Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-12 / 70. szám

www.istergranum.hu REGIO 2005. április 12., kedd • HÍDLAP 5 Fellángolt a benzinturizmus Vajon miért mindig nálunk a legdrágább az üzemanyag Közép-Európában? Mennyire népszerűek a magyar üdítőitalok? Májki (pultos) ! Folytatás az 1. oldalról A Real-K töltőállomás dolgozója szerint az előző években Szlovákiában kisebb adóval sújtották a benzint, en­nek következtében sokkal olcsóbban tudták árulni az üzemanyagot. A töl­tőállomáson jelenleg forintban is lehet fizetni, a 95-ös benzin 21.50, az adalékok 98-as majdnem 11, a dízel 12 forinttal olcsóbb itt, mint Magyaror­szágon. Nagyobb mértékben a hét vé­gén fordultak meg a kútnál magyaror­szági gépkocsik. A fentieket egyéb­ként a párkányi Slovnaft töltőállomás ! üzletvezetője is megerősítette. Fél Krisztina, a Slovnaft sajtószóvi­vője lapunknak elmondta, hogy a ben­zinturizmus terén a dízelolaj fogyasz­tása emelkedő tendenciát mutat, míg a ‘ benzin iránti kereslet az előző évekhez viszonyítva stagnál. A szóvivő a várha­tó áremelésekről nem kívánt nyilat­kozni, a Mól Rt. viszont már bejelen­tette Magyarországon, hogy újabb ár­emelés várható a közeljövőben. 2005 januárjától Magyarországon nem érvényes az a kompenzációs rendszer, amelynek értelmében, ha a gázolaj kiskereskedelmi egységára 225, a benziné pedig 250 forint fölé emelke­dik, akkor az állami költségvetés le­mond az Áfa-bevételről oly módon, hogy csökkenti a jövedéki adó nagysá­gát. Minden ötforintos emelésnél ez egyforintos csökkentést jelentett. A Fidesz a napokban törvényjavaslatot terjesztett be a parlament elé, amely­ben javasolja a kompenzációs rendszer visszaállítását. A kormánypárti képvi­selők viszont azzal érvelnek, hogy minden egyforintos csökkentés 4 mil­liárdos kiesést jelentene a költségve­tésben, és az ily módon keletkező be­vételkiesést nem tudják kompenzálni. Tállai András, a költségvetési bi­zottság fideszes alelnöke reményke­dik, hiszen mint mondta, tavaly ezt a javaslatot az Országgyűlés már nagy többséggel elfogadta, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sem tartotta korábban ésszerűtlennek a rendszert. Ha a javaslatot a parla­ment elfogadná, az 2-3 forintos csök­kenést jelentene a benzinárak eseté­ben. Tállai elfogadhatatlannak tartja, hogy a környező országokat tekintve Magyarországon a legdrágább az üzemanyag. Véleménye szerint a tar­tós áremelés bizonyosan ki fog hatni más termékekre és szolgáltatásokra is.- Azt kell megfontolnia Magyaror­szágnak, hogy a hátrányt ezen a téren szeretné-e ledolgozni. Ezt a jövedéki adó csökkentésével lehetne elérni. Még az európai uniós minimális árszintnél is 10 forinttal magasabb jövedéki adó terheli a gázolajat és a benzint Magyar- országon - jelentette ki Tállai. Egy másik ellenzéki képviselő, Lázár Mózes szerint a Magyar Ásványolaj­ipari Szövetség számításai azt mutat­ják, hogy a benzinturizmus tavaly 30 milliárd forint kiesést okozott Ma­gyarországnak, Tállai szerint viszont ez az összeg jóval nagyobb. Utóbbi hozzáfűzte, véleménye szerint Ma­gyarországon szinte már nincs olyan árucsoport, amelyet kifizetődőbb len­ne idehaza megvenni, így a benzintu­rizmus összekapcsolódik például az élelmiszer-turizmussal is. • Czigler