Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-02 / 129. szám
2005. július 2., szombat Ä HÍDLAP hétvégi kulturális melléklete 25. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn Kalendárium Megjelent a mozi őse, az úgynevezett „elektro-bioskop”száz évvel ezelőtt Esztergomban. Ezen kívül fény derült egy hajókormányos halálának valódi okára és arról is olvashatnak, hogy milyen kellemetlen mellékhatásai lehetitek a futballnak. Az Esztergom július 2-i száma adta hírül, hogy egy új találmányt mutattak be a városban. „Elektro-bioskop. Városunkban e héten állították fel a Csillag-utcában a Wollner fivérek modernül berendezett elektro-bioskop színházát. Mutatványképei közvetlenül az életből, természet utáni felvételek után lesznek bemutatva. Mozgó fényképein, melyek 5 méter szélesek és 4 méter magasak, életnagyságú alakok szerepelnek, melyek gyönyörű látványosságot nyújtanak. Minden 3 napban uj műsor lesz bemutatva. Naponta két előadás tartatik: este 8 és 9 órakor saját villamos világításuk mellett. Vasárnap d. u. 5 órától 10 óráig 5 előadás tartatik. Annyival inkább szívesen ajánljuk a közönség pártfogásába, mert ez az első és legnagyobb ilynemű hazai vállalat. ” A lap ezen számából arról is értesülhetünk, hogy halálos kimenetelű is lehet a foci, amiről sajnos manapság is egyre több hírt hallhatunk. „A labdarugó-játék és a balesetek. Azokat a baleseteket, melyeket a labdarugó-játék Amerikában az 1903-ik évben okozott, gyűjtő kérdő-ivek utján állította össze a The Journal. Kitűnt, hogy habár a labdarugó-játék nem követelt annyi áldozatot, mint a julius 4-iki nemzeti ünnepen szokásos lövöldözés, mégis elég nagy a végzetes kimenetelű sérülések száma. A statisztika névszerint felsorol 35 halálesetet és több mint 500 súlyos sérülést. Hogy a football-játék által okozott súlyos sérülések hány esetben jártak tartós munkaképtelenséggel, azt pontosan nem lehet megállapítani, de a halálesetekkel együtt ezek száma legalább 50-re tehető. ” Korábban írtunk arról a szerencsétlenül járt hajókormányosról, aki feltehetően véletlenül vízbe esett. Az Esztergomi Lapok július 2-án azonban azt írja: mégsem baleset történt. „Annak idején bőven ismertettük Tolnai Imre hajókormányos rejtélyes halálát aki május 17-én éjjel a Dunába veszett. Tolnai hulláját múlt hó 29-én a Duna párkányi részén a halászok kifogták és a rendőrség a hullaházba szállította. A már teljesen felMondom a magáét Gulya István rovata Röhög a Vadnyugat - 2. rész A vadnyugati paródiafilmek első fénykora az 1960-as és 1970-es évek fordulóján következett be. Úgy látszik, itt is igaz az a mondás, hogy a külső szemlélő jobban rálát a dolgokra, ugyanis a westem-paródiák készítésben - természetesen az amerikaiak mellett - főképpen az olaszok jeleskedtek. Az 1966-os A jó, a rossz és a csúf című Sergio Leone-film (bár nem vérbeli paródia, követi a wes- tern-hagyományokat) jelentős mértékben alkalmazza a humort. A „csúf’ figurájában Eli Wallach életre kelti a vicces revolverhős alakját, aki később olyan spagetti-westernekben jut főszerephez, mint az Egy marék dinamit. A jó, a rossz és a csúf a humoros vadnyugati hős megteremtése mellett jelentősen túlpörgeti a vadnyugati mítoszt (nagyjából hasonlatos módon, ahogy nemrégiben a Desperado tette az akciófilmekkel), ezzel parodisztikus hatást keltve. Azonban a spagetti-westernek sorában az igazán humorosnak készített filmnek az Enzo Barboni rendezte Az ördög jobb és balkeze (1969) és a folytatást, Az ördög jobb és balkeze 2. (1971) című filmeket nevezhetnénk. A filmbeli két, egymástól mind kinézetében, mind habitusában jócskán különböző testvérpár alakja - Terence Hill és Bud Spencer - olyan hathatós komikumforrásnak minősült, mint mondjuk Stan és Pan (annyi nem lényegtelen különbséggel, hogy mígelőbbi hőseink rendre kiverekedték magukat a slamasztikából, addig az utóbbi páros rendre benne ragadt). A Hill-Spencer duó ritkán használt lőfegyvert - ez már eleve viccesnek számított, hiszen a korábbi westernekben a közönség folyton azt látta, hogy egy magára valamit is adó cowboy ki se lép a házból winchester nélkül -, problémáikat általában ökölharccal kezelték. A spagetti-westernek többnyire oldottabb, humorosabb, pátosz nélküli Tormában dolgozták fel a vadnyugati