Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-02 / 64. szám
HÍD LAP 2005. április 2., szombat hídlapmagazin Varga Péter jegyzete Április, ahogyan én látom Ellentmondásos érzelmeket kelt bennem mindig az április. Édesapám, édesanyám is áprilisban született, nagyapám - épp anyám születésnapján - áprilisban halt meg és József Attila okán szintén áprilisban van a költészet napja. Elgondolkodom róluk. Hogy élhetik, hogyan élhették meg ezt a későtavaszi hónapot ők akkoriban? Halljuk a rádióban, televízióban, olvassuk az újságban, hogy enyhül a szél és bár még kissé csípősek a hajnalok napközben már elegendő egy ing és egy mellény. Néha befűtünk ugyan, néhány hasáb fa bőven elfér ilyenkor a kályhában, de a madarak hajnalban másképpen énekelnek és Bogáncs is vidámabban indul reggelente sétálni, bár szó mi szó a havat is nagyon szereti. Én sokkal kevésbé. Ébred a természet, amint már annyiszor leírtuk, elmondtuk, vágytuk, és ebben az ébredésben van valami örök, visszavonhatatlan, csodálatos egyformaság. A visszatérés nagy- szerűsége! A világ kiszámítható, csak mi emberek vagyunk gyakran kiszámíthatatlanok. Igyekszem visszaemlékezni gyerekkorom „áprilisaira”. Volt szép és kevésbé az, volt boldog és boldogtalan, csak úgy, mint általában áz élet. Mégis szeretem a tavaszt, talán a legjobban minden évszak közül. Kiülni egy dunaparti pádra, figyelni, amint lombjukat bontják a platánfák, József Attila vagy Ady verseket mormolni magamban, miközben a kutyusok boldog örömmel kergetik egymást a frissen zöldülő fűben. Nagyon szeretek ilyenkor szeretni! Mindig, de ilyenkor, tavasszal méginkább! Csak áprilisban élheti meg az ember azt a nagyszerű érzést, hogy átkarolná, megölelné az egész világot! Tudom, sokhelyütt háború dúl, emberek éheznek és halnak meg értelmetlenül, földrengések és katasztrófák rázzák meg a világot sokhelyütt, de itt, Esztergomban mégis jó. Jó élni! Megannyi kisstílű hétköznapi gondjaink, vélt vagy valós problémáink, megoldhatatlannak tűnő nehézségeink közepette csodálatos egy kicsit rácsodálkozni a világra. „Tavasz van emberek” - kiáltanám a legszívesebben a világba a Széchenyi téren, de hiszen úgyis érezzük mindnyájan. A piac már a virágoktól tarka, a barka szürkéjét felváltják a sárgák, pirosak, kékek, és mindannyian érezzük, vágyjuk Ady után szabadon: szeretnénk, hogyha szeretnének! Induljunk hát! Menjünk a hegyekbe, majd ereszkedjünk alá, vagy csak csodálkozzunk rá a Bazilikára a Mária Valéria hídról, onnan a legszebb! Hiszen „szép a tavasz”, bár valóban „szép a nyár is”. Mégse siettessük az időt! Szent György Április eleje lévén óhatatlanul jut az ember eszébe sok minden, ami a hónaphoz kapcsolódik. Az elnevezés a latin „aperire”, „rügyfakadás” szóból származik. Nálunk úgy nevezték egykor, hogy Szent György hava. Szent Györgyről több legenda is fennmaradt. Közülük a legjelentősebb a sárkányölési jelenet. Sylena város közelében volt egy tó, amiben egy sárkány lakott. Azért, hogy ne bőszítsék föl, a város polgárai naponta két juhot adtak neki táplálékul. Amikor a juhok csaknem elfogytak, egy juhot és egy embert kezdtek áldozni neki. Sorshúzással döntötték el, ki legyen a sárkány martaléka. Egy alkalommal Margit, a király leánya került sorra. Margit a tó partján ült, amikor György arra lovagolt. A lány kérte, menjen el, nehogy a szörny őt is megölje. György erre így felelt: „Megmentelek Krisztus nevében.” A sárkányra támadt és megsebesítette, a városba vitte és ezt mondta a népnek: „Higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, én pedig megölöm a sárkányt!” A király népével együtt megkeresztelkedett. De áprilishoz kapcsolódik egy szó szerint bolondos hagyomány is. Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. A rászedett személy az április bolondja. A több országban elterjedt szokás eredete nem tisztázott. Talán a bolondos áprilisi időjárásból ered. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly egy rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-ről január 1-re tetette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek. Általában a gyerekeket tréfálták meg. Például szokás volt, hogy a szomszéd tanyára küldte a gazda a gyermekeket szúnyogzsírért, vagy boltba küldték őket esernyőmagért, hegedűbillentyűért. A beugratotta- kat aztán kicsúfolták: „Április bolondja, május szamara!” De termékenységvarázsló szerepe is volt áprilisnak. Ilyenkor a marhákat láncon, ekevason, fejszén, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Más helyeken például az Ipoly-mentén, apró- szeritek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat. A harmat, hagyományosan a termékenység jelképe. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében, közben egy marék füvet is szedtek, amelyet a tehén elé tettek. Nem árt ha tudjuk, hogy Szent György napján érdemes földbe rejtett kincset keresni. Országos hiedelem szerint, ha valaki György nap előtt fogott gyíkkal Ilyenkor vetették amúgy a kukoricát, a babot és az uborkát, így termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz. Ha például a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés, illetve ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jelent, vagy esőden nyarat. A Szent György nap előtti mennydörgés pedig bő termést jósol. Sárkányölő Szent György egyébként évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patró- nusa is volt. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. • Pablo megkenegeti a torkát, megmenekül a torokgyíktól. Lehet, hogy érdemes kipróbnálni... / Április, mint Vénusz hava A negyedik hónapot, áprilist nevezik a fentebb említetteken túl részint a Mars, részint a Vénusz havának is. A horoszkópban a Vénusz a társközvetítő szerepét is betölti, a Mars pedig az érzékiségért felelős. Mitől lesz a két bolygó nőies vagy férfias? Azok a csillagképek hatnak minőségükre az asztrológia szerint, amelyek előtt állnak az égen születésünk pillanatában. Nőies jegyek a Bika, a Rák, a Szűz, a Skorpió, a Bak és a Halak, férfiasak a Kos, az Ikrek, az Oroszlán, a Mérleg, a Nyilas és a Vízöntő. Vagyis minden nőben van egy kis férfias vonás, ha férfias jegyben született, és az urakon is látszik némi finom báj, ha nőies jegyben látták meg a napvilágot. Mindez fokozódhat, vagy módosulhat attól, hogy melyik jegyben található a Vénusz és a Mars a születés pillanatában. Nincs tehát abszolút nőies nő vagy férfias férfi, ezt már a genetikusoktól is tudjuk. Az asztrológiában az mutatja meg az arány mértékét, hogy milyen jegyben tartózkodik elsősorban az illető Napja. A Vénusz és a Mars hatásának ereje nemcsak az egyes embereknél mérhető le a horoszkópjuk alapján, hanem az egyének összeadódása révén a tömegeken keresztül is - ráadásul horoszkóp nélkül - a konkrét tapasztalatok alapján. Ennek megértéséhez azt kell tudni az asztrológiából, hogy egy-egy bolygó bizonyos jegyekben markánsabban nyilvánul meg, mint másokban. Talán nem véletlen, hogy a március és a november közötti időszak a „nagy lázongások” hónapja. Gondoljunk csak 1848 márciusára vagy arra a bizonyos november 7-re. De októberben volt a forradalom, 1956-ban is és az 1990-es taxisblokád is erre a hónapra esett. De a természet arról is gondoskodik, hogy minden férfinak adassák egy nő társául, ezért nagyobb mindig valamivel a nők száma a világon, mint a férfiaké. Persze forradalmak és háborúk nem csak az említett hónapokban törnek ki, sőt vannak országok, ahol állandó háborús helyzet uralkodik, ilyen például az arab világ. Nyilván ennek történelmi, gazdasági és politikai okai is vannak, de vajon honnan van energiájuk az amúgy is sanyarú körülmények közt élő férfiaknak még az öldöklésre is? A válasz a többnej űség rendszerében keresendő? Mivel egy-egy férfi több nőt birtokolhat, ezért jelentős részüknek már nem jut partner. Talán a felgyülemlett szexuális energiákat vezetik le agresszió formájában? Mindenesetre számos asztrológus így vélekedik és annyi bizonyos, hogy valóban fölerősödnek a tavasz beköszöntével az ilyen vonzódások. A régiek, ha több fiú született, mint lány, meg is szokták jegyezni: háború lesz! Nos, nem mindenki hisz az asztrológiában és minderre könnyedén mondhatjuk, hogy csak a véletlenek sajátos, fura összejátszása, ám ennek ellenére a tények elgondolkodtatóak. • Márkus
