Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-11 / 114. szám
Ill hídjajmagaün 2005. június 11., szombat • HÍDLAP * Közeledik a Fesztergom Nem adjuk el magunkat! Beszélgetés Papp Lajossal, a Graveyard at maxiumum frontemberével Nevük körülbelül annyit jelent: „Megtelt temető”. Félreértés ne essék, nem valamiféle bizarr sátánista csapatról van szó, csak éppen hét évvel ezelőtt (születésük pillanatában) játékgépezni indultak, és a flipperezés örömében az egyik gomb alatt olvasták a fenti kifejezést. „Zenélünk nem?” „Zenélünk! Csináljunk együttest...” „Jó, de mi legyen a nevünk?...” „Graveyard at maxiumum! Jó lesz?” „Nekem nyolc.”- Jöttök a Fesztergomra...- És nagyon örülünk neki, páratlan lehetőség ez nekünk. Mostanában volt egy kis szünet körülöttünk. Persze nem szűntünk meg, csak mindannyian felnőttünk. Hiszen hét éve csináljuk. Még nem fásultunk bele, mint szegény Le Panic, akiknek a feloszlását sajnáljuk, de megértjük őket, hiszen nagyon sokáig próbálkoztak és nem jött össze nekik az országos ismertség.- Talán azért, amiért nektek sem...- Nekünk már kezd, igaz, csak lassan. Egyébként meg, való igaz, nem adjuk el magunkat. De azért nem, mert minket nem érdekel. Mi nagyon szeretünk együtt játszani, együtt fellépni, az életünkbe belefér, - arról nem beszélve, hogy a többségünk nem él stabil párkapcsolatban. Nekem van egy barátnőm, már hosszú ideje, de ő szeretem engem, és nem csak elfogadja az életet, amit élek, de segít is mindenben, amiben tud.- A Hooligans is így kezdte, aztán mégis eladták magukat...- Pontosan ismerem a történetüket! Róluk sokan nem tudják, hogy éheztek, boltból loptak kaját, annyira elkötelezték magukat a zenélés iránt. Ok nem voltak hajlandók mást csinálni. Szinte biztos volt, ha jön egy lehetőség, hülyék lesznek elszalasztani, hiszen evésről volt szó. Mi mindannyian dolgozunk, - ezért vagyunk - ha úgy tetszik - hobbizenészek.- Nem okoz veszteséget, hogy a lemezeteket hiába lehet postán megvásárolni tőletek, inkább másolgatják a számaitokat?- Ezt tudjuk, de... mit csináljunk vele? A lényeg sosem az volt, hogy minél többet eladjunk, hanem hogy minél többen ismerjenek bennünket. Persze, amikor az ember stúdióba vonul, és le kell csengetni a bérleti díjat, kevés a sopánkodás. A 2002-ben megjelent nagylemezt, az Európa Köze- pén-t és a 2003-as Kellene egy Kedilekk kislemezt egy ezres fejében bárkinek elküldjük, de pontosan tudjuk, hogy akik nem akarnak érte pénzt kiadni, azok a megfelelő internetes fórumokról egy csuklómozdulattal letöltik. Ez ellen semmit nem tehetünk. Pontosabban de: majd a Fesztergomon megmutatjuk, milyen, amikor a Graveyard élőben szól!... • -YÁNem tűntünk el! Beszélgetés Tóth Cecíliával, az Angelus együttes frontemberével Kicsit igazságtalan az alcím - az ő esetükben igazán nem lehet beszélni „frontemberségről”. Azok után meg pláne nem, hogy az együttes tagcseréi több mint kaotikusak. Legyen akármi, a Fesztergomon ott lesznek, s hosszú szünet után ismét találkozhat velük a nagyközönség.- Mi újság veletek, rég nem látni benneteket...- Elég béna időszak ezt a mostani, hiszen már eg)' éve próbáljuk rendezni sorainkat, személyi problémák, tagcserék történtek, mikorra már „összeállt” volna a kép, tavasz lett, így lecsúsztunk a nagyobb rendezvényekről. Néhány kivételtől eltekintve persze. Mindegy, most inkább készülünk a nyárra, még inkább a Fesztergomra. Ezenkívül még egy-két meghívás történt, de nincs semmi konkrét. Számtalan tagcsere után úgy tűnik, most lassan rendezzük sorainkat, és arra szentelhetjük az időnket, ami a legfontosabb - dalszerzésre.- Mit változtatok az elmúlt időszakban?- Nehéz lenne megfogalmazni. A társaság kicserélődése mindenképpen meglátszik és „meghallatszik” rajtunk. Más szövegek és más hangzások születnek. Az angol szövegen írott dalainkból már egyre kevesebb van, hiszen időközben mi magunk is megtapasztaltuk, milyen fontos, hogy a közönségünkhöz magyar anyanyelvén szóljunk. És persze abban nem változtunk, hogy továbbra sem kötünk semmiféle művészeti koncepciót, pedig a közelmúltban akadt volna lehetőség, hogy egy profibb, üzleti célú zenekar-vállalkozás részesei legyünk. A kívánságok persze: „jó ez a hangzás, de eladhatóbbá kéne tenni! - kicsit ráerősítünk a fiú-rajongókra!” Azonnal nemet mondtunk.- S most jön a sablonos befejezés: mit jelent számotokra fellépni a Fesztergomon?- Naná, hogy sokat! Szeretjük magunkat itt és ilyen közegben megmutatni. És itt nemcsak arról van szó, hogy sokkal profibb körülmények, hang és fénytechnika áll a rendelkezésünkre, hanem a közönség is sokkal szélesebb tömegből kerül ki - jönni fognak Pestről, vidékről, Szlovákiából - ki ne örülne egy ilyen lehetőségnek? • SZALAY ÁLMOS Egy takarékos miniszter Széli Kálmán születésének 162. évfordulója alkalmából Széli Kálmán Gasztonyban született 1843. június 8-án, nemesi hagyományaira és 48-as szerepére büszke családban. Apja magas közhivatalokat töltött be, ország- gyűlési képviselő is volt. Ehhez a családi háttérhez társult Deák Ferenc atyai barátsága. Az ifjú Széli Kálmán tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban kezdte, majd Szombathelyen folytatta a premontreieknél. A budapesti egyetem jogi karát 1863-ba végezte el, majd két évvel később jogi doktori címet szerzett. Pályáját Rátóton kezdte mint szolgabíró. Az ifjú jogász politikusi pályára készült, s 1869-ben a járás országgyűlési képviselőjévé választották. Ezek után még nagyobb lendülettel szolgálta vármegyéjét, különösképpen Szentgotthárd ügyét. Munkája elismeréseként 28 éves korában belügyi államtitkárnak kérték fel, ezt azonban nem fogadta el. Az ifjú Széli is kor- és nemzcdéktársaihoz hasonlóan az alkotmányt és a közjogot kezdte el kutatni. Deák Ferenc azonban más irányt mutatott számára, s tanácsára pénzügyi tanulmányokba kezdett. Hamarosan az ország legelismertebb pénzügyi szaktekintélye lett. Bekapcsolódott az országgyűlés életébe, leginkább a pénzügyi bizottságban tevékenykedett. Később, mint a bizottság jegyzője szerzett elismertséget. 1875-ben a Wenckheim- kormányban örömmel vette a pénzügyminiszteri kinevezést. Közszereplése első csúcspontjaként értékelhető miniszteri tevékenysége. Miniszterségéről 1878-ban, Bosznia- Hercegovina okkupációjakor mondott le, megakadályozandó egy háborús konfliktust. Visszavonulva a nagypolitikától, életének legsokoldalúbb korszaka következett. Elkötelezett híve volt a modern mezőgazdaságnak. Rátóti és héraházi birtokáról származó tenyészállatai az 1890-es bécsi kiállításon is díjat nyertek. 56 évesen - 1899-tól 1903-ig - az ország miniszterelnöke lett. Miniszterelnöksége alatt 120 törvénycikk született. Modern és célirányos törvény-előkészítő munkája európai szempontból is figyelemreméltó volt. A bevezetett új adóformák, a pénz- és bankügy rendezése mutatják szakmai hozzáértését. Széli Kálmán könnyen áttekinthető, jól működő állam- háztartást akart. Miniszterelnökként a belügyi tárcát is megtartotta. A kormány élén megbékélést és együttműködést kereső politikus volt. A miniszterelnökségről való lemondás után hamarosan visszatért a politikai életbe. Elvállalta az Alkotmány Párt elnöki funkcióját. Közben 1905-ben kerülete újra képviselővé választotta. Több évtizedes képviselői tevékenysége alatt - 1869 és 1911 között - rengeteget tett Szentgotthárd fejlesztéséért. Az 1870-es évek elején sürgette a Győr-Szombathely-Graz vasútvonal megépítését. A Rábavölgy bekapcsolásáról a vasúthálózatba 1868-ban döntött a kormány. 1871 októberében nyitották meg a Győr-Szombathely szakaszt, s a Grazig hátralevő részt 1872-73- ban építették meg. Az engedélyezések gyors keresztülvitelében jelentős szerepe volt Széli Kálmánnak, aki az első igazgatói tanács tagja lett. A megye első állami gimnáziumát is Szentgotthárdon nyitották meg. A tanévnyitó 1893. szeptember 4-én kiemelkedően ünnepélyes keretek között zajlott. A Vasvármegye című lap részletesen tudósított az eseményről. Kiemelte, hogy a város intelligenciája eddig is kitartóan küzdött a határszélen a magyarság érdekében, „de hiányzott eddig kezéből a leghatalmasabb fegyver, az iskola”. Ennek létrehozása pedig Széli Kálmán nevéhez fűződik, „akinek hatalmas egyénisége döntő súllyal nehezedett a szt.-gotthárdi állami gymnasium mérlegébe”. Széli Kálmán saját érdemeiről szerényen ennyit mondott: „Kapacitáltam illetékes helyeken, talán sürgetve, talán zaklató módon.” Felesége a híres költő leánya, Vörösmarty Hóna volt. „Jog, törvény, igazság.” Ez a felirat volt olvasható azon a koszorún, amelyet Széli Kálmán ravatalára küldött az Országos Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, tisztelegve a nagy politikus előtt. • VARGA PÉTER DÉNES