Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-01-20 / 13. szám

RÉGIÓ 2005. január 20., csütörtök • HÍDLAP Nem adják fel a kemencei ribizlitermelők Tavaly a kereskedelmi ár tizedéért vitték a gyümölcsöt, most mégis ültetvényt bővítenék Rémálom volt a tavalyi év a Bör­zsöny északi térségében élő ribiz- ketermelők számára. A bokrok ros­kadoztak a ribizlitől, de a 2003-as 300 forint kilogrammonkénti árral szemben 30 forint alá zuhant a fel- vásárlási ár 2004 nyarán. A terme­lők mégsem csüggednek, és nem tervezik a meglévő bokrok kivágá­sát, sőt több helyen tavasszal újabbak ültetésébe kezdenek. A Magyarországon termesztett összes bogyósgyümölcsnek a fele az Ipoly menti térségben terem, annak is a fele, tehát az összes magyar bo­gyó negyede Kemencén és a szom­szédos Bernecebarátiban. Tavaly nyáron a magas C-vitamin tartalmú bogyós gyümölcs kilónkénti felvá­sárlási ára az egy évvel korábbi 300 forintról 30 forint alá zuhant. A ri­bizli minden nyáron hozott a csalá­doknak 2-300 ezer forintot, tavaly azonban egy fillér haszon sem lett, pedig a termés jó volt. Kemencén tartották július elején hagyományte­remtő céllal az ország első Ribiszke­fesztiválját. Azonban az ünneplést beárnyékolta, hogy a termelők már a fehér, a fekete és a piros szemű ri­bizli leszedéséről is lemondtak, mi­vel a Börzsöny-TÉSZ Zöldség-, Gyümölcsértékesítő Szövetkezet egyre alacsonyabb áron vette át a bogyós termést. A Kemencei Pol­gármesteri Hivatal dolgozói el­mondták, hogy akkor néhány nap leforgása alatt a TESZ-ben csak a piros színű ribizkét vették át 28 Ft/kg-os áron. A fehér és a fekete már nem kellett. A termelők egy ré­sze már le sem szedte a bogyókat, hiszen ezért az árért a bokrokon is rohadhatott a gyümölcs. A gépi sze­dés az alacsony ár miatt nem gazda­ságos, a kézi szedésben is csak a csa­lád tudott szedni, napszámosokat al­kalmazni már nem volt kifizetődő. Nem is csoda, hogy termelők idén nem akarják a Szövetkezetbe vinni a leszedett ribizlit. Ahogy fogalmaz­tak: Oda visszük, ahol többet adnak érte. Tavaly olyan hírek is szárnyra kaptak a termelők között, hogy amíg az ő ribizlijüket nem vették át tisztességes áron, addig több felvásárlóhelyre és hűtőházba ér­keztek megrakott kamionok Len­gyelországból az onnét szállított gyengébb minőségű terméssel. Bakos Tibor, a Bakos Rt. tulajdo­nosa a szomszédos - szintén nagy ri- bizketermelő községben - Bernece­barátiban üzemeltet hűtőházat. El­mondta, hogy normális körülmények között folyamatosan érnek a gyümöl­csök, tavaly azonban közel egy idő­ben érett be az eper, a málna, a meg­gy, a cseresznye és a ribiszke is. A fel­dolgozókat a ribiszke érdekli a legke­vésbé. Bakos szerint a kiskereskede­lem sem segíthetett rajtuk, hiszen a vásárlók szinte tudomást sem vesz­nek a ribizliről, mint gyümölcsről. Mindenki reménykedik abban, hogy az idén magasabbak lesznek a felvásárlási árak, és nem kell a bokro­kon hagyni a termést. Kérdés ugyan, hogy miben reménykednek, hiszen a hazai gazdák nem tudják felvenni a versenyt az uniós termelőkkel és az ő áraikkal. Az unióban a kínálat-keres­let határozza ennek a piacnak az ára­it, így a magyar árakat is. A térség bogyósgyümölcs termesztési poten­ciálja