Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-25 / 124. szám
2005. június 25., szombat • H1DLAP hídlapmagazin Hidak, határok, városok Forst/Zasieki Sorozatunk eddigi városai, várospárjai mind az Odera, illetve Neisse két partján, a német-lengyel határvidéken elterülő települések voltak, a német oldalon Brandenburg tartományban helyezkednek el. Bár legtöbb esetben a határ menti együttműködések pozitív példáiként szerepeltek, akadnak természetesen kivételek is, olyan egykor virágzó városok, melyek nem épültek újjá mindkét országban a második világháborús pusztítások után és a két oldal kapcsolatát hídcsonkok szomorú látványa felhőzi be. Ilyen példaként említhető a Neisse-parti Forst városa. Német részről a határon átnyúló együttműködéseket sokszor megterhelte, megterheli az országos átlagnál sokkal rosszabb gazdasági helyzet. Brandenburg tartomány néhány gazdasági, demográfiai mutatóját összevetve Németország más tartományaival lehangoló képet kapunk. A tartomány régen a növekedési mutatókat tekintve az ország egyik legerősebb régiói között volt, manapság pedig az egyik leggyengébb (a tartományok összehasonlításában az utolsó előtti - 15. - helyen áll Szász- Anhalt tartomány előtt). Elég, ha egy pillantást vetünk a tartomány jelenlegi munkanélküliségi mutatóira: Brandenburg tartományban a munkanélküliek aránya a harmadik legrosszabb Németországon belül, átlagosan 17,7 százalék, ha a tar- tornán}’ keleti területeit, Lengyelországgal határos körzeteit nézzük, ott még magasabb ez a szám, több mint 19 százalékos. Összehasonlításként, Németországban a munkanélküliek aránya átlagosan 10 százalék körül mozog, Nyugat-Németországban 8, míg az újonnan csatlakozott keleti területeken 17 és fél százalék mondható átlagosnak. A legalacsonyabb érték egyébként Bajorországban van, 5 százalék körüli értékkel. Brandenburg tartomány és Lengyelország közös határának hossza 252 km. Az Odera és a Neisse mindkét - német, lengyel - oldala periférikus helyzetűnek mondható. A határtérséghez legközelebbi nagyváros a német oldalon Berlin, ettől távolabb Drezda, a lengyel oldalon Szczecin és Poznan. E nagyvárosok kisugárzása hat leginkább a tárgyalt határvidék gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és szociális fejlődésére. A legsűrűbben lakott a régió déli - iparosodottabb - része, Frankfurt (Oder), Eisenhüttenstadt, Guben, Forst vidéke. A határvidék mindkét oldala etnikailag homogén, ez alól csak a német határrégió déli része kivétel, ahol nem számottevő számban él Németország egyik őshonos nemzetisége, az északi szláv eredetű szorb népcsoport, akik jelenlétét néhány városban kétnyelvű utcanévtáblák is tanúsítják. Térjünk rá a dél-brandenburgi határvárosra Forstra, mellyel szemben egy kis lengyel település, Zasieki fekszik. Forst egykori keleti városrészéből (Berge), melyet két hídon lehetett megközelíteni, a háború után ugyanis nem maradt semmi, a helyén felépült Zasieki egy jelentéktelen falucska, Forst jelenlegi városközpontjától több kilométerre fekszik, ezért nem tekinthetők tipikusan megosztott határvárosnak, illetve várospárnak. A háború mementója maradt a mai napig a városban a két csonka, lerombolt Neisse-híd, melyek a 2001 előtti Mária Valéria híd, illetve az Ipoly parti Pöstyénpuszta hídcsonkjai szomorú látványához hasonlatosak. Szomorú az is, hogy ma 23 ezren laknak az egykori 40 ezres városban. Régen virágzó textilipara meghalt, így a településen kevés a munkalehetőség. Számos üres lakás áll városz- szerte, az alacsony életszínvonal következményeként megjelentek a szélsőségek is, említhetnénk az idegenel- lenességet, vagy a fiatalkorúak az „átlagnál” nagyobb arányú drogfogyasztását területén. Találhatók azért szép dolgok is a városban, manapság Forst a rózsáiról híres, méltán kapta második nevét: a „kelet-német rózsákért”. Az 1913-ban létesített rózsapark területe mintegy 15 hektár, és körülbelül 400 fajta rózsából 40 ezer rózsatövet találunk benne. A rózsán kívül Forstot textilipara tette még hosszú ideig híressé, itt volt a vidék legnagyobb textilközpontja, „Kelet Manchestereként” is emlegették. A posztóipar története egészen 1628-ig nyúlik vissza, virágkorát a két világháború között élte, akkoriban csaknem 400 textilüzem volt a városban. E gazdag hagyományokat mutatja be a városban található Brandenburgi Textilmúzeum. Forst és Zasieki közé a háború után új híd épült, ezen aránylag gyakori buszjárat közlekedik, melyre a napjainkban fellendülő bevásárlóturizmus miatt van főként szükség. Németországon belül elmaradottnak számító viszonyai ellenére a korábbiakban bemutatott határvárosokhoz hasonlóan magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokat alakítottak ki a határ mindkét oldalán. Különlegességét pedig a már említett őshonos kisebbség, az anyaországgal nem rendelkező, kultúrájukat mégis híven őrző szorbok jelenléte is növeli, akik Cottbus és Bautzen mellett Forstban (szőrből: Barsae) élnek legnagyobb számban. • Szabó Hajnal-Székely Márton Rejtvény A F E G Y E L E M F S A C X L Ó G Á S Á U E 0 Y É O A G A M É T D G L G C S M G ő A K J R É A E Ó Á É #/ O O Z Z Á U R D B D V 0 D L Z Z R Z K E N * E E E E S H O ó S G G A T 1 V F R #/ U E R B A Ó A L Ö K Ö É B u T A M R R Ú D A H J E R s T L A U S C N A L L U K E O K £ C s E G T E T U 1 B Z K Á H 1 V S B É L Y D M 0 ő T L ö R A K A G E A É L R S S u L 1 C A B L L S O I Ú R Á Á S A ) K A H z Y Z ő Z É N Z #/ U T Z Á H s T N s 0 R S C S A P Á S E Á N A l T A M L A G U R J F S £ M L E G E S Z * U Z Ü D 0 R K O S 0 D L O s Z ö H B f T N 1 S Z A M R A K M A JAZZTERGOM július 14-én a Fesztivál Színpadon sorra kerülő koncertjének címét, valamint „Zsömi” polgári nevét rejtettük el ábránkban. Keresse meg a felsorolt szavakat, amelyek nyolc irányban rejtőznek az ábrában, majd húzza át betűiket! Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé vízszintesen haladva összeolvassa, a fentieket kapja megfejtésül. ABSZURDUM AD ADAG AGG ALAK ÁRU ÁTJÁRÓ BACILUS BEGY BIT CÉCÓ CÉL DERŰT EGER ÉNEK FÁTYOLOZOTT FEDŐ FEGYELEM FOG GŐZ HADÚR HÁZTŰZNÉZŐ HŰBELEBALÁZS JÖVEDELEM KARMAZSIN KÁRÓ KARÖLTŐ KECSEGTET KŐ KULACS KULLANCS LADIK LOGAS OKOL ŐRIZ ROZOGA RUGALMATLAN RÜH SAJKA SARU SAV SEJ SEMLEGES SORSCSAPÁS SVIHÁK TÉGLA TÉMA VER ZÖM ZSÉMBES ZSOLDOSOK ZÚZ
