Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-12-18 / 249. szám
IV HID LAP • 2004. december 18., szombat /magazin Bényen történt... Történelmi komplexum A község a Duna menti síkság keleti részén, Garam menti területen fekszik. Az ásatások során már a korai kőkorszakból is kerültek elő leletek e területről, ezáltal a település állandó, folyamatos fejlődése napjainkig követhető, így a környék nemzetközi hírű régészeti lelőhellyé vált. A felvidéki Bény a szakmai közvélemény előtt úgy ismert, mint egy nagykiterjedésű történelmi és építészeti komplexum. A község a Duna menti síkság keleti részén, Garam menti területen fekszik. Az ásatások során már a korai kőkorszakból is kerültek elő leletek e területről, ezáltal a település állandó, folyamatos fejlődése napjainkig követhető, így a környék nemzetközi hírű régészeti lelőhellyé vált. A felvidéki Bény a szakmai közvélemény előtt úgy ismert, mint egy nagykiterjedésű történelmi és építészeti komplexum. Hatezer éve már Bizonyított, hogy ez a vidék már több ezer évvel ezelőtt is alkalmas volt a letelepedésre. A községben már négy évtizede rendszeresen folynak ásatások, így tudható az is, hogy már hatezer évvel ezelőtt lakott település volt a falu helyén. Kelták, rómaiak, hunok, avarok, magyarok telepedtek le itt. A települést a római birodalom idején Marcus Aurelius császár foglalta el. Aztán az avarok több századig uralták a környéket. A gyűrű alakú erődítményt az itteni nép ma is avarsáncoknak nevezi. Honfoglaló őseink a 9. században jöttek e területre, és Géza nagyfejedelem a bényi sáncvárat katonai erőddé alakította. Bény, mint említettem „hemzseg” az építészeti örökségektől. Mindezeket talán a legilletékesebb személy tolmácsolásában ismerheti most meg az olvasó. Nagy Andrással, a település esperesével beszélgetek a továbbiakban a rég- és közelmúltról, a jelenről és a jövőről. A Szűz Mária-templom A román kori építészet egyik legszebb hagyatéka az 1217-ből származó Szűz Mária nevét viselő templom. Hunt-Poznan nembeli Comes Omode II. Endre palesztíniai keresztes hadjárata előtt (1217-1218) ígéretet tett a premontrei rend megalapítására. Az 1273-as végrendelkezés szerint, melynek aláírásánál Kelemen - bényi prépost is jelen volt - ezt fia, István valósította meg. Nézzük meg belülről Alaprajza majdnem négyzet alakú hajót mutat, mely nyugat felé két oldalt kitágul, mégpedig kétszer. A második tágulás két végén van a két torony, magyar szokás szerint a hajó felé nyitva. A hajó nyugati végéhez csatlakozik egy, most zárt, de'valamikor nyitott előcsarnok. A kereszthajó déli szárnyának nyugati oldalán a sekrestye van. Különös érdeklődésre tartanak számot a templom oszlopainak és féloszlopainak fejezetei. Általában levéldísszel vannak ellátva, mégpedig abban a stilizálásban, mely a gótika határán álló késői román stílusnak a sajátsága. Vannak azonban figurális alakítások is az oszlopfejezeteken: madár, mely levelet csipked csőrével és emberi fejek. Az északi oldalkarzat oszlopfejezetén dombormű-ábrázolás látható. Két vadász közül egyiknek íj van a kezében, a másiknak kard és ez utóbbi ebet vezet pórázon. Történt régen és nem régen 1683-ban a lengyel seregek az egyházi épületeket romba döntötték. A nagyobb boltívek átalakítását, a sekrestye hozzáépítését és bevakolását 1722-től végezték el. A templomot 1732-ben szentelték fel. Mivel a műemlék eszmei értéke felülmúlta a regionális határokat, a Magyar Tudományos