Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-19 / 54. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. március 19., szombat • HÍDLAP 5 Kapós a magyar bárányhús Európában Több ezer juhot exportálnak külföldre a húsvéti ünnepek előtt Folytatás az 1. oldalról Amióta 2002-ben felszabadították az unióba irányuló bárányexportot, és kvóta nélkül lehet szállítani, nem lett jobb a helyzetünk. Megjelent ugyanis a piacon Románia, ahol majdnem tízszer több juh van, mint nálunk, és a miénknél egyszerűbb technológiát alkalmazva olcsóbban kínálják állataikat. Nagy mennyiséggel jelennek meg a spanyolok, a portugálok és a franciák az olasz piacon, ahol mi csupán egyszázaléknyi arányt tudhatunk magunkénak. Az idei húsvéti bárányárak egy kicsit jobbak, mint a tavalyiak voltak. A legtöbbet a tejes bárányért fizetnek: a 13-16 kilósokért 3,1 eurót, a 16-20 kilósokért pedig 2,9 eurót kilogrammonként. A 20-24 kilogrammos választott bárány ára 2,7 euró, a 24-27 kilós jerkebárányé 2,55 euró, a 27-30 kilós kosbárányé pedig 24 euró, egy kiló élősúlyra számolva. Ezekben az árakban húsvét előtt három héttel sikerült megállapodni az olasz kereskedőkkel, ami miatt nehezen kezdődött el a felvásárlás. Békési Gyula szerint a hazai juhászat nagyon kiszolgáltatott az olasz vevőknek. Az árak természetesen meghatározzák a juhágazat helyzetét, amely tavaly nem termelt nyereséget. Ebben közrejátszik az is, hogy rosszak a szaporodási mutatók, hiszen a mintegy 1,1-1,2 millió anyajuh után alig 800 ezer bárányt adtak el. Márpedig a juhász fő bevételi forrása a bárány, a gyapjúért járó pénz éppen hogy fedezi a nyírás költségeit. Egy anyajuh éves tartási költsége 13-25 ezer forint, tartási technológiától függően, ugyanakkor ennél több bevétel nem származik, még ha a támogatásokat is hozzászámítják. Veszteséges a bárányhizlalás, ezért azt nem is alkalmazzák, igyekeznek minél kisebb súlyban eladni az állatokat. A bárányok szempontjából sem fenékig tejfel az olasz export, a szállítási körülmények ugyanis katasztrofálisak az állatokra nézve. A levegőtlen kamionokban, víz és táplálék nélkül napokat kénytelenek eltölteni az állatok. A járműbe bezsúfolt több száz bárányt pedig képtelenség út közben ellátni, és egészségi állapotukat ellenőrizni. Erre pedig nagy szükség lenne, mivel a többszintes kamionoknak csak a szélein vannak itatok, így a középre összezsúfolódott állatok nem jutnak vízhez. Nyáron a saját gyapjúk melege tovább rontja a helyzetet, míg télen a csapok befagyása veszélyezteti egészségüket. A tavalyi évben végre született egy jogszabály az élő álla-. tok szállítására. E szerint kilenc óra szállítást követően minimum tizenegy órás pihenőt kell beiktatni. Ennek ellenőrzésére azonban még nincs hatékony megoldás, hiszen a határokon a Vám és Pénzügyőrség emberei nem tudják megállapítani az állatok egészségügyi állapotát, ehhez állatorvosokra lenne szükség. A Fauna Egyesület, aki országszerte dolgozik az állatok életkörülményeinek javításán, más célt tűzött ki magának. Szerinte azt kellene elérni, hogy a vágásra szánt állatokat a tartási helyhez legközelebb eső, ötven kilométeren belül megközelíthető vágóhídig vigyék. Ebben az esetben csökkenne a járványveszély és a magyar juhtenyésztők kiszolgáltatottsága a nemzetközi körülményeknek, a feldolgozóipar miatt pedig nőne a munkahelyek száma. A fagyasztott hús azonban gyengébb minőségű, így az importőrök elvetették ennek lehetőségét. A jogszabály módosítására azonban még van esély, valószínűleg az idei év folyamán. • P. J./irg Hídfelújítás a 111-esen Az idén elmarad a tavasz? A tavaszi munkákat rohamtempóban kell elvégezni Az elmúlt napokban többeknek is feltűnt, hogy az Esztergomból Dorog felé kivezető 111-es úton lévő hidat felásták, és forgalomterelő táblákkal vették körül. A Sintér-árok melletti száztíz éves híd felújítására azért volt szükség, mert a régi „1-tartó” acélszerkezet annyira elkorrodálódott, hogy hónapokon belül akár életveszélyessé is válhatott volna - tájékoztatta lapunkat Polgár Gábor, a Komárom-Esztergom Megyei Közútkezelő Kht. üzemeltetői mérnöke. „A híd oly mértékben veszélyes volt már, hogy inkább elbontjuk, és egy új, korszerű „tubosider” - csőprofilból készült hídszerkezetet állítunk a helyére.” Polgár Gábor hozzátette, hogy minden híreszteléssel ellentétben a munkálatoknak semmi köze az árvízkészültséghez. • SZALAY Folytatás az 1. oldalról Dávid Mihályt megkérdeztük arról is, hogy a gyors hóolvadás következtében kell-e számolni jelentős árvízzel, árhullám-emelkedéssel.- Sok összetevője van ennek a dolognak. Azt már tudjuk, hogy a hegyekben nagyon sok a hó, abból csak kevés fog leérkezni - beszélt az olvadásról az időjárás-előrejelző. Márci- ! us utolsó és április első napjaiban j jönni fog egy erőteljes árhullám, de | mivel az április elején lefagy, nem j fog tudni kifejlődni. Április 10-12- j tői, amikor a tartós és az erőteljes j felmelegedés megérkezik, akkor lesz i gond, mivel a hegyekben szinte egy- | szerre fog elolvadni a hó. Ehhez hoz- j zá kell venni, hogy csapadék is lesz, | így jelentős árhullámra van kilátás. Dávid Mihály felhívta arra is a fi- j gyeimet, hogy az emberek sokszor í összekeverik az árvíz és az árhullám fogalmakat. Az előbbi azt jelenti, hogy a víz kimegy a töltések közül, míg az árhullám az, mikor a vízszint megemelkedik, de a töltésen belül marad. Jelentős árhullámmal mindenképpen számolni kell, azt nem tudjuk elkerülni - mondta a vízmérnök. Én az árvízi előrejelzéseket ötven példányban elküldtem a vízügyi hatóságoknak, ami eljuthatna az árvízkészültséggel foglalkozó emberekhez is. Mások nem tudnak olyan tartós előrejelzést készíteni, amire így lehetne számítani, de elfelejtik megemlíteni az illetékeseknek. Dávid Mihály végezetül beszélt a tavaszi munkákról is, amelyet idén rohamtempóban kell megejteni.- Szinte lopni kell majd az időt, és minden lehetőséget ki kell használni az éppen aktuális munka elvégzésére - zárta mondandóját Dávid Mihály. • Haidú Máté Elfogadhatónak tartja az új tarifarendszert? Urbán Endre (nyugalmazott fogorvos) Engem nem érint semmilyen változás, ami a tömegközlekedéshez kapcsolódik, mert már húsz éve csak kocsival járok. Mindenesetre azok számára, akik eddig megszokták, hogy Ebéd-Párkány és Nána- Párkány vonalon helyijárati tarifával utaztak, a távolságira való átminősítés komoly terheket ró. Kalmár Csaba (tanuló) Nekem az anyukám veszi a jegyet, de mérgelődni azért én is szoktam. Nem örülünk a változásnak, de mivel minden hétköznap be kell járnom az iskolába, ezért kénytelenek leszünk megvenni a drágább jegyet. ebet (tanár) Nem tudtam róla, hogy átalakítják az eddigi rendszert. Mostanában a változások inkább előnytelenek, mintsem a fejlődést, vagy az emberek javát szolgálnák. Nagyon remélem, hogy nem törölnek járatokat, mert így is sokan panaszkodnak. Jómagam nem, de számos tanítványom és kollégám ezekkel a buszokkal jár, ők valószínűleg rossz véleménnyel lesznek a változásról. Rejtő Sándor (gépkezelő) É Semmiképpen nem s örülök ennek, főleg jj azért, mert a hétvégét ' kivéve naponta közlekedj dem az említett járato- I kon. Nem tudom, hogy _______J a cégünk ki fogja-e fizetni ezt nekünk, mert ha nem, akkor a változás nem kis anyagi megterhelés lesz. Napi 5 korona az egy hónapban már 100 korona pluszt jelent, nálunk ráadásul a két kicsi is idejár iskolába, naponta utazik. Cs őd fenyegeti a gyümölcstermesztőket Folytatás az 1. oldalról Mivel támogatást eleinte csak a feldolgozók, majd csak a termelők kaptak, évek óta folyamatosan küzdeni kell minden állami fillérért. Jelenleg azonban már senki, semmit sem kap. Sem állami, sem uniós támogatás nem jár, és pályázati lehetőség sincs. Két éve még negyven forintba került egy kiló málna feldolgozása, de a termelők ekkor is csak harmincöt forintot kaptak érte. A feketeribizli kilónkénti ára tavaly szintén harmincötnegyven forint körül mozgott, ezért tíz hektáron már le sóm szedték a gyümölcsöt, de még így is vannak eladatlan készletek a hűtőházakban. A berkenyéi Faluszövetkezet vezetője, Schmidt Józsefné elmondta, hogy az exporton is rengeteget vesztettek. Az euró árfolyamingadozása tizenötmillió forintos kiesést jelentett nekik a tavalyi szezonban. Rosszak a kilátásaik, lassan a tartalékok is elfogynak, munkaerőt is egyre nehezebb találni, mert a gyümölcstermesztésben dolgozók is kedvetlenek - derült ki a szövetkezet vezetőjének szavaiból, aki egyben a falu polgármestere is. Megoldást jelenthetne a forint stabilitása, vagy a mezőgazdaság nagyobb támogatottsága, erre azonban egyelőre nincs remény - tette hozzá. Hasonlóan elkeseredett Gimeskövi Károly, kesztölci borász is. Kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon sajnos csak a Tokaji, vagy a rendkívül gyenge minőségű, szőlőt sem látott boroknak van piaca. A fő problémát abban látja, hogy számtalan pontján a világnak sokkal jobb körülmények között termelnek szőlőt, olcsóbban, így még az importálás után is alacsonyabb áron juthatunk hozzá, mint a hazai nedűkhöz. A kereslet-kínálat hosszú ideje nincs egyensúlyban, és annak ellenére, hogy Európa a világ borfogyasztásának felét magáénak mondhatja, még sincs piaca a magyar boroknak. Mindezt azzal magyarázta, hogy Nyugaton sokkal több támogatást kapnak a termelők, így nyereségesek tudnak maradni, míg itthon semmiféle támogatás nem jár, kizárólag kivágást követő újratelepítés esetén. Az uniós csatlakozástól a kereslet növekedését várták, ehelyett a multik elárasztották hazánkat az olcsó, gyenge minőségű külföldi borokkal. Gimeskövi Károly véleménye szerint kell még néhány év, mire a magyar fogyasztók is felismerik a minőségbeli különbségeket, a verseny a várakozások szerint természetesen a hazai borok javára fognak eldőlni. A kesztölci borászat azonban már most is gondokkal küzd, nem biztos, hogy életképes tud maradni a tavalyi veszteséges év után. A szőlő termesztésénél főként a rendkívül magas költségek tetézik a bajokat, ezek a bor árában nehezen érvényesíthetők, annak ellenére, hogy kiváló, kétezer hektoliteres feldolgozó kapacitással dolgoznak. A neszmélyi Hilltop borászat vezetője is hasonló problémákról számolt be. Bár az ő helyzetükön sem segít a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, amit március tizenötödikén vehetett át Kamocsay Ákos a Parlamentben, de a magyar bor megtépázott hírnevén javíthat valamelyest. A rendszerváltás előtti tömeg- termelés ugyanis jelentősen rontott a minőségen, amelynek kiküszöbölésére csak a KGST-piacok megszűnésével került sor. Komoly feladat tehát a kialakult rossz imázs megváltoztatása, amelyre az utóbbi tizenöt év sem volt elegendő. Kamocsay Ákos szerint tehát összefogásra és közösségi marketingre van szükség, illetve a rendelkezésre álló szűkös keret gazdaságosabb felhasználására. Mint mondta, igyekeznek maguk is kihasználni a pályázati lehetőségeket, de ezekhez nagyon nehéz hozzájutni, kevés az elnyerhető összeg is. A Hilltop Rt. ugyan a nyereségesen működő termelők között van, de így is hiányolják a támogatásokat. Nekik az egész világgal kell versenyezniük, mivel kilencven százalékban exportra termelnek. Fő piacuk Nagy-Britan- nia, ahol különösen magas színvonalú a borfogyasztási kultúra. Hiába egyre népszerűbb itthon is a bor, erre nem lehet támaszkodni, mert a közönség elsősorban az alacsonyabb árfekvésű nedűt részesíti előnyben. Pedig a multik térnyerése miatt egyre nagyobb energiát fordítanak a hazai értékesítésre a közép- és magas árfekvésű árkategóriában. Telepítésre csak keveseknek van lehetőségük, hiszen a termelési költségek egyre nőnek, sok külföldi fogyasztó szemében pedig még mindig kelet-európaiak vagyunk, így a jó minőség ellenére - marketing nélkül - nincs lehetőség az árak emelésére. • Juhász Regina