igen jelentős, mely a fejleszté­sek alapjait kell, hogy jelentse. A kis­térségben élők számára az összefogás az egyetlen túlélési lehetőség, mely­ben erőforrásaikat egyesíteni tudják. • ÁK Egységesítették a szemétszállítás tarifáját Hiába drágább, heti egyszer kötelező a szemetet elszállítani Folytatás az 1. oldalról Ha valamelyik lakásban eseten­ként több hulladék keletkezne, ak­kor az önkormányzatnál vagy a szállítóautó sofőrjénél kell besze­rezni a felirattal ellátott zsákokat. A díjat a lakosoknak negyedévente kell megfizetniük - utólag - a szolgál­tatónak, a számla kézhezvételétől szá­mított 15 napon belül. A hulladék el­szállítása - közegészségügyi okok mi­att - hetente egyszer kötelező. Jelen­leg mintegy 2700 szemétlerakó hely van, amiből 42 felel meg az EU-s elő­írásoknak. Régebben minden falu szélén volt olyan kialakított rész, aho­va lerakhatták a szemetet, az új szabá­lyozás szerint az egész országban 100 ilyen hely lehet. A Rumpold­Esztergom Kft. a hulladékot a bicskei tárolóba viszi, ami EU-s norma sze­rinti. A szállítási díjak kialakítására díjkalkulációt kellett készíteniük a szállítási és a kezelési költségek figye­lembe vételével, amit egy liter hulla­dékra vetítenek ki. Ezelőtt szinte minden településen más összeget fi­zettek, most már minden hozzájuk tartozó településen ugyanannyit kell fizetni: 2,1 forint + AFA/litert szo­rozva a kuka méretével. A legkisebb igénybe vehető szemetes 60 literes. • SZSZANDRA Vár a campus P I L í S C S A B A A Pázmány Péter Katolikus Egye­tem Bölcsészettudományi Karán ja­nuár 26-án, a nyílt napon várnak minden továbbtanulni vágyót. A campus egész nap látogatható. A köz­ponti tájékoztatót déltől a Stepha- neum épületében tartják. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy a nyílt nap iránt mindig nagy az érdeklődés. Ez alkalomból egy rövid tájékozató füze­tet adnak ki, amiben bemutatják az egyetemet, képzési lehetőségeit. Mi a véleménye az útadóról? NIL Imre (papírgyári dolgozó) Manapság arról kellene megkérdezni a kormányt, hogy mi az, amire nem ró­nak ki adót. Az adózók kö­zött lesznek, akiknek ez nem jelent nagyobb kiadást, még­sem tartom ésszerű döntésnek, fő­leg azért, mert minket, határon tú­li magyarokat is érinti. Imola (újságíró) Gyermekeim gyakran utaz­nak Magyarországra, akár üzleti útra, akár rokonláto­gatás céljából. Amennyi­ben ez az adó csak jelképes lesz, akkor nem lesz komoly követ­kezménye, ellenkező esetben a fel­vidékiek nem tudják majd kifizetni. Gabriella (gyári munkás) Súlyosan érintene, mert Ma­gyarországra járok dolgoz­ni,minden nap ingázom, hogy el tudjam tartani a csa­ládomat. Szűkösen élünk, de ha még plusz adót is fizetnünk kell, el sem tudom képzelni, mi lesz velünk. Anna (cukrász) Csak akkor érintene ez a döntés, ha kirándulni sze­retnék Magyarországon, mert a munkám itt hely­ben van. Igazából azért fáj, mert úgy érzem, hogy a ma­gyar kormány egy újabbat rúg a határon túli magyarokba, nem elég, hogy a szavazáson lemond­tak rólunk. EGY DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ ÉPÍTŐIPARI VÁLLALKOZÁS Bemutatkozik a Viadom Építőipari Rt. Viadom Rt. A társaságot 1989-ben magyar ma­gánszemélyek alapították út-, vasútépí­tési feladatok elvégzésére. A piaci igé­nyek szükségessé tették a vállalkozási tevékenység körének bővítését. A Viadom Építőipari Rt. az út- és vasútépí­tési munkák mellett magas- és mélyépí­tési mérnöki létesítmények kivitelezésé­re is vállalkozik. A társaság komplexitá­sának növelése érdekében 2002. évben az út- és vasútépítési munkák mellett vízépítési, műtárgyépítési és magasépí­tési kivitelező szervezetek kezdték meg tevékenységüket. A Viadom Építőipari Rt. dinamikus fejlődése folytán 2003. évi árbevétele meghaladta a 12 milliárd fo­rintot. A társaság stabil pénzügyi háttere biztosította a nagymértékű technikai fej­lesztéseket. A korszerű és nagy teljesít­ményű földmunkagépek és szállítóesz­közök mellett több Vögele Super aszfalt- bedolgozó géplánc, Marini 200-as beton­keverő gép dolgozik. Az autópályák igé­nyes aszfaltkeverékeinek előállítására 2002. évben helyeztek üzembe egy 160 t/óra, a 2004. évben egy 200 t/óra telje­sítményű Ermont gyártmányú ultramobil aszfaltkeverő üzemet. A telepített üzem éves teljesítménye a megelőző években meghaladta a hetvenezer tonnát. Az aszfaltgyár nagy előnye a mobilitása mellett a bontott és mart aszfaltok újra­feldolgozása. A társaság szakemberei az útpályaszerkezetek stabilitásának, élettartamának, gazdaságosságának növelésével kapcsolatos műszaki fej­lesztési, kutatási laboratóriumi vizsgála­tokat és munkahelyi kísérleteket is vé­geznek. A társaság tervező szervezete vállal magas és mélyépítési szerkezeti tervezést, közlekedés, közmű, belsőépí­tészeti és épület-felújítási tervezéseket. Az autópálya-építések, a nagyberuházá­sok fővállalkozói munkái magas felké­szültségű műszaki irányítást igényeltek. Ezért a vállalkozás, a termelésirányítás, a minőségbiztosítás és -ellenőrzés terü­letén a nagy gyakorlattal rendelkező mérnökök és technikusok száma meg­sokszorozódott. A regionális feladatok országos feladatokká növekedése négy területi igazgatóság és magasépítési fő­mérnökség szervezését igényelte. A tár­saság legfontosabb célja a Megbízók megelégedésére végzett minőségi mun­ka. A bevezetett integrált minőség- és környezetirányítási rendszer, a 2002. év­ben beruházott minősített aszfalt, beton és talajmechanikai laboratóriumok, a technikai és technológiai felkészültség, a szakemberek igényessége mind biztosí­tékai a minőségi munkának. Nagy kihí­vást jelentett a társaság számára az au­tópálya-építési és felújítási munkákban történő közreműködés. Ehhez a techni­kai, technológiai és szellemi felkészült­ség mellett biztosítani kellett a pénzügyi és kontrolling feltételeket is. Az M1 autó­pálya Györ-Budapest közötti mintegy 55 km-es szakasz felújítási, és a biatorbágyi csomópont építési munkáit a Viadom Rt. pályázati versenyben nyerte el. E versenyben a gazdaságosság mel­lett a munka minősége és a rövid határ­időre történő teljesítés vállalása is döntő volt. A nagy forgalmi terhelésre megépí­tett, modifikált bitumennel előállított zú­zalékvázas masztixaszfalt burkolat, a ta­lajtámfal és vízelvezető rendszer építése a forgalom alatt jól vizsgázott. A környe­zet védelmére és a forgalom biztonsága érdekében készült el 100 km-es szaka­szon a vadvédö kerítés. Az M3 autópá­lya Füzesabony-Polgár közötti sza­kasza, az M9 autópálya szekszárdi sza­kasza, az M30-as autópályát a 3. sz. fő­úttal összekötő utak földmű alapozási és töltésépítési munkáinak, a hidak alépít­ményi és háttöltésépítési munkáinak szervezése a kedvezőtlen építési feltéte­lek, a rövid kivitelezési időtartam miatt különleges szervezési és minőségbizto­sítási feladatot jelentett a kivitelező szer­vezet számára. Az M7 autópálya Balatonaliga-Zamárdi közötti szakasz jobb pálya földműépítése, a cementtel stabilizált útalap építéséhez a 40 000 m3 Ckt keverék előállítása, a 70 km hosszú vadvédő kerítés építése a Megbízó meg­elégedésére valósult meg. A Viadom Építőipari Rt. részt vállalt városi elkerülő utak és körforgalmi csomópontok építé­sében. A 2002. évben kivitelezett Doro­got elkerülő 117. sz. főút földmű és útpá­lyaszerkezet építését, valamint a társa­ság első önállóan épített több, mint 20 m nyílású közúti hidat, a Győrt, Sárvárt és Kaposvárt elkerülő utak földmű építését, töltésalapozási munkáit a társaság kivá­ló minőségben, határidőre teljesítette. A társaság nyerte el az Esztergom város Mária-Valéria híd építéséhez kapcsolódó közmű- és útépítési munkáit, amelyet rendkívül rövid kivitelezési idő alatt, kitű­nő minőségben épített meg. A Váli-víz menti települések belvízelvezetése, csa­tornahálózat és víztározó építése egy újabb kihívást jelentett a társaság részé­re. A közlekedésfejlesztés fontos részét képezik a vasúti hálózatok fejlesztési és felújítási munkái. A vasútépítési munkák közül kitüntető feladatot jelentett a ma­gyar-szlovén vasútépítés. A Zalalövő- Bajánsenye-Hodos vasútállomások kö­zötti 19,6 km új nyomvonalon épített vas­útvonal töltésalapozási munkái, a 8-10 m-es bevágások a töltések kivitelezésé­re, a 2,8 km hosszú talajtámfal építésé­ben való közreműködés, a vízépítési lé­tesítmények megvalósítása, az alagút és a völgyhidak építéséhez kapcsolódó földmű építési feladatok nagy szerve­zést, a kivitelezők közötti rugalmas együttműködést és magas minőségi kö­vetelményt igényeltek. A társaság részt vett a Budapest-Hegyeshalom vasútvo­nal felújítási munkáiban, a tatai vasúti fe­lüljáró és a hat leszállópályás Heliport építésében. Alvállalkozóként dolgozott a Zalaegerszeg-Zalalövő közötti vasútvo­nal, a fővárosi vasúti pályaudvarok fel­újítási munkáiban, és a zalaegerszegi delta vágány alépítményi munkáinak ki­vitelezésében. 2003-as évben fővállal­kozóként konzorciumban nyerte el Ma­gyarország első, a 3-35. sz. főutak 11,5 tonnás teherbírásra méretezett 144 km- nyi aszfaltburkolat korszerűsítését és a Zalalövő-Salomvár közötti 6,5 km-es új vasútvonal alépítményének építését. Magasépítési szervezete ipari csarno­kok, lakóparkok építésével, lakás-felújí­tási munkákkal foglalkozik. Sikereket ért el a Viadom Építőipari Rt. a Buda­pest és környéki bevásárlóközpontok és áruházak úthálózatának és parkolói­nak kivitelezésében, a fővárosi útháló­zatok felújításában. Maradandó él­ményt jelentett az új Nemzeti Színház földműépítési és alapozási munkáiban történő közreműködésünk. Mechler Zoltán VEZÉRIGAZGATÓ 1118 Budapest, Budaörsi út 64. Tel., Fax:: 1/248-3400 (X) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom