Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-10 / 113. szám
4 HÍDLAP • 2005. június 10., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Milliós támogatás a településeknek Lapátra kerülhetnek a kispékségek Hiába kenyérszerető nép a magyar, a minőséget nem képes megfizetni Több mint 254 millió forinttal támogatja Komárom-Esztergom megye huszonkilenc település fejlesztését. Erről, valamint az ez évi Te1 * rületi Kiegyenlítést Szolgáló, és a Céljellegű Decentralizált Előirányzatra benyújtott pályázatok támogatásáról is határozott csütörtöki ülésén a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács. A területfejlesztési tanács a támogatások megítélésénél figyelembe vette a kistérségek véleményét, a prioritási javaslatokat, valamint a terület támogatási igényének arányait. A Területi Kiegyenlítést Szolgáló Előirányzatra 2005-ben 32 önkormányzat nyújtotta be fejlesztési elképzeléseit, ebből 29 pályázat megvalósítását ^támogatja a tanács, több mint 254 millió forint összértékben. A legtöbb támogatást Kisbér és Oroszlány térsége kapja. A települések a pénzből többek között kórház-rekonstrukciót, iskolaépítést és útfejlesztést hajtanak végre. A Céljellegű Decentralizált Előirányzatra 59 pályázat érkezett, amelyből 36-an nyertek támogatást. Ök 2005- 2007 között több mint 13 1 millió forintot költhetnek el. Több oktatási intézmény, polgármesteri hivatal felújítását, akadálymentesítését is támogatandónak ítélte meg a tanács, így ezekre a fejlesztésekre is sor kerülhet a közeljövőben. A tanács az ülésen határozott arról is, hogy 380 ezer forinttal támogatja Baj na Község Önkormányzatát az áprilisi útbeszakadás és pince- beomlás kárainak helyreállításában. Ezenkívül a vis maior keretből Mogyorósbánya önkormányzata részesül, hogy megfelelő anyagi bázissal rendelkezzenek a támfaldőlés során keletkezett károk helyreállítására. Folytatás az 1. oldalról Július elsejétől tehát szórványosan kell áremelésekre számítani, ami azonban nagyrészt a kereskedelmi partnerektől függ, hiszen vevőcsalogató akcióikhoz továbbra is csak a kenyér és a -hús árának csökkentését tudják felhasználni. A hipermarketek olcsó termékei is nehezítik az érdekérvényesítést, mivel a magyar pékektől eltérő technológiával készítik a péksüteményt, ami így, igaz, hogy olcsóbb, de tele van E-adalékokkal, és lassan már köze sincs a kenyérhez. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke nem tartja jelentősnek a liszt esetében is tervezett tíz-tizenöt százalékos emelést, annál is inkább, mivel az utóbbi évben majdnem negyven forinttal csökkent a liszt kilónkénti ára. Mindezt a búza ára is befolyásolja, ami a világpiacon is nyomott és intervenciós, vagyis uniós kényszerfelvásárlási ára is csupán huszonöt forint. Huszonöt forintos búzából pedig nem lehet harminchat forintos lisztet előállítani, mivel az előbb-utóbb a malomipar megszűnéséhez vezetne. A gázolaj- és energia áremelések pedig az ő esetükben is gondokat okoztak, akárcsak a gabonatermelőknél, vagy a pékeknél - erősítette meg Vancsura. Érdemes azonban tisztázni, hogy a liszt árának emelését a malomipar kezdeményezte, nem pedig a termelők. A Gabonaszövetség elnöke, Makay György kérdésünkre elmondta, gazdasági kényszer eredménye a tervezett áremelés, mivel a malmoknak már egy éve nincs nyereségük. Szokadan az időpont is, de éppen az aratás közeledtével sürgető a probléma, mivel a malmoknak az alapanyag felvásárlásához bankkölcsönre van szükségük, ahhoz pedig eredményes tevékenységet kell bemutatniuk. A mostani helyzet pedig inkább nevezhető öldöklő árversenynek, mint eredményes tevékenységnek. Makay szerint olyannyira sürgető a probléma, hogy még júniusban érvényesíteni kell az emelést, bár ez a vevőkkel való megállapodástól is függ. Amennyiben komoly ellenállásba ütközik a lépés, súlyos piaci