdetett, a volt katonai laktanyában épülő lakások iránt. A volt katonai laktanya területén álló félkész épületben a tervek szerint 38 lakást alakítanak ki, de egyelőre az otthonok alig egy harmada talált gazdára. A városban utoljára 1989-ben adtak át állami támogatással, házgyári technológiával épült panellakásokat. Azóta az elmúlt 16 év során csak néhány családi ház épült önerőből a városban. A Lakáskezelő Vállalat (LKV) tavaly ősszel a volt katonai laktanya területén félkész állapotban hagyott épületet „örökölt”, amelynek átalakításával 38 modern, átlagosan 80 négyzetméternyi alapterületű nyugalmas környezetet nyújtó szállás kialakítását tűzte ki célul. Az LKV marketing tevékenységének köszönhetően eredetileg 41 érdeklődő mutatott hajlandóságot az egyenként csaknem 1,3 millió korona értékű lakások (Párkányban egy hasonló, használt lakás piaci ára’ŐOO ezer és egymillió korona között mozog) iránt. A kezdeti lelkesedés az idő múltával azonban alábbhagyott. Június végéig ugyanis csupán 11 leendő lakástulajdonos írta alá a szerződést az LKV-vel, húszán visz- szaléptek, a maradék tíz pályázó egyelőre tétovázik. Tekintettel arra, hogy a 38 lakás befejezéséhez az LKV-nek - mivel ő a beruházó - hozzávetőleg 20 millió koronára lesz szüksége, az LKV vezetése kérvénnyel fordult a képviselő-testülethez 20 millió korona kölcsön felvételének jóváhagyása céljával. A hitelről július 7-én dönt a városi képviselő-testület. • zc LAP(SZ)ÉL Gulya István Lyukas gumi Megszoktuk, hogy mostanság a működő tőke egyre inkább nem hozzánk áramlik, hanem odamegy, ahol olcsóbb a munkaerő, garantáltak a gazdaság körülményei - vagyis ahol van kiszámíthatóság, mondanám, barátaim az utóbbi szempont kapcsán. Nem pusztán és feltétlenül az előbbi a döntő (áron aluli dolgozók), amikor a nagy cégek (például Hyundai) nem Magyarországot, hanem Szlovákiát választják, hanem, ugye, a gazdaság állapota, ami jaj, miközben a szemüveges karvalyteniszező és kollégái meg csak mondják, nem beszarni, minden überjó és dübörög, és tessen nézni, most vettem egy adag A8-ast meg két rúd téliszalámit. De annak sem vagyok a híve, hogy olcsójánosok legyünk, vagyis jöjjön csak a pénzes pénzéhes, azt' fossza ki maradék munkaerőnket (hitünket, becsületünket stb.), azaz hogy fillérekért dolgoztasson nálunk, mink meg gebed- jünk bele. Afrika és Ázsia (és Dél-Amerika szegényebb vidékén) a vágyott márkás termékeket - az elektronika, a ruházat stb. területén - zömmel gyönge gyermekanyák és kölyökemberek állítják elő, ezzel kapcsolatban idézném a fekete-kontinenst támogatni kívánó mostani Live Aid egyik legfontosabb üzenetét: menjen innen a fehér ember minél hamarabb minél messzebbre. Mindezen mi, magyarok már túlvagyunk, de ne felejtsük, hogy a múlt század első felében (és utána is) volt elég szívás ebben az ügyben. De most tényleg nagyon messzire kanyarodtam. Mert az apropó, hogy a délkoreai autógumi-gyártó óriás, a Hankook hosszú-hosszú izmozás és alkudozás után végül mégsem telepszik Szlovákiába. Mert nem adnak neki annyi kedvezményt, amennyit szeretett volna - hogy végletesen leegyszerűsítsem a történetet. Jöhet hozzánk, vagy készülhet Lengyelországba (anyjához, hehe). A történetben - többek között - az az érdekes, hogy az unióban egyre inkább iszonyú nagy kedvezményekkel kényeztetik a beruházókat - a Hankook félmilliárd eurót (nehogy utána számoljon forintban, mert elsírja magát!) szán a célra -, mert különben az adott cég odaköltözik, ahol ugyan nincs szakképzett munkaerő, viszont fél tál rizsért (karika banánért) dolgozó „droid-hadsereg” (és én kérek elnézést) igen. Nem szép dolog, de jelenleg efelé halad a világ. Ami valójában egy lyukas gumit - vagy fabatkát - sem ér. Folytatás az 1. oldalról A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Komárom-Esz- tergom megyei kirendeltségének vezetője, László Kálmán szerint a megyében is elsősorban a tavalyról megmaradt gabona okozhat gondot, mivel az arra megkötött tároló-bérleti megállapodások éppen most járnak le, és a raktárakban maradt gabonát új helyre kell szállítani. „Valamivel több, mint ezer tonna gabonának kell helyet találnunk záros határidőn belül - közölte a Hídlappal László Kálmán. „Most is várunk ajánlatokat, ahol a termést tárolhatjuk, hiszen hatalmas mennyiségről van szó” - mondta László. Kovács Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrárpiaci főosztályának illetékes osztály- vezetője nem érti, miért ilyen türelmetlenek a megyei kollégák. „A minisztérium, az illetékes hivatalok azon dolgoznak, hogy megoldást találjanak a gabonatárolási gondokra. Való igaz, hogy régóta húzódnak a tárolási problémák, de ezek megoldása nem egyszerű feladat, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a hónap végéig sikerül felszabadítanunk a raktárakat” - mondta Kovács. • Szalay Már a hagymaimport is csípi a gazdák szemét Becsukhatják a boltot a magyar hagymatermesztők Egyre több mezőgazdasági ágazatban kongatják a vészharangot, az uniós csatlakozást, valamint a kormányt okolva a magyar gazdaság katasztrofális állapotáért. A sertéstartók, a borászok, a szőlőtermesztők és a gyümölcstermesztők után immár a vöröshagyma-, illetve a fokhagymatermesztők többsége is a csődtől tart az olcsó importáru miatt. A piac liberalizációjának eredményeként dömpingáron özönlik hazánkba az egyiptomi és a holland vöröshagyma, valamint a kínai fokhagyma, még inkább lenyomva az árakat, és kilátástalan helyzetbe hozva a termelőket. A makói Makóker-Termelők Értékesítési Szervezetének elnöke szerint eddig is importáltak Magyarországra hagymát, de nem ekkora mennyiségben, mint most. Vizi István elmondta, az egyiptomi termés magasabb ára miatt ugyan nem jelent közvetlen konkurenciát, de Hollandiából korlátlanul áramlik be a tavalyi hagyma, versenyképtelenné téve a friss hazai termést. Ennek hatása az augusztusi szezonban lesz leginkább érezhető, és még a jelenleginél is alacsonyabbra zuhannak az árak. A vöröshagyma jelenlegi felvásárlási ára (körülbelül 35 forint kilogrammonként) már most sem fedezi a termelői költségeket. Az üzletláncok még inkább le akarják nyomni az árakat, pedig jelenleg is 80-100 forintért adják tovább a vöröshagymát. A haszon nagy része tehát nem a termelőnél marad. Vizi István szerint Hollandiában, ha buknak is az alacsony áron, közben megszerzik a konkurens országok piacait, ez pedig hosszú távon bizonyosan nyereséget hozhat. Kínában más a helyzet, ott olyan jelentős a túltermelés fokhagymából, hogy inkább vállalják a szállítással járó többletköltséget, csak ne kelljen a megsemmisítésért fizetni. A jászárokszállási Kossuth 2000 Mezőgazdasági Rt. vezérigazgató-helyettese, Deme József szerint több és jobb reklám kellene a magyar hagymának, hogy tudatosítsa a vásárlókban a kiváló minőséget. A bajokat csak tetézi, hogy a magasabb ár miatt már külföldön sincs kereslet a magyar zöldségre, pedig hat-nyolc éve még jelentős mennyiséget exportáltunk Németországba és Hollandiába. Azóta fordult a kocka, melynek következtében már a Kossuth Rt. is hatyan hektárról harmincnyolc hektárra csökkentette a vetést. Deme József elmondta, hogy termelőik próbálkoztak más növények termesztésével is, ám sem a mák, sem a paprika nem hozott jobb eredményeket. Nem könnyű váltani, az áldatlan állapotok pedig kedvét szegik a termelőknek, a legtöbben már idén abbahagyják a munkát. Dankó István, a jászladányi Jászföld Mezőgazdasági Rt. elnök-vezérigazgatója több okot is említett, ami hozzájárulhat a külföldi hagyma alacsonyabb előállítási árához. Hollandiában kétszer-háromszor annyit termelnek hektáronként, mint itthon, ez persze a minőség rovására is megy A holland állam nagyobb támogatást ad termelőinek, mint a magyar, holott itthon sokkal magasabbak a vegyszer- és üzemanyagköltségek. Gyakori és következetes ellenőrzésekkel azonban kiszűrhető lenne az előírásoknak nem megfelelő termék, így korlátozni is lehetne a behozatalt - mondta Dankó István. Sajnos a hipermarketek is az olcsó és kevésbé jó minőségű külföldi hagymát részesítik előnyben, hogy tarthassák az árversenyt. A Hagyma Terméktanács és a különböző mezőgazdasági részvénytársaságok már tavaly kérték az államot, hogy védje meg a termelőket, és érvényesítse az intervenciós és a belépési árat. Ez az az ár, amivel az unió saját termelőit védi a máshonnan érkező olcsóbb áruval szemben, amely elvileg csak jelentős büntetővámmal kerülhetne be a tagországokba. A magyar kormány eddig nem élt ezzel a lehetőséggel, pedig igazi megoldást csak az állami szerepvállalás hozhat. • Juhász Regina
