Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-02 / 237. szám

ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ II. évfolyam, 237. szám Levél Bukarestnek A román külügyminiszter egy hatályon kívül helyezett megálla­podásra hivatkozott, amikor a kettős állampolgárságról beszélt ............................................................................3. OLDAL 20 04. december 2., csütörtök MELINDA, VIVIEN Aranka napja Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Előadás a dajkáknak Az óvodai dajkáknak tartottak egészségnevelési továbbképzést az esztergomi városháza nagytermében 5. OLDAL Karateverseny Csolnokon Vasárnap a csolnoki sportcsarnokban kerül megrendezésre a Karácsony Kupa 2004 elnevezésű karateverseny ..........................................................................8. OLDAL A három igen - Lakossági fórumot tartottak Esztergom-Kertvárosban a népszavazás kérdéseiről ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Esztergom-Kertvárosban Megy- gyes Tamás esztergomi polgár- mester, Osvai László fó'orvos, az egészségügyi és szociális bizott­ság elnöke és Tóth Sándor költő részvételével szerveztek lakossági fórumot. Az előadók személyes vé­leményüket is elmondták a decem­ber ötödikéi népszavazás kérdése­ire adandó válaszokról. Meggyes Tamás a karsztvíz-bázis és a váro­si vízmű, Osvai László a kórházpri­vatizáció leállítása, míg Tóth Sán­dor a határon túli magyarok állam- polgársága mellett foglalt állást. A fórum valamennyi előadója meg­ragadta az alkalmat, hogy a vasárnapi népszavazáson való részvétel fontos­ságát kiemeljék, hiszen mint azt a polgármester köszöntőjében elmond­ta, „ha nem megyünk el szavazni, az önmagunk feladását jelenti". Tóth Sándor, József Attila-díjas esz­tergomi költő szenvedélyes hangú be­szédében kiemelte, hogy a kettős ál­lampolgárság megszavazása nem politi­kai, hanem etikai kérdés. Mint mondta, kívánatosabb volna a száraz és jogi fo­galom, az „állampolgár” helyett „hon- polgár”-nak hívni magyar testvérein­ket, ahogy ez a tizenkilencedik század­ban tették. A határon túli magyarok sorsát szívén viselő irodalmárok műve­it és sorsát példázatként mutatta be a költő, aki Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versének utolsó vers­szakát adta útravalónak december 5-re. Osvai László főorvos, az Önkor­mányzat egészségügyi és népjóléti bi­zottságának elnöke a kórházprivatizáció leállításával kapcsolatban elmondta, nem szeretné megérni azokat az időket, amikor az egészségügyi ellátásról, az emberek gyógyulásáról bankárok és üz­letemberek döntenek. Véleménye az, hogy Csehák-féle egészségügyi politika éppen ezt teszi lehetővé. (folytatás a 4. oldalon) Továbbra is fennáll az elbocsátások lehetősége ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ T árgyalhatnak Törökország csatlakozásáról SZLOVÁKIA Csak részeredményeket hozott a külföldi befektetővel történő tárgyalás a tolmácsi gépgyár zselízi részlegére vonatkozólag. Az elbocsátások te­hát tovább fenyegetik az itt dolgozókat. Kedden a parlament jóváhagyta a Törökországgal folytatandó uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését. A képviselők egy olyan álláspon­tot fogadtak el, amely a törökországi tárgyalások megkezdését bizonyos kritériumok teljesítésétől teszi függővé, ezenkívül leszögezi, hogy a tár­gyalások megkezdése ne kötelezze az Európai Uniót, hogy mindenképpen felvegye Törökországot tagjai közé. A parlament felszólította a minisz­terelnököt és a kormánytagokat, hogy ezt az álláspontot képviseljék az Európai Tanács ülésén. Ebből követ­kezik, hogy a képviselők nem fogad­ták el Pavol Hrusovskynak, a parla­ment és a KDH elnökének javaslatát, amely ellenezte a törökországi tár­gyalások megkezdést. Az Európai Ta­nács december 17-én, az EU-csúcson fog határozni erről a kérdésről. A parlament támogatásáról biztosította az ukrajnai demokratikus erőket. (folytatás a 2. oldalon) Polgármesterek felhívása a népszava­záson való részvételre Az Ister-Granum Eurorégió száz polgármestere arra kéri a régió pol­gárait, hogy menjenek el december 5-én, vasárnap szavazni, és vegye­nek részt a népszavazáson. A tegnapi közgyűlésen egyhangú­lag fogadták et a határozatot a polgármesterek, akik fele részben határon túli településeket képvi­selnek a közgyűlésben. A közgyűlésről holnapi számunk­ban olvashatnak bővebben. Ötven milliárdos beruházás Lábatlannál? (H) A svájci tulajdonú, cement- és be­tongyártással foglalkozó Hokim Hungária Rt. mintegy 50 milliárd fQrint értékű, másfélmillió tonna éves kapacitású zöldmezős cement­gyár építését tervezi Lábatlan kör­nyékén. A hatósági engedélyek be­szerzése és az anyacég jóváhagyása után 2006-2007-ben elkezdődhet az építés, és az új üzem 2009-ben már termelhet. Az anyacég és jogelődjei 1990-től 2003 végéig 15 milliárd fo­rint értékű beruházást és fejlesztést valósítottak meg Magyarországon. Az idén a múlt évi 2,6 milliárd fo­rint után 1,8 milliárd forintot fordí­tottak ilyen célokra. • (mfor.hu) Januártól emelkedik a gáz ára (SK) Jövő év január elsejétől a földgáz ára Szlovákiában 12 százalékkal emelkedik a háztartásokban. A szer­dai sajtótájékoztatóban elhangzott, hogy a kisebb felhasználók jövő év­től a földgázért 17 százalékkal fog­nak többet fizetni, a nagyobb fel­használók számára csak jövő évben határozzák meg az árakat. • -R­A szlovák Villamosipari Gépgyár zselízi részlegének 142 alkalmazottjának bizonytalan a jövője. Viliam Petrás marketingigazgató lapunknak elmond­ta: az ügyben még mindig nem nyilat­kozhat, hiszen a pénteki tárgyalásokról, amelyeket a külföldi befektetőkkel foly­tattak, csak részleges információkat ad­hatna. Ezért nem ad bővebb felvilágosí­tást annak ellenére, hogy a hivatalos ál­láspontot péntekre ígérték. A december közepéig várható elbocsátások tehát to­vábbra is fenyegetnek, de a marketing- igazgató szerint abban az esetben, ha megegyeznének a befektetővel, a mun­kásokat visszavennék a gyárba. A leányvállalatnak ugyanis a meg­rendelésekkel vannak gondjai. Mag­daléna Stullerová szakszervezeti képviselő szerint a hőcserélők gyár­tását a tolmácsi üzembe szeretnék áthelyezni. Ám néhány berendezést a méretük miatt nem lehet elszállíta­ni, így 2005 februárjáig Zselízen még tíz ember maradna. Régebben a tolmácsi gyár zselízi részlegének 700 alkalmazottja volt. Ez a szám két éve 142-re csökkent. A jelenle­gi alkalmazottak elbocsátása csak ab­ban az esetben várható, ha nem sikerül megegyezni a külföldi befektetővel. Arra vonatkozólag, hogy mikor várható eredmény, Petrás szintén nem tudott felvilágosítást adni. A vállalat mindent megtesz annak érdekében, hogy a ter­melést megtartsa, a leépítés csak egy szélsőséges megoldás lenne. Az elbo­csátandó munkások nem egész tíz szá­zaléka jelezte, hogy folytatná a munkát a tolmácsi gyárban. A beutazás ugyan­is problémás lenne számukra. • CzM Kapjanak-e magyar állampolgárságot? Elérhető közelségbe került a kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára, most már csak arra van szükség, hogy az ügydöntő népszavazáson legalább kétmillió anyaországi mondjon igent a kezdeményezés­re. Önnek mi a véleménye? Kolumbán Sándor (Bardoc alpolgármestere) Véleményem szerint a kettős t\ állampolgárság megszavazása X. jU. erkölcsi és morális elégtétel 18 JHH lenne azon határon túli magya­rok számára, akik valamikor Magyarországon éltek, de a trianoni döntés után önkényesen lettek elcsatolva. Az a szó, hogy anyaország, sokszor elhangzott már mostanában hivatalosan és baráti beszélgetéseken. Ez egy na­gyon szép szó, csak maradjon meg a jelentősége. Azok a híresztelések, hogy a kettős állampolgár­ság megadása mennyibe kerülne a magyar állam­nak, kicsit furcsák, mert szerintem nem lehet az emberi értékeket pénzben mérni. Ebben a kérdés­ben leginkább az érzelmek számítanak. Ha decem­ber 5-én pozitív és érvényes népszavazás lenne, akkor ez elégtételt jelentene a határon túl élő ma­gyarok számára. A nyolcvanényi szenvedés után most jogi alapjai is lenne a magyarságuknak. Most rólunk de nélkülünk döntenek. Nem is attól félünk, hogy a magyar szavazás eredménye igen lesz-e vagy nem, hanem attól, hogy érvényes lesz- e egyáltalán. Tehát lesz-e annyi magyar ember, el megy-e annyi szavazni, hogy érvényes legyen a szavazás. A romániai magyarság is szavazás előtt állt. Arról kellett döntenünk, hogy lesz-e parlamen­ti képviselete a magyaroknak Romániában. Mi dön­töttünk - képviselőink bejutottak a parlamentbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom