Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-23 / 79. szám

hídlapmagazin 2005. április 23., szotnbat • IIÍDLAP Esztergom felfedezése ...ha azt mondom: Holló \ Ha azt mondom holló, bizony sok dolog jöhet szóba. Esztergomi em­bernek a hollóról először a Főapátköz és a mai Bottyán iskola jusson eszébe. Hogy mindenkinek érthetőbb legyen e dolog: a hatalmas épület a bencés rend által épített ko­lostor és középiskolaként nőtt ki a földből jó száz éve. A rendnek nevet adó egyházatya Nursiai St. Benedek (470-547) „Patronus totius Európáé”, egész Európa védőszentje, kinek jel­képező madara a vállán üldögélő holló. A legendárium szerint ez a madár volt Benedek barátja és hor­dott a remetének kenyeret magányá­ban. Azóta is együtt ábrázolják őket. Az áldozatos szeretetre épülő emle­getés már 1400 éve kedves madár­ként állítja elénk éppúgy mint a fecskét, gólyát, sirályt. Nem is va­dászták soha. A bencés rend és isko­la Esztergom meghatározó kulturá­lis talpköve volt. Tanárai közt említ­hetjük a Mária Valéria híd építtető- jét, Vaszarv Kolos bíborost, de a ma­gyar vasminisztert, az ország vasút­építésének legnagyobb alakját, Ba­ross Gábort is. A Bencés öregdiák szövetség máig őrzi iskolájának, ta­nárainak emlékét. Ha azt mondom Holló, ezer esz­tergomi cserkész kiáltja vissza: 14.-es Holló, Jó munkát! Az ország 14. cser­készcsapatát a bencés gimnáziumban alakították meg. Csónakházunk a szi­geten a mai Kolping pályán áll. A zászlón természetesen Benedek hol­lója figyel. Nyolcvanéves fahajóiból, örsi csónakjaikból kettő máig állja a sarat, akarom mondani a vizet. A 14.- es Holló vízicserkészek nagy dicső­séget hoztak Esztergomnak, először Koppenhágában, majd 1929 ben ang­liai világ cserkész jamboreen (dzsem­bori = indián szó, nagy örömünne­pet jelent). A gödöllői következő vi­lágtalálkozó szintén világsiker volt. Sok esztergomi Holló őrzi még a ta­lálkozó csodaszarvasos, szent koro­nás cserkészjelvényét, liliomos cser­készcsatját. A 14.-es Holló csapat- zászlót egy bencés diák, Till László mentette meg a Lenin-fiúk pusztító dühe elől. Kizárták miatta a gimnázi­umból! Az ereklye 50 év után előke­rült és e zászlóra tettek esküt az esz­tergomi királyi palota kápolnájában az újjáalakult csapat tagjai 1989 ben! Ha azt mondom Holló, magyar ember azt válaszolja: Szilágyi Erzsé­bet levelét megírta... Arany János balladájának főszereplője lett a ma­dár. Az erdélyi Vajdahunyad várából vitte-hozta a leveleket a prágai Hra- dzsin „Ne Bojsza” tornyába, a vár­börtönbe! Vajon merre vezetett Hol­lós Corvin Mátyás címermadarának légi útja? Elő a térképet, ceruzát, vo­nalzót! Ha összekötjük Vajdahunyadot Prágával, láthatjuk, hogy egy jól navigáló balladás holló útvonala Esztergomtól csak pár kilo­méterre északra vezetett el. Ez elég érdekes! Keressük meg, jelöljük be a Vajdahunyad- Prága postaholló-járat útvonalának felezőjét, a pihenőhe­lyet! Ez is Esztergom közelébe esik. Ez még érdekesebb! Pont félútján a fáradt holló lenézett (már amennyire attól a nagy pecsétes válasz-levéltől tudott), kiválasztotta az alatta ka­nyargó Garam melletti kastély tor­nyát, reászállott. Hát Uram Fia mit lát? Prága és Vajdahunyad között pont félúton a Garamszentbenedeki kolostor áll, Szent Benedek szerzete­seivel, az oltárképen pedig saját holló képmása! így találkozott 1457 ökör­nyálas őszén a Garamszentbenedeki kolostorban: a rab Mátyás piros pe­csétviaszba nyomott címeres hollója, Szilágyi Erzsébet éjfekete postása és Nursiai St. Benedek kedves barátja, a harmadik holló! Mesebeli találkozás volt, mindenki elhiszi, akinek nem csupán térkép e táj. Némely külhoni hollókról: Ha azt mondom holló, és már jártál Londonban azt válaszolod: Tower, a királyné hollói. Évszázadok óta lak­nak a toronyban a birodalmi hollók. Ha elhagyják a Towert a birodalom összeomlik. Legendásan őrzik Bri­tannia állami létét. Az állam pedig a Hollók ura tisztség fenntartásával gondoskodik róluk. Esztergomnak, a csodálatos várbeli falikép szerint más címerállat, egy oroszlán dukálna! Ha azt mondom holló azt válaszolod Italo Calvino. Leghíresebb kötete, no­vellája a „Végül arra szállt egy holló”. Olasz ember ilyen kevés szóval nem mondott még el történetet. A könyv­tárban ezen a címen kell kérni. Megéri! Ha Edgar Allan Poe azt mondja: „A holló”, akkor tizenhárom magyar műfordító érez olthatatlan kihívást a szárnyalásra. Műköltői viaskodásuk gyümölcse az egyik legszebb „ma­gyar” vers, melyet Tóth Árpáddal együtt nem felejthetünk „soha már”. Babits Mihály is meglendítette az esztergomi Előhegyen költői szár­nyát, de Tóth Árpádé most szebben suhogott. Ha azt mondom fehér holló, azt válaszolod: Ritka, mint a... Az orni­tológusok pedig azt mondják: nem is annyira! írva van, hogy Hódme­zővásárhely mellett egy ártéri erdő­ben hollócsalád fészkelt időtlen idők óta. Minden 10. évben fehér holló is bújt elő a to­jásból. Ritka, ritka! De pél­dául a bölcs politikus en­nél azért még ritkább!! Ha Viseg­rádon átautózunk gyak­ran száll el fejünk fölött - mindég páros „kötelék­ben” - két nagyon nagv- fejű varnyú. Méltóságtel­jesen kavarják a levegőt, acélkékes fekete tollal és néha nagyot kiáltanak egymásnak, „krug-krug”. Kitárt szárnyuk fesztávja centire akkora, mint ennek az újságnak kinyitott két oldala együtt. Szóval 63 cm. Egyre többet látni belőlük. Visszatértek Mátyás király kedvenc vadaskertjé­be, a pilisi ősi családi fészkekbe. Állj meg az autóval és zárd le bölcsen a családi vitát „ha azt mondom holló, akkor ez holló!” Záradék: Ha azt mondom holló, 2005. április 12-én 1549 óta azt vála­szolják, habemus pápám és az új XVI. Benedek pápa védőszentje is a hollós Nursiai Benedek. • Jegyezte: dr.Kolumbán György, 14.-ES Holló vizicserkész. / Elet a kőben? Kirándulás Zebegénybe Vadász János ma már valóban esz­tergomi szobrászművész. 15 éve te­kintheti otthonának a várost, de már gyermekkori emlékei is kötötték ide. Egészen fiatalon 12 évesen került először kapcsolatba a kővel, mikor egy kalapács és egy szög segítségével el­kezdte formálni a későbbi életét meg­határozó kőzetet. Az általános iskolát a fővárosban végezte, ezek után figyelt föl rá - pályáját erőteljesen befolyáso­ló személyiség - Lovassy tanár úr. Érezte a fiatal gyermekben lappangó tehetséget és segítségével fölvételt nyert egv budapesti képzőművészeti gimnáziumba, melyet sikeresen be is fejezett. Szobrait látván, nem volt két­séges, hogy teret és lehetőséget kapjon tehetségének kamatoztatására, sorra érkeztek a felkérések. Többek közt res- taurációs munkákat is végzett egyházi szobrokon, de tevékenvségének nyo­mait Esztergomban is fellelhetjük. Az Erzsébet parki Sissy szobor helyreállí­tása is az ő keze nyomát viseli. Gyer­mekei is alkotnak, hiszen egyikük a pe­dagógusi, míg a másik zenei téren ka­matoztatja édesapjától örökölt, a „to­vábbadás örömét”. Művészetét és élet- szemléletét erőteljesen alakította az '56-os forradalom ahol - a még csak 16 éves fiatalember -, ha nem is aktív résztvevője, de mindenképp elszenve­dője volt a történteknek. Természete­sen az akkori rendszernek köszönhető­en, ambícióit nehezen tudta megvaló­sítani, de a tehetség nem vész el, mára művei elismertségnek örvendenek. Ér­dekes elgondolni, ha egy hatalmas kő­tömbbel farkasszemet nézvén tudjuk, hogy szobrot kell készítsünk belőle, va­jon hogy is kezdünk neki? Éz a dilem­ma a művész urat is kísérti és elmond­ta, neki is több napba telik mire kiala­kul benne az elképzelés, hogy miként is születik a kőből az „ember”. Valóban a követ műveli - amely élettelen - de a mozdulatai, a gondolatai, talán adnak némi életet még a sziklának is! Nehéz munka ez, de ha ismét elmegyünk egy szobor mellett, kérdezzük meg ma­gunktól: van-e élet a kőben? • (Márkus) Az előző túrák alkalmával számta­lan, figyelemreméltó tájegységet, ki­rándulóhelyet látogattunk meg. Ma­radjunk ismét a Dunakanyar szépsé­geinél, és figyelmünket fordítsuk Zebegény felé! Utunknak nekivágha­tunk autóval vagy tömegközlekedve egyaránt. Talán a legkellemesebb, ha hajóval indulunk és a Duna lágyan ringó hullámait szelve jutunk el a fák­kal szegélyezett zebegényi kikötőbe. A község fölötti Kálvária-dombon rézkori veremlakások, tűzhely- és cserépedény-maradványok kerültek elő, de írott formában először 1295 - ben említi Zebeguen néven egy okle­vél. Maga a település jóval később alakult ki, hiszen a falu első lakói szláv erdőmunkások voltak, majd 1735 körül a hódoltságot követő betelepíté­sek során kerültek ide a németek, pontosabban a svábok Mainz vidéké­ről. A németek hozták létre híres sző­lőkultúráját, amely a XIX. század vé­gi filoxérajárvány pusztításáig meg­határozó volt a falu életében. Érde­kes, hogy ők a Sebegin nevet adták a településnek... Zebegény a XIX. szá­zad végétől a fővárosiak kedvelt ki­ránduló és üdülő-helyévé vált, ame­lyet a felépült villák, üdülők látvá­nyosan bizonyítanak. Számos foga­dó, étterem, várja a kikapcsolódni vá­gyókat, de hamar rátalálhatunk vala­mely cukrászdára, esetleg kiskocsmá­ra. A község híres lakója Szőnyi Ist­ván festőművész (1894-1960) az 1920- as évek végétől itt élt és alkotott egé­szen haláláig. Munkásságáról, művé­szetéről többet is megtudhatunk, ha ellátogatunk a festő tiszteletére nyi­tott, Szőnyi István Émlékmúzeumba. Időszaki kiállításokon tekinthetők meg több ezer darabból álló grafikai életművének legszebb darabjai. Ta­nítványainak, pályatársainak munkáit kiállítás sorozatok keretében mutatja be a múzeum, és a moziteremben a művészről készült portréfilmet is megtekinthetjük. A múzeumban bolt működik, ebben többnyire múzeumi kiadványokat, képes levelezőlapokat lehet vásárolni. A településen több ál­landó kiállítás is látható szinte egész évben, ilyen a Hajózástörténeti Gyűjtemény, de érdekes programnak bizonyulhat a Vasmúzeum is. Zebegény persze természeti értékek­ben is bővelkedik. A szép táj mellett azonban érdemes megcsodálni az ősi vagy kevésbé ősi épületeket, templo­mokat, kápolnákat, kilátókat. A Kál­vária-dombon áll az 1853-ban Fischer Józsefné által építtetett barokk orom- zatos, homlokzati tornyos, klasszicis­ta stílusú kápolna. Megtekinthetjük továbbá a szintén a Kálvária-dombon található Sziklaszentélyt is, de ne hagyjuk ki a Pincesort sem, hiszen a régi présházak hangulata a mai napig roppant kellemes élmény. A község­ben több szobor és emlékmű is talál­ható, melyek mindegvike érdemes a figyelembe... Következő utazásunk Szentendre városába vezet majd, de addig is kellemes túrázást! • Márkus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom