Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-21 / 99. szám

hidlapmagazin _________ 2005. május 21., szombat • HÍDLAP • JH Fe sztegom hetedszer Hetedik éve kerül megrendezésre az esztergomi Prímás szigeten a Fesztergom könnyűzenei fesztivál. Mondják, hét még gombócból is sok, ennyi idő alatt fesztiválok sora tűnt el a süllyesztőben, a Fesztergom mégis él és virul, sőt minden évben egy kicsivel többet ad. Az hogyan­ról és a mindig jelentkező nehézségekről Gulya Istvánnal, a Fesztergom főszervezőjével Váczy István beszélgetett.- Hogy értékeled a múlt évi Feszter- gomot?-Jó volt - és ez elsősorban a kö­zönség ítélete. Szervezői szempont­ból annak örülök, hogy zökkenőmen­tesen zajlott le, és vagy tízezer ember töltötte nálunk az időt. Mint ők mondják: kellemesen.- Essen néhány szó az idei „specialitá­sokról" is!- Sok új, korábban egyáltalán még Esztergomban sem zenélő zenekar lesz idén a vendégünk. így például az élőzenei koncerttel „debütál” a népszerű Irigy Hónaljmirigy, Ganxsta Zolee és a Kartel, a Sex Action és a Kistehén Tánczenekar. Jön persze a Hooligans, a Kispál és a Borz, az Amorf Ördögök, a Belga is, de sok helyi, környékbeli zenekar is bemutatkozási lehetőséget kap. Uj- 'donság idén a „Fesztimozi” prog­ram, amelyre - a MoziNettel közös szervezésben - a Bajor Ágost Kultúrmozgóban kerül sor pénteken és szombaton; az első napon vetített filmek: A kis Valentinó, A pogány Madonna, szombaton pedig két Szomjas György-film, a Kopasz ku­tya és a Könnyű testi sértés lesz lát­ható, mindkét nap este héttől pedig a Szezon tekinthető meg (ez utóbbi ingyenesen). Továbbra is szervezünk határ menti véradást. Büszkeséggel tölt el, hogy „A Megye Agya” elne­vezésű diákvetélkedő eredményhir­detésére nálunk kerül sor (pénteken, a nagyszínpadon, a Hooligans-kon- cert előtt).- Mennyire drága mulatság ez a 3 + 1 napos rendezvény, akár más, hasonló vo­lumenű rendezvényhez képest?- A többi hasonló rendezvénynél zömében olcsóbb. A 2500 (elővétel­ben 2200) forintos napijegy a mai ezer-ezeregy-néhányszáz forintos koncertbelépőkhöz mérten - ahol egyetlen előadó játszik - nem sok. Je­lentős kedvezmény, hogy a háromna­pos jegyet hétezer helyett hatezer fo­rintért lehet elővételben megvásárol­ni. Maga a rendezvény nem olyan iszonyúan nagy költségvetésű, ennek több mint a felét a programköltségek teszik ki. Ebből a szempontból a kö­zepes kiadású nyári fesztiválokhoz sorolnám magunkat.- Mi a helyzet a támogatókkal, és szponzorokkal?- Fő támogatónk a Dreher Sörgyá­rak Rt. (Arany Aszok-márka), a Pep­si-Cola, az Estmedia (Pesti Est, Est­lapok országszerte), valamint az Esz­tergomi Takarékszövetkezet, de so­kat köszönhetünk Esztergom Város Önkormányzatának. További szpon­zoraink: Red Bull Hungária Rt., T-Mobile és a Fitzroy Extrémsport. Médiatámogatóink: a FIX TV az In­dex, a Kék Duna Rádió, a MoziNet Magazin, az UFi - A polgári under­ground lapja, a Cinema Magazin, a Dunakanyar Rádió, az Esztergomi Városi Televízió, a Komárom-eszter- gomi Est és - természetesen - a Híd- lap. Segített a Spori Print „V” Kft. és a Mentha Internet Kft. is.- Nem gondolkoztatok azon, hogy kicsi a hely? Lehetne egyáltalán váltani, vagy nem érdemes?- Ezen már gondolkodtunk mi is. A jelenlegi helyszín (a prímás-szige­ti sportcsarnok szabadtéri területe) tizen-egynéhányezer fő befogadásá­ra alkalmas. Ennyi vendég fér cl ké­nyelmesen, és tudja élvezni a prog­ramot, használni a szolgáltatásain­kat, megtekinteni a kísérőrendezvé­nyeinket. Nem biztos, hogy nekünk a hatalmas tömegrendezvények né­zőszámát kell megcéloznunk, fontos ugyanis számunkra - és persze a lá­togatóknak is - a minőség. Ahogy szoktuk mondogatni, mi ezzel „ver- senyzünk” a nyárifesztivál-döm- pingben. Ám, ha úgy hozza a sors, hogy jelentősen megnő a látogatók száma, mivel nem kívánunk senkit sem megfosztani az élménytől, el­képzelhető, hogy egy nagyobb befo­gadóképességű terület után nézünk.- Vannak ellendrukkerek?- Nem jellemző, hiszen a Feszter­gom a kikapcsolódásról, vagyis az örömről szól. De hát mindig akadnak olyanok, akiknek fenntartásaik van­nak. Nyitottak vagyunk mindig és mindenkire, bárkit szívesen látunk. Az, hogy sok ezer ember arcán az elégedettség mosolya figyelhető meg, a legfontosabb és a döntő.- Ez már a hetedik Fesztergom, mi változott a legtöbbet az évek alatt, a szervezést tekintve?- Tapasztaltabbak lettünk. Azt nem mondom, hogy nem követünk el hi­bákat, de - szerintem - a hét esztendő számunkra legnagyobb hozadéka, hogy professzionálisabbak lettünk, ha szabad ilyet mondani. Sokat tanul­tunk, de minden év hoz valami újat, amit be tudunk és be is kell, hogy építsünk a szervezői munkánkba.- Kispál, Belga, Hooligans már ismert arcok a Fesztergomon, de az Irigy Hónaljmirigy, Kistehén Tánczenekar, Ganxsta Zolee - talán a városban sem jártak. Miként és miért esett rájuk a vá­lasztás? Az Anima Sound Systemet so­kan hiányolták a Fesztergom 2005-ről, miért nem sikerült őket meghívni?- Elsősorban a költségvetésünk dönti el, hogy „meddig nyújtózkod­hatunk”. Nagyon sok jó hazai és külföldi zenekart meghívnánk, de nem tehetjük meg. Másrészt pedig mindig a közönség dönt, ők kiket látnának szívesen, kiket szeretnek, ez jelent bizonyos aktuális kedven­ceket is, mint 2005-ben a Kistehén Tánczenekar. Idén például sokan szerették volna, ha Ganxstáék és a Republicosok tiszteletüket teszik nálunk. Harmadrészt igyekszünk egy kicsit mindig újítani, hogy a kí­nálatunk változatos legyen. Az Anima - sajnos - már nem fért bele a büdzsénkbe, és hát választanunk is kellett együttesek között, mert vagy ezt, vagy azt az előadót tudtuk meg­hívni. Hogyha egyszer sok pénzünk lesz, akár még Bono is felléphet ná­lunk. Na jó, ez persze csak vicc.- Elképzelhetőnek tartod, hogy egy­szer külföldi fellépők is lesznek a ren­dezvényen?- Igen. Tulajdonképpen már vol­tak is, hiszen a Boban Markovié Orkestar szerb, a Moronique oszt­rák, az Afrika Molotako's Bigs nigé­riai-jamaicai csapat. Szinte minden esztendőben hívunk csapatot a túl­oldalról, és ebben az esztendőben vendégünk lesz egy németországi zenekar is. A jövőben (akár már 2006-ban) szeretnénk még több kül­földi előadót, titkos vágyunk, hogy egyfajta Kárpát-medencei mini ze­nei fesztivállá váljunk, de nem csu­pán a környező országokból hív­nánk fellépőket, hanem távolabbról is. Mondanom sem kell: mindez „csupán” pénzkérdés.- Előfordult már, hogy egy „sztárcsa­patnak” vagy előadónak olyan extrakí­vánságai, óhajai voltak, hogy inkább le­mondtatok róla?- Igen, volt ilyen. Jó sok évvel ez­előtt. De nem nevezném meg a csapa­tot. A lényeg, hogy jó lett volna, ám a jelentős fellépti díj mellett olyan ext­ra-kiadásokkal terhelt meg volna ben­nünket, hogy nem tudtuk vállalni.-Idén nem is egy „mi kutyánk kölyke"-zenekar szintén helyet kapott a rendezvényen, hogy a sok közül új befutó­ként csak a Club Érát említsem. Kötelező feladat, vagy küldetéstudat?- Van egyfajta „küldetéstudata” a Fesztergomnak, hiszen már az első fesztivál óta célunk, hogy helyi és környékbeli zenekaroknak lehetősé­get biztosítsunk. Nem utolsósorban ezért is született meg a „nulladik nap intézménye”, amire idén június 15- én kerül sor. Ha már van egy eszter­gomi fesztivál, amely a minőségi technika mellett sokfős nézősereget biztosít, kutyakötelességünk, hogy a „mi” előadóinkról se feledkezzünk meg. Ki más adna nekik lehetőséget, ha nem mi?- Van-e olyan tervbe vett ötlet, amit idén nem sikerült megvalósítani, de jövő­re számíthatunk rá?- Hogyne. De részben babonából nem beszélnék róla, részben pedig azért, mert egy esztendő alatt sok minden történhet - és fog is történni. Akit egyébként bővebb információ érdekel, mindenképpen látogasson honlapunkra: www.fesztergom.hu. • VÁCZY Tényleg vége Amikor egy zenekar feloszlásáról hall az ember, önkéntelenül is az jut az eszébe, mi lesz veletek fiúk? A Lepanic formáció pár évvel a rend­szerváltás után indult, és joggal mondhatjuk, hogy mire igazán kifor- rották magukat, elfogyott a lendület Az okokról és miértekről Vígh Zol­tánnal beszélgetett Szalay Álmos. Sokakat döbbentett meg a hír: a Le Panic végleg abbahagyta. A miértek­ről Vígh Zoltánt, az együttes basz- szusgitárosát kérdeztük.