Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-09 / 201. szám
3 MAGYARORSZÁG 2004. október 9., szombat • HÍDLAP • A Fidesz hajlandó elállni a népszavazástól A koatíciós pártok a távolmaradásukkal jelezték, hogy nem hajlandók tárgyalni a privatizáció leállításáról. A Fidesz által kezdeményezett pénteki négypárti egyeztetésre csak az MDF fogadta el a meghívást. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Ader János frakcióvezető úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz hajlandó elállni a népszavazási kezdeményezéstől, amennyiben a négy parlamenti párt megegyezésre jut a tartós állami tulajdonban maradó cégek listájáról. Ader úgy vélte, hogy a „bátor” Gyurcsány Ferenc fél a népszavazás eredményétől. „Ha mindent eladnak, és csak az erdők meg a MÁV marad állami tulajdonban, akkor ez a leszűkült állami vagyon hogyan tudja az állami feladatok színvonalas ellátását szolgálni?” - tette fel a kérdést Ader. Mint az kiderül az új kormányprogramból, a szocialisták szerint úgy kell működtetni az állami vagyont, hogy az ne váljon a politikai hatalomgyakorlás eszközévé. Továbbá, az államháztartási törvény kijátszásával, ne váljon alternatív költségvetési csatornává, vág)' különféle politikai hatalmi törekvések anyagi alátámasztójává és párthívek jutalmazásának eszközévé. „Most ebből mind a négyet megtették a szocialisták” - tette hozzá a frakcióvezető. A megbeszélés után Dávid Ibolya elmondta: felkéri a kormánypártok képviselőit, hogy legyenek partnerek abban, hogy meghatározhassák, mi maradjon tartós állami tulajdonban, illetve mit és hogyan privatizáljanak, illetve, hogy mi legyen a befolyt pénz sorsa. Áder János sajtótájékoztatójára Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője közleményben reagált, melyben azt tudakolja a nagyobbik ellenzéki párttól: hogyan látja a Fidesz a magántőke szerepét a magyarországi fejlesztésekben? Valamint, hogy miként vélekedik ma a Fidesz az Orbán-kor- mány privatizációs gyakorlatáról, különös tekintettel a 12 állami gazdaság és a MAFIIR privatizálására? Az MSZP végezetül arra kíváncsi, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e a Fidesz a konzervatív jobboldali hagyománnyal a piacgazdaság alapvető szabályait megkérdőjelező kezdeményezését. Dávid Ibolya, az MDF elnöke a megbeszélés után úgy nyilatkozott, hogy a véleményük nem változott arról, hogy a jelenlegi helyzetet nem lehet egy népszavazással orvosolni. • Epress József Gyurcsány találkozott-e Bodnárral? írásbeli kérdés a kormányfőhöz írásbeli kérdéssel fordult Demeter Ervin (Fidesz) Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz a bankbotránnyal összefüggésben. A politikus azt szeretné megtudni a miniszterelnöktől, hogy 2003. június 22. és 25. között találkozott-e Bodnár Zoltánnal, a Nemzeti Autópálya Rt. elnökével. A kérdés apropójául eg)' korábban már nyilvánosságra került telefonlehallgatási jegyzőkönyv szolgált. A Magyar Nemzetben megjelent dokumentum szerint Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezetője 2003. június 22-én este arról tájékoztatta Kulcsár Attilát, hogy „a papírok” ügyében beszélt Bodnár Zoltánnal, aki „Gyurcsányi” segítségét fogja kérni. Tőle azt várták, hogy „mindenképpen intézkedjen, mert nagy szar lehet belőle”. Bitvai és Kulcsár azon munkálkodtak, hogy utólag „lepapí- rozzák” az állami sztrádamilliárdok szabálytalan befektetését. A beszélgetés lehallgatására azért kerülhetett sor, mert Szász Károly megveretését követően a Nemzetbiztonsági Szak- szolgálat rögzítette a bróker hívásait. Az már kiderült, hogy üzleti ügyben Gyurcsány Ferenc kormányfő még mint az Altus Rt. vezetője találkozott a jelenleg sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attilával. Az Index internetes portál kérdésére a miniszterelnök kijelentette: „Még üzletemberként, évekkel ezelőtt találkoztam, mint oly sok más banki szakemberrel, a második legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank ügyvezető igazgatójával, egy Kulcsár Attila nevűvel.” • (MNO) Nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya Az év első hét hónapjában 756 milliárd forintra nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya, míg az augusztusi előrejelzés szerint 8 hónapra vetítve a passzívum elérte a 849 milliárd forintot - derül ki a KSH gyorsjelentéséből. A KSH előrejelzése szerint az év első 8 hónapját nézve 324 millió euróval volt több a külkereskedelmi termékforgalom passzívuma, mint tavaly januáraugusztusban - vagyis a mérleg hiánya elérte a 849 milliárd forintot, illetve a 34 milliárd eurót. Az év első hét hónapját tekintve a külkereskedelmi mérleg hiánya 756 milliárd forint volt - ez 101 milliárd forintos növekedést jelent a tavaly tárgyidőszaki adathoz képest. A romlás üteme júliusban némileg csökkent - teszik hozzá. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a januártól júliusig mért passzívumnövekedés teljes egészében az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben keletkezett. Az EU-tagországok viszonylatában ugyanis az egyenleg a tavalyi szinten maradt, mivel az új tagországokkal szemben bekövetkezett közel 50 milliárd forintos romlást az EU-15-ökkel szembeni passzívumcsökkenés ellensúlyozta. Az egyenlegromlás gyakorlatilag az ázsiai országokkal folytatott, nagy ütemben bővülő kereskedelem 106 milliárd forintos mérlegromlásának tudható be. A teljes külkereskedelmi passzívumnövekedés kilenctizedé négy ázsiai ország - Japán, Kína, Dél-Ko- rea és Szingapúr - viszonylatában keletkezett - áll a jelentésben. A kivitel forintárszínvonala januártól júliusig kismértékben csökkent, a behozatalé ugyanakkor csekély mértékben nőtt, így a cserearány körülbelül 1 százalékkal romlott. A forint 1 százalékkal gyengült egy év alatt - ezen belül az euróhoz képest körülbelül 3 százalékos volt a gyengülés, míg a dollárhoz viszonyítva 7 százalékos volt az erősödés. A leértékelődés májusig tartott, azt követően a forint növekvő mértékben erősödött - derül ki a KSH jelentéséből. • (gál) Hiller Szekeressel mérkőzhet az MSZP elnöki posztjáéit Toller László semmilyen párttisztségért nem indul az MSZP jövő heti tisztújításán, így az elnökjelöltségtől is visszalépett, viszont elfogadta a kormányfő önkormányzati tanácsadó testületének vezetését. A jövő pénteki MSZP kongresz- szuson így csak Hiller István és Szekeres Imre száll ringbe a pártelnöki posztért. Toller László pénteken Pécsett bejelentette, hogy sem az MSZP elnöki posztjára, sem más párttisztségre nem jelölteti magát a jövő héten kezdődő szocialista kongresszuson — jelentette az MTI. „Gyurcsány Ferenc felkérése nagy megtiszteltetés és kihívás számomra” - utalt a politikus arra, hogy a kormányfő felkérte az önkormányzati tanácsadó testület vezetésére, amit Toller elfogadott. Csütörtökön Toller még úgy nyilatkozott: feltételekkel vállalja csak a kormányfő mellett működő önkormányzati tanácsadó testület vezetését, viszont már akkor meglebegtette, ha vállalja a feladatot, nem indul az MSZP vezető posztjaiért. A pécsi polgármester a felkérés elfogadását attól tette függővé, hogy megindulhatnak-e a források feltárásával, ösz- szesítésével, az önkormányzatok szabályozásával, a kistérségek és régiók kialakításával kapcsolatos programok, valamint sikerül-e ezen a területen a kormányt és a parlamentet gyorsabb ütemű döntéshozatalra szorítani. Toller László visszalépésével két esélyessé vált az MSZP elnöki tisztéért folytatott küzdelem: Hiller István és Szekeres Imre maradt csak versenyben. Ahol tartottak eddig szimpátiaszavazást, ott Hiller István kapott általában egyhangú támogatást. • (index.hu) Már csak ballag a honvédelmi reform Ballag a katona - a honvédelmi reform eddigi erőltetett menete helyett. A jövő évi költségvetés ugyanannyit szán a honvédelmi tárcának, mint amennyit az idei. Ebből nem lehet fokozni az ütemet, lelassul az átalakítás. A honvédségi reform tervei most is érvényesek, de az már látszik, hogy nem lesz elég pénz a végrehajtásukhoz. A kormány költségvetési tervei szerint a honvédelem jövőre ugyanannyi pénzt kap, mint idén, csakhogy ebben az évben sem annyit költ a szaktárca, mint ahogy azt tervezték. A 2003-as 309 milliárd forint után az országgyűlés az egy évvel ezelőtti költségvetési vitában 350 milliárdot szavazott meg, ami szinte egyenes következménye volt annak, hogy a 2002-es prágai NATO-csúcson hazánk vállalta, 2006-ig lépcsőzetesen a GDP 1,8 százalékára bővíti a védelmi büdzsét. A 350 milliárd már januárban elkezdett apadni, és a Draskovics-csomag, majd más megszorítások következtében a tavalyi 309 milliárdos szintre apadt. Annak, hogy NATO-vállalá- sunknak ilyen módon nem teszünk eleget, legföljebb elvi következménye lehet, hiszen mint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a napokban jelezte, partnereink megértették, hogy az eurozóna-tagság feltételei semmilyen téren nem engednek költekezést. Miután azonban kiderült, hogy a 2005-ös költségvetés megint csak 310 milliárd forint körül tartaná a védelmi kiadásokat, gyakorlati következménye is lehet a takarékoskodásnak. A tavaly lezárult védelmi felülvizsgálat - Szenes Zoltán vezérkari főnök nyilatkozatai szerint - fillérre kiszámolta a tízéves honvédelmi reform lépéseit, sőt, egyes vélemények szerint néhány tízmilliár- dot menet közben kellett volna a reformtervezetre lapátolni. Most azonban éppen az ellenkezője történik: a Draskovics-csomag már idén azzal járt, hogy több, 2006-ig tervezett laktanyabezárást előrehoztak, technikai beszerzéseket halasztottak el, vagy ütemeztek át, és a sorkötelesség jövő nyárra tervezett eltörlését rohamtempójú jogalkotási és haderő-tervezési munkával ez év novemberére tették át. A szaktárca vezetője néhány hete sejtve a szűk büdzsét közölte: a katonák bére és életkörülményeik javítása a legfontosabb 2005-ben. Juhász Ferenc a héten bejelentette, ha az MSZP elnök- helyettesévé választják, lemond a bársonyszékről. A miniszter közvetlen környezetében pedig cáfolták, hogy ehhez köze lenne a reálértékben csökkenő védelmi büdzsének. A miniszternek azonban nem lesz egyszerű kigazdálkodnia a jelenleg még érvénye sterveket. • (MR) Átkeresztelnék az esélyegyenlőségi tárcát a szlovákok sohasem szerepeltek” - tartalmazza a levél. A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a környező országokban, például Horvátországban, Romániában, Szerbia és Montenegróban „találunk erre példát, s bizonyára az Európai Unióban, ahol Magyarország a nemzeti kisebbségek jogainak egyik legmarkánsabb képviselője, ugyancsak kedvező visszhangot váltana ki egy ilyen előremutató döntés”. Fűzik János ezért azt javasolja: az új tárca elnevezése Ifjúsági, Családügyi, Esélyegyenlőségi és Nemzeti Kisebbségi Minisztérium legyen. Fűzik ezt nem csupán gesztusként, hanem arra irányuló komoly szándékként értékelné, hogy „a kormány- programban felsoroltakon túlmenően töretlen lendülettel folytatódhat a hazai nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának, intézményrendszerének fejlesztése, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosításának folyamata”. • index.hu Az ellenzék a költségvetésről Dávid Ibolya MDF-elnök szerint bűvészmutatványt akar végrehajtani a pénzügyminiszter a most benyújtott költségvetéssel. Dávid Ibolya úgy vélte: ez a büdzsé nem alkalmas a 6 százalékos GDP-nö- vekedés elérésére. Az MDF vezetője úgy vélekedett: valóban csökken a személyi-jövedelemadó, közel egy tucat adó azonban növekszik. Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint bizonytalan, hogy a költségvetés tervezete valós számokat tartalmaz-e. Úgy vélte: folytatódik a közvagyon kiárusítása, ami nem szolgálja az emberek biztonságérzetét. Új rokkantsági minősítés A rokkantság megállapításával kapcsolatosan szükség van új eljárási szabályok megalkotására és orvos-szakértői szervezet létrehozására - közölte az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Lenkovics Barnabás a rokkantsági nyugdíjak megállapításához szükséges orvos-szakértői véleményekkel és eljárásokkal kapcsolatosan kapott panaszok miatt folytatott vizsgálatot. Ennek eredményeként arra hívta fel az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter figyelmét, hogy egy 1997-es országgyűlési határozat szerint ki kellett volna dolgozni a megváltozott munkaképesség értékelésének új minősítési elveit. • (MR) Esztétikai kár a Tiszán A Tiszán levonult, és a folyóból Tokaj térségében eltávolított kommunális hulladék az esztétikai káron kívül egyelőre úgy tűnik, nem okozott másfajta szennyezést - adta ki sajtóközleményében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A hulladék eltávolításának költségei a becsült adatok alapján meghaladják a 32 millió forintot. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter arra kérte ukrán kollégáját, hogy a két ország között hatályos egyezmények szellemében vizsgálja ki a Tiszába került hulladék ügyét, az okozott kárt pedig térítsék meg. • (sz.a.) Kemény viták várhatók az OÉT-ben A szakszervezetek 60 ezer, a munkáltatók pedig 55 ezer 400 forintos minimálbért javasolnak jövőre - hangzott el az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Krónikának elmondta: nem fogadják el a kormány 4 és fél százalékos bruttó béremelési javaslatát, az érdekképviseletek 4 százalékos reálbérnövekedést tartanának elfogadhatónak. • (MR) A Terror Házát bünteti a költségvetés A Terror Háza múzeum jövőre mindössze 283 millió forintból gazdálkodhat - derül ki a pénzügyi tárca javaslatából. A múzeum 2004-ben 313,5 millió forintot kapott, a jövő évi tervezet alapján azonban 5 százalékos 7 általános báziscsökkenésnél jobban kénytelen szűkíteni gazdálkodásán a Schmidt Mária vezette intézmény. • (napi.hu) Az Országos Szlovák önkormányzat azt kezdeményezte a kormányfőnek írott levélben, hogy az Ifjúsági Családügyi és Esélyegyenlőségi tárca neve egészüljön ki a nemzeti és kisebbségi szavakkal, így először szerepelne a minisztérium nevében e két szó. Levélben fordult a miniszterelnökhöz Fűzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, aki emlékeztette Gyurcsány Ferencet, hogy Magyarország eddig hivatalban volt kormányainak működése során egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy valamelyik minisztérium megnevezésében megjelentek volna a nemzeti kisebbségek. A kisebbségek soha nem szerepeltek minisztérium nevében. „Tárcanélküli miniszterek egész sora - Jászi Oszkárral kezdve - képviselte ügyüket, gróf Teleki Pál miniszterelnökként vállalta fel külön ezt a területet, de magyarországi minisztérium elnevezésében a nemzeti kisebbségek
