Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-20 / 76. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. április 20., szerda • HÍDLAP • Sem magyar egyházmegye, sem autonómia A felvidéki magyarok asszimiláció helyett magyar misére vágynak Milyen eséllyel indulnak a pályakezdők? Koó Judit (főiskolai hallgató) Folytatás az 1. oldalról Egyeseknek nem okoz gondot a szlovák mise, mások viszont úgy vélik, nem igazságos, hogy nem hallgathatják anyanyelvükön a szertartást. Fehér Gábor helyi lakos szerint nem azzal van a gond, hogy a templomban szlovák misék lesznek, hanem az, hogy az a magyar misét váltja fel.- Szüleimnek például nem állt módjukban szlovákul megtanulni. Örülök, hogyha ide el tudom hozni édesanyámat a szentmisére, nemhogy más faluba vigyem őt azért, hogy magyar misét hallgathasson. Mióta ez a plébános itt van, csak szlovák prédikációt hallgathatunk - mondta Fehér Gábor. A templomatyának, Mágyel Lajosnak nincs kifogása a plébános döntése ellen. Azt viszont kijelentette: nem engedik, hogy az összes magyar misét szlovák váltsa fel. Egy másik helyi hívőnek (akit kérésére nevezzünk csak Ica néninek) sem a magyar misék ellen van kifogása, sokkal inkább a szándékos elszlovákosítástól tart.- Csak a vak nem látja, hogy itt az asszimiláció a cél. Az az érdekes, hogy bár minden szombaton volt a kórházban szlovák szertartás, de oda Harmonikások és gitárosok Svájcból Tát. Április 21-én, csütörtökön a Musik-Land Utazási Iroda szervezésében Magyarországra érkezik Rolf Imhof egyesületi elnök vezetésével a Bodeni-tó közelében található Altnau település harmonika-és gitárzenekara. Az együttes tagjai április 23-án látogatnak a településre, ahol a Szent György Otthon alapításának 10. évfordulója alkalmából fél tizenegykor ünnepi hangversenyt adnak az intézmény lakóinak. Délután öt órakor a Kultúrházban kezdődik az a koncert, ahol a Táti Német Nemzetiségi Asz- szonykórus társaságában szerepelnek. Műsorukban a klasszikus és népzenei művek mellett igazi szórakoztató slágerdarabok is felcsendülnek. nem jártak a szlovákok. Nekik inkább a magyarok miséje kellett. Arra lennék kíváncsi, hogy ha lenne egy pár magyar hívő szlovák községben, akkor lecserélnék-e a szlovák misét magyarra - adott hangot elégedetlenségének Ica néni. Galgóczi Rudolf zselízi esperes-plébános ezzel kapcsolatban elmondta: az egyházi törvénykönyv inkább azt tanácsolja, hogy a pap tanulja meg a hívek nyelvét és nem fordítva. A magyar hívek, akik nem értik a szlovák nyelvet, tulajdonképpen vasárnapi Folytatás az 1. oldalról Egyrészt szükséges, hogy a főváros körüli sugaras összeköttetések mellett gyűrűirányú, Dunára merőleges kapcsolati rendszerek jöjjenek létre. Másrészt a nagy folyamon 20-25 kilométerenként kellene, hogy legyen híd ahhoz, hogy átjárható legyen a régió, ezzel szemben jelenleg a Duna 55 kilométeres szakaszán csak hajó- és kompösszeköttetés van a két part között. Harmadrészt a Dunakanyar déli részén is kell, hogy legyen egy kapu, hasonlóan az esztergomihoz. Az új hidat Sződliget és Vác között tervezik megvalósítani, amely kapcsolódna a Vác-Gödöllő között építendő új úthoz, ezen keresztül az M3-ashoz. mise nélkül maradnak. Az egyházi törvénykönyv sehol nem kötelezi a híveket, hogy meg kell tanulniuk az államnyelvet. Véleménye szerint, ha lenne egy püspök, aki megfelelő jogkörökkel rendelkezne, akkor azon a téren is sokat tehetne, hogy a magyar plébániák magyar lelkipásztort kapjanak, és a lekérihez hasonló eseteket is rugalmasabban tudná kezelni. Orosch János, a Pozsony-nagy- szombati Egyházmegye segédpüspöke a témával kapcsolatosan elmondta: a szlovák papoknak sem könnyű, ha- A szükséges tanulmányok már készülnek Vác saját költségvetésből, amelyre eddig 10 millió körüli összeget fordítottak. Az előzetes tanulmány már elkészült, a komplex megvalósíthatósági tanulmány pedig 85 százalékon áll jelenleg - mondta a főépítész. A többi tanulmánnyal (pénzügyi, műszaki, környezetvédelmi- és egyéb hatástanulmány) együtt ösz- szességében 87 százalékos a készültség, kivéve az engedélyezési tervet. A váci híd és kapcsolódó útszakaszaira vonatkozó tervek (vagyis ebben a 2/a és a 11-es út közötti szakasz, valamint a Kis-Duna-ágon egy új híd építése) megvalósításához 17, 5 milliárd forint szükséges, ez több kilométeres útszamagyar plébániákra kerülnek, azoknak a szlovák papoknak pedig, akik a hívek kedvéért megtanulnak magyarul, hálásnak kell lenni. A lekéri esetről a püspök még nem értesült. Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ottani magyar hívek ilyen helyzetbe kerültek, de egyúttal kifogásolta azt is, hogy a püspökség felé nem jelezték problémájukat. A másik oldalon viszont a hívektől is szeretnének türelmet kérni, hiszen valóban kevés a magyar pap Szlovákiában. • Czigler Mónika kasz és a nagy hídon kívül eg)' kisebb építését is fedezné. A város szeretné elérni, hogy' az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési szakaszában a II. Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelt projektje legyen az építés. A tervezés idén befejeződik, majd következik az engedélyezi terv elkészítése. Az új hidat az Útügyi Koordinációs Igazgatóság és a Pest megyei közútkezelő is támogatja. Az engedélyezi tervektől és a pénztől függően a híd hat-hét év múlva épülhet meg leghamarabb. A Duna-híd projekt főtervezője Kliment Mihály, aki a szekszárdi híd és a hozzá kapcsolódó út építéséért 2004-ben Építőipari Nívódíjat kapott elismerésként. • Gál KATA Duray Miklóst, az MKP tiszteletbeli elnökét arról kérdeztük: a párt hoz- zájárulhat-e valamilyen módon ahhoz, hogy a magyar papok és hívek megfelelő érdekképviselethez jussanak, illetve a helyzetükből adódó kiszolgáltatottság megszüntethető-e? - A Komáromi Imanapok kezdetben, 16 évvel ezelőtt a magyar püspökség létrehozásáról szóltak. Sajnos sem a párt, sem pedig más civil szervezet nem tud beleszólni az egyház belügyeibe. A másik kérdés az, hogy a katolikusok valójában mit szeretnének. Szerintem nincs végiggondolva az egész kérdés részükről, hiszen exteritoriális püspököket (vagyis akinek nincs egyházmegyéje) manapság már nem neveznek ki. Felvidéken a magyar hívek képviselete csak akkor jöhet létre, ha egyházmegyét is alapítanak. Szlovákiában viszont a magyar hívők több egyházmegyében laknak, a nagyszombati, nyitrai, besztercebányai, rozsnyói és kassai egyházmegyében. Ezt a kérdést csak úgy lehetne megoldani, ha létrejönne egy magyar területi autonómia, ami magába foglalná az egész magyarlakta területet és azt egyházmegyévé nyilvánítanák. Ha a megotdás ebbe az irányba haladna, a politikai párt is segíteni tudna. De abban az irányban nem tud lépéseket tenni, hogy tegyen a magyar híveknek katolikus püspökük. Az tény, hogy kevés a magyar pap, de sajnos a lekérihez