Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-02 / 129. szám
4 www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. július 2., szombat RÉGIÓ Feketén dolgozó közvetített munkások / Óriási a haszon és a visszaélések száma a munkaerő-kölcsönzésen Nőtt a feketén foglalkoztatottak száma az utóbbi néhány évben. A munkaerő-kölcsönző cégek nagy része szintén illegálisan működik, a foglalkoztató vállalatok pedig legtöbbször nem ellenőrzik a bérbeadás tisztaságát. A kiközvetített munkaerőt speciális munkaviszonyban foglalkoztatják, ugyanis az érintettet a kölcsönbeadó kifejezetten kölcsönzési céllal alkalmazza, munkaerejét viszont a kölcsönbevevő, a bérlő veszi igénybe. Vagyis ebben az esetben háromszereplős munkaviszonyról beszélhetünk, és a speciális jogviszonyból eredően a munkáltatói felelősség szintén megoszlik. A legtöbb visszaélés amiatt történik, hogy a kölcsönző cég nem regisztráltatja magát a munkaügyi központoknál - tudtuk meg Csonka Rudolftól, a Komárom-Eszter- gom Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazgatójától. Számos kölcsönvevő cég úgy keveredik bajba, hogy nem ellenőrzi a kölcsönadó vállalkozás működésének jogszerűségét. Az is gyakran előfordul, hogy nem regisztrált közvetítőtől kölcsönöznek munkaerőt, vagy továbbkölcsönzött munkaerőt foglalkoztatnak, ami ugyancsak nem felel meg a törvényeknek. Sok esetben a kölcsönvevő nem tartja be a munka és pihenőidőre vonatkozó szabályokat, megsérti a túlórára vonatkozó rendelkezéseket, de előfordult már az is, hogy fiatalkorúakat éjszaka foglalkoztattak. Gyakori, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak minimálbérre jelenti be a kölcsönzött munkatársat, a fizetést pedig zsebben, adómentes jövedelemmel egészíti ki. Az érintett munkavállalók csak akkor döbbenek rá, hogy pórul jártak, amikor betegállományba kerülnek, és nincs vagy nagyon kevés a táppénz, netán a nyugdíj megállapításánál jönnek elő a gondok. A gyakori visszaélések miatt a bérfoglalkoztatás melegágya a fekete és szürke munkának. Csonka Rudolf elmondta, hogy az ellenőrzések folyamatosak, ezek keretében a kölcsönadó és a kölcsön vevő céget egyaránt vizsgálják. A kiszabott bírság ötvenezer forinttól hatmillióig terjedhet, ugyanakkor a munkavállalóknak nincs félnivalójuk. A Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Felügyelőség adatai szerint jelenleg 51 megyei munkaerőkölcsönző cég szerepel a nyilvántartásukban. Ok azok, akik a 2001-es kormányrendelet minden feltételének megfelelnek, vagyis rendelkeznek vezetékes telefonnal, irodahelyiséggel, megfelelő iskolai végzettségű vezetővel, egymillió forintnyi vagyoni letéttel, és tevékenységi körükben szerepel a munkaerő-kölcsönzés. Egy, a neve elhallgatását kérő cég illetékesétől megtudtuk, hogy a visz- szaélések legfőbb oka az erős ár- és bérverseny. A legtöbb esetben ugyanis az a bérbeadó cég kapja a megrendelést, amelyik előbb biztosítani tudja a megfelelő számú dolgozót. Ez pedig csak úgy történhet, hogy a foglalkoztatottak nagy részét be sem jelentik. • Juhász Regina Közös lobbi a Helsinki folyosóért Az észak-déli korridor nyomvonalának kialakításában érdekelt magyar- országi települések polgármesterei után, július 4-én, Zselízen a szlovákiai települések vezetői is deklarációt fogadnak el az V/C jelű, páneurópai folyosó nyomvonalára vonatkozóan. A szlovák közlekedési és területfejlesztési szakemberek, valamint a területileg érintett polgármesterek teszik közzé a nyomvonal támogatását rögzítő deklarációjukat hétfőn. A nyilatkozatot a polgármesterek mellett Agócs István, a Visegrádi Országok Euro- régióinak Konzultatív Tanácsa és a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Milan Belica a Nyitra Megyei Önkormányzat elnöke is ellátja kézjegyével. Az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a két ország területfejlesztési koncepcióiban megjelenjen a javasolt útvonal, ennek érdekében a szervezők a deklarációt eljuttatják az Európai Unió intézményeihez, valamint Magyarország és Szlovákia Európai Parlamenti képviselőihez is. • BK A munkaeró'-kölcsönzés terén tapasztalt versenyhelyzethez az is hozzájárul, hogy egyre többen működnek a piacon. Míg 2002-ben csak 233 bérbeadót tartottak nyilván országosan, addig idén március végére már 521- re nőtt a számuk. Komárom-Esztergom megyében tavaly decemberben 47 kölcsönző kft működött, amelyek 2004-ben majdnem hatezer személyt foglalkoztattak, összesen 360 ezer munkanapot teljesítve. A kölcsönzött dolgozók 60 százaléka határozatlan idejű szerződéssel dolgozott, míg 98 százalékuk fizikai munkakört látott el betanított munkásként, szakmunkásként vagy segédmunkásként. Megyénkben az összes kölcsönzött munkaerőnek alig két százaléka dolgozik szellemi munkakörben. A kölcsönzők számát illetően a megye a negyedik helyen áll országos viszonylatban. A szlovákok többsége betegen is dolgozik Elégedetlenek az alkalmazottak a fizetéssel és a munkahelyi körülményekkel Botrányos igazgatóváltás Tatabányán Politikai indokok állnak a vezetőváltás mögött? Több mint a fele elégedetlen a munkájával, az életkörülményeivel, illetve a fizetésével a mintegy 1,9 millió, állandó munkaviszonyban álló szlovák állampolgár. Az egyik szlovákiai napilap által készített felmérésből kiderül az is, hogy régiónként változnak az igények: az ország egyes részeiben már a minimálbért kínáló állásoknak is örülnek, míg más helyeken - elsősorban Pozsony környékén - az alacsony fizetések miatt méltatlankodtak a megkérdezettek. A Sme című szlovák napilap szerint a megkérdezettek mintegy 70 százaléka inkább betegen is dolgozik, vagy a gyógyulásuk érdekében szabadságot vesz ki. Drága mulatságnak bizonyul ugyanis a betegeskedés, hiszen három napig tartó betegszabadság esetén a fizetés mindössze 25 százalékát, három napon túl az átlagbér 55 százalékát kapja meg az alkalmazott - tudtuk meg a Strigonium Slovakia könyvelőjétől. A felmérések emellett azt is kimutatták, hogy a szlovákok többsége elégedetlen a fizetésével, a megkérLAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián A felszívódott aflatoxin Azon kevesek számára, akiknek bizodalma nem csappant volna meg a magyar fűszerpaprika iránt, ismét nehezen kiheverhető csapás lehet a sokat látott kínai-szlovák paprika, amit a minap toloncoltak vissza a Duna bal partjára a magyar hatóságok. Lehetne firtatni, hogy a magyar paprikaőrlő és feldolgozó üzemek mi a fészkes fenének vásárolnak kínai paprikát cseh és szlovák asszisztálással, de valószínűleg nem érdemes; a válasz valószínűleg a minél nagyobb haszonban keresendő. Sokkal inkább ízletes falat az ügyben, hogy míg Magyarország a fentebb említett tavalyi botrány után érzékenyen, talán túlérzékenyen is reagál a hasonló esetekre, addig a szlovák hatóságok arcizma sem rendül egy tonnányi aflatoxinnal fertőzött paprika láttán. A magyar piacról és az országból a sajtó hangos megnyilvánulásai közepette kirugdalt mérgező fűszer ugyanis a szlovák határt átlépve felszívódott, az illetékes hivatal munkatársa a paprika hogylétét firtató kérdésünkre csak annyit válaszolt, hogy majd utánanéz az ügynek. Ezt követően letette a kagylót, és - innen csak fikció, de attól tartok nem megalapozatlan a történet - ahogy péntek délután egy hivatal munkatársa teszi (tisztelet a kivételnek), a naptárba apró betűkkel bekörmölte az elinté- zendők közé az egy tonnányi mérgező paprikát, majd kényelmesen hátradőlt. Meglehet, egy tonnányi méreg nem ügy a szlovák élelmiszerbiztonságnak, derék hivatalnokunknak is talán csak annyiban változtatta meg napját, hogy a hétvégi bográcsparti keretén belül nem magyar gulyás készül majd, hanem juhtúrós sztrapacska, nehogy az a fránya aflatoxin megülje a gyomrát. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ilyen kellemetlen kérdésekkel nem illik zavarni péntek délután senkit, de azért fura, hogy egy tonna mérgezett paprika csak úgy bolyonghat az országban, anélkül, hogy bárki figyelmét felkeltené. Erős a gyanúm, hogy a derék szlovák „szakemberek” nem most hallgatnak először ilyen hatalmasat, előfordult ez már korábban is, és attól tartok, hogy a jövőben is. Innentől kezdve pedig a legegyszerűbb, ha nyugodtan tudomásul vesszük, hogy mindennapi kenyerünk, vajunk, paprikánk és egyebeink bizony sokat hangoztatott biztonsága csak annyira hihető, mint ahogy a Nyugati téri aluljáróban kínált ötszáz forintos Rolex karóra hitelessége. dezettek csak mintegy 36 százaléka elégedett a bérével. Meglehetősen nagy eltérések mutatkoznak az egyes régiókban az igények terén is. A felmérések azt mutatják: a globális gazdasági mutatók javulása nem hozza magával a lakosság elégedettségét. A szociológusok szerint az állampolgárok elégedettsége, illetve elégedetlensége a választásokra is rányomja a bélyegét. A lakosság ugyanis nem a gazdasági mutatók alapján, sokkal inkább a saját helyzetüket értékelve teszi le a voksát. • Czigler Tatabányán leváltották Móroczné Tóth Ildikót, a Szent Borbála Kórház eddigi főigazgatóját. A Komárom-Esztergom megyei közgyűlés zárt ajtók mögött született döntése a közgyűlés fideszes képviselői szerint erősen vitatható mind szakmai, mind pedig politikai oldalról. A posztra egy szegedi közgazdász, Nagyberivói-Boér Áron pályázatát tartották a legmegfelelőbbnek. A leváltott vezető mellé állt az eddigi orvos- és gazdasági igazgató, akik lemondtak pozíciójukról, míg a pszichiátriai osztály vezetője az azonnali felmondás mellett döntött. A kórház szakszervezeti bizottsága is a leváltott igazgatót támogatja, akinek nagy szerepe volt az intézmény anyagi helyzetének stabilizálásában. A közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője, Lázár Mózes szerint a döntés egyértelműen politikai indíttatású, egyenesen színjátéknak minősítette a zárt ülésen történteket. Agócs István, a közgyűlés elnöke a döntést többek közt azzal indokolta, a többség elfogadhatatlannak tartotta dr. Tóth Ildikó vezetői magatartását, a váltásra mindenképp szükség volt. • HAJNAL Európa Falu épül Búcson Már nem tilos a vadkemping és virágzik a falusi turizmus Folytatás az 1. oldalról Érdemes tehát odafigyelni, hogy rendezetten hagyják maguk után a területet a nyaralók, mivel helyszíni bírságként akár tízezer forintot is kiszabhatnak a Vízirendészet emberei. A táborozás csak a települések belterületén tilos, mivel azt az önkormányzatok közterület-foglalási engedélyhez kötik. A külterületeken kivételt képez a Szentendrei-sziget, mivel ez önálló vízbázis, így az itteni sátorozáshoz a vízművek engedélye szükséges. Vannak évente visszatérő kempingezők a Duna-parton, főként a horgászok szeretik a folyamot. A hely szépsége ellenére sincsenek többen ötvennél az ilyen nyaralók, Esztergom partjait pedig még ennél is kevesebben keresik fel rendszeresen. Igazán jó az volna, ha maguk a Duna- parti települések jelölnének ki strandokat és sátorozó helyeket, ám sok esetben erre nincs pénz, így marad a pilismaróti és szentendrei kemping. A garamkövesdi Garam-part a vadkempingezők kedvenc törzshelye volt a közelmúltban. Ennek visszaszorítása érdekében a falu ötven férőhelyes üdülőközpontot épített a part közvetlen közelében, ahol sátorozásra is van lehetőség. Annak ellenére, hogy a Kéméndi-szigeten tiltott a táborozás, évek óta megfordulnak ott is nyaralók, a falu ezért üdülőközpont építését tervezi kempinggel, szabadtéri színpaddal és házakkal. A Duna-, illetve a Garam-parti sátorozást szlovák oldalon a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat ellenőrzi. Ha kihágást észlel, jelenti a vízjogi hatóságoknak, ez Párkány esetében a Városi Hivatal. Másik módja a nyaralásnak, ha a falusi turizmus keretén belül a kistelepülések vendégházait vesszük igénybe. Komárom-Esztergom megyében közel száz ilyen fogadó működik, rendkívül jó, három-négy napraforgós minősítéssel. Ez általában önálló lakrészt jelent, és minden szobához külön fürdőszobát - tudtuk meg Benkovics Lászlótól, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnökétől. A vendégforgalom is évről-évre emelkedik, a tavalyi évben kétszáz éjszakát töltöttek a vendégek a fogadókban, amihez az is hozzájárul, hogy egyre több helyen fogadják el az üdülési csekket. A falusi turizmus leginkább a németek és hollandok körében kedvelt, de egyre több belföldi nagycsaládos is él a lehetőségekkel. Esztergomban csak két helyen foglalkoznak vendégfogadással, Pilisszentléleken és Szentgyörgy- mezőn, de működnek vendégházak Tokodon, Pilismaróton, Táton, Bajóton, és a dorogi kistérség területén is. Egy személy számára egy vendégéjszaka általában két-háromezer forint körül alakul, ehhez jöhet még az idegenforgalmi adó, már ahol bevezették - mondta Benkovics László. Az érdeklődök mindenről tájékozódhatnak a fatosz.hu honlapon. • Szép - Juhász Európai uniós pályázat támogatásával Európa Falut építenének Búcson. A pályázatot Neszméllyel együtt nyújtják be a turisztikai központ megépítésére. A tervek szerint jellegzetes falusi házak épülnének, melyeknek száma megegyezne az Európai Unió tagállamainak számával. Neszmélyen 13, többnyire szláv kultúra szerint berendezett ház lenne. Az épületek turisták fogadására lennének alkalmasak, és a berendezés is idézné az adott tagállam kultúráját. Tervezik még közösségi ház, konferenciaterem, étterem, szabadidő központ és Európa Udvar Képző Akadémia építését is.
