Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-07 / 89. szám
• HÍDLAP • 2005. május Z, szombat extra Az elkerülő út közelebb hozná Esztergomhoz a fővárost Az Esztergomból Budapestre vezető 10-es számú főút 27 kilométeres, településeket elkerülő útfejlesztés első ütemében az ürömi elágazástól vezető négy kilométeres útszakasz épülne meg. A térségben élők majd tíz éve várnak arra, hogy a 10-es főút mellett a főváros felé irányuló, egyre növekvő forgalmat egy elkerülő út is segítse. A 10-es út projekt három ütemben kerül kivitelezésre, az Európai Befektetési Bank és a központi költségvetés finanszírozásában. Az első ütemben az ürömi elágazástól vezető 4 kilométeres, kétszer kétsávosra bővülő út épül meg, amely ellen a Levegő Munkacsoport tiltakozik és bírósághoz fordult a kiadott környezetvédelmi engedély visszavonásáért. Szerintük a négy kilométeres útszakasz kiépítése csak növelné a fővárosba zúduló forgalom okozta gondokat, hiszen annak Budapestre vezető két sávja az amúgy is túlzsúfolt egysávos Bécsi útba torkollna. Lukács András, a Levegő Munka- csoport elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy már évek óta kifejezésre juttatták azon véleményüket, hogy a közútiforgalom-növekedés ellensúlyozásaként a vasúti közlekedés fejlesztésére és az autóbusz-közlekedés korszerűsítésére kellene több pénzt fordítani. A fuvarozókkal jelentős útdíjat kellene fizettetni - ahogy például ezt Svájcban is teszik - és ezzel a teherforgalom is lecsökkenne a pilisi utakon. Az esztergomi Mária Valéria híd átadásával érezhetően nőtt a 10-es út személygépkocsi forgalma is. Amíg fizetni kellett a kompon, sokkal kevesebb gépkocsi jött át a Dunán. Egy híddíjjal a Mária Valéria híd gépkocsiforgalmát is csökkenteni lehetne - folytatta Lukács András. Manek János, Piliscsaba polgár- mestere szerint a képviselő-testület többségének az az álláspontja, hogy környezeti szempontból a térség közlekedésfejlesztésénél a vasútvonalra nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Támogatják az Ister-Gra- num Eurorégió Esztergom - Párkány közötti teherkomp létesítésének terveit is, amelyben fontos szerepet játszik a párkányi nemzetközi vasútállomás régiós szerepe. Azonban a közúti forgalom szempontjából Esztergom és Budapest között tervezett elkerülő út megépülése csökkentené a településeken - így Piliscsabán is - áthaladó forgalmat - mondta el a polgármester. A Pest Megyei Közútkezelő Kht. és a Komárom-Esztergom Megyei Közútkezelő Kht. az elkerülő út második ütemének terveit egyeztette és ezek tervezési szinten készen vannak. A 10-es számú úttal kapcsolatban az jelenthet megoldást, ha a tervek alapján a második ütemben tervezett elkerülő út is megépül. Esztergom - Dorog térsége és az agglomerációs övezet településein áthaladó 10-es főutat tehermentesítő elkerülő út jelenleg Esztergomból a Suzuki úton át Kesztölcig már készen van. Az út folytatása Piliscséven keresztül a falu és a hozzátartozó Pincefalu között haladt volna, az önkormányzat és a lakosság tiltakozott az út átvezetése ellen. A hatóságok és a tervezők egyeztették elképzeléseiket az önkormányzattal, és amint azt Nagy Mária polgármestertől megtudtuk, sikerült megegyezésre jutni. Az elkerülő út Piliscsévnél a falu és Pincefalu között 1200 méter hosszan alagúton át vezet majd. Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár polgármestere lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a pénzügyileg és tervezési szinten alátámasztott 10-es út projekt indulását nem szabad megakadályozni, mert lejárnak a finanszírozásra megkötött szerződések, és ha elveszik a pénz, akkor kétségessé válhat az elkerülő út megépülése. A környezetvédők által kifogásolt négy kilométeres útszakasz építését is pont azért kell megkezdeni, hogy a projekt elindulhasson. Grószné természetesen egyetért a környezetvédők által javasolt vasútfejlesztéssel - Pilisvörösváron új vasútállomás megálló is épült -, azonban mindez az egyre növekvő közúti teherforgalmon nem segít. A környezetvédelem és a települések érdekeit szolgáló fejlesztések ösz- szehangolhatók - amint azt a pilis- csévi példa is mutatja. Esztergom ön- kormányzata városfejlesztési tervében - mint a régió északi kapuja jelentős mértékű szerepet szán a vasúti fejlesztésnek - az elővárosi vasút és a vasúti teherforgalom tekintetében egyaránt. A térség közúti közlekedésének fejlesztésében fontos szerepet kap az Esztergom - Budapest között tervezett elkerülő út is, amely kapcsolódna a fővárost körülölelő MO-ás út tervezett északi szakaszához. • Muzsiai Ágnes Hitelből és a j I jövőnek építeni Garádi István önkormányzati közlekedési tanácsos szerint a nyomvonal kijelölésébe ugyan bárki bele tud szólni, de a tervezést célszerű szakemberekre bízni. A hitel pozitív célokra történő felvétele nem csak teher az unokáknak: életkörülményeiket is javítja. Ma a 10-es út mentén található települések élhetősége igen rossz színvonalú. Ennek oka, hogy a megyében (a fővárosi átlaggal ellentétben) a lakosság 60 százaléka választja az egyéni és 40 százaléka a közösségi közlekedési módokat. Az új településeket elkerülő főút megépítése mellett természetesen a közösségi közlekedés feltételeit is javítani kell. E téren nagy előrelépésnek tekintette a Budapesti Közlekedési Szövetség kialakításának első fázisát, amely szeptember 1-jé- től lép életbe. Az útépítésre ugyanakkor az EIB jóváhagyott 190 millió eurót (közel 50 milliárd forintot), amit nem szabadna veszni hagyni. És ha az út megépül, akár a jelenlévők is (de főként az önkormányzatok) meg tudják akadályozni, hogy mellette logisztikai központok épüljenek fel. A most megépülő első ütem csak akkor lóg a levegőben, ha aztán nem épül meg a többi szakasz. Nem gyorsforgalmi, hanem elkerülő út lesz Duma Viktor műszaki igazgatóhelyettes (Az eurorégiós fejlesztés része lehet az új 10-es j Ocskay Gyula regionális fejlesztési tanácsadó A 10-es út Pi- lisvörösvárnál naponta mintegy 18.000 járművet vezet át, ami meghaladja az országos átlagot, és elérte az út keresztmetszetéhez illeszkedő tűréshatárt is. A nehéz tehergépjárművek tekintetében az út forgalma szintén meghaladja az országos átlagot. Mint az előadó bemutatta, a 10-es útnak szinte nincs olyan szakasza, ahol az utóbbi években ne történt volna halálos vagy személyi sérüléses baleset. A helyzetfeltárást követően Duma Viktor áttért a nemzetközi összehasonlításra. Míg az Európai Unióban 1990 és 1998 között a forgalom 78-79 %-a bonyolódott személyautóval, addig Magyarországon csak 58-60 %-a. Az EU-ban ugyancsak kisebb a vasúti teherszállítás aránya is, mint Magyar- országon. A magyarországi fuvarozó cégek körében elvégzett kutatás is a közúti szállítás primátusát jelezte. A folyamatok arra utalnak, hogy a közútfejlesztés a következő évtizedben kiemelt fontosságot fog kapni. Az utat meg kell építeni, mivel szerepel a 2003. évi XXVI. törvényben, a jelenleg előkészítés alatt álló nyomvonalon. A 2003-ban Magyarországon járt EIB-delegáció (European Investment Bank: Európai Beruházási Bank) kezdeményezése nyomán a bank felvette a hiteltámogatott projektek körébe a 10-es utat is. Mint a hallgatók megtudhatták, a 10-es út ügye nem új dolog. 1991 óta folyik az előkészítése, és már a 90-es években is rendelkeztek környezetvédelmi engedéllyel, de az azóta elavult. Az új engedélyeket már egy környezetileg átgondoltabb beruházásra kérték. Az új terv például már nem gyorsforgalmú úttal számol, hanem egyszerű településeket elkerülő úttal, Piliscsévnél pedig egy szakaszon az önkormányzat kérésére kéregalagútban vezet majd. A most megépíteni tervezett 5,5 km-es (tehát nem 4 km-es) szakaszra elkészültek az engedélyes tervek és a (megtámadott) környezetvédelmi engedélyek is. A Pilisvörösvár-Dorog közti szakaszra már vannak engedélyes tervek, csak a környezetvédelmi engedély hiányzik. A Budapesten belüli bővítésre éppen most készül a tervpályázati kiírás. Az eredeti tervek szerint 2008-ra teljes hosszában elkészülő nem gyorsforgalmú útpálya megépítése tehát évtizedek előkészítő munkája nyomán születhet meg. Az előadó az Esztergom és Párkány központú Ister-Granum Eurorégió fejlesztési elképzelései felől és összeurópai összefüggésbe helyezve közelítette meg a 10-es út problémáját. Mint elmondta, az esztergomi és dorogi kistérség a Közép-dunántúli Régió egyik legiparosodottabb területe, kiemelkedő gazdasági mutatókkal és ehhez igazodó áruforgalommal. Ez az áruforgalom döntően közúton bonyolódik, főként a főváros irányában. Ugyanakkor a Közlekedéstudományi Intézet által 2000-ben készített felmérés kimutatta, hogy a térségből, illetve oda irányuló teherforgalom makró- térségi és transzkontinentális jellegű (vagyis Görögországtól Finnországig, sőt Európán túl terjedő hatókörű), a járművek hálózati kényszerűségek miatt veszik igénybe a 10-es utat. Az eurorégió fejlesztési programjába bekerült egy Esztergom és Párkány közötti teherkomp üzembe állításának terve, amely ezt a forgalmat a kihasználatlan párkányi teherpályaudvarra és az ott található teherkikötőre irányítaná. Ezáltal a 10-es út teherforgalmát csökkenteni lehet. Felhívta a figyelmet arra a folyamatra is, ahogy a fővárosba bevezető nagy kapacitású útvonalak mentén megjelennek a logisztikai központok, kereskedelmi lerakatok, nagyáruházak, majd az első lakóparkok, amelynek lakói egy idő után újabb elkerülő utakat szorgalmaznak. Ezt a folyamatot a Pilis lejtőin el kellene kerülni. Ocskay Gyula rámutatott arra is, hogy a teherkomp, majd a 2015-ig megépíteni tervezett új esztergomi teherhíd meg fogja növelni a 10-es út forgalmát. A híddal párhuzamosan továbbá kiépül egy új nagy teljesítményű főútvonal a Zsámbéki-me- dencén keresztül. Szerény javaslatnak nevezte azon indítványát, hogy a 10-es út elsietett megépítése helyett vizsgálják meg a szakértők a 20 év múlva egymástól mindössze 20 km- re párhuzamosan futó három fő- és gyorsforgalmi út (az új 10-est gyors- forgalmiként említette) összekapcsolásának lehetőségét. A Zsámbéki- medencét feltáró új főút ugyanis Tinnyénél lépi át a megyehatárt, ahonnan egy kb.10 km-es útszakasz segítségével keleti irányban elérhető volna a Vörösvárt északról elkerülő 2x2 sávos 10-eS út. Ezáltal megépülne a Vörösvárt és Piliscsabát elkerülő szakasz is, és csak néhány kilométeres kerülővel az észak-déli kapcsolat Dorog és Esztergom irányában is létrejönne. A Zsámbéki-medence szélén Százhalombattáig átvezető út további előnye volna, hogy kiváltaná a jelenleg tervezett Vörösvár- Kesztölc közötti szakasz mellett az M0 környezetvédelmileg igen aggályos északnyugati szakaszát is.