- Kerestünk benneteket az idei Fesztergom műsorán, de hiába. Aztán jött a hír, feloszlottatok. Mikor, miért és tényleg soha többé?- Ebben a sorrendben. Május 13-án úgy döntöttünk, hogy ennyi és nem tovább. A miértek pedig nagyon egy­szerűek: túl sok minden jött össze. A legfontosabb ok az énekesünk, Girgász József, vagy ahogy többen is­merik, Gomba költözése volt. Mikor bejelentette, hogy Írországban fog dolgozni, már biztosak voltunk ben­ne, hogy nélküle nem létezhet a zene­kar, hiszen annyira az ő arcával futott a projekt, hogy nélküle el sem képzel­hető a Le Panic. Mikor aztán elárulta, hogy csak jövő márciusban jön vissza, már tudtuk, hogy minél előbb le kell ülnünk beszélni a jövőről.- Pontosabban a befejezésről.- Abban biztosak voltunk, ha egy évet kihagyunk, mindent újra kell kezdenünk. Újra fel kell építeni a csapatot, újra el kell próbálni a dalo­kat. Vagy a másik - nem tűi vonzó - lehetőség: egy új énekest keríteni. De ezt hamar dobtuk. Lényeg a lényeg: május 13-án leültünk, és egészen hig­gadt és nyugodt hangnemben meg­beszéltük, hogy vége. Egyébként már januárban benne volt a levegő­ben. Sőt, ha őszinte akarok lenni, még korábban...- Már szeptemberben lassult a zenekar körül a levegő...- Tavaly szeptemberig állandóan koncerteztünk! Akkor aztán mind­egyikünk életében történtek olyan dolgok, amire oda kellett figyel­nünk - jobban, mint a zenélésre. Gomba és András lakáseladási ügyeiket intézték, Gyurinak babája született, én a házunkat építettem - és egyre jobban éreztem magam otthon. Szóval, őszintén szólva je­lenleg nincs honvágyam a zenekar után. Végigdolgozva a hetet jó érzés hétvégén elpihenni, és a, szeretteim­mel tölteni az időt. A zenekar első születésnapjától, 1995 óta szívünk ügye a banda, de fárasztó is volt ve­le együtt élni: mindennap próbák, hétvégén koncertek, hogy az egyéb szervezési ügyek lebonyolításáról ne is beszéljünk.- A rajongók persze sikítoznak, hogy „ megőrültetek?? Folytassátok! ”- Ok nagyon aranyosak. A honla­punkon található fórumra rendszere­sen érkeznek a levelek, még olyanok is írtak, akik állítólag néhány hete lettek a rajongóink. Pech - megy az élet, és a napok nem telnek üresen. Én csak magamról beszélek - és tu­dom: „soha ne mondd, hogy soha”, de azt biztosan tudom, hogy jó ideig nem folytatom tovább. Se időm... se kedvem hozzá.- Hogyan tovább - mivel töltitek az időt?- Gyurinak még van néhány Le Panic-száma, ami aztán nem került fel a lemezre, és a koncerteken se játszottuk őket. Ezeket még ebben az évben szeretné felvenni, és ebben Andris segíteni fog, biztos vagyok benne, én pedig szívvel-lélekkel drukkolok nekik, hogy folytathassák a zenélést. Lehet, hogy ők lesznek az elkövetkező évtizedek legna­gyobb magyar zenekara. Gomba pe­dig logisztikai robotgép lett Íror­szágban. És ez nem vicc! Lézeres számítógépes bigyó van a kezére he­lyezve, és azzal emelget-számolgat mindenfélét, - mint említettem jö­vő márciusig - én pedig a családom­mal töltöm az időt.- Ezt már mondtad.- Ha még őszintébb választ akarsz: barátkozom. Mikor az együttessel pörögtünk, nem sok idő volt a kapcsolatépítésre. Munka­hely, próba, koncert - kifulladás. A mellettem állók nagyot sokat nyel­tek azért, hogy a zenélésnek élhes-- sek. A baráti és családi kapcsolatok természete pedig olyan, hogy ápol­ni kell őket, különben köddé válnak. Most mindent újra kellett kezdeni. Ezért mondtam, hogv az időmet „barátkozással” töltöm.- Utolsó kérdés: hol tartod a basszusgi­tárodat?- Éppen ma, pénteken hozzuk el a Féja Géza Közösségi Ház pincéjé­ből, az erősítőkkel együtt. Az erősí­tők nagyok és büdösek, ezért a pad­láson lesz a helyük. A billentyűs midi hangszerek és a basszusgitár szintén ott porlad egy ideig. Aztán majd egyszer, valamikor, talán... De nem most. • SZALAY

Next

/
Oldalképek
Tartalom