gondokra kell felkészülni, ami a magyar malomipar megszűnéséhez is vezethet. A Gabonaszövetség előzetes számításai szerint a liszt árának emelése csupán háromszáz forintos többletköltséget jelentene évente a fogyasztóknak. A tét tehát nagy, pedig három gombóc fagyi árán múlik. El kell tehát gondolkozni, hogy mi a jobb: egy egészségesen működő ipar, vagy haldokló malmok, és jelentős munkanélküliség - teszi fel a kérdést Makay György. • Juhász Regina Egy kilogramm kenyér árának megoszlása a következőképpen néz ki:- anyagköltség, vagyis a felhasznált liszt (1 kilogramm kenvérhez élesztő, só tejpor, margarin ára 37%- energiahányad 24,8%- bérek 28,8%- egyéb 9,4% Ez a felosztás még nem tartalmazza a nyereség iidiiydudu Az MKP nacionalista uszítástól tart Szlovák szövetség a magyar érdekképviselet ellen Folytatás az 1. oldalról- Tudni kell azt, hogy ez a koalíció csak a választás napjáig érvényes. Ha alapul vesszük a HZDS elnökének év eleji nyilatkozatait, joggal feltételezhetjük, hogy a koalíció az MKP ellen irányul, ami előrevetíti annak lehetőségeit is, hogy durva nacionalista kampányra számíthatunk. Az MKP ezzel szemben azt szorgalmazza, hogy a kampány tárgyilagos legyen, és a konstruktív megoldások felé irányuljon. Ezért kezdeményeztem a tárgyalásokat a megye területén működő összes releváns párttal, köztük azokkal is, akik beléptek az említett koalícióba - mondta lapunknak Farkas Iván, az MKP választásokért felelős kerületi elnöke. Lapértesülések szerint a megyében a Smer 14, a HZDS 13, az SDKÚ 11, a KDH pedig 10 jelöltet állítana, ami annak fényében meglepő, hogy a jelenlegi 52 megyei képviselőből 31 az MKP soraiból került ki. • Cz. M. Magyar könnyítések és szlovák szigor Napok óta szigorúbban ellenőrzik a Mária-Valéria hídon átkelőket a szlovák határőrség munkatársai. A helyzet pikantériája, hogy időközben a magyar határőrök egyszerűsített határátléptetési eljárást vezettek be. A szlovák határőrség munkatársai tüzetesebben ellenőrzik az utasok papírjait, legtöbbször átvizsgálják az autók csomagtartóját is. Ennek köszönhetően már átlagos forgalom mellett is gyakran a híd közepéig áll a sor. A a határokon gyakran negyedórás várakozás különösen azért bosszantó, mert a magyar határőrség éppen mostanában vezetett be könnyített ellenőrzést/A határok könnyebb és gyorsabb átjárhatóságát segíti az a megállapodás is, amit a Magyar Határőrség és az Állami Autópálya Kezelő Rt. írt alá. Az egyezség szerint a közutakon a határ közelében és az úgynevezett mélységi területeken, elvileg az ország egész területén végeznek közös ellenőrzéseket. • BUKOVICS LAP(SZ)ÉL Vámosok és ártatlanok Az elmúlt időszakban ismét lassan halad a sor az Esztergom és Párkány közötti határátkelőnél. Az átkelés sebességének oka, hogy a szlovákiai vámosok valamilyen oknál fogva szorgalmasabbak lettek és sűrűn motozzák, és ellenőrzik a csomagokat, főleg a Szlovákiába be- és kifele haladó magyar állampolgárokét. Emlékszünk az ilyesféle szigorításokra, kedves egykori KGST és Varsói Szerződés tagállamainak polgárai, ugye? Biztos kell ez a nosztalgikus, pártállami börtönhangulat, amihez még hozzájött, hozzájön a két ország között már ki tudja mióta meglévő nem egészen kör tökéletességű viszony. A vámosok most ezen a rossz helyzeten rontanak még egv cseppet. Van-e ennek az intézkedésnek valamilyen oka, értelme és legfőképpen valamiféle európaiságot kihangsúlyozandó volta? Én azt hiszem nincs, és mivel ismerjük északi szomszédaink vezetőinek észjárását, elmondhatjuk azt, amit Faludy György, a költő, világjáró egyszer leírt egyik anekdotázó könyvében: „Egyes országok vámőrei úgy viselkednek, hogy velük szemközt az ember körözött bűnözőnek érzi magát.” És Faludy egy rávilágítós történettel folytatja: „Korda Sándor világhírű magyar származású filmes a II. világháború után