Mónika Magyar lelkész halála Erdélyben Folytatás az 1. oldalról A magyarországi lelkipásztorok így viszonozták határon túli testvéreik ta­valy év végi szolgálatát, akik november 28-án és december 5-én hirdettek igét anyaországi egyházközösségekben. Az anyaországi lelkészek viszontszolgála­takor a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerületéből men­tek küldöttségek az erdélyi, a király- hágómelléki, a szlovákiai, a kárpátaljai, a szerbia-montenegrói és a horvátor­szági református egyházközségekbe. Erdélybe, Marosludasra utazott Zsol­dos Gábor a Tatai Református Egyház­megye esperese, Pilismarót-Dömösi gyülekezetek lelkipásztora az elmúlt hét végén. A marosludasi parókián szállásolták el, innen indult el vasárnap reggel, hogy a gyülekezetnek istentisz­teletet tartson, amikor a fürdőszobában összeesett és meghalt, tudta meg la­punk Csorna Áron, piliscsabai lelkész­től, aki az ezt megelőző héten teljesített szolgálatot Erdélyben. Halálának pon­tos okát a boncolás befejezéséig nem le­het tudni, de valószínűleg szívrohamot kapott az 58 éves lelkész. Felesége és egy lelkésztársa kíséretében szállítják majd haza, temetése április 16-án, szombaton délelőt tizenegy órakor lesz Pilismaróton. A Magyarországi Refor­mátus Egyház és a Tatai Református Egyházmegye saját halottjának tekinti. • NIL Tizenháromezer látogatót várnak a Pilisi Majálisra Bukásra ítéltetett új vizsgarendszer? Továbbra is sok a kérdőjel az emelt szintű érettségi körül Idén debütál a kétszintű érettsé­gi rendszer, melynek bevezetéséről már 1996-ban döntött a parlament. A változásnak talán a legszembe- szökőbb jele, hogy ettől az évtől kezdve megszűnnek a felvételik, így a diákoknak nem kell kétszer vizsgázniuk - ami kétségkívül ked­vező a tanulók számára. Kaposi József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának oktatója a pozitívumok között emlí­tette az oktatási rendszer egységese­dését - hiszen az új szisztémának kö­szönhetően ugyanazokkal az elvárá­sokkal találkozhatunk majd minden iskolatípusban. Az értékelés szem­pontjai körülhatároltabbak, ponto­sabbak lesznek (mivel elemenként fognak értékelni) az eddigi globális minősítéssel szemben. Emellett a kétszintű érettségik segítségével kor­szerűbb tudásról nyerhetünk majd képet; ugyanis az eddigiekkel ellen­tétben a lexikális tudás túlsúlya után a készségfejlesztés és a gyakorlati is­meretek is nagyobb teret kapnak az oktatási folyamatban. Hátránynak tartja, hogy az átállás nem elég zökkenőmentes, és a diákok tájékoztatása is hiányos. Az új rend­szerrel kapcsolatos egyeztetések és tárgyalások több kormányzati ciklu­son húzódtak végig, és ezáltal rend­kívüli módon lelassult a folyamat. A többletpontok kapcsán szintén számos kérdés merülhet fel. A diákok 120 pontot kaphatnak, ha mind a szerzett, mind pedig a hozott pontok esetében elérik a maximumot (2x60); de ez a szám akár hússzal is növeked­het. Sokakban ez aggodalmat kelt, mivel úgy vélik, ennek következtében ebben az évben drasztikusan megnő­hetnek a ponthatárok. Kaposi felesle­gesnek tartja ezeket az aggályokat, véleménye szerint ez legfeljebb csak ott fordulhat elő, ahol rendkívüli mértékű a túljelentkezés - például a közgazdasági, illetve a jogi szakokon. • Csorba Edit Ahol én pultoztam, ott semennyire sem ment ez a két márka. A mai ifjúság nem ismeri ezeket a valaha volt hí­res, szebb napokat lá­tott italokat. Nincs reklámjuk, nem is lehet várni, hogy népszerűek legyenek. Baranyi Kriszta (pultos) Egy átlagos napon ke­lendőbb a Traubi és a Meggy Márka, de szerdánként, a főisko­lás buli napján inkább a kóla és a többi is­mertebb, jobban rek­lámozott ital fogy. Főleg a fiatalok isszák, fiúk-lányok vegyesen. A ré­gi Traubi jobb volt, más volt egy kicsit az íze. Nem tudom, miért van ez, de sokan panaszkodnak ar­ra, hogy már nem a régi. Fehér Béla (pultos) Ezek az italok sokkal kelendőbbek, mint a többi, külföldi üdítő. Ez annak köszönhető, hogy az áruk sokkal alacsonyabb a ver­senytársakénál. Az ízükre sincs panasz, a Traubi meg­őrizte az örök ízét, amit nagyon szeretnek az emberek, a Meggy Márka pedig egy jól sikerült új ta­lálmány, amelynek a feeling-jét az adja, hogy igazi zöld vastag üveg­ből ihatjuk, nem kimérve. Ábrahám Tamás (pultos) Van egy adott réteg, akikre jellemzőbb a Traubi és Meggy Már­ka fogyasztása. A fiatal srácok és lányok szere­tik a legjobban, ezek kultuszitalok is egyben. Ha összevetném a külföldi, ismert italokkal, úgy látom, hogy nincs szá­mottevő különbség. Nagyon menő italok, olyan szinten viszik, mint a kólát és társaikat. Elég népszerűek mindenféle reklámok nélkül. Hogy mitől lehet ez? Szerintem véletlen- szerű, hogy így alakult. A pályázatok jelentik a fejlődés útját Akár egymilliárd forintot is nyerhet az eurorégió Egyetemi rendezvényből régiós fesztivállá nőtte ki magát három év alatt a Pilisi Majális elnevezésű program. A Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem piliscsabai kara, pon­tosabban annak épületkomplexuma ad otthont május í-jén az ese­ménynek, amelynek során egy tu­cat helyszínen várják egész nap a családokat és a fiatalokat Harmadik alkalommal kerül meg­rendezésre a Pilis Majális május 1-jén a piliscsabai egyetemen, a campus egész területén. Az első majális kis, egyetemi rendezvénynek indult, majd a másodikon az egyetemisták mellett sok család is részt vett. Ebből kiindul­va - és hagyományokat folytatva - ki­szélesítette a rendező csapat a prog­ramkínálatot. Gyerekprogramok, ját­szóház, sportvetélkedők várják nap­közben a családokat, este koncertekre várják a fiatalokat. Német, szerb, ro­ma és szlovák nemzetiségi táncokat idén is láthatnak az érdeklődők. A ta­valyi nagy siker miatt idén is beépítet­ték a programba a táncházat a szerve­zők, tudtuk meg Nyikos Lászlótól a Hallgatói .Önkormányát elnökétől,- A mostani arculat és programkí­nálat tulajdonképpen a tavalyi uniós csatlakozáskor forrott ki, ekkor meg­hívtuk az uniós országok nemzetiségi fellépőit - mondta Nyikos László, az egyik szervező. Az országban egye­dülálló, hogy egy egyetem ilyen nagy volumenű eseményt szervez, amely­nek költségét az intézmény és a szponzorok finanszírozzák. Felvették a kapcsolatot a Budapest, Esztergom Tatabánya háromszögbe tartozó terü­letek iskoláival is, így több busszal ér­keznek majd a családok a rendez­vényre. Három évvel ezelőtt a Hall­gatói Önkormányzat kis csapattal kezdte a szervezést, most viszont már az egyetem szakemberi is besegíte­nek. Idén több mint száz egyetemista vállal feladatot és segít a lebonyolítás­ban. Szükség is lesz rájuk, hiszen Nyikos László az előzetes jegyeladá­sok és a tavalyi érdeklődésből kiin­dulva azt mondta: tizenháromezer lá­togatót várnak. A neves fellépők - Ákos, Boban Markovich, Ghymes, Zanzibár - miatt egy jegyirodával is felvették a kapcsolatot, hiszen olyan közönséget is vonzanak, akik nem a környéken élnek. A szervező elmond­ta: tudomása van arról, hogy J3ékcs- qsabárj^l, Pécsről is érkeznek majd ra­jongók az Ákos koncertre. • Gál Igen előnyös pályázati lehetőség az Ister-Granum Eurorégió vala­mennyi települése számára, az INTERREG lll/A pályázati kiírása, amely kimondottan a magyar-szlo­vák határ menü együttműködések, regionális programok megvalósítását segíti elő - mondta Dávid Veronika, az Ister-Granum Eurorégió irodave­zető helyettese az eurorégió közgyű­lésén, ahol a meghívott polgármes­terek kezükbe kapták azt a költség- vetést is, amelyből pontosan kitűnik, hogy egy - egy pályázati projekt pá­lyázati támogatásához mennyi ön­részt kellene vállalni az egyes tele­pülések önkormányzatainak. Az eddig elfogadott közgyűlési határozatok alapján tizenhét pályá­zatot nyújthat be az Ister-Granum Eurorégió az INTERREG III/A pályázati kiírásaira , amely összesen egyijiilJiárd-ötszázhatvanhatmillió foryuot - azaz^ kettéj^zázijegyven- millió szlovák koronát - hozhat a j térségbe, mindössze valamivel több mint hetvenkilencmillió forint - azaz tizenkétmillió korona - önrész vállalásával. A benyújtható projek­tek az élet minden területét érintik és vannak olyanok, amelyek a régió szinte minden településéhez kap­csolható - hangzott el a projekteket bemutató előadásban. Ilyen például a régió civil szervezetei közötti há­lózat kiépítése, a regionális könyv­tár-hálózat vagy a regionális egész­ségügyi intézményi együttműködés megteremtése, határon átnyúló tö­megközlekedés kialakításáról tanul­mány készítése. Lehetőség nyílik arra is, hogy az eurorégió kiemelt turisztikai helyszínein mintegy harminc információs pontot alakít­sanak ki érintőképernyős hálózattal összekötött számítógép rendszerrel. Ennek a projektnek az összes költ­sége hatvanmillió forint, és csupán hárommilliót kell önrészként vállal­ni a pályázó Istej-Granum Eurórégjónak.. Vannak olyan pályá­zatok is, amelynek megvalósulása az eurorégión belül egy-egy kisebb térségben jelent lényeges előrelé­pést - például az Ipoly-hidak hely­reállítása az eurorégió határ menti kistelepülései között - azonban re­gionális hatása hosszú távon érvé­nyesül. A polgármesterekhez eljut­tatott költségvetésből kitűnik, hogy az eurorégiót alkotó kilencvenhét település lakosságarányos hozzájá­rulása lehetővé teszi azt, hogy a leg­kisebb települések érdekeit is figye­lembe vevő pályázatok a nagyobbak támogatásával készülhessenek el. A régió településeinek képviselő-tes­tületi döntése kell ahhoz, hogy az INTERREG III/A pályázati kiírá­sokra az Ister-Granum Eurorégió a bemutatott projektekkel pályázhas-' son. Dávid Veronika elmondta, hogy az eurorégiós iroda munkatár­sai igény szerint a településekre is elmennek, hogy testületi ülésen az INTERREG lll/A pályázati kiírás­ra beadható pályázati projekteket bemutassák az önkormányzatok képviselőinek. • MÁ

Next

/
Oldalképek
Tartalom