Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-12 / 30. szám
4 HÍDLAP • 2005. február 12., szombat RÉGIÓ Halálos közúti baleset Súlyos közúti baleset történt tegnap délután négy óra tájban a Nána és Kőhídgyarmat közötti vonalon. Meg nem erősített információk szerint két személyautó ütközött össze, amelynek következtében két ember vesztette életét. Az utat a helyszínre érkező rendőrök lezárták, a személyautók és az autóbuszok a baleset helyszínét megkerülve a szántóföldeken közlekedtek. • -czÖt perc az egészségért Vác. A Duna-parti város is csatlakozott az országot behálózó „Úszó- nap az egészségért” elnevezésű rendezvény idei sorozatához. Február 13-án, szombaton a Vác Városi Uszodában 9 és 14 óra között teljesíthető az erőpróba, amelynek célja a sportág iránt érdeklődők téli megmérettetése. Nevezni a helyszínen ezerforintos díjért lehet ötperces korosztályos, illetve sprint kategóriában. (A nevezési díj nem tartalmazza az uszodai belépőt!) • CRY Szavalóversenyek régiószerte Léva. A Reviczky-házban február 16-án reggel 9.00 órai kezdettel rendezi meg a lévai Csemadok helyi alapszervezete, a Reviczky Polgári Társulás és az Ersekújvári Regionális Művelődési Központ (ÉRMK) az alapiskolák körzeti szavalóversenyét. Zselízen február 17-én ugyancsak kilenc órai kezdettel tartják meg a körzeti szavalóversenyt a Zselízi Művelődési Otthonban. A fő szervező itt a városi hivatal, és az ÉRMK. Ipolyságon február 18-án a városi hivatal, a Csemadok helyi alapszervezete és az ÉRMK rendezi meg a körzeti vers- és prózamondó versenyt reggel kilenc órakor. A zselízi, illetve az ipolysági versenyekre egyenként több mint ötven tanuló jelentkezett be. • -ezMég mindig öl a szénmonoxid Egyre több a hibás kémény és a korszerűtlen gázkazán Folytatás az I. oldalról A Komárom-Esztergom Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Kft. munkatársa szerint a kémények elhanyagoltsága mellett a gyakori balesetek oka a korszerűtlen, nem karbantartott, nyílt égésterű tüzelőegységek. Ezek működéséhez biztosítani kell a megfelelő levegő utánpótlást, ami az utólagos szigetelések és a nyílászárók cseréje miatt sok esetben nem megoldott - mondta lapunknak Szűcs József, a kft. kéményseprő részlegének vezetője. A szakember szerint a legjobb megoldás a zárt égésterű tüzelőberendezések használata lenne, ami megyei és országos szinten is egyre inkább terjed. Az ilyen rendszerek nincsenek összefüggésben annak a helyiségnek a levegőjével, ahol üzemelnek, mivel az égéshez ' szükséges oxigén egy speciális gátrendszer segítségével biztosított. Az elmúlt években nem kezdődött úgy fűtési szezon, hogy fűtés- technikai szakértők ne hívták volna fel a figyelmet a gázfűtés veszélyeire. Alapkövetelménynek számít, hogy a kémény legyen teljes hosszában fémcsővel kibélelve. Az elégő gáz melléktermékei ugyanis rendkívül agresszív vegyi anyagok, hatásukra elkerülhetetlenül károsodik és porózussá válik a kéményt alkotó téglák kötőanyaga. Az így lehulló törmelék eltömítheti a füstjáratot, s a kazánban keletkező gázok nem képesek a szabadba távozni. Arra is figyelmeztetnek szakértők, hogy a kazánból a kéménybe vezető füstcső mindig legyen megfelelően tö- mített, és nagyon fontos, hogy a működő kazánnak helyet adó helyiség folyamatosan szellőztethető legyen. Sokan energiatakarékossági okokból műanyag nyílászárókra cserélték ki régi ablakaikat, ám a cserét végző cégek sok esetben elmulasztják felhívni a figyelmet a légmentes záródás veszélyeire. Pedig a pontosan csukódó műanyag ablakon keresztül a gázkazán sem jut elegendő levegőhöz, vákuum keletkezik a helyiségben, melynek következtében akkor is visz- szaáramlik a szénmonoxid a kéményből, ha nincs erős szél. Ezen a helyzeten úgy a legegyszerűbb segíteni, hogy a falat átütve, egy üzletben kapható cső beépítésével természetes szellőzést biztosítunk. A szakértők szerint, ha valaki nem akadályozza meg mindenféle indokkal az évenkénti kötelező kéményellenőrzést, sőt a fűtési szezon kezdetén a kazán szakszerű átvizsgálását sem felejti el, elvileg nem kell tartania gázmérgezéstől. Ugyanakkor a kéményseprők gyakran szembesülnek azzal, hogy a lakosság elzárkózik a karbantartás elől, nem engedi be a kéményseprőket otthonába. Mivel ez közvetlen életveszély-teremtést jelenthet, ezért ilyenkor a hatóságokkal együttműködve kell, hogy elvégezzük a karbantartásokat - mondta Szűcs József, hozzátéve, hogy Komárom-Esztergom megyében az országos átlaghoz viszonyítva is jó hatékonysággal tudják végezni munkájukat. Újabban egyre több elektronikus riasztóberendezés kerül forgalomba, az érzékeny készülékek mindegyike képes hangriasztásra, de a fejlettebbek a kazán kikapcsolását is megoldják szénmonoxid visszaáramláskor. A kereskedelmi ár mindenkor tükrözi a technikai színvonalat, egyben azonban megegyeznek a készülékek: a tízezer forintba kerülő riasztó éppen annyira megbízható, mint a legdrágább, 38 ezerbe kerülő fajták. • Munkatársunktól c Fennakadások a vízi- és közúti közlekedésben Néhány napon belül leállhat a nagymarosi komp Aki teheti, ne induljon útnak autóval, mert megyénkben életveszélyesek a közutak. A szakemberek szerint a mostani időszak a legkritikusabb: az éjszakai kemény mínuszok, és a folyamatos ónos eső szinte járhatatlanul csúszóssá teszi az aszfaltot. A Komárom-Esztergom megyei Közútkezelők tatabányai központjában elmondták, a megye mindhárom mérnökségén éjjel kettő órakor kezdték meg a sózást. Esztergomban, Kisbéren és' Tatabányán három-három autó rótta és szórta magnézium- kloriddal az országutakat. Mint mondták, elvileg minden mellékút tiszta és jártható volt reggel hét óráig, bár a kisebb völgyekben, bevágásokban nem sikerült kellőképpen elvégezni a tisztítást. Délutánig öt koccanásos balesetről érkezett jelentés, ráadásul az egyik tatabányai só- zó-autónak is nekimentek hátulról. A közútkezelő szakemberek bevallották, valójában sziszifuszi munkát végeznek, hiszen amely utakat éjjel és napközben járhatóvá tesznek, azok éjszakai újra lefagynak. Bár a Duna lassan, de biztosan halad a teljes befagyás felé, a Vác- Tahitótfalu kompjárat még működik, de a nagymarosi átjárón csak a kishajó üzemel, előreláthatóan az is csak néhány napig. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint - bár nem ezt érezzük a bőrünkön — enyhülés várható, ezzel együtt pedig további hóesés és ónos eső várható. A minimum hőmérséklet térségünkben -15 és -4 °C között várható, a maximum - 4 és -3 fok között ingadozik majd. • -yAFarsangfarki mulatság Érsekújvárban tartották a II. Farsangfarki Hagyományőrző Folklórünnepséget. A rendezvényre több folklórcsoport is hivatalos volt, többek között a kéméndi Vadrózsa néptánccsoport, és a zselízi Kincső is. A délutáni órákban a csoportok végigvonultak a városközponton, miközben pogácsát, kolbászt farsangi fánkot osztogattak, és jókívánságokkal halmozták el a jelenlevőket. Útjuk végcélja a Berek volt, ahol kíméletlenül végeztek a hideget, fagyot jelképező kiszével, így próbálva megszabadulni a téltől. • -ezNem tűri a gabona a klímaváltozást Nem készülhet élelmiszer a jövőben szárazságtűrő növények nélkül A szélsőséges éghajlati viszonyok tartóssá válásával felmerül a kérdés, hogy megfelelő-e a gabonafélék hő-, illetve fagyállósága. Míg a magyarországi