Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-05 / 219. szám

3 MAGYARORSZAG 2004. november 5., péntek • HÍDLAP • A kormány meghosszabbítaná a magyar katonák iraki jelenlétét Az iraki magyar kontingens man­dátumának meghosszabbítását szeretné a kormány. A miniszterel­nök tervei szerint csapataink 2005. március 31-én kezdenék meg a csomagolást, utolsó honvédünk pe­dig május végén hagyná el Irakot. A Fidesz felháborítónak tartja, hogy a kormány egyeztetés nélkül hoz döntéseket kétharmados parlamen­ti szavazást igénylő ügyekben. Az ellenzéki párt nemmel fog sza­vazni a hosszabbításra. Gyurcsány Ferenc a kormányülést követő sajtó- tájékoztatón is közölte, amit koráb­ban már a Hősök terén is elmondott, a kabinet döntésével meghosszabbít­ják az Irakban szolgáló katonák man­dátumát. A kormányfő a részletek el­mondását Juhász Ferencre bízta. A miniszter azt mondta, hétfőn szava­zásra viszik a dolgot a parlamentben, bár a kétharmados többséget igénylő törvényről nem egyeztettek, csupán Schmitt Pált és Dávid Ibolyát hívták fel telefonon. A Fidesz nem támogatja a mandá­tum meghosszabbítását, mert aho­gyan Ader János fogalmazott a fo­golykínzások miatt és a napvilágra került hamis titkosszolgálati jelenté­sek után katonai jelenlétünk eredeti céljai kérdőjeleződtek meg. Az Iraki misszió összesen tízmilli- árd forintjába került az adófizetők­nek, a hazaszállításért pedig további 2 milliárdot kell fizetnünk. A most érvényes mandátum alapján a lesze­relést már decemberben meg kell kezdeni, ha viszont teljesül a kor­mánydöntés, a három hónapos meg­hosszabbításról, a szállítás hosszúsá­ga miatt május végén hagyhatja el az utolsó honvéd az arab ország földjét. • (hirtv) Központi megemlékezés az 1956-os forradalom áldozatairól Katonai tiszteletadás mellett em­lékeztek a rákoskeresztúri Új közte­mető 301-es parcellájánál a leg­főbb közjogi méltóságok, a parla­menti pártok képviselői, valamint civil szervezetek az 1956-os forra­dalom és szabadságharc áldozatai­ra tegnap délelőtt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében a hősök érdemének ne­vezte, hogy 1956 után más lett Ma­gyarország, mint előtte volt. A kor­mányfő az '56-os hősöket hazafiak­nak nevezve közölte: bátrak voltak, mert álmodni mertek egy igazságo­sabb és szabadabb világról, és mint mondta, tetteikkel kizökkentették a történelmet a maga folyásából. A 301-es parcellánál a lélekharang hangja és díszsortűz kíséretében egy koszorút helyeztek el közösen a leg­főbb közjogi méltóságok: Mádl Fe­renc köztársasági elnök, Szili Kata­lin, az Országgyűlés elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ezt követően az emlékmű előtt fe­jet hajtott, és koszorút helyezett az MSZP nevében Hiller István, Lendvai Ildikó, Nyakó István és Tö­rök Zsolt, az SZDSZ nevében Mécs Imre, a Fidesz nevében Juhos Kata­lin, míg az MDF nevében Csapody Miklós országgyűlési képviselő. • (mtv.hu) Az 1956-os forradalom áldozataira és a szovjet csapatok budapesti bevonulásának 48. évfordulójára emlékeztek tegnap. A 301-es par­cellánál az '56-os egykori szabad­ságharcosok felháborodásuknak adtak hangot, hogy lezárták a hozzátartozók elől a parcellát a koszorúzási ünnepség idejére. Kuncze Gábor belügyminisztersége óta nem fordult elő, hogy az 56- osokat kiszorították volna a hiva­talos megemlékezés területéről. • (hirtv.hu) Országos sztrájk novemberben Országos egészségügyi de­monstrációt szervez november 20- ára Budapesten a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészség­ügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszer­vezete (EDDSZ) - jelentették be csütörtökön, a Budapesten meg­tartott sajtótájékoztatón. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke el­mondta: a demonstráció célja, hogy a kormány számára világossá váljon: az elmúlt hetek sztrájksorozatát az egész­ségügyi ágazatban nem helyi jellegű követelések indokolták , és annak a vé­leményének adott hangot, mely sze­rint fél sikerként könyvelhető el, hogy az egészségügyi miniszter elismerte a követelések jogosságát, valamint, hogy a kormány a tárcavezetőt bízta meg a tárgyalások lefolytatásával.- A demonstrációval kívánják elérni azt is, hogy az egyeztetés az EDDSZ által is elfogadott platformon végre megkezdődhessen - tette hozzá. Cser Ágnes kijelentette: a szakszer­vezet országos sztrájkbizottsága úgy határozott, hogy amíg nem sikerül tár­gyalóasztalhoz ülnie a feleknek, addig úgynevezett szinten tartó sztrájkot hirdetnek. Ez azt jelenti, hogy az eddi­gi nyolcórás munkabeszüntetés he­lyett kétórás sztrájkot tartanak majd az egészségügyi intézményekben. A Éger István tervek szerint legközelebb november 11-én, majd 19-én, 22-én és 30-án tarta­nak sztrájkot - mondta. Eger István, a MOK elnöke elmond­ta: a megmozdulást akkor is megtartják, ha sikerül megkezdeni az érdemi tár­gyalásokat. A demonstrációt már beje­lentették, a területfoglalási engedélyt a Nádor utca Kossuth tér és Zoltán utca közötti szakaszára, az EDDSZ székhá­za elé kérték - mondta. Az elnök jelez­te: „ez a történet minden magyar em­berről szól (...) minden magyar dolgo­zóról”. Ezért levélben keresnek majd meg valamennyi magyar dolgozói ér­dekképviseleti szervezetet, hogy vegye­nek részt a demonstráció szervezésében és csatlakozzanak a megmozduláshoz. • (szalai) Bemutatkozott az új külügyminiszter A kormány csomagterve a határon túli magyaroknak Bemutatkozott a magyar és a nemzetközi sajtónak az új külügy­miniszter. Somogyi Ferenc kiemel­te: Magyarország továbbra is hangsúlyozottan kezeli az unión belüli kapcsolatok kérdését, de a transzatlanti együttműködést is. Hozzátette: a kormány csomagot készít elő a határon túli magyarok helyzetének komplex megoldására. A magyar külpolitika alapja to­vábbra is a magyar érdekek érvé­nyesítése az integrációs szerveze­tekben is - jelentette ki bemutatko­zó sajtóértekezletén Somogyi Fe­renc. A külügyminiszter, akinek két oldalán ott ült két államtitkára, hangsúlyozottan szólt a transzat­lanti kapcsolatok jelentőségéről, és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Bush elnök számára újravá­lasztása után adottak a lehetőségek, hogy kezdeményezéseket tegyen e viszony normalizálására. A másik oldalról ugyanez vonatkozik az eu­rópai országokra is, az Egyesült Ál­lamok továbbra is számíthat arra, hogy Magyarország megbízható szövetségese lesz. Magyarország feltétlenül támogatja Románia és Bulgária csatlakozását az Európai Unióhoz - szögezte le a külügymi­niszter, majd megállapította, hogy a határon túli magyarok helyzetének kezelésében szemléletváltozásra van szükség. Sajnálatosnak mondta, hogy a kettős állampolgárság kérdé­se előbb merült föl, mint a kérdés rendezése módjának és hatásainak a Somogyi Ferenc külügyminiszter fölmérése, ezért ő megérti a határon túli magyarok esetleges csalódottsá­gát. A kormány a határon túli ma­gyarok szülőföldjükön való boldo­gulását elősegítendő csomagot állít össze, és a népszavazás eredményé­től függetlenül igyekszik számukra megnyugtatóan rendezni a kérdést. Mindez szóba kerül a nyolc nap múlva összeülő Magyar Állandó Ér­tekezleten. Egy kérdésre válaszolva Somogyi Ferenc kijelentette, hogy a magyar kormány támogatja, és a jövőben is támogatni fogja a szom­szédos országokban a kisebbségi au­tonómiák kialakítását, ami össz­hangban van az európai normákkal. • (MR) Félezer forinton vitatkoztak az Érdekegyeztető Tanácsban Az Érdekegyeztető Tanácsban kö­zeledtek az álláspontok, de meg­egyezés nem született a jövő évre kötelező minimálbérről. A jövő évi bérmegállapodást elő­készítő hetedik találkozón sem szüle­tett egyezség a minimálbérről, pedig már csak 500 forintos különbség volt a felek ajánlata között. A fórum előtt a munkavállalói és a munkaadói oldal külön-külön zártkö­rű egyeztetést folytatott. A plenáris ülésen hosszas vita után a munkaadók képviselője 57 ezer forintos minimál­bérre tett ajánlatot, ez már elmozdu­lást jelentett a korábbi 56 ezer forintos álláspontjuktól. Hogy nem tettek na­gyobb lépést, azt azzal indokolta Zs. Szőke Zoltán szóvivő, hogy a kor­mányzat nem teljesítette az egészség- ügyi hozzájárulás 2005. december el­sejei hatályú, 2 ezer forintos csökken­tésre vonatkozó kérésüket. Arra is emlékeztetett egyben, hogy egy 2003 októberében kötött megállapodás szerint a kormánynak 2005-ben 1200 forinttal kellett volna csökkentenie és 2006-tól pedig telje­sen megszüntetnie az egészségügyi hozzájárulást. Csizmár Gábor mun­kaügyi miniszter erre reagálva arra figyelmeztette a munkaadókat, hogy a jövő évi adó-és járuléktörvény el­fogadásával számos olyan kedvez­ményhez juttatták a vállalkozókat, amely nem szerepelt a múlt évi megállapodásban. Azt is hangsú­lyozta a miniszter, hogy a minimál­bér adómentességének biztosításá­val minden egyes érintett fizetésé­hez 6500 forinttal járul hozzá a költ­ségvetés. A munkavállalók képvise­lője, Wittich Tamás 57.500 forintban határozta volna meg a minimálbér összegét de újabb egyeztetések után sem született megállapodás. • (MR) rényi Károly segítette elő, aki a „tar­tózkodó” gombot nyomta meg. Révész Máriusz, szóvivő, Fidesz: „A történtek után nehéz elhessegetni azt a gyanút, hogy Herényi Károly valamilyen módon elkötelezett az MSZP irányába, azért, hogy a frak­cióvezetőségét a házbizottágban, il­letve a parlamentben támogatták.” Herényi Károly úgy nyilatkozott: csupán egy tavaszi voksolás megis­métlését akarta elkerülni, amikor is két beteg kormánypárti képviselőt vittek be azért, hogy határozatképes legyen a parlament. Herényi Károly azt is elmondta: a tartózkodó szavazattal az MDF-frak- ció álláspontját is képviselte. hirtv.hu Emlékoszlop Soroksáron Emlékoszlop hirdeti ezentúl az 56- os forradalom katona hőseinek dicső­ségét Soroksáron. Az avatási ünnepsé­gen Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy 56 hő­sei nemcsak arra voltak képesek, hogy saját korlátjaikon túllépve akár meg­haljanak a nemzetért, hanem tudtak álmodni is. A Helsinki úton felállított márványoszlop avatóján részt vett Hiller István kulturális miniszter, az MSZP elnöke és Kovács Sándor, a Történelmi Igazságtétel Bizottság ka­tonai szervezetének alelnöke is. Ösztöndíj pályakezdőknek A kormány 50-60 ezer új munkahely létrejöttét reméli a jövő évi foglalkozta­tási támogatásoktól - közölte a munka­ügyi miniszter. Csizmár Gábor a rend­kívüli kormányszóvivői tájékoztatón a munkahely teremtési támogatások kö­zül kiemelte, hogy a munkáltatók a mi­nimálbér összegével megegyező, ám adó és járulékmentes ösztöndíjat ad­hatnak pályakezdők részére. Az 50 év felettieket, vagy gyermeknevelésből visszatérőt foglalkoztató 50 százalékos járulékkedvezményhez juthat. A mi­niszter hozzátette: jövőre 88 milliárd forint jut e célokra, és ez 21 milliárdos növekedés az idei évhez képest. • (MR) Pénz környezetvédelemre Uniós támogatással összesen mint­egy 365 milliárd forintot fordítanak 2006 végéig Magyarországon környe­zetvédelmi beruházásokra - mondta a környezetvédelmi miniszter. A még előcsatlakozási alapként az EU csatlakozás előtt megnyílt ISPA-keret 150 milliárd forint, a nagy projekte­ket támogató kohéziós alap 177 milli­árd forint, a regionális egyenlőtlensé­gek csökkentését célzó strukturális alapok pedig 38,5 milliárd forint kör­nyezetvédelmi fejlesztési forrást je­lentenek Magyarország számára - hangsúlyozta Persányi Miklós. • (mtv.hu) Drágább, még drágább... Az ipari termelői árak az év első kilenc hónapjában átlagosan 8,5 szá­zalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. To­vábbra is a kőolaj-feldolgozás (126,3 százalék) és a fém-alapanyag, fémfel­dolgozási termékek (126,3 százalék), árszintje a legmagasabb. A vas-, acél-, vasötvözet-alapanyagok gyártása (157,6 százalék), valamint a csőgyártás (147 százalék) esetén kiugróan magas árnövekedést figyelhettünk meg. • (gondou.hu) Kormányfők a Magyar Hírlapról Gyurcsány Ferenc szerint a Ma­gyar Hírlap a független, liberális új­ságírás értékes szellemi műhelye. A Magyar Hírlap megmentése érdeké­ben időt és lehetőséget kért a minisz­terelnök a lap tulajdonosától. Gyurcsány Ferenc informális konzul­tációt folytatott a Ringier Kiadói Kft. vezetőivel. Orbán Viktor a Fidesz el­nöke is azt nyilatkozta, hogy veszte­ség lenne a lap megszűnése, mint mondta, még akkor is, ha az újság más szellemi és érték alapon áll, mint az ellenzék. A Ringier a múlt héten jelentette be, hogy a nagy ráfizetés miatt megszünteti a Magyar Hírla­pot, és az országos napilap november 6-án jelenik meg utoljára. • (MR) Herényi Károly a szocialistákkal szavazott Azért szavazott Herényi Károly a parlamentben, mert el akarta kerül­ni, hogy a kormánypártok súlyosan beteg embereket hívjanak be a ha­tározatképesség helyreállításáért. A kistérségi törvény szavazásakor az ellenzék többi tagja nem nyo­mott gombot Kedden késő este kétszer is határo­zatképtelen volt az Országgyűlés, amikor a kistérségi társulási törvény­ről kellett volna szavazni. Az ellenzék ugyan jelen volt, de nem nyomot gombot, mert az Alkotmánybíróság már egyszer visszaküldte a törvényt, melyet most lényegében változatlan tartalommal terjesztett elő a kor­mány. A jogszabály elfogadását He-

Next

/
Oldalképek
Tartalom