Párizsba utazott. A vámnál kegyetlenül meghurcolták a fináncok, mert találtak nála egy üveg röviditalt. Mikor nem sokkal később Kordát VI. György lovaggá ütötte, a ceremóniát követő lakomán az immár Sir Alexandertől megkérdezte a király, hogy rangra emelésén kívül még mit tehet érte. Korda azt kérte az uralkodótól, hogy mentse meg őt a vámosok haragjától, hogy ne kelljen az említett esethez hasonlót még egyszer átélnie. György király erre elszomorodott és azt válaszolta, hogy a parlament, a bíróságok és a fináncok fölé nem terjed ki a hatalma.” Tehát még egy kivételezett királyi kapcsolat sem mentene meg minket, hogy a „B-oldalra” átlépve ne érjen minket egy kis tortúra a vámon, határon. És persze a döbbenet sem az utolsó, ami ugye arcunkon van, mert Szlovákia is az Európai Unió tagja. Mert így, ebben a keménykedő, vámosok által túlreagált, szigorúsodó helyzetben csak arra tudok gondolni, hogy szlovák „tesóink” valamiért már megint „berágtak” ránk és ezért most „büntiben” vagyunk. Biztos, hogy most 2005-öt írunk? Nem fizetnek a mobilszolgáltatónak Több helyen, ha akarnák, sem tudnák visszafizetni a milliókat Folytatás az 1. oldalról Esetükben több, mint két és félmillió forintról lenne szó. A polgár- mester feltételezi, hogy az egykori helyi adó-törvény meghozatalakor a kistelepüléseket nem kezelték kellő súllyal, nekik ez a bevételi forrás sokszor elemi fontosságú, annak idején ez az indok győzte meg egyedül a képviselőtestületet a torony felállításának engedélyezéséről. Pósfai József kilátásba helyezte, hogy mivel a település a Magyar Faluszövetség tagja, mindenképpen érdekvédelmi álláspontot fognak kérni. Unyhoz hasonló a helyzet Csolnokon is. Bérces József polgármester felháborodásának adott hangot a levéllel kapcsolatban és ironikusan megjegyezte: ez a visszaigénylési procedúra biztosan „segít” Budapest és a vidék érdekellentéteinek oldásában. A fővárosnak fogalma sincs róla, a kistelepülések mit küzdenek egy-egy befektetés, jövedelemlehetőség megvalósításáért , most pedig milliós nagyságrendű összeggel kell elszámolniuk a semmiből - tette hozzá a csolnoki polgármester. A mobilcég jogi képviselője, Ocsai József a kiküldött leveleket azzal magyarázta, hogy a március 31-i bevallási határidő sürgette a céget, és végeredményben jogosan kérik vissza a „tévesen” fizetett adót a településektől. A bírósági döntéssel kapcsolatban elmondta, hogy véleménye szerint fellebbezésnek nincs helye, ugyanakkor korántsem zárható ki, hogy például egy megyei bíróság egészen más ítéletet hozna. A jogász hangsúlyozta, hogy bár átérzi a települések problémáját, a vállalatnak a saját érdekeit kell elsősorban képviselnie és előrevetítette, hogy a helyi adókról szóló jogszabályt valószínűleg módosítani fogják a jövőben. A tárgyalások felé pedig nyitottak, mert egyértelműen fontos, hogy jó viszonyban maradjanak a településekkel - fűzte hozzá Ocsai József és még egyszer kiemelte: ez csak egy fővárosi ítélet, ezért felülvizsgálatot fognak kérni a Legfelsőbb Bíróságtól. A T-Mobile iparűzési adójából forgalomarányos elosztásban eddig 75 százalék járt a budapesti önkormányzatnak, mintegy 15 százalékon pedig a megyei jogú városok osztoztak, ahol ügyfélszolgálati irodákat üzemeltet a cég. A fennmaradó 10 százalékot érinti a bírósági döntés, ami 850 bázisállomásnak, átjátszóadónak helyet biztosító települési önkormányzatnak járt eddig. Ezt a kétmilliárd forint nagyságrendű összeget fizettette be hatszázmilliós büntető kamattal a székhelyként bejegyzett főváros. Abban az esetben, ha a települések eleget tesznek a szolgáltató igényének, kétszeres hátrányt is szenvedhetnek, mert a szóban forgó időben elestek olyan állami támogatásoktól, amelyet eddig az iparűzési adóból következően saját adóerő-képességükre való tekintettel nem kaptak meg. • Szabó Hainal
