Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-12-18 / 249. szám
2004. december 18., szombat • HÍD LAP • Kéménden történt... Megismerni és megszeretni Mintha szárnyakat kaptak volna a felvidéki települések. Egyre-másra jönnek a hírek tervekről, új beruházásokról. Kéménd sem lóg ki ebből a sorból, az itteni fejlesztések a turizmus-fejlesztés irányába mutatnak. ___________ , __________________hídlapmagazin Am it tudni érdemes Kéméndről Kelták, rómaiak, avarok és szlávok lakták a területet a magyarok bejövetele előtt. Az első írásos emlékek 1183- ból származnak. Amikor 1543-ban Esztergom török kézre került, Kéménd is osztozott a környék falvainak sorsában. Pázmány Péter prímás- sága idején 1617-1622 között ismét összeírták a falut, és megállapították, hogy a töröknek hódol. Az 1696-os összeírás során azt jegyezték fel, hogy lakatlan a falu, majd 1699-ben már ismét lakott helyként emlékeztek meg róla. A szabadságharcból a kéméndiek is kivették részüket. Sokszor olvashatunk az 1849-es dicső tavaszi hadjárat győzelmes állomásairól, viszont aligverseskötet bemutatóján készült. Ba bindák István Cigány népem — Származásáról, családjáról mindig büszkén nyilatkozott. Honnan indult?- Ahogy a kötet versei között is olvasható, „apám mellét zörgető jó magyar, anyám könnyekkel küszködő cigány. Megszületett a szél gyermeke” - vagyis én. Ezzel azt akartam kifejezni, hogy én inkább a „gyengébbekhez” szeretnék tartozni. Úgy érzem, ott nagyobb szükség van rám. alig esik szó a jelentős és sok emberáldozatot követelő kéméndi csatáról. Az első világháború harcaiban sok polgára volt kénytelen részt venni. A második világháború végén nehéz harcok dúltak itt, minek következtében a falu 140 lakosa veszett oda. A templom melletti emlékmű őrzi neveiket - úgy a polgári, mind a katonai áldozatokét. A Garam fölött átívelő híd felett egy emlékhely is őrzi az orosz katonák emlékét, amely jelenleg az önkormányzat gondozásában áll. Terveik között szerepel, hogy nemzetközi emlékhellyé tegyék a művet, ám véleményük szerint erre még nem érkezett el az idő. A faluban nyolcosztályos magyar és négyosztályos szlovák iskola működik, de működik helyben kultúrközpont, könyvtár és sportpályája is. Kurtaszoknyás falu Kéménd az Alsó-Garammente kurtaszoknyás hat faluinak egyike. Jellegzetes női viselete - a kurtaszoknya - különlegesnek mondható. A Kéméndi Kulturális és Turisztikai Polgári Társulás célja a hagyományok feltárása, feldolgozása és bemutatása a táj ház és gyermeknéptánc csoportjuk segítségével, illetve a falusi turizmus fejlesztésével Azt szoktam mondani, hogy két aranypánt nyomja a vállam. Az egyik a magyarságom, a másik a cigány kultúra. A legnagyobb szerepe az életemben a családomnak van. A szüleimnek, a szép feleségemnek és a jóérzésű gyermekeimnek. Ok nagyon sokat segítenek nekem. Fontos számomra a hozzám intézett jó szavuk. Úgy gondolom, azért vissza tudom adni azt a szeretetet és az erőt, amit tőlük kapok. Szerencsésnek tartom magam, hogy ilyen családom van, és büszke vagyok arra is, hogy ilyen családba születtem. Nagyon szeretném, hogy a gyermekeim boldogok legyenek, érjék el mindazt, amit akarnak. Szeretném, ha én is egészséges maradnék, és még sokáig vigyázhatnék a családomra.- Egy falubelitől hallottam, hogy ha Ön nem a cigánysághoz húzna, hanem a magyarság érdekében cselekedne, akkor nagyon megbecsült ember lenne. Erről mi a véleménye? ■- Én elsősorban embernek tartom magam. Teszem a dolgomat, amit a jó Isten kiszabott rám. Nem panaszkodni szeretnék, de a falubeliek részéről kinyilvánított bizonyos gesztusok fájnak, de szerencsére vannak magyar Regionális Ház Benefí László polgármester nagyszabású jövőbeli tervekről beszél. Az egyik közülük az úgynevezett Regionális Ház építése. Tulajdonképpen még csak a tervek és a projektek készültek el rá, ám ezek is nagyon ígéretesek. A koncepció kiinduló pontja a falusi turizmus, ezen belül pedig az Ister-Granum Eurorégió egyik törekvése, amely a borút létrehozását, tá- gabb értelemben a borturizmus szükségességét is propagálja. A ház egy, a Nyitra megyében létrehozandó hálózat részét képezi majd, és ugyan a Vág-Duna-Ipoly régió adja hozzá a keretet, a cél ugyanaz: népszerűsíteni a környék sajátosságait, információval szolgálni az ide érkezők számára. Kéménden a csárda melletti üres telekre fogják felépíteni a házat, ahova a magyar vendégeken kívül cseh és német turistákat is várnak. Az uniós forrásból megvalósuló épületben olyan információkat szerezhetnek majd be az ide látogatók, amelyek eligazítják őket abban, hogy hol lehet bort kóstolni, még konkrétabban, melyik pin- cé's gazdánál milyen bort lehet megízlelni, sőt nagyobb csoportok esetén a kéméndi hagyományokat, a helyi lakodalmast is megismerhetik. Igaz, a barátaim is. Ilyen például a könyv szerkesztője, Göbő Sándor és Heczeg István, aki a kötetet illusztrálta. Nagyon sokat tettek a könyv megszületése érdekében. Úgy gondolom, ők szintén alkotni szeretnének és tenni az emberekért. Én cigányért, magyarért és szlovákért egyaránt szeretném felemelni a hangomat, de ez nem mindig lehetséges. Szerencsére elég önfejű vagyok, nem adom fel könnyen.- A Romane Jíle polgári Társulás 2000-ben alakult, amelynek három alappillére van: az oktatás, a cigány kultúra megőrzése és ápolása, valamint az, hogy létrehozzon egy cigány információs irodát, amely szociális, munkaügyi és jogi tanácsadással foglalkozik. Tavaly Cigányházat is avattak Dél-Szlovákia első információs- és tanácsadási központjaként. Mit sikerült elérni a ház megnyitása óta?- Amióta létezünk, a cigányság is fel meri vállalni önmagát. Ki merik mondani szégyenérzet nélkül azt, hogy ők cigányok. Nekünk, magyar cigányoknak van egy törésvonalunk, mert sokan nem tudják, hogy hová is tartoznak valójában. Ez a kérdés viszont csak az utóbbi időben merült fel. A cigányok legkisebb hibáját is meglátják, de a többségi társadalom kéméndi mellett Muzslán és Kőhíd- gyarmaton létesítendő Regionális Házak egyformák lesznek kívülről, de belülről a közösségi sajátosságok fognak majd dominálni. Garam-sziget A fent említett természeti helyre nagyon sok kiránduló érkezik, főleg nyáron, hiszen az érintetlen természetben kiválóan lehet pihenni, elfelejteni a mindennapok eseményeit. Egy hibája azért van a szigetnek, nem alkalmas több napos itt tartózkodásra, alapvető higiéniás okok miatt. De most ezen is változtat a település. A másik nagy projektjük éppen erre a területre vonatkozik. A sziget látogatottságát úgy kívánják fejleszteni, hogy alkalmassá teszik táborozásra, sőt bungalókat is fognak építeni azok számára, akik a kempingezés szenvedélyének nem szívesen hódolnak. Természetesen mellékhelyiséget és zuhanyzókat is építenek a beruházás keretén belül. De ha ez nem lenne nem veszi észre a saját hibáit. Mindig azt mondják, hogy zárkózzunk föl. De kérdezem, kihez zárkózzak fel? Ahhoz, aki után ha elmegyek, csak a kerítésen keresztül beszél velem? A többségi társadalomnak is kell toleranciát tanulni, nem csak a cigányságnak. A Romane Jíle Polgári Társulás a jövőben is segítő kezet szeretne nyújtani, és azt szeretném, ha minél több magyar, szlovák és cigány elfogadná ezt a kezet, megértene minket, mert mi is szeretnénk megérteni a velünk élő emberek érzéseit. Úgy viszont ezt nem lehet megvalósítani, ha nem alakul ki párbeszéd. Azt szoktam mondani: én tudok rólad mindent, de te nem tudsz rólam semmit. Én tudom ki volt József Attila vagy Frano Král, de a cigányokról nem tudják, hogy ki például Choli Daróczi József vagy Nagy Gusztáv. Részben ez a mi hibánk is, de úgy gondolom, a többségnek is közeledni kellene mihoz- zánk. A mi közeledésünket nem biztos, hogy elfogadják.- A megjelent kötet versei kinek szólnak inkább: a magyarságnak vagy a cigányságnak? elég, jó hírként mondom: a tervezett központi épület, egy olyan amfiteátrum, ahol lehetőség nyílik majd színházi előadások, koncertek megtartására is, ahogyan az valamikor a 60-as, 70-es években is. A tervek nem zavarják meg azt a környezetet, amelyről híres a Garam- sziget. Nem fognak fákat kivágni, nem bolygatják a természetes növényzetet, úgy tervezték meg mindezt, hogy az illeszkedjék ebbe a hangulatos kis világba. A természetet nem rongálják, nem vágnak majd ki fákat, hanem a meglévő növényzet közé szeretnék ezeket a létesítményeket beépíteni. Harmadik dologként említi a polgármester, hogy a fentieken kívül egy másik pályázatot is benyújtottak, amely az iskola tornatermének jobb kondíciókkal történő ellátását célozza, és nem Kéméndet, hanem a hozzá szorosan kapcsolódó többi települést is kiszolgálná. • Szerző: Gyergyö Katalin Fotók: Szálkái Nándor- Mindkettőnek, ugyanis van benne kritika a magyarság és a cigányság felé is. Ne ölbe tett kézzel várjuk a szerencsénket. Tegyünk magunkért valamit! A verseimben kérem a magyarságot is, hogy adjon lehetőséget nekünk. Remélhetőleg ez a kötet egyre több emberhez eljut. Aki olvassa a verseket, az az igazságot keresse bennük. Mi egy olyan utat keresünk, ami a mi számunkra is járható. Bocsássák meg a mi bűneinket is, amint a többségi társadalomnak is elnézik a hibáit. Ekkor egy úton tudunk előre haladni. Tolerancia szükségeltetik az egyik és a másik oldalról is. Ezt segítené az is, ha a programokon közösen vennénk részt.- A kötetben felcsendülnek a pesszimizmus, de a bizakodás hangjai is. Minek van túlsúlyban szerepe a kötetben?- A verseimből sokak szerint inkább pesszimizmus csendül ki. Én viszont alapjában véve optimista ember vagyok. Minden munkámba azért fogtam bele, mert hittem abban, hogy egyszer majd lesz cigányházunk, egyszer lesz egy kötetem, egyszer majd egy kicsivel jobb lesz nekünk. Elmondhatom, hogy 2004-ben már egy kicsit javult a helyzetünk. Ezért nem csak optimistának, hanem szerencsésnek is tartom magam.- Lesz folytatása a most megjelent kötetének?- Biztosan, mert a fiókomban ott lapulnak még két kötetre való versek, elbeszélések, de jelenleg nem a mennyiségre, hanem a minőségre helyezem a hangsúlyt. Ezeknek a dolgoknak még meg kell érniük. • Czigler Mónika Higgyétek hitemet: cigánynak lenni nem bűn Babindák István Nagyölveden született, jelenleg Csatán él feleségével és három gyermekével. A cigány közösségi ház, a Romano Kher vezetője, és a Romane Jíle (Cigány szívek) Polgári Társulás alapítója. Nemrégiben kiadta első verseskötetét Cigány népem címmel, amellyel beírta nevét a költők sorába. Alábbi beszélgetésünk a A garam fölött átívelő kéméndi híd fontos közúti szerepet tölt be
