Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-23 / 79. szám
IV • I1ÍDLAP • 2005. április 23., szombat hídlapmagazin Varga Péter jegyzete Pápaválasztás A múlt században kilenc pápa követte egymást az egyház élén. A bíborosok nyolcszor gyűltek össze, hogy új pápát válasszanak. 1903-ban, amikor XI11. Leó 93 éves korában elhunyt, a bíborosi kollégiumnak 64 tagja volt, akik kettő kivételével jelen voltak a X. Piuszt megválasztó konklávén. O a század egyetlen szentté avatott pápája, aki megválasztását közvetve Bécsnek köszönheti, akkor ugyanis az osztrák császárnak még vétójoga volt, melyet a krakkói bíboros révén érvényesítettek a nagy esélyes, Rampolla bíborossal szemben. Ezen a konklávén Vaszary Kolos esztergomi érsek, korábbi pannonhalmi főapát is részt vett. A következő konklávét 1914-ben tartották, amely magyar szempontból azért érdekes, mert ekkor fordult elő első ízben, hogy a pápaválasztáson két magyar bíboros is részt vett. Csernoch János esztergomi érsek és Hornig Károly veszprémi püspök. Hazánkat egyébként hárman is képviselhették volna, hiszen akkor még élt Vaszary Kolos bíboros, kiérdemesült esztergomi érsek, de ő betegsége miatt nem utazhatott Rómába. Ekkor választották meg XV Benedek pápát. A részt vevő bíborosok száma 57 volt, nyolcán hiányoztak. A következő pápaválasztásra 1922-ben került sor. Ezen szintén Csernoch János hercegprímás képviselte a magyar egyházat. XI. Piusz lett az új pápa, aki 1939-ben hunyt el. A következő konklávén már Serédi Jusztinián mögött záródott be a Sixtus- kápolna ajtaja, és ekkor választották meg XII. Piusz pápát. E konklávén 62 bíboros volt jelen, de ketten betegségük miatt szobájukból voksoltak. Mindszent)’ József hercegprímás 1946-tól viselte a bíbort. Két konklávén kellett volna részt vennie, de a kommunista hatalom ebben is megakadályozta. 1958- ban, a XXIII. Jánost megválasztó konklávé idején mindössze 53 fős volt a bíborosi kollégium. Ketten nem tudtak a pápaválasztáson részt venni. Mindszentyn kívül a szabadságától szintén megfosztott horvát Stepinac bíboros hiányzott. VI. Pált 1963-ban már nyolcvan bíboros jelenlétében emelték Szent Péter székébe. Csak ketten hiányoztak, a magyar hercegprímás és betegsége miatt egy olasz bíboros. 1978-ban két konklávét tartottak. Lékai László prímás mindkettőn jelen volt. Mindkét konklávén 111-en vettek részt. Az elsőn, amikor 1. János Pált megválasztották, betegség miatt hárman, II. János Pál megválasztásakor pedig ketten hiányoztak. Az április 18-án kezdődő konklávén ismét két magyar bíboros vehetett részt. Erdő Péter és Paskai László Habemus pápám A pápaválasztó bíborosi konklávé 115 tagja a német Joseph Ratzingert választotta új egyházfőnek, aki a XVI. Benedek nevet választotta. A fehér füst tehát felszállt. Az új pápa első apostoli áldását este hét órakor osztotta a Szent Péter térről és egyben megemlékezett elődjéről, II. János Pál pápáról is. XVI. Benedek a római katolikus egyház 265. pápája. Azt is érdemes megemlíteni, hogy 482 esztendő után az ő személyében választottak ismételten német egyházfőt. Egyébként az egyház történetében ő a nyolcadik német pápa. A tíz nyelvet beszélő új egyházfő a bíborosi testület dékánjaként eddig is az egyik legtekintélyesebb méltóságnak számított. O celebrálta II. János Pál gyászmiséjét is. Hetvennyolc esztendősen ő volt a bíborosi testület legidősebb tagja, 1927. április 16-án született. Hosszú karrierjére utal, hogy már bíborosként jelen volt 11. János Pál pápa megválasztásakor. Rajta kívül alig volt olyan tagja a pápaválasztó testületnek, akit ne II. János Pál nevezett volna ki. A Hittani Kongregáció vezetőjeként a Vatikán fő ideológusának számított. A konzervatívok közé tartozik, gyakorta hangoztatta, hogy reformok helyett a burjánzó szabadosságot kellene megfékezni az egyházban. Mindenesetre két nap és mindössze négy forduló után sikerült a bíborosok legalább kétharmadának egyetértésre jutni a személyében. A Szent Péter téren tízezrek köszöntötték tapssal az új egyházfőt, akinek beiktatására várhatóan április 24-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor a Szent Péter-ba- zilika előtti téren. • P.Rein Szent Márk ünnepe Az első „magyar” vértanú Közeledik április 25-e, Szent Márk napja, amely egyébként a búzaszentelés ünnepe is az Egyházban. A nap maga Márk evangélista ünnepe. Általában az ünnepet követő vasárnap mise után a hívek a templom körüli zászlós körmenetben vonultak fel, majd a mezőn a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették és rontásűzőnek tartották. A második evangélium szerzője Szent Márk, akit az Apostolok Cselekedetei János néven is említ. Ne gondoljuk azonban, hogy csak ők négyen, (Máté, Márk, Lukács és János) írták volna meg Jézus történetét. Egyszerűen az ő evangéliumaikat, tehát „örömhírüket” fogadta el az ősegyház hivatalosnak. Szent Márk édesanyjának, egy jeruzsá- lemi asszonynak a házában volt a keresztények első gyülekező helye. Maga Szent Péter is oda ment a börtönből való szabadulása után, hogy a testvérekkel találkozzék, sőt tudomásunk szerint ő is volt az, aki Márkot megkeresztelte. Szent Márkról biztosan állíthatjuk, hogy ismerte Jézust, ám fiatal kora miatt nem tartozott tanítványai közé. Itt érdemes megemlíteni, hogy Jézusnak kiválasztott apostola valóban csak tizenkettő volt, (a tizenkettedik később J údás helyett Szent Pál lesz) ám tanítványa számtalan. Márk működéséről az Apostolok Cselekedeteiből tudhatunk meg bővebbeket. Szent Pál első római fogsága idején is ott van vele Márk, akit különleges megbízatással Kisázsiába küld és a kolosszei hívek vendégbarátságába ajánl. A későbbiekben Péter apostol mellett találjuk Rómában. Az apostolfejedelmek vértanúhalála után Márkról semmi biztosat nem tudunk. A hagyomány őt tartja Alexandria első püspökének, ám ez nem bizonyított. Az egyház mindenesetre vértanúként tiszteli és ünnepét április 25-én tartja. Az őskeresztény írók följegyzései szerint Márk Péter apostol igehirdetését foglalta össze evangéliumában, sőt maga Szent Péter diktálta neki az evangéliumát. írását a pogá- nyokból lett keresztényeknek, elsősorban a rómaiaknak szánta. Ezért idéz ritkán az ószövetségi Szentírásból. Célja elsősorban az, hogy megerősítse olvasóit Jézus istenségébe vetett hitükben és csodáinak leírásával bemutassa minden teremtményre kiterjedő uralmát. Evangéliuma az ötvenes évek vége felé készült el Rómában. Bevezetése igen rövid, a hangsúlyt leginkább Jézus szenvedésének és megdicsőülése történetének elmesélésére helyezi. Szent Márk halálának időpontjáról és körülményeiről semmi biztosat nem tudunk. A legenda szerint Alexandriában halt meg vértanúként Kr. u. 68-ban. Április 24-én vasárnap, prédikálása közben rontottak rá a pogányok. Lábait megkötözve a köves utcákon hurcolták. Egész nap vonszolták, de ő szenvedései ellenére mindvégig Istent dicsőítette és köszönetét mondott Neki szenvedéseiért. Éjjelre börtönbe vetették, ahol Isten látomásokban vigasztalta. Másnap a tömeg megint vonszolni kezdte, míg meg nem halt. A keresztények összeszedték testének maradványait és eltemették Alexandriában. Azt mondják, hogy Kr. u. 815-ben egy Bemard nevezetű francia szerzetes magával vitte holttestét Velencébe, ahol a Szent Márk kated- rálisban temették el egy titkos helyen. • DÉNES Április bizony nem csak a bolondos időjárásáról híresük el, amint azt az idén is tapasztalhatjuk, hanem jeles ünnepeiről is. Április 17-e a hivatások vasárnapja, 23-a Szent Adalbert mártírhalálának az évfordulója, 29-e az esztergomi érsekség alapításának évfordulója, hogy csak a fontosabbakat említsük. Történt, hogy 972-ben Géza nagyfejedelem követeket küldött Quedlinburg- ba 1. Nagy Ottó császárhoz, hogy hittérítőket kérjen Magyarország számára. Nem is gondolnánk, hogy ebben a mondatban minden szónak milyen súlya van! „Géza nagyfejedelem” - arra utal, hogy Árpád után, a honfoglaló vezér nemzetségének sarjai közül ő volt az első, aki ténylegesen uralta az egész országot, valóban fejedelemként a többi nemzetségfő fölött. „Követeket küldött”, nem személyesen ment el a birodalmi gyűlésbe a császár elé, hanem követei útján kért hittérítőket. Azt kívánta ezzel kifejezni, hogy a szándékai szerint kereszténnyé váló Magyarország senkivel kapcsolatosan nem kerülhet hűbéri, vagyis alárendelt viszonyba. Nem véletlen, hogy az egyetlen egészében önálló, független állam a 11. században alapítottak közül majd éppen Géza fia. Szent István Magyarországa lesz. Szükség is volt a hittérítőkre, hiszen a Kárpát-medencében való megmaradás egyetlen esélye a kereszténység felvétele volt, noha a keresztény vallás közel sem volt ismeretlen a magyarok körében. Már a honfoglalás korából származó számos régészeti leletek, a sírokban talált tárgyak bizonyítják, hogy bizony jónéhány keresztény akadhatott a magyarok között, csakhogy ők éppen bizánci keresztények voltak. Géza felismerésében a zsenialitás épp abban rejlik, hogy felismerte: egy egészében kereszténnyé váló Magyarországnak Rómához kell csatlakoznia, tartoznia. Igv érkezett az első hittérítőkkel Magyarországra Szent Adalbert is. Ugyan nem bizonyítható, de a legenda szerint a fejedelmi családot is ő keresztelte meg, sőt Istvánnak a bérmálás szentségét is ő szolgáltatta ki. Nagy a valószínűsége, hogy' Gizella bajor hercegnő kezét is ő segítette megnyerni első királyunk számára. Adalbert bencés szerzetesekkel érkezett hazánkba, akiket Géza indítványára a majdan Szent István által fölépítendő Szent Márton-hegvi monostorban telepítettek le, vagyis a mai Pannonhalmán. István megkoronázását Szent Adalbert már nem érhette meg. 997-ben térítő útja során Danzig közelében az ott élő pogányok meggyilkolták. Tisztelete mindazonáltal az első perctől kezdve igen nagy’ volt Magyar- országon. Az esztergomi Bazilika elődjét is Szent Adalbert székesegyháznak nevezték, majd a Bazilikát is az ő nevé- <*e szentelték, mi több az esztergomi főegyházmegye védőszentje is maga Szent Adalbert. • PABLO