hasonló eset is probléma. A szlovák katolikus vezetés ugyanis tudatosan helyez magyar vidékre szlovák papokat. A magyar hívek és papok érdekeit viszont nincs, aki képviselje. Egyedi szerkezetű Duna-híd épülhet Vácnál A tervek még idén elkészülnek, a megvalósításra várni kell Reményteljesnek látom a lehetőségeket. Nem szabad elkeseredni rögtön a legelején. Több helyen próbálkoztam már a suli közben is, eg)' idő után találtam olyan céget, ahol dolgozhattam. Általában azoknak sikerül elhelyezkedni, akik már az iskola közben beadják a jelentkezésüket, életrajzukat. Borsi Gergely (főiskolai hallgató) Szinte reménytelennek mondható ma egy végzős diák helyzete. Majdnem minden munkahely több éves szakmai gyakorlatot kér, amit a pályakezdő nem tud fölmutatni, hiszen éppen most igyekszik elhelyezkedni. Ha diplomás a munkát kereső, az a baj, ha nincs diplomája, akkor meg az. Vág)' „aluliskolázott”, vagy túlképzett. Radics Rita (főiskolai hallgató) i akár idős'ebb az em-"" bér, talál magának munkát, még akkor is, ha nem azt, ami a végzettségének megfelel. Tanító szakon végzek az idén, remélem a riogatásokkal ellentétben a szakmámban sikerül majd elhelyezkednem. Zsubori Anna (főiskolai hallgató) 0 Legalább húsz helyre adtam be eddig a jelentkezésemet, vagy nem jeleztek vissza, vagy nem kellettem nekik. Ez sajnos vonatkozik a gyakorlati helyekre is. Budapesten, ahol lakni és dolgozni szeretnék, szinte lehetetlen kapcsolatok nélkül normális helyet találni. Tartósnak tűnik az európai és magyar autópiac válsága A magyar importőrök a kormányt hibáztatják Folytatás az I. oldalról Áz uniós csatlakozás előtt az autópiac jelentős részét lefedő import járművek értékesítése az új autóknál is rohamosabb ütemben csökken. Míg 2002-ben közel 100 ezer, 2003-ban pedig 73 ezer darab külföldről behozott autó talált gazdára, addig tavaly összesen 18 ezer. Ez a szám a szakértők szerint idén még tovább, nagyjából a felére csökken majd. Az importőrök a regisztrációs adó aránytalanságát okolják a mélyrepülésért. A Magyar Gépjármű-kereskedők országos Egyesülete (MGOE) elkeseredésében pert indított a magyar állammal szemben az import autókra kivetett regisztrációs adó árarányosítása érdekében. Fojt Attila, az egyesület elnöke szerint a legfőbb gondot ugyanis az jelenti, hogy az unióból behozott autók regisztrációs adója nem értékarányos. A perirathoz csatolt példa is ezt igazolja. Ez szerint egy használt, 1997-ben gyártott 14-es benzines Rover márkájú gépkocsi (melynek ára a használtautó-piacon nagyjából 1,5 millió forint) regisztrációs adója 270 ezer forintot, míg ugyanennek az autónak az új, ráncfelvarrott változata (ára 3 millió 200 ezer forint) után csak 180 ezer forintot kell az államkasszába befizetni regisztrációs adó formájában. „Ha az autók értékét vesszük alapul, látható, hogy egy hárommilliós új autó után kevesebbet kell fizetni, mint egy használt, feleannyiba kerülő használt autó után” - mondta Fojt Attila. Az importőrök szerint a jelenlegi állapotok az autóimport ellehetetlenítése mellett egyéb, negatív vonzatok- kal is járnak. Az import megszűnésével több, az autóiparra épülő ágazatban várhatóak majd leépítések, jóval kevesebb munkája akad majd a karosszérialakatosoknak, fényezőknek, továbbá jelentősen csökken majd az alkatrészimportőrök száma is. Mindezek mellet az államkassza is jelentős bevételektől esik el, hiszen