Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-20 / 76. szám

4 HÍDLAP • 2005. április 20., szerda RÉGIÓ www.istergranum.hu Meghiúsul a Duna feletti libegő? Visegrád szkeptikus, Nagymaros bizakodó a drótkötélpályát illetően Három ország is verseng az autógyártóért A Magna Steyr Magyarország, Szlovákia és Románia közül válogat Folytatás az 1. oldalról Arra a kérdésre, mi történik a terv­vel, amennyiben Visegrád azt to­vábbra sem támogatja, a nagymarosi polgármester magabiztos választ adott: mindenképpen szeretnék meg­valósítani, elsősorban Visegrád tá­mogatásával, közösen, de akár anél­kül is. Hadházy Sándort, Visegrád polgármesterét lapzártánkig nem si­került elérnünk, de a város főépíté­sze, Mártonffy Gábor határozottan állította, a város nem támogatja a nagymarosi elképzelést, mert mint mondta: az építmény semmilyen for­mában nem lehet tájba illő, teljesen elrontaná a látképet, a település pe­dig komppal is remekül megközelít­hető. Hozzátette: Visegrád is gon­dolkodott már drótkötélpályás meg­oldáson a városon belül a Fellegvárig, csak az ehhez tartozó infrastruktúra kialakítása ütközött nehézségekbe, képtelenek lettek volna például meg­felelő nagyságú parkolót biztosítani a látogatóknak. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Visegrád szkeptikusabban vagy csak józanabb mérlegeléssel közelít a nagyszabású vállalkozáshoz. • Szabó Hajnal Tejválság fenyegeti az uniót Az átvételi ár csökkenése csődbe viheti a tejipart Folytatás az 1. oldalról A tavalyi évhez képest már így is húszezerrel csökkent a tehenek száma - tudtuk meg a Tej Terméktanács el­nökétől, Istvánfalvi Miklóstól. Lehe­tőségként említette az önköltségek csökkentését, a termelőcsoportokba történő tömörülést és az FVM na­gyobb támogatását. Támogatásokat ugyan ígért a minisztérium, ám ezek kifizetése nehézkes. A tavalyi évhez képest két forint ötven fillérrel nőtt ugyan a tej kilogrammonkénti kvóta­támogatás, a tejtermelés azonban még így is folyamatosan csökken, tehát ez sem elég. Szükség lenne több támoga­tásra, ezek kedvezőbb elbírálására, mivel a tejtermelőknek komoly előírá­soknak kell megfelelniük. Az FVM- nek kezdeményeznie kellene továbbá az unió felé is, hogy megszülethessen egy egységes megoldás a problémára, és a magyar helyzetre is felfigyelje­nek. Rövid távon megoldás lehet a fajlagos termelések növelése is, vagyis a tehenek éves tejhozama, amelyet ta­karmányozással és genetikailag is le­het befolyásolni. Ennek eredménye­ként évek alatt öt-tíz százalékkal emelkedett hazánkban a fajlagos ter­melés, miközben a tehénállomány drasztikusan csökkent - tájékoztatta lapunkat Istvánfalvi Miklós. Szlovákiában nem küzdenek hason­ló problémákkal - tudtuk meg a Regi­onális Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kamara igazgatójától. Kovács Milan kérdésünkre elmondta, az utóbbi időben tartja magát az átvételi ár, ami ugyan nem nevezhető jónak, de egyelőre veszteséget sem termel­nek. Az importtej Szlovákiát pedig nem érinti, sőt, ők maguk szállítanak uniós tagországokba. Mivel nem telje­sítik a kvótamennyiséget, így az éves tejtermelést sem kell csökkenteni. LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián A megtagadott anyanyelv Újabb, a szlovákiai magyarság jogköreit csorbító magánakció borzolja a ke­délyeket a Felvidéken. A szlovák