Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-20 / 98. szám
2 HÍDLAP • 2005. május 20., péntek ORSZAG-VILAG www.esztergom.hu Egymillió a nyomravezetönek (H) A félmillió forint helyett már egymilliót ad a Budapesti Rendőr-főkapitányság annak a nyomravezetőnek, aki tudja, hogy a Moszkva téren történt esetnél ki szúrta át karddal a 15 éves roma fiút. Az eset egy héttel ezelőtt történt, egy hatfős társaság egyik tagja karddal átszűrt egy roma fiút, akit azóta is kórházban ápolnak. A héten előállítottak négy embert, de a tanúk egyiküket sem ismerték fel. Jövő' nyártól átalakul a közgyógyellátás (H) A kormány térvei között szerepel, hogy 2006 nyarától átszervezik a közgyógyellátás rendszerét. A havi felhasználási keret 12 ezer forint lenne, de minden jogosult hatezer forint többlettámogatást kaphatna, amit az akut betegségeknél használt gyógyszerek kiváltására lehetne használni. A tűzoltókat tartják a legmegbízhatóbbnak (SK) A szlovák állampolgárok szerint a tűzoltók a leghitelesebb személyek, derül ki egy pozsonyi közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérésiből, amelyben a válaszo ók 92 százalékosra minősítették e szerv megbízhatóságát. A belpolitikai csatározások miatt a politikusok a lista legalján tanyáznak. A kormány és a parlament tagjainak hitelességét a megkérdezettek mindössze 24 százalékosra értékelték. Egyre többen utazhatnak ingyen (SK) Második olvasatba került az SDKU azon javaslata, miszerint szeptembertől egyre több alkalmazottnak térítik majd meg az utazási költségeit. A mostani törvény azokra vonatkozik, azok kapnak térítést, akik fizetése hétezer korona alatt van. Az ősz első hónapjától pedig már azok is kaphatnak utazási támogatást, akik kilencezer koronát keresnek. Osztalékot fizet a Nafta Gbely (SK) A Nafta Gbely Rt. közgyűlése arról döntött a héten, hogy a 2004-es esztendőben elért 489 millió koronás nyereségből osztalékot oszt szét a részvényesek között, akik részvényenként 135 koronát kapnak majd. A cég legnagyobb bevételi forrásának a föld alatti gáztárolók számítanak és ennek köszönhetően a cég tavaly közel 3 milliárd koronás bevételt tudhatott magáénak. Felmentést kapott a megvádolt miniszter (SK) A pozsonyi bíróság első fokon felmentette Peter B. egykori minisztert, akit azzal vádoltak, hogy 1995 és 1998 között hétszázmillió koronát utalt át egy bankszámlára, ahol nagyon kicsik voltak a kamatok, de a nagy összeg miatt Peter B. jelentős pénzt tehetett zsebre a bank vezetőitől. A járási bíróság döntésének ér telmében az egvkori miniszter nem követett el bűncselekményt, bár az ügyészség ezt nem így gondolja, ezért fellebbez az ügyben. Meghalt az 56-os forradalom legendás főparancsnoka Pongrátz Gergely 73 éves ko, Szívinfarktusban hunyt el az 1956-os forradalom vezéralakja, a legendás főparancsnok Pongrátz Gergely. A 73 éves korában elhunyt Pongrátzot a kiskun majsai 56-os Múzeum udvarán érte a halál. Pongrátz Gergely 1932-ben született Szamosújváron, ahol gyerekként szemtanúja volt annak, mikor 1940- ben a magyar csapatok bevonultak a visszacsatolt erdélyi területekre. A család 1945-ig élt Szamosújváron, először Mátészalkára, utána pedig Soroksárra költözött. Testvéreivel és édesapjával fuvarozóként dolgozott, majd a ceglédi városi tanács osztályán dolgozott. Pongrátz Gergely az 1956-os forradalomkor Budapesten tartózkodott, részese volt a Petőfi hídon támadó szovjet tankok kilövésének. A legeníban hunyt el dás főparancsnok a Corvin köznél zajló harcok vezéregyénisége volt, október 25-én csatlakozott először bátyjaihoz, majd öt nappal később választották főparancsnoknak. A Corvin-közt a szovjet csapatok sokáig nem tudták bevenni, a túlerő csak november 8-án törte meg a közben „állomásozó” magyarokat. Pongrátz a forradalom után emigrált, először Spanyolországban, majd az Egyesült Államokban élt. A legendás forradalmár a rendszerváltás után tért haza Magyarországra, egy évvel később a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének lett tiszteletbeli elnöke, majd 1991-ben az 1956-os Magyarok Világszövetsége választotta örökös elnökének. Az egykori fő- parancsnok önerőből hozta létre az ország első 56-os múzeumát, lakóhelyén