Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-10 / 90. szám
3 www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. május 10., kedd • HÍDLAP • Esztergom józan üzenete Múlt héten került megrendezésre Esztergomban a XI. Felsőfokú Szociális Képzésben Résztvevő Hallgatók Országos Konferenciája, ebbó'l az alkalomból beszélgetett munkatársunk Lakner Zoltánnal, a tanítóképző főiskola szociálpedagógia tanszékének vezetőjével.- Ez volt az első alkalom, hogy városunk adott otthont ennek a rangos eseménynek?- A kilencvenes évek közepén egyszer már rendezte a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola ezt a konferenciát. Szőkébb érdeklődés és gyengébb program mellett, de sikeres volt az akkori összejövetel is. Most, jó tíz esztendővel később újra ránk került a sor, és azt hiszem emlékezetes és tanulságos három nap volt mindannyiunk számára.- Honnan érkeztek a konferencia résztvevői?- A regisztráció alapján 168-an vettek részt a konferencián, de ennél többen voltunk, mert jöttek érdeklődők, barátok, önkéntes segítők is szép számmal. Az ország 17 felsőoktatási intézményéből érkeztek szociMM álpolitikus, szociálpedagógus és szociális munkás hallgatók. Vendégeink képviselték Egert, Budapestet, Debrecent, Nyíregyházát, Veszprémet és Szekszárdot. Ezenfelül érkezett egy delegáció Besztercebányáról, Maros- vásárhelyről és a székelyföldi Szovátáról, így velük nemzetközivé szélesedett a rendezvény.- Hogyan tematizálták a konferencia három napját?- A csütörtök délutáni indítás döntően a szakminisztériumok résztvevőinek előadásaival zajlott. Göncz Kinga az esélyegyenlőségi miniszter képviselőjétől egy átfogó bemutatót kaptunk a kormányzati szociálpolitikáról. Mivel a felsőfokú képzések most az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadóan az ún. Bolognaifolyamat keretében nagy átalakuláson mennek keresztül, ennek a megvilágítására is sor került az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, Farkas Attila előadásában. Az ELTE-ről érkezett Hegyesi Gábor professzor, aki a szociális munka évszázados történetét elevenítette fel érdekes epizódokkal tarkítva. Mivel tizenöt évvel vagyunk a rendszerváltozás után, aktuális kérdésként felmerült a gyermekvédelmi rendszer, illetve a szociális ellátó rendszer átalakulása is, ebben Rádl Katalin, Gulyásné Kovács Erzsébet és Lakatos Hedvig, a szociális minisztérium főosztályának vezetői segítettek.- A második nap egy demográfiai áttekintésről szólt.- Igen, megismerhettük Európa és Magyarország demográfiai helyzetét. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke adott egy körképet Európa és Magyarország jövőjéről. Jómagam a Kárpátmedencei magyar demográfia történetét tekintettem át a honfoglalásig visszamenőleg. Bővebben taglaltam a mai, Csonka-Magyarországon kívüli magyarságra vonatkozó népesedési folyamatokat, megjelölve azt a nagyon reális és egyszerű kiutat, hogy minden szülő a jelenlegihez képest legalább még egy gyermeket vállaljon. Ebben az esetben a nemzeti közösség utánpótlása megoldott.- Van valami, ami mégis okot adhat a derűre? A magyar fiatalok körében messze az európai átlagot meghaladó módon erős a vonzódás a rendezett házastársi kapcsolatokra épülő párkapcsolatra, és a fiataloknak a több gyermek iránti vágya is nálunk a legmagasabb az unióban. A tervek, vágyak szintjén minden lehetőség megvan arra, hogy a helyzet javuljon. Ehhez már csak egy olyan támogató rendszer és közbeszéd szükséges, amely a gyermekbarát szemléletet felerősíti, és gyakorlati hátteret biztosít az igények megvalósulásához.- Egyházi iskola lévén, nem csoda, hogy a tanítóképzőben tartott konferencián a szociális szféra egyházi képviselői is megjelentek.- Ezért is adtuk a délutáni blokknak azt a címet, hogy „Egyháziak a civilekért”. Pál Mária nővér beszámolóját hallgathattuk elsőként Böjté Csaba ferences erdélyi árvaház programjának bemutatásával. Kozma Imre atya a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökeként osztotta meg velünk gondolatait az ő munkájukról. Löchli Tünde a Romániához csatolt Partiumból, Szatmárnémetiből érkezett, és a Szatmári Egyházmegyei Karitász szerteágazó munkájáról, szolgáltatási rendszeréről számolt be.-Mit kell tudnunk az „Esztergomi üzenet ”-ről, amely lapunkban épp a konferencián való nyilvánossá tétellel egy időben jelent meg?- Ez egy állásfoglalás, amelyet a felelősen gondolkodó szociális szféra képviselői fogalmaztak meg a jelenlegi hazai droghelyzettel kapcsolatban. A rendezvény résztvevői egyetértésüket egy aláírásgyűjtő íven jelezték. A nyilatkozat elfogadására azért került sor, mert véleményünk szerint nem lehet szó nélkül hagyni azt a szélsőliberális kampányt, ami mostanában folyik bizonyos kábítószerek legalizálása érdekében. Szabadság- jogként tüntetik fel az önpusztítás és a halál kultúrájának jelenségét. A hallgatók, résztvevők, szakemberek kifejezték ezzel a szemlélettel szembeni álláspontjukat. Azt szeretnénk, ha az Esztergomi üzenet elterjedne a magyar ifjúság körében.- A szakmai részek mellett a konferencián a művelődés és a szórakozás is helyet kapott.- Különböző csoportokra oszlottak a résztvevők, akik szabadon feliratkozhattak alternatív programokra. Voltak, akik Esztergom kincseit ismerhették meg, városbemutató sétára vittük őket. A Vár, a Bazilika, az Óváros, a Macskalépcső, a Kincstár szépsége egyaránt elkápráztatta a vendégeinket. Voltak, akik a helytörténeti séta helyett az intézménylátogatást választották. Ők az esztergomi börtönbe, a Töltés utcai cigány teleházba, a Máltai játszótérre, a Gyermek Kert Alapítványhoz, illetve a leánynevelő intézetbe látogathattak el.- Hogyan értékeli a háromnapos rendezvényt?- Nem volt direkt, nyílt értékelés, de szuperlatívuszokban nyilatkoztak a résztvevők a konferencia egész ideje alatt a szervezésről, az ellátásról és a programok színvonalas voltáról. Úgy érzem, hogy Esztergom kitett magáért és egv emlékezetes rendezvénnyel emelte a város hírét. A hallgatói kupaktanács úgy döntött, hogy a következő országos szakmai rendezvényre Debrecenben kerüljön sor, reméljük, hogy a mostani kellemes, baráti hangulat jövőre ott is velünk lesz. • Kép ÉS szöveg: Kertész Viktor FELHÍVÁS Zöldszámon jelenthetik be a kátyúkat Esztergom Város Polgármesteri Hivatala az ingyenesen hívható 80/990-090-es telefonszámon teszi lehe- * tővé, hogy a város polgárai bejelenthessék a lakókörzetükben található kátyúkat. A szolgáltatás előreláthatólag két hónapig üzemel, az üzenetrögzítős szám munkaidő után is hívható. ERTESITES Tisztelt alma-, körte- és birstermelők, kerttulajdonosok! A Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat az alábbiakról tájékoztatott: Megkezdődött a körte-, alma-, illetve birsalmafák virágzása, ezzel együtt az elmúlt években megjelent egy veszélyes baktériumos betegség, az „almástermésűek tüzelhalásos betegsége” fertőzésének ideje is. Virágzás idején az alábbi két készítmény valamelyikét javasolják alkalmazni: Kasumin 2 L 4 liter/ha Aliette 80 WP 4 kg/ha Felhívják a figyelmet, hogy az Aliette 80 WP egyszeri kipermetezése a kórokozó ellen nem hatékony, a szer csak akkor használható eredményesen, ha a virágzás kezdetén végrehajtott kezelést teljes virágzás idején egy második permetezés követi. A betegség tünetei és a mechanikus védekezés: a virágzat elbarnul, a kötődött terméskezdemények megfeketedve mumifikálódnak és nem hullanak le, a hajtásszáradással és elhalással járó tünetek pedig a tűz okozta perzseléshez hasonlítanak. Ilyenkor a hajtásvégeket legalább 20- 30 cm-es egészséges résszel együtt le kell vágni és elégetni. A megyei növény- és talajvédelmi szolgálat folyamatos megfigyelést, ellenőrzést tart. Az almástermésűek tüzelhalásos betegsége karantén betegségnek számít, az ellene való védekezés valamennyi termelő részére kötelező! Aki védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el. További információkat Esztergom Város Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján találhatnak. Esztergom, 2005. május 3. Dr. Csömör Sándor jegyző Repül a bálna... Együttesek jönnek, együttesek mennek - a Republic marad. Bár úgy tűnik, kiestek a magyar kereskedelmi zene világából, még a legújabb lemezeik is bearanyozódnak, és koncertjeikre rendre ezrek mennek el - családostól. Az idei Feszter- gomon június 16-án lépnek színpadra. Az együttes énekesével, Bódi „Cipő” Lászlóval beszélgettünk.- Éppen tőlünk tudta meg az imént, hogy júniusban fellépnek a Feszter- gomon... Ezek szerint már beindult a nyári koncertdömping.- Szerencsére. A Fesztergomról még valóban nem tudtam, de arra emlékszem, ha eljutottunk Esztergomba, mindig szép számmal jönnek át Felvidékről, és ez éppen olyan jól esett, mint amikor Erdélyben egy sportcsarnoknyi ember töltötte meg a nézőteret. Mindent összevetve, a múlt hétvége kivételével - néhány hete folyamatosan a meghívásoknak teszünk eleget.- Tizenöt éve vannak a pályán. Szinte minden zenésztárs, akivel a '90-es évek elején együtt indultak, vagy belefásult, vagy már senki nem kíváncsi rájuk...- Én is hallottam, hogy néhány éve alakult bandák így beszélnek: belefásultunk. Döbbenettel hallom... Szemtelenség, és butaság, ha egy zenekar ilyet mond magáról. A zenébe nem lehet belefásulni. Soha! Mi pedig szerencsésnek érezzük magunkat. Leginkább azért, mert még mindig kíváncsiak ránk az emberek. Annak idején emlékszem, egy héttel a koncert előtt már alig tudtam aludni, annyira izgultam. Akkoriban ott volt bennünk a félsz: jó, amit csinálunk? Tetszeni fog egyáltalán az embereknek? Később már maga a buli volt izgalmas. Azóta másfél évtized telt el, gyerekeink vannak, családunk és emlékeink; az utazások, a beszélgetések - és az idő, amit együtt tölthetünk, mindennél jobban felértékelődött. És ez jó érzés. - Ha most kezdenének, korántsem biztos, hogy ekkora sikerük lenne...- Ezt én is így látom. A zene ipar lett, és elaprózta magát, nehéz kitűnni a sorból. Sok jó együttesről szinte alig hallani, mert észrevétlenül ott állnak a sorban. Ha a kilencvenes évek elején az induló Danubiusban vagy Juventusban játszottak egy számot, néhány nap alatt tömegsláger lett. Ma már nem mennek ilyen könnyen a dolgok.- Bár vannak fanyalgók... Akadnak egykori rajongók, akik az új számaitokat korántsem tartják olyan jónak, mint az „régi jó” Republic-nótákat...-Abban igazuk van, - hogy mást és máshogyan játszunk, mint sok évvel ezelőtt. Nem arról van szó, hogy ez rossz, egyszerűen más számokat írunk. Én idén negyvenéves leszek, és ha kényszerítenének, sem tudnék egy „Repül a bálnát” írni, mert már nem így látom a világot. Ettől függetlenül a közönség szereti őket, és rendszeresen eljátsszuk, igaz, ma már sokkal inkább az együtt éneklés örömét jelenti az Indul a mandula, mint tíz évvel ezelőtt. A Feszter- gomon is a repertoáron lesz az „aranyalbum”, sok más olyan dallal együtt, - amiket még nem játszottunk közönség előtt.-A sokak által átkozott töltelékszámokra gondol?- így is fogalmazhatunk, bár én másképp osztályozom a dalokat: vannak kimondottan koncertre írt „csápolós” számok, illetve olyanok, amiket „szobába” írunk, és biztosan nem működne egy koncerten. így is marad negyven-ötven szám, amit el tudunk játszani. Bár éppen április elején fordult elő, hogy Egerben olyan számot kértek tőlünk, amire már nem is emlékeztünk, - de a közönség megoldotta, és szó szerint elénekelte nekünk a dalt. Könnyekig megható volt...- Az elmúl tizenöt év alatt minden lemezetek egy-egy - időnként talán komor véleménynyilvánítás volt a politikáról, közállapotokról - és Magyarországról. Bizakodóbbak vagytok ma?- Sosem voltam bizakodó. Inkább pesszimista és depressziós alkat vagyok. De nem kell engem sajnálni! így érzem jól magam. • Szalay Álmos A \
