Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-10 / 113. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. június 10., péntek • HÍDLAP • Hiánycikk lesz a magyar gyümölcs? A kései fagyok és a későn jött meleg is megtizedelte a termést Folytatás az 1. oldalról A szilvával kapcsolatban még korai lenne találgatásokba bocsátkozni, mégis sejteni lehet, hogy a termés nagy része, közel hetven-nyolcvan százaléka tönkrement - mondta el a Hídlapnak Szabó József. A Komárom-Esztergom Megyei Földművelésügyi Hivatal vezető-he­lyettese, Maller László reméli, hogy az idei termés eléri legalább a tavalyi mennyiséget. A cseresznye kilenc hektáron - szórványban — terem, hektáronként hat-nyolc tonnára szá­mítanak. A kajszibarack helyzete va­lamivel jobb, Szomor környékén ugyanis több mint százharminc ton­na termés várható. Az őszibarackkal kapcsolatban csak remélni merik, hogy eléri a tizenegy tonnás mennyi­séget, akárcsak tavaly. Az alma- és körtetermés sorsa bizonytalan. Az almaültetvények száz hektáros terü­leten annyira elöregedtek, hogy' megértek a kivágásra. Maller László kérdésünkre elmondta, hogy bár a feketeribizli mindig jól terem, folya­matosak az értékesítési gondok. Me­gyénkben háromszáz hektáros terü­leten érik a gyümölcs, de az ország uniós csatlakozását követően tavaly annyira lezuhant az ára, hogy Kisbér környékén le sem szüretelték. A Nógrád megyei Berkenyén is hasonló gondokkal küzdenek, és megelégednének a tavalyi alacsony árakkal. A ribizli-termés felétől a fagykárok miatt búcsúzhatnak el, míg a málna esetében a májusi eső okozott sárgulást. Ennek ellenére há­romszáz hektáron ötven tonna mál­nát várnak, ami nagyjából átlagosnak mondható - fogalmazott Schmidt Józsefné, a Faluszövetkezet elnöke. A magyar termelők az időjáráson kívül folyamatosan küzdenek a támogatott külföldi konkurenciával is. Elmondá­suk szerint félő, hogy az olcsó külföl­di gyümölcs miatt elveszítik a belföl­di piacot, mivel a konzervgyárak előnyben részesítik a gyenge minő­ségű lengyel, bulgár és török ribizlit, málnát. Szerencsére a franciák, a fin­nek és a svédek még mindig ragasz­A híresztelésekkel ellentétben a magyar termelők esélyei az uniós csatlakozást követően sem rosz- szak, mivel a minőségi gyümölcsre még a magas árak mellett is nagy a kereslet. A problémák inkább abból fakadnak, hogy az ipari alapanyagnak szánt gyümölcsök­ből van túlkínálat, míg a minőségi áru kevés. A termelők úgy vélik, versenyhátrányban vannak a kül­földiekkel szemben, mert itthon többet kell fizetni a hivatásos fog­lalkoztatásért, továbbá az előírá­sok és az ellenőrzések is szigo­rúbbak, mint a szomszédos orszá­gokban. Több pénzre lenne szük­ség a korszerű és mára alapköve­telménnyé vált csomagolási és hű­tési technológiák beszerzéséhez is, amire talán az uniós pályázatok nyújtanak majd fedezetet. kodnak a magyar ízekhez, így egyelő­re nem adják fel, és a hónap végén megkezdik a szüretelést. • JRG Van veszélyesebb betegség a veszettségnél? Emberre is kockázatos lehet a rókákban tenyészőgalandféreg Néhány évvel ezelőtt Magyarországon, a Fertő-tó környékén is felütötte fejét az az Alpokban már évtizedek óta ismert, a rókák bélrendszerében tenyésző galandféreg, mely fertőződés esetén az embernél súlyos májká­rosodást okozhat, késedelmes felismeréssel akár halálhoz is vezethet. Tizenhét évet kapott másodfokon Piliscsaba. Jogerősen tizenhét évi szabadságvesztésre ítélte a Fő­városi ítélőtábla azt a férfit, aki 2001 decemberében lelőtte főnökét a Pázmány Péter Katolikus Egyete­men. Az intézmény technikusaként dolgozó T. István első fokon tizenöt évet kapott, amit most másodfokon tizenhét évre módosítottak. Az in­doklás szerint az elkövető aljas in­dokból, előre kitervelt emberölést kísérelt meg, az áldozat pedig ma­radandó sérüléseket szenvedett. Regényes élet Helemba. Június 12-én, vasárnap délután három órai kezdettel mutat­ják be a Burján László esperes élet­útját tárgyaló könyvet, amely a „Hi­szek a szeretet végső győzelmében” címet viseli. A kultúrház ad otthont a rendezvénynek, amelyen részt vesz Csicsay Alajos, a könyv írója és Burján László is. Az úgynevezett „humán alveoláris echinococcosis” megbetegedést ha­zánkban eddig még nem diagnoszti­zálták, de mivel a környező államok­ban előfordul, lehetséges, hogy előbb-utóbb számolnunk kell vele. Főként az erdészek, vadászok lehet­nek veszélyben, de a kórokozó petéi a róka ürülékével az erdei növények­re, gyümölcsökre, gombákra, illetve a kutyák szőrére is rákerülhetnek, ezért kiemelten fontos kedvenceink rendszeres féregtelenítéséről gon­doskodni, valamint a talajközeli gyü­mölcsöket és kezünket alaposan megmosni egy-egy kirándulás után. Az embernél a betegség hosszú ide­ig tünetmentes, csak évek múlva je­lentkezik májtáji fájdalom és megna­gyobbodás, étvágytalanság, sárgaság. A féreg lárvái a bélrendszerből a májon kívül a szervezet szinte bár­mely részére, szervbe eljuthatnak, akár a tüdőbe, agyba, csontokba is. A betegség nagy biztonsággal felfe­dezhető CT, MRI, röntgen- és ultra­hang valamint vérvizsgálat útján. A korai diagnózis pedig, mint oly sok megbetegedés esetén, életmentő le­het, mert sebészi úton, illetve gyógyszeres kezeléssel a féregfertő­zés teljes mértékben gyógyítható vagy tünetmentessé tehető. Veszé­lyeztetett, erdőben sokat tartózkodó embereknél a vizsgálatot célszerű évente elvégezni. Kifejezetten az echinococcus kimutatására irányuló vizsgálatot a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központban és a megyei ANTSZ-ek parazitológiai osztályain végeznek. • Sz.H. A több, kevesebb: váltózó munkanélküli járadékrendszer A foglalkoztatási törvény módosí­tása alapján ősztől valószínűleg emelkedik a munkanélküli járadék összege, ám a feltételek is szigo­rodnak. Ezentúl egy éves munkavi­szony igazolása szükséges a jára­dék igénybevételéhez, miközben a pénz folyósítása két szakaszra bomlik. Az első három hónapban akár a minimálbér 120 százalékát is elérheti az támogatás azoknál a munkanélkülieknél, akik írásos megállapodásban rögzített feltétel szerint együttműködnek a munka­ügyi központtal. A juttatások új nevet is kapnak: az álláskeresési támogatáson belül állás- keresési járadékot, illetve segélyt le­het kapni. Új alapra helyeződik a rendszer azzal, hogy - megszavazása esetén - 2005. november 1-től nem a nyugdíjhoz, hanem a mindenkori minimálbérhez igazítják a járadék összegét. A munkanélkülivé válás pillanatától visszamenőleg négy évi munkaviszonyt vesznek majd figye­lembe. A jelenlegi szabályozás sze­rint 200 nap igazolt munkaviszony a feltétele a járadéknak, melynek leg­rövidebb folyósítási ideje 40, míg leghosszabb 270 nap lehet, összegét pedig a munkanélkülivé válást meg­előző négy negyedév átlagkereseté­ből állapítják meg. A hat hónapnyi juttatáshoz plusz három hónap biz­tosítható, amennyiben az álláskereső havonta egyszer megjelenik a köz­pontban, és fel tudja mutatni leg­alább három munkáltató igazolását arról, hogy munkát keresett náluk - tájékoztatatta lapunkat Sipos Szilvia, a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ esztergomi ki- rendeltségének illetékese. Az utóbbi feltételek központonként változhat­nak, de az együttműködés valami­lyen formája mindenképpen elvárás­ként szerepel a további folyósításhoz. Az új törvényjavaslat alapján - melyről a központ dolgozója is csak a médiából értesült - az első sza­kaszban, a korábbi keresetátlagot alapul vevő, maximum három hóna­pig adható járadék után egységesen a minimálbér 60 százaléka folyósít­ható juttatásként, legfeljebb fél évig. Ez most 34 ezer 200 forintot jelent ­tudtuk meg Tengelics Klárától, a Foglalkoztatáspolitikai és Munka­ügyi Minisztérium foglalkoztatás­stratégiai főosztályának illetékesétől. Az első szakasz során kapható jára­dék maximuma viszont a jelenlegi 44 ezer 460 forintról 68 ezer 400 forint­ra nő. Az eddigi álláskeresést ösztön­ző juttatás és a nyugdíj előtti segély, valamint a 200 napnyi munkavi­szonnyal rendelkezőknek járó jutta­tások „álláskeresési segéllyé” olvad­nak össze, és 270 (180 + 90) helyett maximum 180 (90+90) napig vehe­tők majd igénybe a minimálbér 40 százalékának megfelelő 22 ezer 800 forintos támogatással - mondta Tengelics Klára és hozzátette: a nyugdíj előtti segély maximum 5 év­nyi folyósítási idejét nem érintik a változások. A NYES és az álláskere­sést ösztönző juttatás összege így 19 ezer 760, illetve 20 ezer 995 forintról egységesen 22 ezer 800-ra nőhet az­zal, hogy az eddigi nyugdíjmini­mum helyett a mindenkori megálla­pított minimálbérhez igazodik. A cél az álláskeresést valódi, koordinált és eredményes folyamattá tenni, ezért a regisztráláskor a munkanélküli szerződést köt az illetékes központ­tal, melyben előre tisztázzák, mit vállal és milyen feltételek mellett. • Szabó Hajnal A jelenleg kapható járadék felsó' határa 44 ezer 460, minimuma 22 ezer 230 forint. Ezen túl az idősebb munkanélküliek részesülhetnek nyugdíj előtti segélyben (19 ezer 760), a hosszabb járadékfolyósítási időt kimerí­tők álláskeresést ösztönző juttatásban (20 ezer 995), a pályakezdők és - váltók különböző képzési támogatásokban. Novembertől a tervek szerint a járadék felső határa az álláskeresés első, maximum 91 napos szakaszában 68 ezer 400 forint, ezután pedig egysé­gesen a minimálbér 60 százaléka lesz: idén ez 34 ezer 200 forint lenne, míg az álláskeresési segély (eddigi NYES és álláskeresést ösztönző jutta­tás) egységesen 22 ezer 800 forintra nő majd. Drágábban is megveszi * a gyümölcsöt? A szeszélyes-kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb termés várható az.idén a legtöbb gyümölcsből. A termelők és kereskedők ezért kénytelenek magasabb áron értékesíteni terméküket, érthető ellentétbe ütközve ezzel a fogyasztókkal. Somfai Tamásné Anna (nyugdíjas) Fel vagyok háborodva a zöldség-gyümölcs­áruk drágulásán. Az esztergomi piac a leg­drágább a környéken, mert sajnos a gazda hiába adja olcsón a portékát, a kereskedők hatalmas árréssel dolgoznak. Ennek ellenére kénytelen vagyok megvenni maga­sabb áron is a termékeket, holott a minőséggel is gondok vannak. Patkóczi Gáborné (vendéglátós) A vitaminra szükség van, a zöldségnek, gyü­mölcsnek most jön az igazi szezonja, ezeket nem lehet mással he­lyettesíteni. Ráadásul a drágább hazait kell vennem, mert a külföldi gyümölcs szebb, olcsóbb, de semmi íze nincs, csak ripeg-ropog a fogam alatt. Morvay Daniella (pultos) Nem szoktunk vásá­rolni, mert otthon ter­mesztjük az összes szükséges gyümölcsöt, zöldséget. A nagyma­mám is a drágulás és a nem megfelelő minő­ség miatt állt át a háztáji termesz­tésre. Egy ideje már nemcsak saját felhasználásra termel, hanem ő ma­ga is árusítja, de jóval olcsóbban, mint a kereskedők többsége. Kristóf Marika (könyvtáros) Bár van lehetőségünk termelni, idén mégis kénytelen vagyok sok árut zöldségesben megvenni a drágulás ellenére. Nálunk, Tokodaltárón ugyanis annyira szennyezett a föld, a leve­gő, ráadásul az időjárás és a külön­böző gyümölcsöket érintő betegsé­gek is tönkretették a termést, hogy rászorulunk a bolti árura. Szentlászlóiak találkozója Plisszentlászló. Tizedik találkozó- j jukat tartják a Szentlászló elnevezésű i települések a hétvégén. Magyaror- I szágon, Erdélyben és Horvátország- i ban összesen tizennégy olyan hely- ! ség van, amelynek nevében szerepel ! Szent László királyunk neve. A tele- j pülések 1997-ben megalakították a j Szentlászlók Szövetségét és évente j más - más helyen tartják találkozó- j jukat. A szövetség segítette a dél- j szláv háborúban lerombolt horvátor- j szági Szentlászlót újjáépítését is. j Most Pilisszentlászlón a találkozóra érkező vendégek, megismerkedve a faluval és a környező szép kiránduló helyekkel, részt vesznek Mihály Gá­bor szobrászművész Szent Lászlót j ábrázoló mellszobrának felavatásán. Rejtélyek a múzeumban Párkány. Június 15-én, szerdán dél- j után négy órakor mutatja be installá- j cióját Moniqu Bestena a Városi Mú- j zeumban. A holland származású híd- j őf alkotásának címe „Üj rejtélyek”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom