Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-01-22 / 15. szám
HÍDLAP • 2005. január 22., szombat hídlapmagazin hulladéklerakat a patakparton ténik-e előrelépés, lesznek-e felelősök és felelősségre vonások? Netán ezek az észrevételek is kizárólag a hivatali iratállományt gazdagítják majd? Ilyen és ehhez hasonló kérdések nyilvánvalóan az Ön fejében is felmerültek kedves olvasó. A téma fontossága úgy vélem, már önmagában értelmet ad a programnak. Már azzal is nyerünk, ha a patakra és problémájára sikerül ráirányítanunk a szomszédságában élők vagy dolgozók figyelmét. Ha sikerül ráébreszteni a patakot tudatlanul szennyezőket arra, hogy még egy aprócska figyelmetlenséggel is egy káros láncolat elindítójává válnak. Ha sikerül beláttatni velük, hogy a szennyezés hatása nem ott és akkor érvényesül, hanem vélhetően később és kilométerekkel arrébb, vagy azt, hogy beavatkozásukkal nemcsak egy „aprócska” patakot szennyeznek, haszemétsziget nem Magyarország folyóvizeinek gyűjtőjét, vagyis a Dunát. A szintet természetesen még lehet fokozni. Hogy lesz-e folytatása a programnak, nemcsak rajtunk múlik. Sőt, mondhatom azt is, hogy rajtunk nem fog múlni. Ám, mivel társadalmi kezdeményezésről van szó, igencsak függünk a lakosság és a hivatalos szervek szimpátiájától, illetve főképp ez utóbbiak anyagi támogatásától. Vannak ugyanis korlátáink, melyeken csak segítséggel tudunk átlépni. A „Kenyérmezei-patak munkacsoport” terveit, valamint a Palatinus-tó partjának tavaszi rendbetételére vonatkozó elképzelésünket a jövő héten az esztergomi Környezetvédelmi Bizottság asztalára tesszük, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a Környezetvédelmi Alap terhére programjainkra támogatást kérjünk. • Lieber TamAs, BEBTE Térségünk kanálisa, a Kenyérmezei-patak Sohasem tartozott a tiszta vizű patakok közé, ám túl sok szó nem esett róla mindaddig, míg a dorogi égetőmű elmúlt nyári szennyezésének közvetítőjeként az egész ország meg nem ismerte a nevét. A vízfolyás szennyezőjeként kényelmes dolog egyetlen elkövetőt említeni, de, ha alaposan körülnézünk, rájövünk, hogy sokkal összetettebb problémával állunk szemben, mint azt laikusként bárki is gondolná. A Kenyérmezei-patakot illetően nagyon sok a bizonytalanság, keresve sem lehet igazán pontos információkhoz jutni, nemcsak hogy a vízfolyás múltjáról, de a jelenéről sem. Egy-egy adat bizonyos dolgozatokból ugyan olykor-olykor előkerül, de a patak egészére nézve ezek az információk korántsem elégségesek. A dorog-esztergomi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesületben (BEBTE) ezért határoztunk úgy, hogy a már egy évtizede működő „vizes” programunk mellé - ami ugyebár a Palatinus-tóval kapcsolatos - a Kenyérmezei-patak feldolgozását is megkezdjük. A cél érdekében olyan szakembereket: biológusokat, geográfusokat, geológusokat, hidrogeológusokat és vegyészeket sikerült magunk mellé állítani, akik már bizonyítottak szakmájukban, és akik szabadidejükben, önkéntesként is készséggel vállalják a feladatot. A több évre tervezett program célja a teljes patak (Tinnye környéki eredésétől az esztergomi Kis-Duna- ágba vezető torkolatig) feltérképezése, felmérése. Hogy a tervek, elképzelések mennyire válthatók valóra, az nemcsak a lelkesedés mértékétől, hanem a tevékenység anyagi támogatottságától is függ. Ugyanis hiába történik meg a szemrevételezés, a résztvevők hiába vonnak le szakértői következtetéseket, ha hiányoznak a mindent bizonyító és bizony költséges laboratóriumi elemzések. Az első bejárást január 16-án tartottuk, az esztergomi torkolattól Esztergom-Kertvárosig terjedő szakaszon. A fagyott talaj és a napsütéses idő lehetővé tette, hogy ezt a kb. 5 km-es szakaszt alaposan szemügyre vegyük. A kiszállás során több ponton helyszíni szondázás is történt; egy speciális hordozható laboratórium segítségével pH, vezetőképesség és hőmérsékletmérést végeztünk. A kapott adatok a későbbiekben azon túl, hogy viszonyításként fognak szolgálni, alapvető következtetésekre is lehetőséget adtak. Az első benyomások, amelyeket egy korábbi alkalommal a dorogi szakaszon történt bejárás tapasztalataival egybevetve fogalmazhatunk meg, leegyszerűsítve a következők: több olyan problémával is szembesültünk, melyeket az emberi tudatlanság és közömbösség okoz. Igaz ugyan, hogy a mikroszennyeződések kimutatásához és mennyiségi meghatározásához utólagos laboratóriumi elemzések szükségesek, viszont sokminden szabad szemmel is jól látható, és a károkozás mértékének megítéléséhez sem kell különösebb szakképesítés. A patakparton, a lakott területek felé haladva növekszik a szemét mennyisége. Jó néhány kert végében valóságos kommunális lerakó található. Elég egy kiadós zápor, hogy a szennyeződés a vízbe jusson. Ugyancsak se szeri, se száma a kerítések alatt a patak fölé nyúló, esetenként diszkréten a mederágyba vezetett csöveknek, disznóóli trágyatúlfolyóknak. Helyenként tömlőket láthatunk, amelyek egyértelműen a locsoláshoz történő vízkivételhez nyújtanak segítséget (lám mitől nő a retek!). Az esővízbefo- lyók ugyan tiszta csapadékvizet hivatottak szállítani, feladatkörüket azonban ők is sokszor túllépik, az esővízzel nemcsak az utcák szennyét szedik ösz- sze, hanem mosogató- és mosóvizet napi rendszerességgel szállítanak, és ha hihetünk a jelzéseknek (márpedig olyan országban élünk, ahol az ilyesminek hihetünk), az is előfordult már, hogy illegálisan kiürített szippantós autók tartalmát továbbították. A Kenyérmezei-patak problémájának összetettségére vall továbbá, hogy nemcsak lakossági, hanem mezőgazda- sági (pl. műtrágya, gyomirtó, trágya) és ipari szennyeződéssel (pl. oldószer, festék, ragasztó) is számolnunk kell, sőt, ha elenyésző mértékben is, de a természetes eredetű terhelés (rothadásnak indult növényi anyagok, agyagbemosódás stb.) is jelentkezhet. Rendben van - gondolhatják jó né- hányan -, most már okosabbak lettünk. És vajon hogyan tovább? TörFELHÍVÁS Az Ister-Granum Eurorégió napilapja, A HÍDLAP a Felvidékről és Magyarországról HÍRT ADÓ, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ ÚJSÁGÍRÓK, TUDÓSÍTÓK JELENTKEZÉSÉT VÁRJA! A RÉGIÓ TELEPÜLÉSEINEK ÉLETÉRŐL SZÓLÓ INFORMÁCIÓIKAT, HÍREIKET, RENDEZVÉNYEKRE VALÓ MEGHÍVÁSAIKAT KÖZVETLEN MÓDON IS VÁRJUK A HÍDLAP szerkesztőségébe: postacím: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. e-mail cím: hidlap@axelero.hu tel/fax: 00-36-33-500-750 HÍDLAP - ITTHON VAGYUNK! Név: LSTKR-CRAN LM KUKORKGlO MEGRENDELŐSZELVÉNY Kézbesítési cím:.......................................................................... Megrendelem 2005 ............................í-től a HÍDLAPOT.........................példányban 3 hónapra (3 200.-Ft 490,- Skk) □ fél évre (6 400.-Ft 980,- Skk) egy évre (12 900-Ft 1 840,- Skk) aláírás: A kitöltött szelvényt a következő' címre kérjük beküldeni: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4. <
