Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-04 / 239. szám

c ■magazin 2004. december 4., szombat • H1DLAP Muzsla A történelmére büszke falu Az Érsekújvári járásban fekvő Muzsla Párkánytól nyolc km-re nyugatra helyezkedik el a Duna és az abba torkolló Garatn háromszögében, ahol valószínűleg Marcus Aurelius csapatai megütköztek a germán kvádokkal. Kevés községnek van olyan részletesen feldolgozva történelme, mint Muzslának. A vezetésre a megfontoltság, a tettrekészség a jellemző, de nem elég akarni, meg is kell tudni fogalmazni a célokat. A falu történetéből Az írásos források 1156-ban említik először a községet, amikor Martirius érsek átengedte az esztergomi kano­nok javára a települést. A források­ban Musla, Érsek Muzsla, Kis és Nagy Muzsla, Alsó és Felső Muzsla néven szerepel. A név valószínűleg szláv személynévből származik, a helynévadás módja viszont magyar. A 13. század végére a jómódú Muzslai család elszegényedett. Bir­tokainak nagy része az esztergomi érsekség kezére került. Az 1337-es adatok szerint Kis Muzsla (Parua Musla) templomát Szent István vér­tanú tiszteletére építették, Nagy Muzsláét pedig Szűz Mária tisztele­tére. Amikor a törökök elfoglalták Esztergomot, a városi polgárság szétszéledt, a környékbeli falvak pe­dig pusztulásnak indultak, de meg­őrizték ragaszkodásukat a magyar államhoz. Amikor a keresztén)' csa­patok visszafoglalták Esztergomot, és a törökök már nem portyáztak a falvakban, a lakóknak sokáig köte­lességük maradt ellátni az átvonuló seregeket és ez bizony súlyos teher­ként nehezedett Muzslára is. Ezt kö­vetően a faluban rövid békeidőszak következett. A falu a Rákóczi felke­lés alatt is sokat szenvedett. A csá­szári hadak Muzsla és Búcs körül szinte mindent elfoglaltak. Bottyán János, a szabadságharc legendás hí­rű hadvezére a Muzslához közel álló Csenkénél sáncépítéshez fogott, ami 1708 májusában készült el. 1709-1711 között pestis és marhavész pusztí­tott a faluban. Az 1827-es években Muzsla a Pár­kányi járás legnagyobb falva volt. Ebből az időből a következő írás ma­radt fenn: „Területe nyílt, erdő nél­küli síkság, csak itt-ott van egy ki­sebb kiemelkedés. Maga a falu emel- kedettebb helyen fekszik, amelynek oldalában üdítő forrás fakad. A for­rás körüli mélyedést fallal vették kö­rül, az így keletkezett tó embernek, állatnak igen hasznos.” Muzsla földesura a jobbágyfelsza­badításig az esztergomi érsek volt. Az 1848-as szabadságharc ügyéhez Muzsla nemcsak katonákkal, hanem hadiadókkal is hozzájárult. Görgey csapatai 1849 júliusában vonultak át a falun. A szabadságharc után a tele­pülés egy ideig Komárom vármegyé­hez tartozott, később Párkány járás központja lett, vagyis a szolgabírói hivatal és a járásbíróság rendezkedett itt be, egészen 1909-ig. Egy ideig adóhivatal is működött a faluban. Az öltözékre vonatkozó írásos em­lékek arról számolnak be, hogy a muzslaiak öltözete nem piperés, de ékes és becses, legfőbb elemük a tisz­taság. Leginkább kedveltek a könnyű és halvány színű szövetek. A falu cí­merében Szent Adalbert, az eszter­gomi érsekség patrónusa látható. A kék pajzsban merőlegesen felállított arany pásztorbot, két felfelé irányuló ezüsthegyű arany nyílvesszővel ke­resztezve, kétoldalt zöld szőlővessző, mindkettőn egy ezüst szőlőfürt. A faluban található egy kápolna is, amely Szent Rozália nevét viseli. To­vábbi nevezetességei közé tartozik az I. és II. világháború áldozatainak em­lékműve, valamint az 1878-as boszniai hadjáratban elesett bajtársak emlék­műve, Missies István muzslai plébá­nos síremléke 1836-ból, a millenniumi kopjafa és a honfoglalási emlékmű. Az EndrődyJános Alapiskoláról A falu méltán büszke a helyi ma­gyar tannyelvű alapiskolára, amely Endrődy János nevét viseli. A név­adó több mint fél évszázadon keresz­tül volt Muzsla kántortanítója. Kez­deményezésére két tantermes új is­kola és tanítói lak épült 1856-ban. A nevelés és oktatás terén is sokat tett. Fáradozásaiért az uralkodó koronás ezüstkereszttel tüntette ki. Az iskola épülete ma is impozáns látványt nyújt. Jelenleg mintegy 150 diák tanul itt. Saját iskolabusszal ren­delkezik, amely ingyen és bérmentve szállítja a gyerekeket. Jelenlegi igaz­gatója Búcsi Teréz, aki gazdag prog­ramok szervezésével igyekszik gazda­gítani az oktató-nevelői munkát. Ilyenek például az Endrődy Napok, a szorobán találkozók, az országos, a helyi, illetve a nemzetközi vetélke­dők, amelyeket évente megtartanak. A programokon kívül nagy hang­súlyt helyeznek az oktatási módsze­rekre. A szlovák nyelvet például a szlovákiai magyar gyerekek számára kidolgozott Skabela-Bóna módszerrel oktatják. Az iskola továbbá azzal is büszkélkedhet, hogy a testnevelés egy jól felszerelt sportcsarnokban folyik. Az intézmény fejlesztésére azért fektetnek nagy hangsúlyt, mert 2006- ban lesz kilencvenéves, és ez igazán egyedülálló létesítmény a környéken. A muzslai volt az utolsó iskola, amelyet az esztergomi vármegye épített. Hom­lokzatán a magyar címer és a magyar korona látható, amely szintén egyedi­nek számít még országos szinten is. Az iskola szoros kapcsolatot ápol más intézményekkel is, így például Szlová­kiában a Besztercebánya közelében levő Borosznóval. Magyarországon pedig Pilisszentlászlóval, Kápolnásnyékkel, Mogyorósbányával, Nyergesújfaluval, valamint a vajdasági Muzslyával. Az év folyamán nyelvtáborokat szerveznek Brusznóban, Kápolnásnyéken pedig úszótanfolyamokat. Az első magyar gyermektanulmányozó Endrődy János mellett van még egy neves szülöttje is a falunak, akire méltán lehet büszke. A muzslai szüle­tésű piarista szerzetes, Nagy Márton emléknapját nem is olyan régen, ok­tóberben tartották, ennek keretében emléktáblát állítottak tiszteletére. A kétszáz éve született pedagógus első ismereteit a muzslai köziskolá­ban Endrődy János kántortanítótól szerezte, aki egyben a muzslai alapis­kola névadója. Kalocsán, Szegeden és Pesten a piarista gimnáziumban taní­tott, ahol többek között Petőfi Sán­dor tanára is volt. 1836-1840 között a bécsi Academia Theresiane prefek­tusa, Bécsben bölcsészdoktorátust szerzett, az 1840/41-es tanévben szü­lőfalujában tanított. 1845-ben a tatai piarista gimnázium igazgatóház-fő­nökeként felismerve a testi képzés szükségességét vidéken elsőként épí­tett diákjainak testgyakordát és uszo­dát. Az abszolutizmust követően bá­tor szorgalmazója lett a magyar nyel­ven folyó tanításnak. Egész életmű­vével azon fáradozott, hogy a peda­gógia elnyerje az őt megillető helyet a tudományok sorában. Munkásságá­val hozzájárult a magyar pedagógiai szaknyelv kialakításához. Mérei Fe­renc pszichológus „az első magyar gyermektanulmányozónak” nevezte, mivel elsőként vázolta fel Magyaror­szágon a gyermek testi és értelmi fej­lődésének menetét. A Gyermek fo­kozatos fejlődése című munkájában részletesen és nagy szakértelemmel- OHtc Iw-fthcs' ..í>cnw ,vni fcvkíojj Itnlulu ffä? nagy Márton 1804. oki. 6.-1873. öpr. í>. f MUZSLA SZÜUVtTE.PlARlíslA.TANÁR, -- PETIOFt SÁNDOR TANÁRA A PtSTI GIMNÁZIUMBAN. AZ El.50 MAGYARORSZÁGI TESTOYAKOPDA ÉS OS/»«* LÉTREHOZOM A MAGYAR NF.VRJESrMt**iAN> EGYIK ALAPÍTÓJA A&RLS0 MAGVAK NYfctVÚ GYERMEKBE (EKTAN ÉS NE^EÜfcplOKTÉNfiTJ Mi.'NKA SZERZŐJE. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA \ LEVELEZŐ TA'fíA. V \SZfiLETÉS$NEK 200. KVFORI>l»VjJÁRA AUJroTA MUZSLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT* *** <iKT f ma dolgozta fel a csecsemő mimikái és hangképzési fejlődését. Oktatóként felismerte, hogy hiányoznak az út­mutató pedagógiai segédkönyvek, mind a tanárok, mind a diákok szá­mára. Ezt igyekezett pótolni a Szava­ló tanítók és tanulók használatára és a Második nyelvgyakorló és olvasó­könyv című műveivel. Számos tan­könyv és ismeretterjesztő szakiroda- lom szerzője. Zimmermann Jakab rendtársa segítségével elkészítette az Ifjúságot képző ismeretek tára című négykötetes művét, amely Magyar- országon az első ifjúság számára ké­szült népszerűsítő és ismeretterjesz­tő munka. E munkája elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia le­velező tagjává választotta. Nevelő­ként az egész embert igyekezett for­málni testi, lelki és szellemi téren egyaránt. Több erkölcsi, morális és lelki tárgyú írást jelentetett meg a gyermekek és a szülők számára. A Magyar Tudományos Akadémián is­mertetett és az Akadémiai Értesítő­ben publikált A gyakorlati neveléstan története című munkája a hazai neve­lés történetét vázolta fel egészen az 1860-as évekig. Magyarországon első­ként dolgozta fel az egyetemes neve­léstörténetet. Nagy Márton - aki a Kegyes Rend tagjaként fogadalmat tett, hogy egész életében az ifjúság oktatója és nevelője lesz - a reform­kor és a dualizmus korának kiemelke­dő pedagógusa lett. Alakja a magyar pedagógia és a neveléstörténet úttörő személyiségei közé tartozik. Borturizmusban a jövő Muzslán és környékén kedvező fel­tételek adottak a szőlőtermesztésre, ezért a jövőben jelentős teret szeret­nének biztosítani a borturizmusnak. A muzslai borok minősége kiváló, Egon Müller, a „rizlingkirály” szerint abból a rajnai rizlingből, amit a muzs­lai fekvésű déli domboldalon termel­nek, nagyon jó bor készül. Szabvány szerint a Tokaj-hegyaljai éghajlati vi­szonyokhoz tartozik. Ha a muzslai borok megjelennek rangos versenye­ken - még nemzetközi viszonylatban is - szinte biztos az aranyérem. A pin­cékhez télen is ki lehet menni szánkó­val és lovakkal, de elsősorban nyáron a párkányi fürdőzőket szeretnénk ide­csalogatni, ha szükséges, az iskola­buszt is bevethetnék erre a célra. Drapák Károly polgármester szerint nem mellékes szempont, hogy kiala­kítsanak itt egy olyan helyet, ahol kul­túrált körülmények között lenne biz­tosítva a szórakozás, ahol esetleg a há­zigazda meg tudja kínálni vendégeit a védjeggyel ellátott házikolbásszal, sonkával, vörösborral, töpörtyűs po­gácsával. Ehhez viszont a polgármes­ter szerint még sok pénzre és energiá­ra lesz szükség. A Jövő 2000 Alapítvány A Jövő 2000 Alapítvány tehetséges gyermekek felkarolása céljából jött létre. A tehetséges gyermekek felka­rolása mellett, célja a hagyományőr­zés és nemzetközi kapcsolatok építése. A muzslai önkormányzat minden év­ben 35 ezer koronával támogatja az alapítványt. Az Ister-Granum Eurorégióhoz történő csatlakozás után bővült a szerepköre, Párkányt és környékét fedi le működésével. Nem­régiben egy projektnek köszönhetően a muzslai székhelyű Jövő 2000 Alapít­vány az INTERREG pályázati rend­szeren belül tíz számítógépet telepí­tett különböző községekbe. A tervek szerint az infrastruktúra december végéig készül el, ekkora már mintegy harminc számítógép talál otthonra. Az összes számítógépet a tervek sze­rint jövő tavaszra helyezik üzembe. • Czigler Mónika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom