Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-12 / 70. szám

4 HÍDLAP • 2005. április 12., kedd RÉGIÓ www.istergranum.hu Telekfejlesztés százmillióból Nyergesújfalu. Ingatlanfejlesztési Kft.-t alapított a város önkormány­zata, melynek ügyvezetésével Szabó Csabát, a polgármesteri hivatal ko­rábbi településfejlesztési osztályve­zetőjét bízták meg. A városi tulaj­donban levő Kft.-t a településfejlesz­tési bizottság felügyeli. A Kft. jelen­legi célja a közel 100 milliós nagy­ságrendű beruházás, amely keretén belül nyolchektáros alapterületen 71 új építési telket alakítanak ki Nyergesújfalu belterületén. Lóerők a városközpontban Párkány. Első ízben rendezi meg a Trofeo Niké Sturovo 2005 Pár­kányban az autó-show-t idén szep­temberben klasszikus, tuning és ve­terán autók bemutatásával. A szer­vezési feladatokat a Nadacni fond Niké, és az International Sports Marketing s.r.o., végzi. A rendező­ség közel 88 autóra, 18 ezer érdek­lődőre számít 2005. szeptember 10- 11.-én a rendezvény színhelyéül ki­szemelt városközpontba és a Komensky utcába. A tervek szerint lesz gyorsulási verseny, autó-rodeó, vakvezetés, Forma 1-es depóbemu­tató (kerékcsere, üzemanyagtöltés). A nézők maguk is kipróbálhatják az autókat, tapasztalt pilóták segítsé­gével. Az ebből befolyt összeget a Párkányi Poliklinika részére ajánl­ják fel a szervezők. Még több munkahely Tatabánya. Harmadik csarnokkal bővíti üzemét a tatabányai Grundfos Magyarország Kft. Az új épület tízezer négyzetméteren bú­várszivattyúkhoz szükséges motorok gyártását teszi majd lehetővé, és raktáraknak is helyet ad a későbbi­ekben. Az új gyártócsarnok teljes ki­használásával a dolgozók száma jö­vőre elérheti az ezret is. Hazájában tarol a szlovák kóla A magyarországi üdítők kevésbé versenyképesek Folytatás az 1. oldalról A cég az üdítők 77 százalékát érté­kesítette a hazai piacon, a többit Csehországba, illetve Lengyelország- | ba exportálta. A 70-es évek Csehszlovákiájában fel­tűnt termék máig kapható palackozott, illetve hordós kivitelben. Ez utóbbit a I sörhöz hasonlóan csapolják, az ára je- I lentősebben alacsonyabb, mint a kon­kurens cégek kimért termékeiké. A nö­vekedés elsősorban a Kofola intenzív reklámkampányának, a citromos ízesí­tésű Kofola Citrus bevezetésének, a ri­válisoknál jelentősen olcsóbb árnak, va­lamint az egykor népszerű termék iránt az utóbbi időkben érezhető nosztalgiá­nak köszönhető. A Kofola előretörését még az sem vetette vissza, hogy a már­kanév a magyarországi Traubi üdítő­italhoz hasonlóan jogviták kereszttüzé­be került, és jelenleg is több cég hoz forgalomba kofolát, ezek azonban nem márkanevek, hanem az üdítőital faj táj á- ! nak megnevezése. A szlovákiaihoz hasonló jelenség fi­gyelhető meg Kelet-Németországban is, ahol az egykori NDK-s termék, a j Vita Cola éli reneszánszát, j Thüringiában megelőzi még a Coca í Colát is, igaz a több keleti tartomány- S ban az imént említett vállalat termé- j ke mögött „csak” a második helyen i áll, maga mögé utasítva a Pepsi ter- I mákéit - áll az Index elemzésében. Az egykori magyar slágerüdítők ke­vésbé népszerűek. A Magyar Üdítő­ital Szövetség titkára, Kiss Gáborné ugyan nem tudott pontos adatokkal i szolgálni lapunknak a magyar üdítőpi­ac pontos helyzetéről, de mint mond- i ta, Magyarországon abszolút fölény- j ben vannak a Pepsi és a Coca Cola ter- | mékei. Ezek a cégek fedik le a magyar j piac mintegy nyolcvan százalékát, a ; többi hazai és kisebb külföldi gyártó a I maradék húsz százalékon osztozik. | Kiss Gáborné elmondta, hogy tudo- ! másuk szerint áz utóbbi időben a leg- ! ismertebb magyar „nosztalgia-üdítő”, j a Traubi népszerűsége ugyan nem csökkent, de nem is növekedett. A januárban bevezetett termékdíj tovább csökkentheti a hazai gyártók részesedését. Kiss Gáborné szerint a termékdíj olyan plusz költségeket ró a hazai gyártókra, amelyekkel azok csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megküzdeni. „A termékdíj ar­ra ösztönöz, hogy az újratölthető cso­magolás kerüljön előtérbe. A legtöbb hazai gyártó nem rendelkezik az eh­hez szükséges berendezésekkel, a ter­mékdíj pedig olyan plusz költségeket jelent számukra, amelyet hosszú tá­von valószínűleg nem tudnak majd vállalni, vagy legalábbis komoly hát­rányt jelent számukra a komoly tech­nikai háttérrel és tőkével rendelkező külföldi tőkeerős vállalatokkal szem­ben” — mondta Kiss Gáborné. Megkerestük a Traubit gyártó — egyik - cég, a debreceni Ráthonyi Kft. igazgatóját, Ráthonyi Sándort, aki azonban lapzártánkig nem foglalt állást az ügyben. • BUKOVICS Hasznot hajt a parlagon heverő föld A mezőgazdaságon is segíthet az új energiaforrás Folytatás az 1. oldalról Aki pedig ezzel a növénnyel próbál­kozik, annak a továbbiakban is élénken kell figyelnie a pályázati lehetősége­ket, hiszen a földalapú uniós támoga­táson felül pénzekhez lehet jutni a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv prog­ramjaiból, például a szélerózió elleni védelemre, vagy ökológiagazdálkodás­ra hivatkozva. Az energiafűnek nin­csenek betegségei, tehát nem kell per­metezni, a nitrogén műtrágyát ki lehet váltani szerves trágyával. A hamaro­san induló mezőgazdasági energetikai program keretében is lehet majd pá­lyázni, hiszen a biomassza termelését kiemelten fogják támogatni. A vetőmagellátás nem lehet akadá­lya a március végi, vagy az őszi vetés­nek, hiszen tavaly több száz hektáron fogtak magot. A növény termesztésé­hez nem kell új beruházás, a meglévő vetőgépek, szálastakarmány betakarí­tok és bálázók megfelelnek erre a célra. Az energiafű igazi hozamot a második évtől kezdődően ad, évente kétszer kell kaszálni, és átlagosan 15-20 tonna szá­razanyagban kifejezett termésre lehet számítani hektáronként. Az évi költség körülbelül 50-60 ezer forint, erre jön a telepítés egy évre jutó 12 ezer forintos kiadása. Az idei 6 forintos kilogram­monkénti átvételi árral számolva 120 ezer forintos bevétel érhető el, de a ha­szonra még rájönnek a támogatások. Az átvételi ár várhatóan évente növek­szik, követve a mindenkori gázárat, így a'jövő évre már 8 forintot ígérnek.. Az energiafűből granulátumot ké­szítenek, melyet egy hazánkban gyártott speciális kazánban égetnek el. A megrendelők között energetikai cégek, távhő szolgáltatók, kertésze­tek és önkormányzatok egyaránt van­nak. A beruházás sokak számára azért vonzó, mert a növényből nyer­hető energia a földgáznál 20 száza­lékkal lesz olcsóbb. Ennyit takarít­hatnak meg majd a családi házakban is, hiszen a tervek szerint kisebb ka­zánokat is fqgnak gyártani. • P. J. Ebzárlat a megyében A rókák veszettség elleni immu­nizálása miatt a hónap végéig eb­zárlatot és legeltetési tilalmat ren­delt el a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium Állat­egészségügyi és Élelmiszer-ellen- ó'rzési Főosztálya. Az országos program félmilliárd forintba kerül. A rókák immunizálását évente két­szer végzik, tavasszal és ősszel, amelynek során repülőgépről vakci­nát tartalmazó csalétket szórna szét. Ezt a rókák elfogyasztják és így a vé­dettséget nyújtó anyag bekerül a szervezetükbe.