kutatóintézetek a szárazságtűrő fajtákat részesítik előnyben, addig a szlovák oldalon a hazai nemesítésre - például az árpa esetében - a feldolgozó- ipar által megszabott követelmények nyomják rá bélyegüket. A mezőgazdaságban rendkívül káros hatása van a szélsőségesen magas hőségnapoknak, ami azt eredményezi, hogy a liszt fehérjetartalma megnövekszik, ami például a tészta minőségének romlását is előidézheti. Ezért fontos a kalászos gabona szárazságtűrésének növelése. A kutatók olyan fajták előállításán kísérleteznek, amelyek nemcsak kiváló minőségűek, hanem stabil ter- mésűek is. Hogy a növény miként reagál a hőmérséklet emelkedésére, az a genetikai alapoktól és a környezeti feltételektől (talaj, víz, éghajlat állapotától) is függ. A Kárpát-medencében három éghajlati zóna kölcsönhatása is érvényesül. Ebben a térségben várható, hogy a jövőben tovább nő a szélsőséges tényezők gyakorisága. Emellett a vízellátottsággal is gondok lehetnek. A búza termesztéséhez az optimális hőmérséklet 10-24 "Celsius. Tudni kell, hogy az optimálisnál minden 1 fokos hőmérsékletnövekedés átlagosan 4 százalékos terméscsökkenést okoz. A kalászosodáskor bekövetkező LU f— 'Ld > UJ lO M at UJ M tO < • hősokk akár 30-35 százalékkal is csökkentheti a szemek számát. Ezzel szemben az optimálisnál alacsonyabb hőmérséklet nagyobb termést hozhat. Ezért Magyarországon az egyes kutatóintézetek a korai érésű, sztyeppi típusú búzákra összpontosítják figyelmüket, mivel ezek a fajták a szárazságtűrés mellett tél- és fagyállónak is bizonyultak. A magyarországi kutatóintézetekben a szárazságtűrés kialakítása érdekében többlépcsős keresztezési programot indítottak egzotikus növényfajtákkal. A nemesítő eljárásnak köszönhetően kiváló szárazságtűrő kenyér- és durumbúza-fajta jött létre, amely a szélsőséges időjárású 2002/2003-as évben jelesre vizsgázott. Szlovákiában a nemesítés és kísérletezés terén más gondokkal kell szembenézni. A szlovák Központi Ellenőrző és Vizsgálati Intézet (ÚKSÚP) vetőmagosztályának igazgatója, Ivan Hulman szerint Szlovákiában két olyan jellegzetes hazai tavaszi és őszi búzafajtát (Triticum durum és a Triticum aestivum) fejlesztettek ki, amely megfelel Szlovákia éghajlati viszonyainak, és összhangban van az uniós előírásokkal is. A szlovákiai árpatermesztésre az ágazat rossz anyagi helyzete, és a feldolgozóipar által megszabott követelmények nyomják rá bélyegüket. A panaszok szerint a szaktárca még a jelenlegi szint fenntartásához sem biztosítja az anyagi feltételeket. A nemesítés hosszú távú tevékenység, amelynek eredményességéhez akár egy évtized is szükséges. Ezzel kapcsolatban Ivan Hulman elmondta: ez a kérdés inkább az egyes kísérleti és nemesítő vállalatokat és intézményeket érinti. Az állam bizonyos mértékben támogatja ezt a tevékenységet, de arról a vetőmagosztálynak nincs tudomása, hogy milyen mértékben. Hulman leszögezte: a szlovák nemesítők ■bizonyos területeken (így például az őszi búza, tavaszi árpa, kukorica esetében) konkurenciaképesek a külföldi nemesítőkhöz viszonyítva. Az árpatermesztőknek figyelemmel kell kísérniük a piaci helyzetet, hiszen a feldolgozók követelményei alapján kell dönteniük a termesztett fajtákról. A sörárpa termesztésében a külföldi fajták jelentős teret hódítottak, amivel a hazaiak nehezen veszik fel a harcot. Ezzel kapcsolatban Hulman kijelentette: a szlovák sörárpa minősége kiváló, a gond az, hogy jelenleg az egyes fajták kiválasztása a malátagyártók, illetve a sörgyárak kompetenciájába tartozik. A mezőgazdászoknak tehát nincs választási lehetősége, azt fogják termeszteni, amit a sörgyárak felvásárolnak. • CzM