szélsőséges nacionalisták kirohanásai már- már megszokottá váltak, az örökös vádak és rágalmak nagyrészt leperegnek az évtizedes megszokás viaszos leplén a fogyó magyarságról. Az időnként tornyosuló, szélsőjobb politikai hőzöngések többsége ugyanis válasz, meg­hallgatás nélkül marad nem csak a magyarság körében, de egyre inkább a racionálisan - európai módon? - gondolkodó többségi nemzet körében is. A „felülről” jövő magyarellenes kifakadások ugyanis legtöbbször nem töb­bek, mint egy-egy szélsőséges pártvezér vagy éppen pártkatona magamuto­gató, önmagát minősítő megnyilvánulása. A nyilvánosság, a sajtó, a politi­ka tudomásul veszi, hogy van, de a józan ész diktálta meggyőződéssel a háttérbe szorítja. Nem veszélytelenek ezek sem, de nagyobb hatással - sze­rencsére - már nincsenek a még mindig formálódó, önmagát kereső fiatal állam lakosaira. A megszokás fáradt kézlegyintésével intézi el az ilyet a Szlovákia mindennapjaiban járatos egyén, nemzetiségétől függetlenül. Amikor azonban olyan helyről éri támadás az embert, ahonnan megértést, békét és összetartást vár, merőben más a helyzet. Az egyház nem csak az emberiség, a keresztény kultúra fenntartásában játszott szerepet, de többek között általa maradhattak meg a felvidéki magyarok szoros kis közösségek­ben az elmúlt rendszer visszáságai és a dacos, sokszor felelőtlen új európai állam túlkapásai között is. A templom és a szabadság összeforrt fogalmak, legyen ez utóbbi akár valós fizikai, akár nyelvi, meggyőződési értelemben is használva. Az anyanyelvi misézés az egyház egyik régi nagy csatájának eredménye, amely mára alappillérévé vált. Joga, megkérdőjelezhetetlen és feltétlen joga van minden hívőnek az anyanyelvi miséhez, legyen az szlo­vák, magyar, szerb vagy román. A közösség és nemzet összetartó hit nélkül rövid időn belül gyökerevesztetté válik, széthullik. Ezért van szükség arra, hogy egy többségében magyar hívőkből álló gyülekezet anyanyelvén mi­sézhessen rendszeresen, ha kell, akkor kompromisszumok árán, más idő­pontban. de magyarul hallgathassa meg az istentiszteletet. Minden más megoldás a felvidéki magyarság Isten adta jogainak durva megsértése, az emberi és kereszténv-katolikusi szellem megbecstelenítése. Al MAGNA STEYR Nyíregyházán tartott terepszem­lét Európa legnagyobb szerződéses autógyártója, a Magna Steyr. A vál­lalat egy esetlege^ gyár felépítését tervezi itt, amiről már a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szak­embereivel is tárgyalt. A szlovák kereskedelmi ügynökség, a Sario is megerősítette, hogy a Magna Steyr náluk is keresi a lehetőségeket. Magyarországon a grazi székhelyű cég egy fejlesztőközponttal van jelen Győrben. A társaság megkezdte a tár­gyalásokat a Gazdasági és Közlekedé­si Minisztérium szakembereivel arra vonatkozólag, hogy esetlegesen itt építhetnék fel a Kelet-Európába ter­vezett termelőüzemet. A Világgazda­ság információi szerint az elviselhető mértékű bürokrácia, a megfelelő inf­rastruktúra és a jó minőségű munka­erő vonzza a gyártót Magyarországra. A Magna International Inc. tulaj­donában lévő Magna Steyr egyébként tavaly több, mint negyedmillió autót (mint például a BMW X3, Saabok, Chrysler) gyártott. Most a nagy autó­gyáraktól szeretné átvenni a kisszériás modellek előállítását. A vállalat már megtartotta a nyíregyházai