Kiskunmajsán. Pongrátz Gergelyt az 56-os Magyarok Világtanácsa, az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Pesti Srác Alapítvány és az 56-os Történelmi Alapítvány a saját halottjának tekinti. • Nb Katonai épületeket kapnak a városok A kormány a honvédelmi miniszter javaslatára elfogadta a felesleges katonai vagyon átruházásáról szóló rendeletet. Az összesen 234 millió korona értékű katonai ingatlant négy város örökli. Pontosan azokról az ingatlanokról van szó, amelyek a katonaságot érintő reform után feleslegessé váltak. így Kassa városa ingyen átveheti a 80,7 millió korona értékű Jaros kapitány kaszárnyát és a 78,1 millió koronára becsült Malinovsky laktanyát. Révkomárom 47,8 millió koronás, Szered pedig 5,9 millió koronás telkeket örököl. Léva tulajdonába kerülnek a 21,8 millió koronát érő raktárépületek. A Honvédelmi Minisztérium a feleslegessé vált ingatlanokat először az állami szervezeteknek ajánlotta fel, de ők nem tanúsítottak érdeklődést az ingatlanok iránt. • Gubík Startol a pályakezdő program Elbocsátások a vidéki egyetemeken Elfogadta a pályakezdő fiatalok munkába állását segítő Startprogramot a kormány. A terv lényege, hogy az első két évben kevesebb járulékot kellene fizetnie a fiatal dolgozónak. Ezenkívül a kormány álláskeresési járadékot is szeretne bevezetni. A Start-programot a szerdai kormányülésen hagyták jóvá. Ennek értelmében a pályakezdőknek az első évben 15, a másodikban pedig 25 százalékos járulékot kellene csak befizetniük a munkáltatóknak 38 százalék helyett. Ezenkívül felvetődött az úgynevezett álláskeresési járadék illetve segély fizetése is, ha a fiatal szorosan együttműködik az illetékes munkaügyi központtal. A tervezetet bírálta az ellenzék, Balsai István a parlament foglalkoztatási bizottságának elnöke tüneti kezelésnek minősítette a Start-programot. A pályakezdő munkanélküliek száma egyre nő, helyzetükön már korábban és más módszerekkel kellett volna segíteni. A politikus úgy véli, a munkáltatókat ezzel nem teszik érdekeiké, hogy pályakezdőt alkalmazzon, hiszen a kedvezményes járulék és a 38 százalékos közötti kü- lönbözetet csak később kapja vissza, vagyis vissza kell szereznie az államtól. Arra is felhívta a figyelmet, hogy elsősorban nem az a probléma, hogy sok a teher a munkabéreken, hanem az, hogy nincs elegendő új munkahely. A Fidesz által már korábban javasolt adó- és járulékcsökkentésre vonatkozó javaslatokat a munkaügyi tárca nem vette figyelembe a program kidolgozásakor. • GK A KDH szerint az ANO megsértette a koalíciós szerződést Pavol Hrusovsky, a KDH elnöke a Koalíciós Tanács ülése után kijelentette, Pavol Rusko jellemtelen magatartást tanúsított a kormány- : koalícióban, és ezért kérdéses lett pártjának részvétele a koalícióban, j Elmondta, a KDH keresi a probléma megoldását. „Most szabadnak érezzük magunkat Pavol Ruskoval és az ANO-val szemben. így fogunk érezni ezek után minden parlamenti szavazáskor is” - jegyezte meg. Hrusovsky hangsúlyozta, hogy az ANO a keddi szavazás alkalmával megsértette a koalíciós szerződést. Arra is emlékeztetett, hogy a di- ákkölcsönökről szóló törvénytervezetet már két ízben is megtárgyalta a kormány, és akkor az ANO miniszterei mindannyian egyöntetűen támogatták. Szerinte a szóban forgó törvény elutasítása nemcsak a KDH, hanem az egész kormánykoalíció kudarca. Úgy véli, a jelenlegi kormánykoalíció már nem a parlamenti frakciók, hanem csak a miniszterek koalíciója. • RÉVÉSZ A versenyképességhez a környező országok szintjét Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) április 25. és május 16. között összesen 13 ezer 334 igénylést fogadott el a területalapú támogatásokra. A beadási határidőt a minisztérium még június 10-ig meghosszabbította, bár a késéssel beadott kérelmek esetében az igényelt összeg egy százalékával kevesebb összeget fognak kiutalni. Június 11-én az ügynökség már nem fogad el egyetlen kérelmet sem. Simon elmondta, a mezőgazda- sági minisztérium célja, hogy az agkell elérni rártámogatási keretet 65 százalékra növelje. Arról is szólt, hogy nem támogatja a pénzügyminisztérium javaslatát, amely az agrártámogatási keretet jövőre 43,9 százalékra akarja csökkenteni. A pénzügyminisztérium