Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-09 / 201. szám

HÍDLAP • 2004. október 9, szombat RÉGIÓ a MAI TÉMA A katolikus legényegylet közösségi házából szakiskola Október 15-én ünnepli az 1994- ben indult Kolping szakiskola tíz­éves fennállását. - Az első évtize­dét megélt iskola a családok és a diákok visszajelzései szerint is po­zitívan fejlődik, és emberbarátján segíti a diákok fizikai, szellemi és lelki fejlődését - mondta Baumann József igazgató. Az iskolát a Kolping Oktatási és Művelődési alapítvány hozta létre a német és magyar kormány együtt­működési szerződése alapján.- Az intézmény így a Kolping Szakoktatási Intézet névvel kezdte meg működését a német Kolping is­kolák mintájára - folytatja az igazga­tó az intézmény történetét. De érde­mes pár szót ejteni az intézmény névadójáról is. Még az 1800-as évek közepén a német Adolf Kolping szorgalmazására jöttek létre az úgynevezett legényegyletek, azzal a célzattal, hogy a tagokból jó család­apákat neveljen. Segített, hogy szak­májuk olyan mestereivé válhassanak, akik tanultak, műveltek és készek az állandó önképzésre. De támogatta őket abban is, hogy igazi polgárokká válhassanak, hogy szerezzenek pol­gári erényeket, amelyek a hazához és a néphez kötik őket. 1926-ban Eszter­gomban is építettek egy közösségi házat a helyi katolikus legényegylet­nek. Ez az épület és egylet fogta ösz- sze az iparoslegényeket, és karolta fel lelki vezetésüket. Ám a legényegylet működését a második világháború után az akkori politikai vezetés nem szívlelte, ezért betiltották a működé­sét. A rendszerváltás után az Eszter­gomi Kolping Család Egyesület Ala­pítvány aztán az államhoz fordult, hogy iskolaalapítási célzattal vissza­kaphassák az intézményt. így, mint jogutód, az alapítvány a német Baumann József Augsburgi Kolping Szövetség támo­gatásával megkezdte a tulajdonát ké­pező épület iskolává alakítását. Az 1994-ben elindított iskola fő célja az általános iskolát gyengébb ered­ménnyel végző, és szociálisan hát­rányos helyzetű (csonka családban nevelkedő, tanulási nehézséggel küszködő, esetleg fogyatékossággal bíró, de még normál csoportban foglalkoztatható) tanulókkal való foglalkozás lett, és előtérbe helyezte a fiatalok megóvását az elkallódás- tól, segítséget nyújtva nekik első szakmához jutásukban, egyúttal a társadalomba vissza, illetve beil­leszkedésükben. Már az indulás évében kiderült, hogy az a mód, ahogyan Németországban vezetik és fenntartják a Kolping iskolákat, Magyarországon nem működik. Az 1993-ban hozott közoktatási törvény kivette a hátrányos helyze­tűek duplanormatíváját a finanszíro­zásból, ezért az intézmény komoly financiális támogatástól esett el. Sem a város, sem a megye nem nyújtott támogatást, az alapítvány pedig nem tudta kellőképpen fenn­tartani az iskolát. így természetesen nem részesülhettek sem az állami, il­letve önkormányzati, de az egyházi kiegészítő normatívából sem. 1996- tól az intézmény felvette a Kolping Szakmunkásképző Iskola nevet. A megyében az elsők között volt azon intézmények között, akik bevezették a Nemzeti Alapterv szerinti 9 és 10. éves képzést. Még kifutó jelleggel ugyan, de működött az OSZJ-s há­roméves szakképzés is, és megmaradt az egyéves felzárkóztató képzés a nul­ladik évfolyamként. Lényeges volt azonban, hogy a Szegedi Alapvizsga Központ tanúsítványt állított ki az is­kola 10.-es vizsgázóinak. Ekkor indí­tották a kétéves OKJ-s szakmai képzé­seket is, melyek közül a számítógép­kezelői szakma volt a legkeresettebb. 1999-ben az intézmény felvette a kapcsolatot a katolikus egyházzal, és nevet változtatott. A Kolping Katoli­kus Szakmunkásképző Iskola helyze­te előnyösebb lett. Normalizálódtak az anyagiak, hiszen így megkapták az egyházi kiegészítő normatívát, de a pályázatokból, valamint a szerveze­tektől, cégektől kapott támogatások­ból is további segítséghez jutottak. Ezek révén sikerült felújítani a ka­zánházat, a konyhát és a termeket. Az ekkortájt elkezdett fejlesztések még ma is folynak az iskolában. Ma az intézmény Kolping Katoli­kus Szakiskola névvel működik. Az újabb névváltoztatás oka egy tör­vénymódosításnak köszönhető, melynek során a szakmunkásképző nevet viselő intézmények szakiskola­ként folytathatják további'működé­süket. A jelenlegi felállás szerint már nem szociálpedagógus, hanem fej­lesztőpedagógus foglalkozik szemé­lyesen vagy kisebb csoportokban a hátrányos helyzetű diákok felzárkóz­tatásával. A Nemzeti Alaptanterv ke- rettanterve alapján hat tantárgyból tesznek vizsgát az iskola 10. osztályát végzett diákjai. Ez a vizsga tulajdon­képpen nem teljesen állami, sokkal inkább egy belső vizsga, mely szere­pet játszik a diákok vizsgához (a szakvizsgához) oktatásában. Az alap­vizsga során a vizsgázók iskolai tanú­sítványt kapnak, mely feltétele lehet későbbiekben a szakmai továbbtanu­lásnak. A szakmai képzés saját, jól felszerelt tanműhelyekben történik, térítésmentesen. A szakmaválasztást a tanulók, a család és a szakoktatók közös megbeszélése alapján végzik. Az iskola folyamatos segítséget nyújt a diákoknak, hogy a tanulmányaik végeztével sikeres szakmunkás vizs­gát tegyenek. Állandó tudásszint fel­méréseket végeznek, akár kötelező jelleggel szakkorrepetálásokat is tar­tanak, de a gyermek és ifjúságvédel­mi felelős és a fejlesztőpedagógus se­gítséget tud nyújtani a tanulási és egyéb, családi problémák megoldá­sában is. Az intézmény jelentős ösz- szeggel járul hozzá a rászoruló diá­kok utazásához, étkezéséhez és ru­házkodásához is. A 10 év alatt több százan tettek szakvizsgát az intézményben - mondta el az igazgató. - Az iskola diákjai számos tanulmányi verse­nyen igazolták tudásukat, ráter­mettségüket. Voltak már az Orszá­gos Szakmai Tanulmányi Verseny megyei első, valamint országos ha­todik helyezettjei is, de egyénileg is jelentős eredményeket értek el. A középiskolák közötti versenyeken főleg németből, hittanból és a szak- tantárgyakból remekelnek. Az iskola igyekszik mindenhol szerepelni, megmutatni magát, annak érdeké­ben, hogy tudjanak rólunk • Szalai Andrea Jó ötletnek tartja-e az épülő élményfürdőt? Gabi (tanuló) Szerintem mindenekelőtt a turizmus fog föllendülni, ha elkészül és használatba veszik. Igaz, eddig is sok turista látogatott el Eszter­gomba, de jövő nyárra biztosan megnő a számuk, mert az élmény­fürdő híre hamar elterjed. Ez még több külföldit fog ide vonzani, akik nálunk költik majd el a pénzüket. Matild (nyugdíjas) Nem szoktam strandra jár­ni, de mégis örülök, hogy végre rendet tesznek a szi­geten. A készülő fürdő he­lyén akkora káosz volt, le­rombolt játszótér, leromlott állapo­tú sportpálya, nagy dzsumbuj. Az unokám egyszer eltörte a lábát a játszótéren, ahol télen a hó eltakarta a buckákat. Ezért sem szeretem azt a helyet, mert volt ott egy disco, ahová a fiatalok zülleni jártak. Zoli (autószerelő) Egyetlen pozitívumot tudok elmondani az élményfürdő­vel kapcsolatban: nem kell Hajdúszoboszlóig utaznom azért, hogy eltapsoljam a pénzemet. Állítólag nagyon szép lesz az új strand, a város dísze lesz, de attól tartok, hogy nem fogom tudni megfizetni a szolgáltatásokat. Luca (varrónő) 9 h| Volt szerencsém látni a pl terveket, nagyon várom már, hogy elkészüljön és jP elmenjünk a gyerekekkel ^ az avatásra. Az esztergomi strand sajnos kevés lehetőséget kí­nál a kicsik számára, egy élmény­fürdőben viszont kedvükre játsz­hatnak egy teljes napon át. T Veszélyes őszi utak A statisztikai adatok szerint az ősz beálltával megnő a közúti bal­esetek száma. Komárom-Eszter- gom megyében a korábbi évek adataival összehasonlítva nagy­ságrendekben nem térnek el a baleseti mutatók - ismertette Bog­nár Ferenc alezredes. Elsősorban a megváltozott időjá­rási viszonyok okozzák a legtöbb balesetet. Míg nappal tapasztalható felmelegedés, az éjszaka folyamán jelentősen lecsökken a hőmérséklet. Az emiatt keletkező páralecsapódás csúszóssá teszi az utakat, de gyako­riak a ködök, ködfoltok is. Ez utób­biak miatt lecsökken a látótávolság, ezért fokozott figyelemmel kell au­tót vezetni. A hidegebb időjárás, az állandó fronthatások megviselik az emberek idegrendszerét. Ősszel ezért sokan fáradtabbnak, ingerül­tebbnek, figyelmetlenebbnek érzik magukat. Ez és a már említett idő­járási körülmények egyaránt bal­esetveszély forrásai - mondta Bog­nár Ferenc. A szeptember 1-jétől mért közle­kedési balesetekről készített adatok szerint a dorogi, illetve esztergomi illetékességi területen eddig egy ha­lálos közúti baleset történt. Súlyos sérüléssel járó közúti baleset 14 al­kalommal történt, amiből hat Esz­tergom területén. Valamivel keve­sebb, összesen 11 könnyű sérüléssel járó közúti balesetet jegyeztek fel, ebből 9 volt esztergomi illetékességi területen. Anyagi káros közlekedési baleset így, a két illetékességi terüle­ten 25 esetben történt. Érdemes fo­kozott figyelemmel vezetni az erdős területeken is - tette hozzá Bognár Ferenc -, hiszen ebben az évszakban jelentős mértékben megnő a vadve­szély. Az alig több mint egy hóna­pos adatok szerint eddig három al­kalommal jelentettek vadelütést. Az új évszak új feladatokat hoz az autósok számára. Az autót is fel kell készíteni a hideg időre és a fagyok­ra. Ha már 6-8°C alá csökken a hő­mérséklet, érdemes áttérni a jobb tapadású és az időjárási eltéréseket jobban tűrő téli gumikra. Azért a már meglevő téli gumik állapotát sem árt ellenőrizni, mint ahogyan a világítóberendezések beállítását is. Ez utóbbiak esetében érdemes tud­ni, hogy a normálistól eltérő színű lámpák szabálytalanok. Ugyanis a most különösen divatos kék, úgyne­vezett szúrófény vakíthatja a szem­be jövő járművezetőt. Már behelyezhetjük az autónkba a zárakhoz, ablakokhoz való jégol- dókat, és előkereshetjük a jégkapa- rót, valamint a havas időben jó szol­gálatot tevő kis lapátot. Érdemes a hűtővízbe fagyálló folyadékot tölte­ni, nem különben az ablakmosó tar­tályokba, amiket, ha lehet, minden út előtt ellenőrizzünk. Mindezek mellett azonban a leglényegesebb feladat a járművezetők számára, hogy sokkal nagyobb figyelemmel, körültekintéssel és az évszaknak megfelelő óvatossággal vezessenek. • Sz.A. Az első lépés a turisták idevonzása felé A Széchenyi-terv támogatásával épülő élményfürdő tegnapi bokré­taünnepségén részt vett a tervező Finta József építész. A tervezést végző iroda vezetője lapunk mun­katársának a fürdő megépülésé­nek jövőbeli vonzatáról és a ter­vezői feladat során figyelembe vett kritériumokról beszélt.-Milyen szempontokat kellett figyelem­be vennie az esztergomi fürdő tervezésénél?-A sok szempont közül az egyik mindenképpen maga Esztergom vá­rosa volt, amelynek ezeréves törté­nelme önmagában nagyon meghatá­rozó volt a tervezés szempontjából. Az egyik legszebb történelmi váro­sunkba csak komoly házat lehet épí­teni. A másik szempont a kor volt, amelyben élünk. Minden korszaknak meg kell adni azt a jogát, hogy olyan építészettel fejezze ki magát, ami ép­pen rá jellemző. Én nem vagyok arra alkalmas, hogy ilyen történelmi vá­rosban posztmodern, eklektikus épü­letet tervezzek, inkább olyat próbá­lok megvalósítani, ami a jelént hor­dozza. Fontos szempont, mindezek mellett a funkció. Esztergomban nincs „itt maradó” turizmus, a ven­dégek egy-másfél órát töltenek csak el. A város vezetésének egyértelmű­en az volt az elképzelése, hogy vonz­za és itt tartsa a turistákat az épülő fürdő segítségével. Általuk Eszter­gom a további fejlesztéseihez is pénzt tud majd szerezni. A világ turizmusa most nagy részben a gyógyturizmus- ra épül, és ezt Esztergomnak és a ter­vezőknek is ki kell használniuk. A tervezőiroda számára legalább eny- nyire fontos ez az épület. Pályázato­kon ugyan már több fürdőt is tervez­tünk, de ez az első, ami megvalósul. A cégem számára tehát nagy kihívás ez a munka, hiszen ha jól sikerül, ko­moly referenciát nyújt majd nekünk.-Elkészültek a szálloda tervei is. A fürdővel együtt hogyan fog az egész épít­mény a városképbe illeszkedni?- Ha megvalósul a szálloda, akkor a fürdőnek a város felé eső részére kerül, és sokkal kisebb lesz, mint az épülő fürdő, hiszen a környezet egy nagyobb szállót nem bírna el. Meg­próbáljuk olyan mértékben alakítani az épület tömegét, hogy az átmenetet képezzen a fürdő nagyobb tubusa és a történelmi város cizelláltabb tér és épületvilága között. A szálloda és a fürdő között természetesen nagyon szoros kapcsolat lenne.- Mennyire elégedett a kivitelezéssel?- Eddig teljesen elégedett vagyok. Természetesen nagyokat vitatko­zunk, de hát viták nélkül nem lehet építkezni. A kivitelezőn látszik, hogy jó házat akar építeni. A problémáit nyíltan feltárja, és azokat együtt pró­báljuk megoldani. Tehát jelen pilla­natban példás a kapcsolat.- Eddigi munkái között milyen helyet foglal el az esztergomi fürdő?- Nagyon egyedi helyen lesz, de mindenképpen meg szeretném vár­ni a végeredményt. Azt hiszem, hogy a ház a nagyon izgalmas egye­di formájával, belső tereivel nem csupán számomra lesz érdekes, ha­nem felfigyel majd rá a hazai épí­tészsajtó is. Kíváncsian állok a viták elébe. Egyébként az a ház, amelyen ma az építészeti sajtó nem vitatko­zik, nem lehet jó. • Gál Kata

Next

/
Oldalképek
Tartalom