Akadémia a helyzet felmérésére kiküldte Henszlmann Imre egyetemi tanárt, hogy tárja fel a templom eredeti állapotát. Az ő leírásai és rajzai alapul szolgáltak a templom románkori stílusának visszaállításában. A II. világháború alatt az északi torony nagyon megrongálódott, és az egész templom romokban hevert. Piffl professzor vezetése alatt 1951-1953 között terjedelmes felújítások következtek, majd 1953. november 29-én újra felszentelték. Az 1990-es évekig nem renoválták az épületet, 1994 óta azonban folyamatosan munkálkodnak rajta. Először a tetőszerkezetét újították fel, és elvégezték a bádogos munkákat. Két évvel később, 1996-ban a vízelvezetés oldották meg, csatornával vették körül az épületet. Azonban statikai szempontból is sürgőssé vált a felújítása, mivel a templom dél-keleti oldala elkezdett süly- lyedni, aminek következtében repedések keletkeztek rajta kívül-belül egyaránt. A kilencvenes évek végére, a történelem során megtört alapzatot beton injekciókkal stabilizálták és megelőzték a további süllyedést. Úgy tűnik a modern kor technikáját sikeresen alkalmazták e történelmi épületnél, hiszen azóta „nem mozdult” meg. 2002-ben a templom külső tatarozása is elkészült, tavaly pedig az ablakokat is helyre hozták, s most a 19. századi állapothoz hasonlóan, eredeti színekben pompáznak a kicserélt vagy pótolt ablakok. Nincs közös nevező Szerették volna a templom előcsarnokának eredeti, 18. századi formáját visszaállítani. Ezt a beboltozott, oszlopfőkkel ellátott csarnokot ugyanis a második világháború végén levegőbe röpítették. A háború utáni időben pedig meglehetősen egyszerű formád ban újították fel. Egyelőre ez sajnos csak terv marad. Míg a magyarországi Műemlékvédő Hivatal Főfelügyelőségével sikerült megegyezniük sőt tanácsot és támogatást is kaptak a munkához, addig a szlovákiai Műemlékvédelmi Hivatallal nem sikerült közös nevezőre jutniuk. A templom felújítására is magyarországi részről kaptak támogatást, és ennek keretén belül lehetőség lett volna a csarnok helyrehozására is, de mivel a szlovákiai hivatalt nem tudják megkerülni, közös nevező pedig egyelőre nincs, megállt a munka. A Tizenkét apostol rotundája A Tizenkét apostol rotundája Nem kell messzire menni a templomtól, hiszen annak környezetébe tartozik a Tizenkét apostol rotundája. A románkori kápolna egy 12. századból származó egyházi komplexum, amely a templom építésének idejét körülbelül 80 évvel előzte meg. Sisakszerű tetejét fazsindely fedte. Középcsúcsán Szent István király apostoli kettős keresztje látható. Román stílusban épült, de a középkor után két barokk ablak is került rá, valamint a mennyezetre és az oldalfalakra barokk stílusú freskók. Az épület 1683-ban megrongálódott, és több, mint 70 évig állt gondozatlanul. 1755 után barokk stílusban újították fel. A körfalban 12 boltíves mélyedés, ülőke található, amiből arra lehet következtetni, hogy a 12 apostol tiszteletére építették. A 12 mélyedés kiképzése olyan, hogy ha a benne ülő személy a falhoz teszi a fejét és énekel, más-más hang hallatszik. Ha délről számítjuk az elsőből a legmélyebb és az északiból a legmagasabb a hang. Véletlenül bukkantak a freskókra 1944-ben, a második világháború végén derült fény arra, hogy freskók találhatók a vakolat alatt. A rengések következtében ugyanis lepotyogott a kápolna barokk vakolata, és előjött az eredeti románkori. Majd a második világháború után történt restaurálás alkalmával az oldalfalakról eltávolították a felső vakolatréteget, és előkerültek az eredeti románkori falfestmények töredékei. Régóta tervezik, hogy restaurálják ezeket a freskókat, ám még csak „szóban forog” ez a lehetőség. Mindenek előtt a tetőszerkezetet szeretnék felújítani, valamint meggátolni a falak további nedvesedését. A freskók felújítása ez után következne, ha tudnának rá támogatást szerezni. Sáncok Bény emberemlékezet óta ismert a sáncokról. Ezt a sáncvárat utolsó terjedelmes formájában I. István király építette ki. A három félgyűrű a Ga- ramra támaszkodik. Hossza: 5200 méter és 107 hektár területet ölel magába. Szent István király még koronázása előtt itt gyűjtötte hadát a pogány magyarok ellen. Segítségére Hunt és Páz- mán német lovagok jöttek, akik őt lovaggá is ütötték. István Hunt lovag fiának, Bynnek adományozta e helységet és környékét. Erről kapta a település a nevét. A mai Bény a múltban két községre oszlott, amelyek a sáncváron belül terültek el. Azt a települést, amelyik közelebb volt a Garamhoz, Alsó- Bénynek hívták, amely később a Kisbény nevet viselte, a másik község Felső-Bény volt, amely a Nagybéhy nevet kapta később. E két település egyesüléséből keletkezett Bény. Különleges anyagból készült A műemlékvédelmi terület magába foglalja a már bemutatott rotundát és a templomot, valamint az avar sáncot is. Ez utóbbi, amolyan árva gyerekként tengődik. A vársáncok különleges anyagból, tulajdonképpen földből épültek, de olyan jó minőségben, hogy nem mállanak, nem bomlanak. Több ember rendelkezik e területen olyan pincével, amit egyszerűen kivájtak a földből. Nem kellett tapasztani, mert e nélkül sem dől be. Érthető hát, hogy áz idő a sáncokat sem kezdte még ki, állagukkal nincs probléma. Most már csak az hiányzik, hogy többen ismerjék. Ehhez szeretnének támogatást szerezni, látogatottságát propagálni az Ister-Granum Eurorégión belül. A bényi Szentkút legendája Bény község mellett 300 méterre a külső sánc északi végének völgyében, közel a Kétyi-patakhoz volt egy bőforrású kis kutacska, amelyből a víz egy éren a patakba folyt. Ez a terület a Herceg Pálffy-féle uradalmi birtokhoz tartozott. Az uradalomnak egyik bérlője a múlt század második, nem nézte jó szemmel, hogy legyúrják a gabonát, ezért a kutat a domb oldalából földdel betöltette. Másnap jelentették neki, hogy a kút forrása feltört és elmosta a beledobált földet. Tiszta vize újra csobogva folydogált az éren a patakba. A nagyságos úr dühös lett, és egy urasági szekeret megrakatott piszkos trágyás földdel, négy ökröt fogatott elébe és odavontatta kúthoz a nedves süppedős talajon. Betöltette a kutat úgy gondolva, hogy a trágyától bűzlő kúthoz nem jönnek az emberek. A következő nap reggelére az ökrök megbetegedtek, majd elpusztultak. A kút erős forrása kidobálta a szennyet, és nagy részét elhordta a patakba. Mivel a nagyságos úrnak különleges álma volt ezzel kapcsolatban, megparancsolta, hogy a völgyet hagyják meg legelőnek, a kútra pedig szabadon járhatnak az emberek vízért. A nép a történetet csodának tartotta, és Szentkútnak nevezte el a kutacskát. Ennyit mára Bényről és hihetetlen történelmi tárházáról. Ám ha valaki nem elégszik meg a puszta olvasással és mindenről szeretne saját szemével meggyőződni, megteheti bármikor. Segítségért akár a bényi hivatalt, akár a plébániát lehet hívni, hiszen egyéneket vagy csoportokat is nagy szeretettel várnak mindenkit. • Szerző: Gyergyó Katalin Fotók: Szálkái Nándor