már az idei keretet is 42,5 százalékra akarta csökkenteni, végül a mezőgazdasági minisztériumnak sikerült az 54 százalékot kiharcolnia. „Ha versenyképesek akarunk maradni, akkor hasonló feltételeket kell teremtenünk a mezőgazdaságban, mint a környező országok” - hangsúlyozta a miniszter. • Ani Pécsett, Debrecenben és Szegeden is arra kényszerülnek az egyetemek, hogy több alkalmazottjuk munkaviszonyát megszüntetik. Az elbocsátottak nagy részét nyugdíjasként alkalmazzák majd a közeljövőben. Egyensúlyba kell hozni az intézmények gazdálkodását, ezért van szükség az elbocsátásokra. A Pécsi Tudományegyetemen az alkalmazottak öt százalékától kell megválni, de ezek főleg a más területen dolgozókat érintik. Az oktatóknál a 65 éven felülieket nyugdíjazzák, a fiatalabbaknál lesz olyan, akivel nem hosszabbítnak szerződést, egyesek részmunkaidőben taníthatnak tovább. A vezetők szerint a költségek csökkentésének érdekében szükség lesz arra, hogy tanszékeket is összevonjanak. Debrecenben a bérfejlesztés miatt kell „elköszönni” több alkalmazottól, idén 461 dolgozónak szüntetik meg a munkaviszonyát. A Szegedi Tudományegyetemen egy kicsit jobb a helyzet, ott csak azoktól válnak meg, akik betöltötték 65. életévüket, ez jelen esetben 141 alkalmazottat érint, de őket nyugdíjasként tovább alkalmazzák. • HAJDÚ Megszüntetés előtt a meciari amnesztia-rendeletek Frantisek Miklosko, a KDH képviselője felszólította a parlamentben j a képviselőket, hogy támogassák a ! meciari-amnesztiarendeletek megszüntetésről szóló alkotmány-törvénytervezetet. Felhívta a figyelmet, hogy az amnesztia-rendeletek visszavonásával fény derülhetne néhány felderítetlen ügyre. „Szlovákiának mindenképpen meg kell oldania ezt az ügyet, ha demokrácia útján akar továbbhaladni” - jelentette ki a képviselő. Még azt is hozzá- étette, hogy éppen az amnesztiarendelet miatt nem tehettek Ausztriában feljelentést ifjabb Michal Kovác elrablása miatt. Kovác elhurcolását brutális terrorista cselekedetnek nevezte, amelyben nagy szerepe volt a szlovák titkosszolgálatnak is. Ezzel ellentétben Vladimír Meciar, az LS-HZDS elnöke kijelentette, „a törvénytervezet előterjesztői a törvényesség nevében akarják megújítani a büntethetőséget, pedig durva törvénytelenség lapul mindezek mögött”. Szerinte a szóban forgó törvényjavaslatnak nem találni párját, és elfogadásával csak követhető minta válik belőle. „Most szeretnénk reagálni Pavol Hrusovsky felhívására, aki azt mondta, hogy a HZDS- szel semmiképpen sem fog tárgyalni. Elfogadjuk az elutasítást, mi sem akarunk a kereszténydemokratákkal tárgyalóasztalhoz ülni. Sem a kereszténydemokratákkal, sem a koalíciós partnereikkel, még Nyitra megyében sem” - jegyezte meg Meciar, aki azt is hozzátette, jövendő partnereiket aszerint fogják megválasztani, hogy az amnesztia-ügyben milyen véleményt képviselnek. • Rga A kulturális miniszterjelölt támadásba lendült Frantisek Tóth kulturális miniszterjelölt élesen bírálta a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) gazdálkodását. Az SNG ugyanis 8,4 millió korona veszteséggel zárta a 2004-es évet, sőt már a tavalyelőtt is veszteséges volt. Tóth figyelmeztette a galéria vezetőségét, hogy ebben az esetben a Kulturális Minisztériumnak jogában áll megszüntetni az intézményt vagy megváltoztatni jogi formáját. Katarina Bajcurová, az SNG igazgatója elmondta, hogy a galéria még annak ellenére is veszteséges lett, hogy 2003 és 2004 között 3 millió koronával, azaz 10,7 millió koronára nőtt a galéria amortizációs leírása. Viera Soltysová, a Kulturális Minisztérium gazdasági igazgatója elmondta, hogy a kulturális intézmények veszteségei többnyire az amortizációs leírással kapcsolatosak. A minisztérium már kezdeményezte az amortizációval foglalkozó törvény módosítását. A Szlovák Nemzeti Galéria 2004-es költségvetése 58,3 millió korona volt, majd ezt a kormány 75,8 millió koronára egészítette ki. A galéria kiadásai azonban tavaly elérték a 92 millió koronát. Ezenkívül megnőtt az intézmény adókötelezettsége is, valamint 6 millió helyett 7,9 millió koronás energia- számlát kellett kifizetniük. Bajcurová úgy véli, hogy az állami támogatás nem fedezi a galéria kiadásait. • RÉ