tulajdonképpen megszűnik az autóimport, így a magas regisztrációs adótól remélt bevételek is elmaradnak. A hazai járműpiacot is közvetlenül befolyásolja az import hanyatlása, a használt autók piaca ugyanis leszűkül, így értékük nem az európai átlaghoz hasonló mértékben csökken. Fojt Attila szerint Magyarország útjain ma még mindig nagyjából 600 ezer régi keleti vagy öreg nyugati autó van forgalomba, amelyek többségének már régen autóbontóban lenne a helye. „Ezek az autók nagyrészt alacsony jövedelmű emberek tulajdonában vannak, akik nem tudnak új autót vásárolni helyette. Nekik jelenthetne megoldást az olcsó, néhány éves nyugati import, amely azonban az Európában is példátlanul magas hazai regisztrációs adóval terhelve jelenleg megfizethetetlen” - kesergett az MGOE elnöke. Véleménye szerint ugyanakkor az új autókra kivetett adó mértéke teljesen megfelel az uniós normáknak, hiszen - mint mondta - a jelenlegi regisztrációs adó mértéke megegyezik a 2003-as fogyasztási adó mértékével, szemben a használt autókat sújtó, a két évvel korábbihoz képest nagyságrendekkel magasabb összeggel. Szlovákiában a magyarországihoz hasonló regisztrációs adó hiányában sokkal egyszerűbb a helyzet. A szlovák vámhivatal sajtószóvivője, Silvia Balázikova elmondta, hogy az Európai Unión belül a használt gépkocsik vásárlása korlátlan. Az új gépkocsik behozatala esetében az illetékes adóhivatalnak kell befizetni a 19 százalékos adót. Jön a háromajtós új Swift A Suzuki ugyan csak nyár elejére ígéri az új Swift háromajtós változatának piacra dobását, de a gyár udvarában már ott sorakoznak a legolcsóbb Swift-modellek. A Suzuki tájékoztatása szerint a háromajtós változat ára éppen csak 50 ezer forinttal haladja meg a lélektani kétmilliós határt. Ezért az összegért 1.3 literes 92 lóerős benzinmotor, blokkolásgátló, két légzsák és szervokormány jár. Használt gépkocsi esetében semmilyen adót nem kell fizetni azért, ha valaki külföldről hoz be járművet. Aki viszont nem európai uniós országból importál gépkocsit, 10 százalékos vámot kell befizetni és törleszteni kell a 19 százalékos adót is. A regisztrációért a gépkocsi nagyságától függően kell fizetni. A használt gépkocsik behozatala esetén a regisztrációhoz szükséges, hogy fel legyen tüntetve a rendszámtábla, de rendelkezni kell például a műszaki vizsgát bizonyító dokumentummal, zöldk" tvával és olyan okmánnyal, am> ' ja a nyilvántartásból történ ' Mennyi az annyi? Példaként egy 1,4-es, Euro 2-es motorral felszerelt, 2001-ben gyártott, alapfelszereltségű Skoda Fabiát vettünk alapul, amit Szlovákiából vagy Csehországból hozna be - magánimportként - a magyar tulajdonos. Az autó ára 1,2 millió forint. A regisztrációs adó díja 355 ezer forint, az első forgalomba helyezés költsége 19 ezer forint, a származási ellenőrzés 7 ezer forint, a műszaki vizsga átlagosan 20 ezer forint, az eredetiség vizsgálat 14 ezer forint, a forgalmi rendszám 5.700 forint, a zöldkártya 8.000 forint, a törzskönyv és a forgalmi engedély 12 ezer forint. Ehhez jön még hozzá a beszállítás költsége, amit a szakemberek a fenti országokból nagyjából 50 ezer forintra saccolnak. A négyéves, garancia nélküli autó ára így összesen 1 millió 690 ezer forint (nem számítva a hivatali ügyintézésre szánt időt), míg az 1,2-es motorral szerelt vadonatúj Fabia a magyarországi kereskedőknél kétmillió forint alatt kapható.