mítoszt. Ezekben a filmekben az erőszak szinte kivétel nélkül humoros formában jelent meg, s rendre visszaköszöntek a nem amerikaiak által az amerikai hőskorról gondolt toposzok (a hősök csíkra húzott szemmel járnak, mindig borostásak, és babot esznek éjjel-nappal). Az egyik legsikeresebb ilyen filmnek az 1973-as Nevan: Senki című film bizonyult, amelyben az ifjú revolverhős (Terence Hill) igyekszik a kiöregedett igazság- osztó (Henry Fonda) örökébe lépni. Ebben az időben Amerikában egy korszakalkotó western (paródia) készült, a Butch Cassidy és a Sundance kölyök című Oscar-díjas film (1969). Igaz, e mű nem csupán humoros vonatkozásai miatt számít mérföldkőnek, de a filmbeli vicces beköpések gyorsan átmentek a köztudatba és a beszélt nyelvbe (legalábbis a tengerentúlon). A filmbeli két főhős - akiket Paul Newman és Robert Redford alakított zseniálisan - hamar kultikus hőssé vált, ebben jelentős szerepet játszott a filmben alapvető értékként feltüntetett, a szabad és természetes élet iránti vágy, amely jól rímelt az akkoriban csúcsosodó hippy-mozgalom gondolatvilágára. A film révén Newman és Redford hihetetlen népszerűségre tett szert, ennek köszönhető, hogy utólag (mintegy hálából és tiszteletből a film iránt) Redford a független és kísérletező amerikai filmek terepéül szolgáló filmfesztiválját Sundancenak keresztelte. Szintén 1969-ben készült Shirley McLane és Clint Eastwood főszereplésével a Két öszvért Sara nővérnek című film. Don Siegel rendező alkotásában a mexikói polgárháború során egy top prosti (McLane) Sara nővérnek adja ki magát, hogy mint kém a forradalmárokat győzelemre segítse. A szófukar pisztolyvir- tuóz (Eastwood), akit tulajdonképpen csak az anyagiak motiválnak, társául szegődik, s együtt rohamoznak meg egy erődöt. Amikor a sikeres ostrom után fény derül a lány valódi kilétére, a férfi beleszeret. A rendező ebben a filmjében sikeresen ötvözte a komikus spagetti-westernek receptjét az amerikai vadnyugati filmes hagyományokkal. A 1970-es években a korábbiaktól kissé eltérő western-paródia született Amerikában. A Harrison Ford és Gene Wilder fémjelezte Rabbi a vadnyugaton című film komikumának forrása nem a vadnyugati toposzok túlpörgetésében rejlett, hanem abban, hogy eg)' olyan figura - eg)' rabbi - csöppen ebbe a környezetbe, aki teljesen nem oda illő. A filmben a nevettetés szándéka mellett felfedezhető, hogy az alkotók igyekeztek leszámolni az „Amerika, a népek olvasztótégelye” típusú téveszmékkel, helyette inkább arra irányozták a figyelmet, hogy minden ember, minden kultúra megismerésre és elfogadásra méltó (így köt örök barátságot az ír cowboy Harrison és a zsidó pap Wilder). oszlott hulla fején és oldalán szúrt sebek nyomai látszanak. A rejtélyes esetről leadott első tudósításunkban már ama gyanúnknak adtunk kifejezést, hogy Tolnai bűntény áldozata lett és a bűncselekménnyel kapcsolatban az eltűnt kormányos nejének és az ebbe szerelmes volt Szelesty György hajóslegénynek neve került forgalomba. A mostani eset megerősíti legelső híradásunkat. Tényként konstatáljuk, hogy a muzslai szolgabiróság a kormányos özvegyét és a matrózt már letartóztatta. ” A Szabadság is egy fura balesetről tudósított július 5-én, bár az érintett hölgy szerencsésebben végezte, mint a kormányos. „Szerencsétlenség a temetőben. A belvárosi temetőben tagnap szerencsétlenüljárt egy leány. A második főbejárat nagy vaskapuja reá esett és a lábszárát összezúzta. A sarkaiból kifordult vaskapu már régebb idő óta rossz állapotban van. Dróttal kötözgették sarkvasához. A szerencsétlenséget az idézte elő, hogy a rozoga sarkvas nem bírta meg a nehéz kaput s mikor a leány kinyitotta, reá zuhant és nyomorékká tette. A temető gondnoka Kollár Károly gazdasági tanácsos, a kit a szervezési szabályzat arra kötelez, hogy a temetőt jókarban tartsa. A temető kapuját olyan jókarban tartotta, hogy az rázuhant egy emberre és összezúzta lábát. így van az, mikor korhelykedések miatt elitéit ember vezető állásban hagynak és a helyett, hogy reá gyakorolnánk felügyeletet, a köztemető, meg a város ingó és ingatlan vagyona fölött való felügyelettel ruházzák föl. Másolással bízzanak meg ilyen embert, ne pedig olyan hatáskörrel, a melyben emberek testi épségét veszélyezteti. ” • Gál Kata