terep­szemlét is. Európa legnagyobb szerző­déses gyártója viszont nem tartja ki­zártnak azt sem, hogy Szlovákiában telepedjen le. A vállalat érdeklődésére vonatkozó információt lapunknak megerősítette Ondrej Zember, a Sario kereskedelmi ügynökség sajtó- szóvivője is, bővebben viszont az ügy­ről nem kívánt nyilatkozni. Amennyi­ben Szlovákiában megtelepedne az üzem, a már meglévő autógyárakat is figyelembe véve a jövőben megközelí­tőleg egymillió autót gyártanának az országban. A Magna Steyr éves kapa­citása 150 ezer gépkocsi lenne. A válla­lat korábban már érdeklődött a Nagy­szombatban épülő francia Renault és Peugeot-Citroen gyárak, valamint a zsolnai Hyundai/Kia iránt is, mivel a vállalat kifejezte szándékát, hogy tö­megesen előállított francia, koreai és japán gépkocsikba is gyártanának al­katrészeket. Szlovákia és Magyaror­szág mellett a lehetőségek között sze­repel még Románia is. • Cz. M. Frone távozását sürgetik a diákok Sztrájkkal tiltakoznak az érettségik megismétlése ellen a kassai tanulók Kamarakoncert Nyergesújfalu. Április 21-én, csütör­tökön este hat órakor rézfúvós és ütős zenetanárok kamarakoncertjét hallgat­hatják meg az érdeklődők a Szabolcsi Bence Zeneiskolában. A koncert érde­kessége, hogy a tanárok mellett egykori és jelenlegi növendékeik is fellépnek. Örmény dallamok Dorog. Április 23-án este hat órá­tól az Örmény Kisebbségi Önkor­mányzat az 1915-ös törökországi ör­mény genocídium 90. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez a József Attila Művelődési Házban. Megnyitót mond Dzsotjánné Krajcsir Piroska, közreműködnek Durzák Anna és Dzsotján Dávid. Az est során örmény dallamok lesz­nek hallhatóak népi hangszereken. Esély a fiatal művészeknek Kürt. Fiatal művészek munkáiból nyílt kiállítás Kürtön. A húsz év körüli fiatal képzőművészek grafikáiból, olaj- festményeiből, tájképeiből, tűzzománc­ból és iparművészeti munkáiból nyílt kiállítása a Faluházban tekinthető meg. Bátorkeszin Janiga József műveiből nyűt kiállítás. A festőművész alkotásai a helyi kultúrházban tekinthetők meg A középiskolások egy része sztráj­kot tervez az érettségi botrány kap­csán. A diákok szerdán tíz órakor a kassai Fő utcán gyűlnek majd össze. A sztrájk keretében aláírásokat is gyűjtenek majd, amelyben az okta­tási miniszter lemondását követelik. A kassai diákok azt remélik, hogy a petícióhoz az ország többi részéről is csatlakoznak majd a középiskolások. A sztrájk egy órán keresztül fog tarta­ni, a szervezők 500 diák jelenlétére számítanak. A diákok úgy vélik, hogy a matematikaérettségik kapcsán ki­robbant botrány csak a minisztéri­umban tapasztalható fejetlenség ki- csúcsosodása. Ezért szerintük Martin Francnak le kellene mondania. A kassai diákok mellett az ANO is a miniszter fejét követeli, akinek azonban nem áll szándékában lemondani. Teg­nap a párt felszólította a KDH-t, hogy vonja vissza hivatalából delegáltját. Ez szerintük a koalíción belüli feszültsé­gekre is gyógyírt jelentene. Pavol Rusko (ANO) a KDH felelősségére bízta a döntést. A párt emellett követeli, hogy a tárca vonja vissza az érettségik megis- médésére vonatkozó határozatát. Az ANO-hoz hasonlóan az MKP hétfői elnökségi ülésén azt javasolta. hogy csak azon iskolák diákjai ismé­teljék meg az érettségit, akik a kérdé­sekkel egyijtt megkapták a megoldott feladatlapokat is - tudtuk meg Szige­ti László Oktatásügyi Államtitkártól. Szigeti szerint az MKP is azt szeret­né elérni, hogy leszűküljön az érett­ségit ismétlők köre. Martin Franc eközben pénzbírság­ra ítélte a minisztérium sajtószóvivő­jét, Monika Murovát. A szóvivő pén­teken egy újságíró kérdésére azt vá­laszolta: „olyan kedvem van, hogy legszívesebben azt mondanám, dö­göljön meg, a francba is!” Franc elismerte, hogy nem megen­gedhető ilyen kijelentés. Hozzátette, hogy a szóvivő nem tudott arról, hogy rögzítik kijelentését, amelynek közzé­tételét Franc az újságírói etika megsér­tésének nevezte. • Ci. M. Katasztrófát okozhatnak a zivatarok A vízelvezető csatornák tiszt Folytatás az 1. oldalról Sagyibó Sándor a Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság II. szakaszmérnökségé­nek vezetője elmondta, hogy az Ipo- lyon kevésbé jelentett gondot az özönvízszerű eső, inkább a Zagyva, illetve a mellékfolyók közelébe tele­pült községekben jelentett gondot az utóbbi napok időjárása. A Zagyván első, míg az alsó mellékfolyókon má­sodfokú a készültéség. A fenti ka­tasztrófával kapcsolatban a szakasz­mérnök azt mondta, hogy a települé­seken található árkok minősültek ke­vésnek a Mátra, valamint az észak­kelet-nógrádi térségben. A szűk terü­letek miatt műszakilag nem lehet ak­kora árkokat építeni, kialakítani, amelyek gond nélkül tudnák elvezet­ni a hirtelen lezúduló csapadékot.- Nincs szó nem megfelelő kar­bantartásról, hiszen az önkormány­zatok közmunkások igénybevételével becsületesen elvégzik ezek tisztítását, de nem lehet tovább bővíteni az ár­kok vízszállító képességét - mondta Sagvibó Sándor, a hirtelen lezúduló ísáért a lakosság felel csapadék pedig nem ad lehetőséget és időt a védekezésre. Megelőző módszerként magasabb építkezést tartana megfelelőnek, mind a házak, mind a kisebb hidak esetében. A kö­vetkező napokban a jósolt nagy mennyiségű csapadék ellenére a szakember nem számít komoly ve­szélyre az Ipoly menti településeken. A hegyekkel körülvett Pilis- szentkereszt településen nem okozott nagy gondot az esőzés, nem öntött ki a patak és az árkok is bírták a terhelést, bár eléggé megteltek. Egyébként min­den településen egy önkormányzati rendelet értelmében a magáningatlanok előtt található árkokat a magánszemé­lyeknek kell takarítani, ahol nincs csalá­di ház, ott az önkormányzat végzi ezt. A víz nagyon sok homokot hozott le a he­gyekből Pilisszentkereszten, amelyeket újból ki kellene takarítani az árkokból, hogy a továbbiakban se okozzon fenn­akadást a vízelvezetésben. Az a magán- személy, aki ennek nem tesz eleget, sza­bálysértést követ el, függetlenül attól, hogy keletkezett-e miatta kár, és a ren­delet értelmében harmincezer forintig terjedő bírsággal lehet súlytani. A Pilis völgyében megbújó Kesztölc község­ben sem jelentettek be kárt a lezúduló víz miatt, csak pár helyen mosta ki a víz az út szélét, de ezeket az önkormányzat megjavítja. Az árkokat is ellenőrzi a hi­vatal és segít a magántulajdonosoknak is, vagy közmunkásokat alkalmaz a víz­elvezetők tisztítására - tudtuk meg Klányi Sándor polgármestertől. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelemnek sem akadt túl sok dolga az özönvíz miatt. Mind­össze egy elakadt gépjárművön kel­lett segíteniük Tatabányán. • GÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom