Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-08-31 / 170. szám

RÉGIÓ www.istergranum.hu HÍDLAP • 2005. augusztus 31., szerda Révbe érhet az új nyitva tartás A szlovák Belügyminisztériumon múlik a letkési átkelő sorsa A Hokimnak Nyergesújfalu kell Erősödő lakossági tiltakozás a cementipari beruházás ellen Folytatás az 1. oldalról A vonatkozó jogszabályok értelmé­ben, egy naptári évben összesen 35 napig lehet túllépni a megengedett szilárdpor-szennyezettség szintjét. Ezt a mértéket Dorog még március­ban, Esztergom pedig áprilisban el­érte. A környezeti terhelést ugyanak­kor tovább fokozza, hogy a tervezett új cementgyár a nyergesi és a táti vízbázisok közvetlen utánpótlási te­rületén épülne fel, ezzel veszélyeztet­ve tíz település ivóvizét is. Zatykó János, a térség szocialista parlamenti képviselője lapunk kérdé­sére elmondta: konszenzus nélkül nem lehet a létesítmény sorsáról dönteni. Konszenzus kell ahhoz is, ha elutasítják, és ahhoz is, ha felépí­tik az üzemet. Szenes Lajos, Tát pol­gármestere helyi népszavazáson kér­dezné meg a lakosságot, hogy egyet­Folytatás az 1. oldalról Ezt követően július 5-én, Cirill és Metód napján szerveztek megmoz­dulást, amelyen szintén magyar- és zsidóellenes kijelentéseket skandál­tak. Legutóbb, a hét végén több vá­rosban a Szlovák Nemzeti Felkelés emléknapja ellen tüntettek, mivel az szerintük bolsevista puccs volt a értenek-e az új cementgyár építésé­vel. Információink szerint Eszter­gom önkormányzata pedig a közel­szlovák önállóság ellen. A mozga­lom tagjai szerint az egyetlen szlo­vák állam az 1939-ben létrejött Jozef Tiso-féle állam volt. A mozgalom szerint a jelenlegi Szlovákiát 1993- ban a kommunisták a demokraták­kal karöltve hozták létre, amelyet igazából külföldről irányítanak. • Czigler Mónika ség okán szintén bejelenti érintettsé­gét az Észak-dunántúli Környezetvé­delmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél. Lapunk megkérdezte a Hokim Magyarország Rt. vezetését, miként reagálnak a tervezett beruházás elle­ni lakossági tiltakozásra. Márta Irén kommunikációs igazgató elmondta, hogy cégük a törvényi előírásokat messze megelőzve, párbeszédet kez­dett a lakossággal. A Hokim válto­zatlanul hisz abban, hogy korrekt in­formációkkal eloszlathatja a lakos­ságban érthetően felmerült aggályo­kat. Ennek érdekében a környéken élők kérdéseit, véleményét meghall­gatják, értékelik. Márta Irén szerint a Hokim hasonló technológiát alkal­mazó üzemei Európa számos orszá­gában évtizedek óta az ott élőkkel, az önkormányzatokkal és a civil szerve­zetekkel összhangban végzik munká­jukat. Arra a kérdésre, hogy a cég ra- gaszkodik-e a nyergesújfalui hely­színhez, a kommunikációs vezető azt mondta: számos más lehetőség mér­legelése után ezt tartják a legmegfele­lőbb helyszínnek, s ezt az előzetes környezeti hatástanulmány is alátá­masztja. Fontos szempont az itt élők generációkra visszanyúló cement­gyártási tapasztalata, a bányák közel­sége, és a logisztikai előny is. • Muzslai Ágnes Bérházépítési láz Ipolypásztó-Karva. Több felvidé­ki településen is bérház építésébe kezdtek. A lévai járásban található Ipolypásztón az alapok már készen vannak. Az érsekújvári járásban lévő Karván szeptemberben kezdik meg a munkálatokat. A háromszobás laká­sokat valószínűleg jövő év júliusában adják át. A beruházás kilenc és fél millió koronás (62 millió forintos) ál­lami támogatásból valósul meg. Folytatás az 1. oldalról Jelenleg a szlovák kormány kezé­ben van az ügy - nyilatkozta lapunk­nak Kovács István, Letkés polgár- mestere hozzátéve, hogy az új szabá­lyozás nagy előrelépést jelentene, hi­szen így például Esztergom köny- nyebben elérhető lenne, az emberek egyszerűbben és időben meg tudnák közelíteni munkahelyüket, vagy a párkányi gyár korábban indíthatná teherautóit. Kovács István elmondta, hogy ha a szlovák kormány elfogadja a javaslatot és visszaküldi azt, 15 nap múlva életbe lép a módosítás. Valasek Árpádot, Ipolyszalka polgármesterét már tájékoztatták arról, hogy októ­ber elsejétől életbe lép az új nyitva tartás. Farkas Iván, az MKP ország­Folytatás az 1. oldalról Sztanev Bertalan elmondta, hogy céljuk a magyar borpiacon kialakult válsághelyzet kezelése, mivel a kíná­lat csökkenésétől az árak növekedé­sét várják. A jelenlegi termelési struktúra azonban átgondolásra szo­rul, és lassan indokolttá válik a sző­lőtermelők pinceszövetkezetekbe történő tömörítése. Ebben a formá­ban ugyanis eredményesebben tud­nának fellépni a piacon, így ver­senyképessé válhatnának az unió tagországaiban is. Az állam - bár közvetlenül nem támogatja ezt a mezőgazdasági ágazatot -, a bor jö­vedéki adójának nulla kulcsossá té­telével, valamint a borkommandó működtetésével a hazai bortermelés sikerességét szolgálja - állítja Sztanev Bertalan. Sok termelő és feldolgozó számára jelenthet tehát rövidtávú megoldást a felesleges készletek lepárlása ipari célokra. Kovács Tibor, a Tokaj Hét­szőlő birtokigazgatója azonban attól gyűlési képviselője arról tájékoztatta lapunkat, hogy tudomása szerint a szlovák fél szeptemberben dönt - az előzetes információk szerint pozití­van - a szálkái határátkelő meghosz- szabbításáról. A lapunkban korábban felvetett, Lábatlan és Karva közötti vízi határ­átkelővel kapcsolatban Farkas Iván elmondta, hogy mindkét ország Bel­ügyminisztériuma megtette az első lépéseket az átkelővel kapcsolatban. Véleménye szerint, csak ideiglenes határ kialakítására kerülhet majd sor. Farkas szerint az ilyen jellegű problé­mák véglegesen csak 2007-től, a Schengeni szerződés életbelépésével oldódnak meg. • Szép Éva tart, hogy a bor árának emelkedésé­vel annak piaca is beszűkülhet. Ezzel szemben Horváth Csaba, a Hegy­községek Nemzeti Tanácsának igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy a le­párlástól valójában csak az önköltsé­gi árak elérését remélik mind a sző­lő, mind a bor esetében, hiszen je­lenleg ez sem biztosított. Az érzelmi alapú borászkodás ideje pedig lejárt, így igen rövid időn belül inkább költségorientált és racionalizált ter­melést kell megvalósítani. Kamocsai Ákos, a neszmélyi Hilltop borászat tulajdonosa el­mondta, hogy a Magyarországihoz hasonló borfelesleg valójában min­den országban megtalálható. A le­párlás azonban csak kármentés, így nagy örömet nem okoz a rászorulók­nak. Egyetlen pozitív tény, hogy ilyen formában többnyire a rossz mi­nőségű bortól szabadulnak meg a tu­lajdonosok, amelyek értékesítésével egyébként is gond lenne. • Juhász Zavaros részvényügyek az óriáscégnél Május 28. óta demonstrál egy német nyelvű óriás poszterrel dekorált kis­busszal a Holcim cementipari vállalatóriás zürichi székháza előtt Kálmán Já­nos, a Magyar Cement Kft. ügyvezetője, a Hejőcsabai Cement és Mészipa- ri (HCM) Rt. többségi részvényeinek tulajdonosa. Kálmán annak a magyar konzorciumnak a vezetője, amely » évvel ezelőtt az Állami Vagyonügynök­ségtől megvásárolta a cementgyár többségi részvényeit. Mint mondja: a ki­sebbségi tulajdonos Holcim az első naptól kezdve sikeresen akadályozta meg a birtokbavételt, így miután a magyar bíróság ítéleteinek nem tud ér­vényt szerezni, a svájci közvéleményben bízik. Helyszíni riportunk és hát­téranyag a szövevényes ügyről a Hídlap holnapi számában olvasható. Az MKP betiltatná az újfasiszta pártot A hatóságok kötelessége lenne a Testvériség megfékezése Brüsszel a magyar pálinka záloga Uniós jóváhagyásra vár több százezer hektoliter bor lepárlása LAP(SZ)ÉL Gulya István Métely-kétely A gombában van valami alpári — és ehelyütt nem csupán a „bújja-vala- gomba” közkeletű gyermekmondókára gondolunk, amely lingvisztikái él- cével és kedves idiotizmusával bearanyozta az iskolai nagyszünet monoton perceit. Egyrészt maga is a „rothadás gyermeke”, vagyis ott nő, ahol „más” (növény, vagy állat) halni készül. Olyan se ez, se az, bizonyíthatóan nem a fauna fattya (állat), de nem is a flóra fialta folyondár (értsd: nö­vény), én meg nagyon alliteráló kedvemben vagyok, ez biztos az adó- és a családipótlék-rendszer változásai miatt lehetséges. De nyessük el itt, a tö­vénél a (politikai) mellékszálat. A gomba tehát kicsit alpári, a szarvasgombát például a (tisztátalan) disz­nó találja meg a leginkább, mondják, mert a szaglása parádés, mások sze­rint meg azért, mert rohadtul büdös, és erre érzékeny a malacorr (szerin­tem egyébként nem irritáló a gomba szaga, kivéve a lábé, ott van például a karalábé ...és bocs). Ifjú koromban még mohón és lelkesen rajongtam, amidőn szüleim gom­bászni indultak, no nem a mozgás és a friss erdő-mező vonzott, zsírban sercegő szemeimmel váteszként vizionáltam, ahogy a sampinyon pirul az üveges hagyma ágyon (a párolt fajtájú gomba a gyengém). Emlékszem, amikor a számomra mágikus, olyan esőcsinálóember-féle gombaszakértő a városi piacon akkurátus szemmel átvizsgálta a kosarunk tartalmát, és most talán azt tetszene várni, hogy a felét kiszórta, de pont nem, szüleim még természet-közeli emberek voltak, apám paraszti sorból érkezett, anyám pedig kamaszfővel megtanulta a második világégés alatt, ha nem tudja megtalálni a jó gombát, felkophat az álluk. A tudás létkérdés volt. Éppen­séggel ma is az, vagyis a sok szegény ember kénytelen - bár örömmel - rittyent gombapaprikást, ám a paneldzsumbujban nem okítják, a gyilkos galóca külsőre perverz módon nagyon hasonulni akar a csiperkére, és ezt jól is csinálja, aminek következtében a képzetlen erdőjárókat néhány óra múltán a belgyógyászaton találjuk. Mert a szedő éhes - és tájékozatlan. Képzett piaci gombaszakértő meg egyre kevesebb van, csóró ember meg egyre több. A „magasból” biztosan másképp látszik a dolog, még azt is hi­hetik, mindez csupán szabadidős passzió. Merthogy szép, szép a szarvas- gomba. De a piros pöttyös az igazi... Népszerűek a falusi turizmus szolgáltatásai A hűvös nyár ellenére többen látogattak régiónkba is Évről évre egyre népszerűbbek hazánkban a falusi turizmus kínál­ta szolgáltatások, régiónkban is nő a természetet és természetességet kereső, nyugodt falusi pihenést vá­lasztó családok száma. Ehhez az is hozzájárul, hogy széles körben mű­ködik az üdülési csekkek elfogadá­sa, amely kifejezetten a belföldi tu­rizmus erősödését szolgálja. A kellemetlen, változékony nyári időjárás idén a falusi turizmus forgal­mán is éreztette hatását, a tízszázalé­kos remélt növekedés helyett még így csak mintegy öt százalékkal nőtt a vendégek száma a tavalyihoz képest. Országosan a vendégek 70 százaléka belföldi, de sok a német, valamint a holland és francia turista is. Üdülési csekket tavaly a Falusi és Agrárturiz­mus Országos Szövetségéhez (FATOSZ) tartozó szálláshelyek 18 százalékánál fogadtak el, míg idén ez az arány már 30 százalékot is megha­ladta. A vidéki kikapcsolódást válasz­tók leginkább nyugalomra vágynak, de fontos vonzerőt jelentenek a kü­lönböző programok, rendezvények is. Ahhoz, hogy valaki beindítson egy ilyen jellegű vállalkozást a település jegyzőjénél kell regisztráltatnia ma­gát és nem árt, ha nyilvántartásba ve­teti magát a FATOSZ illetékes tag- szervezeténél. Az Egyesület Komá- rom-Esztergom Megye Falusi Turiz­musáért elnöke, Benkovics László pilismaróti polgármester megerősí­tette, hogy a falusi turizmus évről év­re népszerűbb, még ha hullámzó is a forgalom. Elsősorban családosok töl­tik régiónkban a szabadságukat. Sze­rényebb jövedelműeknek az olcsó szállás is vonzerőt jelenthet, a legdrá­gább, négy napraforgós szállás ára napi 3 ezer forint körül van. A falusi turizmusban ugyanis nem csillagok­kal, hanem stílusosan napraforgókkal jelölik a szállás komfortfokozatát. Az Ister-Granum Eurorégióban Eszter­gom kulturális-szellemi élete, rendez­vénykínálata jelenti a legnagyobb vonzerőt, a fesztiválok, kiállítások a közeli falusi szállásokról is látogatha­tók, ahol viszont a természet csodái ejtik rabul a pihenni vágyó vendéget. A Felvidéken a borturizmusnak lehet nagy jövője, régóta tervezik egy bo­rút kijelölését. Nagy lehetőség rejlik még a dunai kirándulóhajók beindí­tásában a két part között, a vízi turiz­mus lehetőségeinek bővítésében, va­lamint a kerékpáros turizmusban - mondta el Benkovics László, aki ellát­ja az Ister-Granum Eurorégió ide­genforgalmi bizottságának elnöki tisztét is. Hazánkban akkor válhat még ennél is népszerűbbé a falusi tu­rizmus, ha a gazdák saját termékeiket is értékesíthetik, ahogyan az egész Európában elterjedt gyakorlat. Eh­hez nálunk ma még hosszas engedé­lyeztetési eljárás szükséges. • Szabó Hajnal A szállásadói tevékenység feltételeit két rendelet szabályozza. Sem a fizetővendégtátóként, sem falusi szállásadóként bejegyzetteknek nincs szük­ségük vállalkozói igazolványra. Előbbiek azonban bárhol, utóbbiak meghatá­rozott helyeken működhetnek. Jegyzői regisztrációval, kiegészítő tevékeny­ségnek számít az ilyen jellegű vendéglátás. Biztosítaniuk kell főzési lehető­séget, de elláthatják a vendég étkeztetését maguk is. Falusi szállásadóknak kötelező pihenőkert biztosítása. A bevételek évi 8oo ezer forintig adómente­sek, a kiadásokat, bevételeket elegendő egy egyszerű füzetben vezetni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom