Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-05 / 219. szám

4 HÍDLAP • 2004. november 5., péntek RÉGIÓ I MAI TÉMA A Széchenyi-kártya és ami mögötte van Nemrég ünnepelte kétéves szüle­tésnapját az elsősorban kis- és kö­zépvállalkozások számára meghir­detett Széchenyi-hitelkártya. A nemzetközi szinten is elfogadott üzleti bankkártyát 2002 nyara óta számos szóróanyag, plakát, tv- és rádióreklám hirdeti, ám úgy tűnik, egyre nő a programmal elégedet­len vállalkozások száma. A Széchenyi terv mostohatestvére­ként emlegetett Széchenyi-hitelkártya az eredeti elképzelések szerint elsősor­ban a kis- és középvállalkozások szá­mára nyújt segítséget a vállalkozásban felmerülő és elszámolható kiadások fe­dezetére. Bevezetését követően a kár­tya hamar közkedvelt lett, mert úgy tűnt, valóban gyors és éppen ezért ha­tékony segítséget tud nyújtani a vállal­kozásoknak. A kártya megálmodóinak célja az volt, hogy az általában a piacon található hiteleknél olcsóbb és gyor­sabb hitelhez juttassa a vállalkozókat. 2002 nyara óta több mint húszezer kár­tyát bocsátottak ki, körülbelül ötven-, hatvanmilliárd forint hitelállomány­nyal. A konstrukció iránti nagy érdek­lődés annak is köszönhető, hogy a hi­telkeret nagysága a kezdeti egymillió forintról - többszöri emelést követően - ez év júliusától már tízmillió forintra nőtt, és valószínű, hogy ez még mindig nem a végső határ. Az idei nyár különösen felpörget­te a kártya iránti igényeket. Amíg az elmúlt évben, havi átlagban 780 kártyát igényeltek, addig idén júli­usban 1999, augusztusban pedig már 2200 igény érkezett. Valóban népszerű és korszerű? Amikor a Széchenyi-kártya hosz- szas vajúdás után 1 millió forintos hi­tellehetőséggel elindult, komoly ■eredmény és egyben remek lehetőség volt a vállalkozások számára. Az egy­milliós hitel arra volt jó, hogy bebizo­nyítsa, a magyar vállalkozók többsé­gében meg lehet bízni. Aki ilyen kár­tyát szeretne, annak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségé­nek vagy a kereskedelmi és iparkama­rák irodáiban kell jelentkeznie, ahon­nan a kérelmet előzetes hitelvizsgála­tot követően - amennyiben a vállal­kozás megfelel a követelményeknek - továbbítják a konstrukcióban részt vállaló bankokhoz. A hirdetések sze­rint a kártya kiadásával kapcsolatban minimális hitelvizsgálatot végeznek, azaz a leendő befektetések és a vállal­kozás minősítése a kártya fedezete, nem a vállalkozás mögött álló va­gyon. Nem kérnek ingatlanfedezetet és az igénylő magánvagyonát sem, szükség van viszont a tulajdonos, esetleg egy társ kezességvállalására, hiszen ha a tulajdonos nem hiszi, hogy vissza tudja fizetni a hitelt, ak­kor nem is kaphat. További feltétel, hogy az adott vállalkozás nyeresége­sen működjön, és a vállalkozó tisztes­ségesen adózzon. A hitelt elbírálók nem vizsgálják, hogy a pénzt mire akarják felhasználni, vagyis a hitel szabad felhasználású. Pénzfelvételnél az egyszeri felvétel nagysága van csak korlátozva, az is a kártyatulajdonos saját érdekében. A hitelt a vállalkozó akkor fizeti vissza az év során, amikor akarja, és akkor veszi fel, amikor cél­szerűnek tartja, a futamidő végén a pénznek és a támogatott kamatnak vi­szont meg kell lennie. A kártya jellemzői banki szempontból A kártya a mikro-, kis- és közép- vállalkozások részére kialakított, ked­vezményes kamatozású, állami támo­gatásban részesített hitelkonstrukció. A kamattámogatás mértéke 2004. de­cember 31-ig évi 3 százalék, 2005. ja­nuár 1-jétől 2006 decemberéig évi 2 százalék. A Hitelgarancia Rt. a hitel­keret és a kamat összegének 73 száza­lékáig vállal kezességet. A Széche- nyi-kártyához kapcsolódó rulírozó hitelkeret jelenleg 500 ezertől 10 mil­lió forintig terjedhet. Bár a Széchenyi-hitelkártya a pia­con az egyik legolcsóbb pénzügyi termék, és - papírforma szerint - gyorsan, egyszerűen, kevés hivatalos dokumentummal, ingatlanfedezet nélkül juthatnak hitelhez az egyéni vállalkozók és a vállalkozások, sokak szerint a program valójában nem az, mint aminek látszik. Van például olyan vállalkozó, aki csupán 500 000 forintot szeretett volna igényelni, de a hitelt elbírálók „elenyészőnek” ta­lálták az összeget, és tájékoztatták az ügyfelet, hogy magasabb összeg igénylése esetén „jobban jár”. Persze, ez csupán egy eset a sokból. Van olyan vállalkozó is, aki betegség mi­att nyolc hónapra bezárta az üzletét, ám vállalkozói igazolványát nem ad­ta le, tovább adózott. Amikor az újra­kezdéshez szüksége lett volna a pénz­re, nem fogadták el a hitelkérelmét, mert a vállalkozás nem produkált be­vételt. A beígért kéthetes határidő és a gyors, egyszerű ügyintézés is mé­zesmadzagnak tűnik, legalábbis azok szerint, akik két-három hónapot sza­ladgáltak a legkülönfélébb papíro­kért, esetleg kezesért, mire egyálta­lán elfogadták a hitelkérelmüket. Úgy tűnik, a negatív tapasztala­tok ellenére hónapról hónapra nő a kártyát igénylők száma, ami - vall­juk be - nem csupán a program po­zitívumait fémjelzi. Tudjuk, hogy a vállalkozók egyre nehezebb hely­zetben vannak, igyekeznek tehát minden követ megmozgatni, hogy pénzhez, lehetőségekhez jussanak. A kártyaigénylők folyamatos növe­kedésének lendületet adott az érték­határ két alkalommal történt emelé­se (3 millióról 5, majd 10 millió fo­rintra) is, hiszen az ügyfelek közül majd minden harmadik kezdemé­nyezte a keretemelést. • K.E. Hallott már a Széchenyi kártyáról? Margit (könyvtáros) ■ Napjában rengeteg újságot elolvasok, mégsem hallot­tam a kártyáról. Pontosab­ban részinformációim van- _________ nak. Valószínűleg valami­lyen marketingprobléma okozhatja azt, hogy nem kavart túl nagy port ez a kártyás hitelfelvételi lehető­ség. Akik a témában érintettek, azok bizonyára tájékozottabbak a bankok nyújtotta lehetőségek vilá­gában, de a többség valószínűleg nem hallott még róla. Az igazat megvallva, én személy szerint nem szeretem a hitelfelvételeket. Pi sti (vállalkozó) Nemrégiben egy ismerő­sömtől hallottam a Szé­chenyi kártyáról. Úgy tu­dom, hogy elég kedvező hitelfelvételi lehetőségeket kínál, s viszonylag alacsony a hoz­zá kapcsolódó kamat. Az előnyei mellett szól még az is, hogy nincs vele sok probléma, gyorsan lehet hitelhez jutni. Bár úgy tudom, eh­hez is szükség van egy indoklásra és a hitel felhasználására vonatko­zó tervezetre, illetve a fedezetre, de a banki körülményes ügyinté­zés helyett ennél a kártyánál keve­sebb a bürokratikus útvesztő. András (nyugdíjas) Mint nyugdíjas nem tarto- i zom azok közé, akik érde- I keltek lehetnének a témá- | ban. Őszintén szólva nem is lJ hallottam még erről a kár­tyáról. Bár manapság egyre többen élnek a sokféle hitelfelvételi lehető­ségek valamelyikével. Valószínűleg az emberek többsége rá is van utalva erre a segítségre. Az persze más kér­dés, hogy ez a segítség mekkora ál­dozattal jár majd a későbbiekben. Elkészül a kilátó KÖBÖLKÚT A hónap végéig szeretnék befe­jezni a Párizs-mocsár mellett lévő kilátó építését. A munkálatokat már tavasszal megkezdték, akkor úgy számoltak, hogy a kilátó ápri­lis végére fog elkészülni. Techni­kai okok miatt azonban elhúzód­tak a munkálatok. Mihálik Gábor, Köbölkút polgár- mestere lapunknak elmondta, hogy a projektet időközben meg kellett változtatni. Az eredeti tervekben az szerepelt, hogy a kilátót a földben cölöpökön helyezik el, de mivel min­denütt vízbe botlottak, ezért az új tervek szerint félméteres beton-alap­ra helyezik az építményt, ami mos­tanra már el is készült. Erre építik majd a faszerkezetet, és a nádtetőbo­rítást. A tervek megvalósítása meg­közelítőleg 250-300 ezer koronába kerül, az építmény alkalmas lesz ta­nulmányutak lebonyolítására is. Több iskola már kora tavasszal jelez­te ilyen jellegű szándékát. Mihálik Gábor korábban azt is el­mondta, hogy mivel természetvédel­mi területről van szó, ezért nem aján­latos a kilátót nagymértékben a tu­ristaforgalom számára hozzáférhető­vé tenni. Az építmény inkább a vé­dett mocsárvilág állatvilágának meg­figyelésére fog szolgálni. Ezt a célt szolgálná az információs táblák elhe­lyezése is a mocsárvidéken. • -a­A második világháborúra emlékeztek Dorogon Sokan vettek részt a dorogi Arany János Városi Könyvtárban megtartott ünnepségen, amelyen szemtanúk emlékeztek a második világháború befejezésének dorogi eseményeire. A „Hatvan éve tör­tént” című összejövetel szervezője a Dorogi Kábeltelevíziózást Támo­gató Egyesület volt A megemlékezésen jelen volt a 92 esztendős Bottyán István, aki jelenleg Pécsett lakik, de eddig is minden al­kalommal részt vett a dorogi rendez­vényeken. A műsor első részében két előzetesen felkért előadó tárta fel a múlt eseményeit. Bottyán István egyike annak a sok száz embernek, aki szovjetunióbeli viszontagságai után 1946-ban haza tudott térni Ma­gyarországra. Az idős ember előadá­sában felelevenítette a régmúlt emlé­keit. A dorogi születésű Schmidt Jó­zsef a második világháború befejezé­sekor tízéves volt, így gyermekkorát idézte fel a nagyközönségnek. Bihari Lajos és Földes Imre visszaemlékezé­seikben szemtanúként számoltak be a Kisújszállás térségében történtekről. • Kovács Ágnes Pető Iván: népszavazás - mérhetetlenül felelőtlen kezdeményezések-Abban a fura helyzetben va­gyunk, hogy körülbelül tíz éve az egész világ sorsát jelentős mérték­ben meghatározza az, ami Ameriká­ban történik - jelentette ki Pető Iván országgyűlési képviselő, az SZDSZ országos tanácsának elnöke az esztergomi Liberális klub ren­dezvényén. A Technika Házában tartott fórum házigazdája Varga Győző liberális politikus volt.- Érdekes helyzetben van az SZDSZ, hiszen az 1998-as és a 2002- es választások kapcsán is sokszor merült fel az a kérdés, hogy egy vi­szonylag kis pártnak milyen szerepe van egy ország életében. Talán az el­múlt nyár után nem kell bizonygat­ni, hogy egy kis pártnak is, ha parla­menti erő és ha a kormányban sze­repet vállal, igenis van politikai je­lentősége és szerepe - jelentette ki Pető Iván. Hozzátette: Az elmúlt egy hónapban fordulat következett be a nyilvános közbeszédben, hi­szen ma a kormány irányít míg az ellenzék inkább csak reagálni képes, de semmiképpen sem tudja átvenni a politikai kezdeményezést. A szabad demokrata politikus a december 5-re kiírt népszavazásról elmondta: - Mérhetetlenül felelőtlen kezdeményezéseknek gondolom. Ha van olyan a politikában, hogy közve­szélyes populizmus, akkor ezek azok. Olyasmiben szavaztatják meg a la­kosságot, aminek a következményeit nem igazán közlik az emberekkel. Valójában életveszélyes ügyekről van szó, mind a három levegőben lógó népszavazásra érvényes ez. Ha ezek­re a feltett kérdésekre a választójog­gal rendelkező lakosság 25 százaléka - tájékozatlanság miatt - igent mond, akkor annak a következmé­nyeit mindenki viselni fogja. Beszéde elhangzása után a megje­lent érdeklődők kérdéseire válaszolt a SZDSZ országos tanácsának elnöke. • GK Készülnek a tervek a köbölkúti kerülőút megépítésére Tovább húzódik a köbölkúti kerü­lőút megépítésének ügye. Az ügy­ben csak annyi előrelépés történt a múltban, hogy nekifogtak a tervek kidolgozásának. Az út megépítése - amelyet a község egyébként erő­teljesen szorgalmaz - csak az anyagiak miatt késik. A kerülőút megépítése a Nyitrai Kerületi Önkormányzat hatáskörébe tartozik. Mihálik Gábor polgármes­tertől megtudtuk, hogy idén nyáron egyeztető ülésen vettek részt, ahol megtudták, hogy a megyei önkor­mányzat már kapott az út megépíté­sére némi pénzt, és hozzáfogtak a projektek kidolgozásához. A község feladata csak az volt, hogy jóváhagyja az út megépítésének tervét, illetve ki­jelölje a számukra megfelelőnek tar­tott útvonalat. Mindezt a helyi önkor­mányzat már rég megtette, ennek el­lenére a projekt megvalósítása több évig is elhúzódhat. A falu polgármestere korábban la­punknak elmondta, hogy a község vasúti hídja alatt kamionok nem fér­nek át, ezért más falvakon keresztül, kerülő úton kénytelenek közlekedni.- Ez nagy fejfájást okoz Köbölkút- nak. A kerülőút feladata egyrészt az lenne, hogy megkerülje a települést, így a teherkocsiknak nem kellene a falun keresztül menni. Másrészt vi­szont meggyorsítaná a forgalmat is. Az út elkészítése azért is lenne fon­tos, mert a közelmúltban balesetek is előfordultak emiatt a községben. Az út megépítése háromszázmillió koronába kerülne, de az államnak a pol­gármester szerint jelenleg erre nincs pénze. Az anyagiak miatt tehát még mindig folyik körülötte a huzavona. • CzM

Next

/
Oldalképek
Tartalom