Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-01-20 / 13. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2005. január 20., csütörtök Rosszkor jött a hideg Zselíz. Elkezdődtek a Zselízi Magyar Tannyelvű Nyolcosztályos Gimnázium építkezései. Mencik Viera iskolaigazgató lapunknak elmondta, hogy a kivitelező cég már megérkezett, de a rossz időjárás miatt félbe kellett szakítani munkájukat. A Nyitrai Kerületi Önkormányzat kétszázezer koronával támogatta az épület újabb emeletére és új tantermek kialakítására vonatkozó tervdokumentáció elkészítését. Régi gépek-új tulajdonosok Nyergesújfalu. Január 24-én, hétfőn délután négy órakor kerül sor a Polgármesteri Hivatal kistanácstermében azoknak a számítógépeknek az átadására, amelyet a hivatal munkatársai használtak mielőtt új gépeket kaptak volna irodáikban. A régi gépeket a városban működő civil szervezeteknek ajánlották fel, hogy így segítsék munkájukat. A hivatal gépállománya a 2004-es év végén megújult, a dolgozók összesen húsz új számítógépet kaptak irodáikba, így a régi, ám adminisztrációra, szövegszerkesztésre használható gépeket hétfőtől a településen működő civil szervezetek használhatják. • NIL Magyar Kultúra Napja Dorog. Január 21-én a Magyar Kultúra Napját ünnepelik, amikor is a művelődési ház vendége lesz a pozsonyi Ifjú Szívek tánccsoport. Január 27- én a Vük mesemusicalre várják a gyerekeket. Végül január 29-én Sváb bállal zárják a 2005-ös év első hónapját. • SZSZANDRA Borosgazdák ivóvize Nyergesújfalu. Ma délután öt órakor közgyűlés keretében értékeli a város határában az ivóvízhálózatát kiépítését megvalósító víztársulás. A borosgazdák alkotta társulás saját költségéből valósította meg a Szénásvölgy, a Héregi út, a Kutyahegy és a Hévestőn a vezetékes ivóvíz bevezetését. • CRY Asszonyfarsang Tát. Február 5-én 19-01 óráig és február 7-én 19-01 óráig a Táti Kul- túrházban Asszonyfarsangra kerül sor. A farsangi bálon a Táti Koktél Party szolgáltatja a zenét. Ezt megelőzően a másik nem képviselőinek szerveznek bált: január 22-én Farsangi Nősember bálra várják az érdeklődőket a helyi kultúrházban. A bálon fellép a városlődi „Die Waschludter Johann's Kapelle” zenekar. • GY Mesemondó találkozó Nána. Január 26-án rendezik meg a VII. Sebők Zsigmond Regionális Mesemondó találkozót, a régió óvodáinak közreműködésével. Az eseményt a Csemadok nánai alapszervezete rendezi a Kultúrházban délután két órai kezdettel. Ugyanezen a napon tartja évzáró ülését a Csemadok helyi szervezete. • NIL / All a bál az útadó ötlete miatt Megalázó volna fizettetni a határon túli magyarokkal Folytatás az 1. oldalról Véleménye szerint nem lehetne útdíj megfizetésére kötelezni azokat, akik például Párkányból Esztergomba kelnek át a hídon, és nem használják az állami közútkezelőhöz tartozó utakat. „Miért kellene valakinek azért fizetnie, ha a hídon átmegy, és az esztergomi oldalon csak néhány száz métert autózik, azt is a város tulajdonában lévő utakon, amelyekre - tudomásom szerint - csak a város szabhatna ki úthasználati adót?” - kérdezte Duray. Duray Miklós Tállai András, az előző kormány pénzügyi államtitkára megdöbbentőnek nevezte, hogy a költségvetés és az adótörvények elfogadását követően néhány héttel a Gyurcsány kormány ilyen képtelen ötlettel áll elő. „Ez tulajdonképpen azt jelenti, beismerik, hogy az elfogadott 2005-ös költségvetés tarthatatlan. Ez az ödet az ország unión belüli versenyképességét tovább fogja rontani. Saját nemzetünket hozzuk hátrányba, ami szöges ellentétben áll azzal, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túliakkal kapcsolatban hangsúlyozott” - mondta a Fideszes politikus, aki szerint „a kormányzat ennek nem csak a gazdasági, hanem a politikai hatásaival sem számol, és nem vagyok benne biztos, hogy az Európai Unió ezt a külföldiekkel szembeni diszkriminációt jóváhagyná” - tette hozzá. Szabó Lajos, a parlament költség- vetési bizottságának szocialista alel- nöke úgy fogalmazott, hogy „az útadó megvalósítása költségvetési szempontból mindenképpen bevétel lenne”, de további részletekbe nem kívánt bocsátkozni. A Magyarországra irányuló turizmusban érdekeltek egyöntetűen helytelenítik a kormánytervezetet, mondván, hogy ez még jobban visz- szavetné a Magyarországra irányuló turizmust. Lasztovica Jenő, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke szerint egyenesen „dilettáns húzás lenne, ha a kormány bevezetné az úthasználati díjat, aminek az idegenforgalom teljesítményének csökkenése és sok kis- és középvállalkozás csődje lenne a következménye”. Az esztergomi Grantours vezetője, Pócsik György is hasonlóképpen látja a helyzetet, szerinte a jelenleg egyébként is hanyatlófélben lévő magyarországi turizmust tönkretenné a döntés, és az Esztergomba irányuló idegenforgalomra is kihatna. Mint mondta, reméli, hogy ez csak egy elvetélt ötlet, amely kétségtelenül károkat okozna a határon túli magyarok és az anyaország viszonyában. • BK Az útadótervezethez hasonló egyik szomszédos országban sem működik, egyedül az Unión kívüli Románia vezetett be elsejétől útadót, ám ez nem csupán a külföldieket, hanem a román autósokat is érinti. Az útdíj nem ismeretlen a legtöbb európai országban, ám azok a jelenlegi tervezettel ellentétben egyaránt vonatkoznak az adott ország állampolgáraira és a külföldiekre, minden megkülönböztetés nélkül. A legtöbb helyen a közutak közül csak az autópályák és a gyorsforgalmi utak, valamint az alagutak használata fizetős, a Többi út használatáért nem kell fizetni. A frissen csatlakozott országok közül Csehországban terveznek útdíjat, amely ez év júniusától lépne érvénybe, ennek pontos díja még nincs meghatározva, de a cseh autósokra és a turistákra egyaránt vonatkozna. A nem uniós országok közül Bulgáriában az ország egész úthálózatára érvényes matricát kell váltani beutazáskor, a hét napos 5, a havi 12, míg az éves matrica 69 euróba kerül. Romániában idén januárban lépett érvénybe az útadó, igaz, január végéig még nem büntetik a matrica vásárlást elmulasztókat. A román rendszámú autókra csak éves matricát lehet váltani, míg a külföldiek egynapos, egyhetes vagy egyhónapos matrica közül választhatnak, amelyek árát a jármű szennyezési mutatói alapján állapítják meg. A napi matrica ára ennek megfelelően 1,8 - 3 euró között mozog. Az autópálya használatáért a környékbeli országok mindegyikében fizetni kell. Nemzetközi diákegyüttműködés Idén tovább folytatódik az az iskolai, angol nyelvű projekt, amelyet a Zselízi Magyar Tannyelvű Nyolcéves Gimnázium Kvinta osztályában kezdtek meg, és amelyhez több országból csatlakoztak a diákok. A program lényege a diákok nyelvtudásának tökéletesítése, de nem mellékes szempont az sem, hogy baráti kapcsolatokat hozzanak létre az egyes országok iskolái között „Milyenek vagyunk?” címen hirdették meg a tavalyi tanévben az iskolai, angol nyelvű projektet. A pályázatban a kérdést a diákok történelmi, gazdasági, kulturális oldalról is megpróbálták megközelíteni. Az okokon és következményeken elgondolkodva próbáltak a témáról angolul beszélgetni. Úgy döntöttek, hogy gondolataikat másokkal is megosztják, ezért az úgynevezett „projekt órán”, melyet a számítástechnikai szaktanteremben tartottak, partnereket kerestek a pályázathoz. Több ország diákja és pedagógusa jelentkezett a közös munkára, így például Portugália, Románia, Litvánia, Skócia, Lengyelország, Spanyolország és Szlovénia, akikkel egy közös pályázatcímet választottak. A „Different but the same” („Különbözőek, de mégis egyformák”) címen benyújtott pályázatot a Socrates program nemzeti irodája sikeresen ítélte meg. Ennek köszönhetően a Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium elnyerte a Socrates Program Comenius 1.1 grantját. A tavalyi év végén az iskola igazgatónője, Menéík Viera, a Sexta osztály 9 diákja valamint Bogolepova Klára tanárnő a pályázat partneriskoláinak nemzetközi találkozóján vett részt Lengyelországban, ahol megismerkedtek az iskolarendszerek különbségeivel, hasonlóságaival és megbeszélték az idei év munkáját is. Idén a projekt tehát tovább folytatódik, április első hetében a zselízi iskola látja vendégül a két ország, Lengyelország és Szlovénia diákjait és tanárait. • Bogolepova KlAra, Czigler Mónika Több pénz kutatásfejlesztésre Sikeres pályázatok után a regionális fejlesztési tanács Az innováció régiója vagyunk, tehát a kutatásfejlesztést, a kreatív iparokat szeretnénk a jövőben támogatni a környéken - mondta Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója a megyeszékhelyen tartott programzáró konferenciát követően. Az ügyvezető elmondta, hogy „természetesen a foglalkoztatáspolitikát, a tudás növelését és az emberi élet feltételeinek javítását is nagyon fontosnak tartjuk, így a települések úthálózatának fejlesztése, a kultúra és az egészségügy támogatása is szerepel jövőbeli terveink között”. A szervezet az elmúlt években sikeres pályázatokat nyújtott be a környezeti állapotot javító fejlesztések és szemléletformáló tevékenységek ösztönzésére, vonzóbb településképek kialakítására, melyek során több település buszmegállókat, játszótereket készített. Több projekt szólt zöldfelületnövelésről, műemlék jellegű épületek felméréséről és felújítási terveinek elkészítéséről. E program keretében készült el több település, kistérség, vállalkozás tájékoztató, anyaga, internetes honlapja, képzési programjai előkészítése és megrendezése is. A pályázatok anyagi feltétleinek megvalósításához Magyarország három elmaradott régiója - az észak-alföldi, észak-magyarországi és a dél-dunántúli régió - az Európai Uniótól, illetve Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, az Oktatási, a Szociális és Családügyi, valamint a Gazdasági Minisztériumtól kapott támogatásokat. A pályázatokat a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács írta ki, lebonyolítói a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. szakemberei voltak. • GK Veszélyben a párkányi tömegközlekedés 2005-től megszűnt a városi tömegközlekedés állami támogatása. Értesüléseink szerint az eddigi autóbuszvonalak fenntartása mellett Párkány, Ebed és Nána lefedéséhez az autóbuszokat üzemeltető cégnek évente legalább két millió korona támogatásra lenne szüksége. Pénz hiányában veszélybe kerülhet a városi tömegközlekedés. A problémáról Dekicky Zoltánt, a városi hivatal közlekedésért felelős referensét kérdeztük.- A kormány döntése nyilván komoly érvágást jelent a városi költségvetésre nézve. Honnan lehet a kívánt összeget előteremteni? Adókból. A kormány felelős miniszterei azzal érvelnek, hogy a települések önkormányzatai szabad kezet kaptak az egyes adónemek mértékének megállapítása szempontjából. Ezen a téren csak az a gond, hogy a munkanélküliektől és az alacsony bevételekkel rendelkező emberektől nehéz, sokszor lehetetlen adót behajtani.- Évente eddig milyen állami támogatást kapott a párkányi autóbusz-közlekedést üzemeltető vállalat? Tudomásom szerint 1, 3 millió koronát. Ezen kívül Párkány évente 120 ezer, Ebed és Nána 100-100 ezer koronával járult hozzá a város tömeg- közlekedéséhez. A jelenlegi vonalak fenntartásához éves viszonylatban az autóbusz vállalat kétmillió koronát kér, a nánai és az ebedi vonal nélkül legalább másfél milliót. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a helyi közlekedés költségeit a város kilométerenként 26 koronával dotálná.-A helyzetet bonyolítja, hogy Ebed és Nána különálló település, de a 3-as (ebedi) és az 5-ös számú (nánai) autóbuszvonal a városi közlekedés szerves részét képezi... Azon túl, hogy az autóbusz-vállalat e két vonallal kielégíti a két, nagyjából ezer-ezer lelket számláló falu igényeit, részben Párkányt - főként a Szent István utcában, a Nánai úton és Komensky utcában lakókat is kiszolgálja. A megtett kilométereket tekintetbe véve az összes kilométerekből az ebedi vonalra nagyjából 40, a nánaira 30, az egyes és a kettes vonalra 30 százalék esik. Egyelőre úgy fest, hogy az eddig adott 100-100 ezer koronát a két falu nem képes megtoldani, Párkány pedig nem vállalja magára a többletterhet. Megegyezés híján kiesne az ebedi és a nánai vonal - e két falu tömegközlekedésének megoldása Ebedre, Nánára, illetve a megyére hárulna.- A viteldíjak emelése nyilván nem oldaná meg a problémát... Áremelés csak a piac törvényei szerint, a kereslet és kínálat függvényében történhet. 2004 elején tíz százalékkal megemelték a viteldíjat, amely nagyobb bevételekkel kecsegtetett, de az áremelés után az utasok létszáma 12 százalékkal visszaesett. Az ingázók közül közlekedési eszközül sokan inkább a személygépkocsit választották a busszal szemben. Ennek ellenére hozzávetőleg tíz százalékos áremeléssel számolunk, és a jelek szerint, valószínűleg leszűkül a kedvezményezettek köre is. — Meddig kell a problémát megoldani? 2005. március 1-ig kell eldönteni, hogy mi legyen a városi tömegközlekedéssel. Fenn tudjuk-e tartani a jelenlegi vonalakat, vagy Ebed és Nána kiválik a rendszerből. Ezzel kapcsolatban már számos tárgyalást folytattunk az autóbusz-vállalat illetékesével, és számításokat készítettünk a helyi autóbusz-közlekedés optimalizálásáról, a buszok indulásának időpontjairól. Jelenleg bizonyosra vehető, hogy a probléma lezárása után megváltozik a buszok menetrendje. • Oravetz