- A munka jelenleg is zajlik, így egész Komárom-Esztergom megyé­ben elrendelték az ebzárlatot, hogy ne a kutyák egyék meg a vakcinát - mondta Nedeczky Árpád a Komárom­Esztergom Megyei Állategészségügyi Állomás igazgató főállatorvos. A mi­nisztérium költségvetéséből finanszí­rozott programnak mérhető eredmé­nye van. Visszaszorult a rókák veszett­sége, a megyében tavaly, és eddig idén sem jelentettek beteg állatot, tudtuk meg Nedeczky Árpádtól. A program hatékonysága miatt van szükség az eb­zárlatra, a kutyusok szervezetére ugyan nem ártalmas a szétszórt vakci­na, de ha ők eszik meg, akkor a minisz­térium sok pénzt dob ki az ablakon. Az ebzárlat értelmében a kutyákat és macskákat el kell zárni, az utcára csak pórázzal és szájkosárral szabad kivinni. A szabadon kószáló állatok befogásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik, az állategészségügyről szóló törvény alapján. • GÁL LAP(SZ)EL Pöltl „Oxi” Zoltán ítélet az erőszaktevő gyilkoson Nem kétséges, hogy a Szécsényben erőszakos halált halt kislány támadó­ját súlyos tévedés volt az előzőleg elkövetett hasonló bűnei miatt hama­rabb kiengedni a börtönből. A jelenlegi jog- és ítéletvégrehajtói rendszer engedékenységével párhuzamos annak tévedhetősége. Erre sajnos sokszor csak akkor jön rá a társadalom, amikor a nagyközösség egy védtelen tagjá­ra, egy gyermekre sújt le a bűnöző. A bűnesemények sokkoló hatására vi­taműsorok és fórumok élénkülnek meg, bulvárlapok hemzsegése pezsdül, a társadalmi méretű szörnyülködés láthatóan növekszik. Egyedül az a te­matika változatlan, hogy a hasonló cselekedetek miatt elítéltek személyi­ségformálódását nem kontrollálják kellő gonddal. Sem a növekvő számú bűnözés, sem a túlórákkal terhelt és alulfizetett, a törvény betartását szol­gáló közalkalmazottak helyzete nem kedvez a rendeződésnek. A szécsényi esethez hasonlatos bűncselekményeknél természetesen sokan a halálbün­tetés visszaállítását szorgalmazzák. A legsúlyosabb kiróható büntetés meg­határozása azonban a társadalom, a nemzet egészének lelkiismeretét terhe­li. Ennek megfelelően a halálbüntetés helyett marad az életfogytig, illetve a húsz év letöltendő büntetés, melyet jó magaviselet esetén enyhíthetnek. Egy tegnapi tévés műsorban megemlítették, hogy az Egyesült Államok­ban a szexuális érőszaktevőket börtönbüntetésük letöltése után lakó- és munkahelyükön is nyilvántartják, nevüket, személyi adataikat, azonosító arcképfotóikat az interneten és más hasonló helyen bárki számára hozzá­férhetővé teszik. A priuszost a civil környezetben nyilvánossá tevő rend­szer így próbálja rávenni, hogy ne ismételje meg egykori szörnyű tetteit. Másik jó, elrettentő módszer, szintén Amerikában, hogy az egyes államok bíróságai több száz éveket rónak a közösséget súlyosan veszélyeztető vét­kesekre. így a jó magaviseletre adható enyhítéssel is gyakorlatilag élet­fogytig tartó büntetéssel kell számolni. A hazai börtönök világának kö­nyörtelen darálójában az elítélt testi és lelki kínokon, „kellő” személyiség- torzuláson, jó esetben fejlődésen megy keresztül. Az elkövető számára az évekig tartó börtönbüntetés súlya sokszor nagyobb teher, mint a halál. A "kérdés, hogy az áldozat és hozzátartozói, valamint a velük együtt érzők éfégéctetteiÁÜezzSEáz ^eredménnyel®? Megkezdődött a vérszívók támadása Egyre több a szúnyog, de a kullancsfertőzöttség még nagyobb Folytatás az 1. oldalról- Ha a kullancs olyan állat vérét szívta, amely már korábban fertő­zött kullanccsal érintkezett, maga is vírushordozóvá válik és azt az em­berekre is tovább terjesztheti — mondta Kálmánné Kiss Ilona, a me­gyei ÁNTSZ sajtómunkatársa, hoz­zátéve: nagyon fontos a kirándulás után tüzetesen átvizsgálni a testün­ket, hiszen a kullancscsípés az em­bernél agyvelőgyulladást, és Lyme- kórt okozhat. Az agyvelőgyulladás általában enyhébb lefolyású beteg­ség, bár így is minden századik fer­tőzés halállal végződik. Ha az első 24 órában sikerül a vérszívót észre­venni és eltávolítani a bőrből, akkor nincs nagy esély a fertőződésre, ugyanis nyolc óra szükséges a befú- ródásra, további nyolc a szívásra, majd nyolc óra az emésztésre. Ezt követően jut be a vírus, illetve a bak­térium a vérkeringésbe. Kálmánné Kiss Ilonától megtud­tuk, hogy eddig még nem érkezett hozzájuk jelentés kullancs okozta megbetegedésről, bár a vérszívók „szezonja” csak most kezdődik. A kullancsokhoz hasonlóan a késő tavaszi - kora nyári esték kellemetlen velejárója a szúnyogok tömeges meg­jelenése is. Különösen igaz ez régi­ónkban, ahol a folyók, tavak környé­ke a legmegfelelőbb életteret nyújtja a csípős rovaroknak. Á sz'únyogirtást érdemes minél hamarabb elkezdeni, régiónk több települése már a közel­jövőben elkezdi a munkálatokat. A szúnyogcsípés ugyanis nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A szúnyogok átvivői, terjesztői több ve­szélyes betegséget okozó kórokozó­nak, bár térségünkben szerencsére szúnyogcsípés okozta komolyabb fer­tőzéstől nem kell tartani. Ennek elle­nére komoly kellemetlenségeket okoz­hatnak az itt élőknek, az üdülőkörze­tekben, a turisztikai régiókban azzal is számolni kell, hogy a szúnyogok táma­dásai miatt számottevő bevételkiesés is előfordulhat az idegenforgalomban. Párkány évente 40 ezer koronát ál­doz a szúnyogirtásra. Miroslav Safranko, a város építészeti osztály- vezetője lapunknak elmondta, hogy tavaly csak egyetlen alkalommal vé­gezték el az irtást. Véleménye sze­rint ezt a lakosság sem igényelte többször, és az érsekújvári közegész­ségügyi intézmény sem látta indo­koltnak az év folyamán többször el­rendelni, mivel a Duna vízszintje sem emelkedett tavaly, csak egy alka­lommal. A város főleg a Duna men­tén irtja a vérszívókat, a Vadas fürdő pedig - az ezrével érkező turisták ér­dekében - a saját területén külön végzi az irtást. Gyetven Miklós, a Vadas igazgatója lapunknak elmond- ta, hogy ők évente 70-80 ezer koro­nát költenek erre a tevékenységre, hogy a vendegek igényeinek eleget tegyenek. Gyetven Miklós viszont panaszkodik arra, hogy szinte hiába­való a munkájuk, ha a környező ker­tekből úgyis beszivárognak a vérszí­vók. A Vadas igazgatójától azt is megtudtuk, hogy idén a fürdő igyekszik összehangolni a szúnyog- irtás időpontját Esztergommal. Magyarországon minden település saját maga pályáztatja, rendeli meg és finanszírozza a szúnyogirtási munkálatokat. A Komárom-Eszter­gom megyei ÁNTSZ-től megtud­tuk, hogy a szúnyogirtások kapcsán az intézményük az engedélyeztetési eljárásokban vesz részt. Az önkor­mányzatok által közbeszerzés során megbízott vállalkozókat, tehát az ÁNTSZ vizsgálja felül, hogy alkal­masak e a feladatok elvégzésére. A munkák pontos helyét, módját és idejét pedig a Magyar Turizmus Rt. által felkért szakértők jelölik ki. Komáromban már tervezik a szú­nyogirtás megkezdését, de a pontos időpont és az irtás módja egyelőre még a fenti okok miatt függőben van. A hamarosan induló megelőző mun­ka szeptember végéig folyamatosan tart, s nemcsak Komáromot, de Al­másfüzitőt, Dunaalmást, Neszmélyt, Ácsot, és Bábolnát is érinti majd. Esztergomban idén a tavalyi évhez hasonlóan négy alkalommal irtják a vérszívókat, június közepén először, júliusban két alkalommal, majd au­gusztus végen még egyszer. • G. K. - Cz. M. - H. 0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom