Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-02 / 237. szám

2 SZLOVÁKIA • HÍDLAP • 2004. december 2., csütörtök Eldőlt a Szlovák Nemzeti Színház sorsa Szlovákia nyolc katonát küld Boszniába A parlament tegnap határozott ar­ról, hogy Szlovákia összesen nyolc fegyveres erőt küld Boszniába, ebből négyet az. Európai Unió ALTHEA operációjára, négyet pedig a sarajevói NATO vezérkarába. Az előkészüle­tek, az utaztatás és az egyéves külföl­di tartózkodás jövőre hétmillió koro­nájába fog kerülni az államnak. A ki­adásokat a honvédelmi minisztérium fedezi saját költségvetéséből. A kato­nák feladata az ALTHEA operáción belül a fontos látogatások biztosítása, valamint az összeköttetés és a tapasz­talatok elemzése lesz feladata. A Sarajevóba küldött katonák feladata a logisztika, a légi műveletek, a civil-ka­tonai együttműködés és a fegyverké­szítő gyárak ellenőrzése lesz. Csak jövőre kell lecserélni az SR jelzésű rendszámtáblákat A rendőrség figyelmezteti a jármű­vezetőket, hogy 2004 végéig csak a régebbi, 1997 április 1 -je után kiadott rendszámtáblákat kell lecserélni. Azokat a táblákat, amelyeken fel van tüntetve az SR jelzés, ajánlatos csak jövőre lecserélni. Jelenleg ugyanis még több, mint 400 ezer régi típusú A majdnem 20 évig épített Szlo­vák Nemzeti Színház sorsa mára vi­lágossá vált. Színházi előadásnak valószínűleg csak nagyon ritkán fog otthont adni. A 900 férőhelyes szín­házi termen kívül multiplex üzletek és irodák is helyet kapnak benne, mellette szálloda épül. A kormány úgy döntött, hogy a színházat az amerikai Trutheim Invest cég fogja befejezni, és a 900 férőhelyes színházi termen kívül multiplex üzletek és irodák is helyet kapnak benne. Sőt a színház melletti telkeken, amelyet a cég a beruházása­iért cserébe megkap az államtól, egy impozáns szálloda fog épülni.-Az a célunk, hogy versenyre kel­jünk Béccsel a kongresszusi turiszti­ka terén- jelentette ki Pavol Rusko gazdasági miniszter, aki szerint sike­res a befektetővel kötött megegye­zés. A kormány szerint a befektető­nek legalább 20 millió eurót kell még az épületbe invesztálnia. Rusko kö­zölte, hogy január végéig minden­képpen megoldják az eddig felme­rült problémákat, és aláírják a szer­ződést. Eddig az államnak 4 milliárd koronájába kerülő épület, a szerző­dés megkötése után a Divadlo rész­vénytársaság tulajdonát fogja képez­ni, amelyben az állam a részvények 51 százaléka felett fog rendelkezni. A Trutheim cég részvényesként lép a társaságba, és fokozatos vagyonnö­veléssel fogja biztosítani az építkezés befejezését. A nemzeti kulturális és kongresszusi központot a Správca társaság fogja igazgatni, amelyben a befektető már 66 százalékos részese­déssel fog rendelkezni. A Trutheim cég részletes adatokat tartalmazó tá­jékoztatásában megtalálható, hogy legkésőbb két éven belül befejezi az épületet. Rusko szerint az építkezés befejezéséről még tárgyalni fognak. Az állam a színház befejezésére nem írt ki versenytárgyalást. Rusko el­mondta, hogy több céggel tárgyaltak, és a fennmaradó öt közül a Trutheim ajánlata volt a legkedvezőbb. Eric Assimakopoulos, a Trutheim Invest képviselője nem tudott felvilágosítást adni a többi ajánlatról. Elmondta, hogy együtt szeretnének működni a Ballymore Properties céggel, amely a szomszédos utcában fog építeni. Rusko úgy véli, hogy a Kulturális Mi­nisztérium eddig nem kezelte felelős­ségteljesen a színház befejezésének ügyét. A befektető már közzé is tette a terveket, amelyen látható, hogy a szál­loda közvetlenül fog kapcsolódni a színház épületéhez. Az eredeti tervet készítő építészek elmondták, hogy mindenképpen részt szeretnének ven­ni az átépítésben. Pavol Panák építész szerint a Kulturális Minisztérium védi és kiáll szerzői pozíciójuk mellett. Hozzátette: a fél épület teljes átépítése „fájdalmas” lesz. Panák szerint az új tervek nincsenek szöges ellentétben az eredeti tervekkel. • RGA Papp János jegyzete Szocialista félelmek A régi internacionalista barátoktól érkezett váratlan segítség a nemet szorgalmazó kormányzó erőknek, hogy újabb félelmeket keltsenek az amúgy is halálra riogatott anyaor­szági és határon túli magyarokban. Itthon azt hazudj ák, hogy a hatá­ron túli magyarok majd elveszik mindenkitől a kenyeret, nem lesz munkahely, a kórházakba be sem tud majd jutni a magyarországi magyar a sok jöttment miatt, leg­újabban pedig a magyar állampol­gárságról álmodozó határon túli magyarokat fenyegették meg a Népszabadságban. Mircea Geoana román külügyminiszter levelet írt magyar kollégájának, Somogyi Fe­rencnek, és tudatta vele, hogy az erdélyi magyarok csak akkor igé­nyelhetik a magyar állampolgársá­got, ha lemondanak román állam- polgárságukról, ez viszont a romá­niai magyar kisebbség létszámának radikális csökkenéséhez vezethet. rendszámtábla-cserét kell a rendőr­ségnek év végéig lebonyolítania. Jól áll a romaügy Csáky Pál kisebbségi ügyekért fele­lős miniszterelnök-helyettes elégedett a romák helyzetének javítását célzó programok megvalósításával. Ezeket a projekteket részben az állami költség- vetésből, részben pedig a Phare-alap- ból fedezik. Csáky elmondása szerint - aki személyesen is szemügyre vette az egyes kerületekben folyó munkála­tokat - 23 millió korona kormány­pénzből egyebek mellett szociális la­kásokat építenek a rászoruló romák számára. Mindenhol van számítógép Szlovákiában mára már minden alap- és középiskolában van leg­alább egy számítógépes tanterem, legkevesebb öt számítógéppel. En­nek köszönhetően ma már 120 he­lyett csupán 26 diákra jut egy szá­mítógép. Ez a folyamat az utóbbi fél év alatt zajlott le, mivel idén a Deutsche Telecom telefontársaság, a Slovak Telecom tulajdonosa az Oktatási Minisztériummal karöltve több, mint 22 ezer számítógépet ajándékoztak az ország iskoláinak. Martin Frone oktatási miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: tár­cája mostantól azon munkálkodik majd, hogy a számítógépeket minél jobban kihasználják. A miniszter nemcsak a diákok, hanem tanáraik informatikai oktatását is fontosnak tartja, és a kisebb közösségek szá­mára előnyösnek vélné, ha az isko­lák számítógépeihez mindenki hoz­záférhetne. • -R­Előnytelen népességváltozások Elöregedő lakossággal, a populáció növekedésének csökkenő ütemével, mind kevesebb megkötött házassággal lehet leginkább jellemezni a Szlovákiá­ban 1991 óta lezajlott demográfiai vál­tozásokat - derül ki a Statisztikai Hiva­tal nyilvánosságra hozott, a 2001-es népszámlálás adataiból. A népszámlálási adatokból kitűnik, hogy az ország történetében az elmúlt tíz évben volt a legalacsonyabb (2 szá­zalékos növekedés) a népszaporulat. A gyerekszületések számát tekintve két régióra lehet osztani az országot. Álta­lánosságban megállapítást nyert, hogy a gyerekszületések száma, illetve az eb­ből adódó népesség növekedés és a po­puláció alacsonyabb átlagéletkora az északon és keleten lévő járásokra jel­lemző. A lakosság elöregedése, vala­mint a kisebb születésszám pedig leg­inkább az ország nyugati és középső részén öszpontosul. Sajnálatos, hogy mind a tizenhat, magyarok lakta járás­ban negatív a populációs fejlődés, azaz a lakosság számának csökkenése folyik. A születések számának járásokra vetített statisztikái - ezen belül is a délnyugati magyarlakta járásokban, mint például Dunaszerdahelyen és Komáromban - mutatkoztak a leg­rosszabbnak. Itt az elhalálozások szá­ma elérte vagy megközelítette a szüle­tések számának kétszeresét. A jelenség egyik oka a szakértők szerint éppen az is lehet, hogy orszá­gosan jellemző adattá vált, hogy jelen­tősen visszaesett a fiatalok házasság- kötéseinek száma és ezzel egyidejűleg a nyugat-európai mintát követve nő az egyedül élő fiatalok aránya. A ma­gányosan élők számát a több válás és a férfiak magas halálozási aránya mi­att az egyedül élő nők is növelték. . -B­Pozitív reformértékelés Szlovákiáról A Handelsblatt német gazdasági napilap szerdai száma egy négyolda­las mellékletet közöl Szlovákiáról. A napilap a melléklet bevezetésében a szlovák reformtörekvéseket taglalja, amelyeket Mikulás Dzurinda máso­dik kormánya tűzött ki célul. A lap szerint a polgári-liberális kor­mánynak sikerült teljesítenie azokat a legfontosabb elhatározásait, amelye­ket a kormányprogramban jelölt meg.-Különösen az adójog és különböző szociális reformok hatnak úgy, mint egy második forradalom a kommu­nizmus bukása, azaz 1989-es változá­sok óta- jegyzi meg a Handelsblatt. Ivan Miklós pénzügyminisztert is megszólította a napilap, aki elmondta, hogy az adóreformmal kapcsolatban csak jó tapasztalatokról számolhat be. Azt is megjegyezte, hogy a legalapve­tőbb és a legfontosabb reformokat már végrehajtotta a kormány, már csak egy fontos lépés maradt, mégpe­dig a tandíj bevezetése a felsőoktatási intézményekben. Erről a törvényter­vezetről a parlament 2005 januárjában vagy februárjában fog dönteni. A mellékletben többek között arról is olvashatunk, hogy Ivan Gasparovic köztársasági elnök miként vélekedik a reformokról. Az egészségügyi reform­ról szóló cikkben arról is szó van, hogy a reform kezdete leginkább a szociálisan rossz helyzetben levő embereket terhel­te meg. A mellékletben előkelő helyet foglal el az, hogy a német befektetők a szlovák munkajoggal nagyon elégedet­tek, és az európai uniós csatlakozás után egyre több német kis- és középvállalko­zó érdeklődik Szlovákia iránt. • RGA Tárgyalhatnak Törökország csatlakozásáról Folytatás az 1. oldalról A képviselők megállapították, hogy az érintett szervek nem tették lehető­vé Ukrajnában a szabad és demokrati­kus köztársaságielnök-választásokat. A parlamentben a jelenlevő 132 képvi­selő közül 98 honatya elfogadta azt a határozatot, amelyben hangsúlyozták, hogy az Ukrajnában kialakult helyze­tet demokratikus eszközökkel és nem erőszakkal kell orvosolni. A határozat a parlamentben éles vitát váltott ki, amelyben főleg a kommunista képvi­selők vettek részt. A parlament ezen kívül jóváhagy­ta, hogy hat törvénytervezetet gyor­sított eljárásban tárgyaljanak meg. Ezek között van a nemrégen elfoga­dott egészségügyi reform három tör­vénymódosítása is. Szavazni fognak a képviselők a rendőrök és a katonák szociális biztosításáról és a tűzoltók­ról szóló jogszabályról is. A honatyák abban is megegyez­tek, hogy december 7-én megvá­lasztják a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal vezetését. A hivatal elnöké­nek az LS-HZDS-es Ján Jasovskyt, alelnökének Tibor Cabaj képviselőt, a Smer pedig Pavol Pavlist és Vladi­mír Cisárt javasolta. A koalíció az alelnöki posztokra Zora Dobríkovát és Milan Galandát javasolta. Miroslav Maxon (LS-HZDS) kép­viselő javaslata szerint a parlament arra fogja kérni a kormányt, hogy januárban számoljon be a Magas- Tátrát ért károkról és azok felszá­molásáról. A képviselők a jövő évi költségvetés-javaslattal pénteken fognak foglalkozni. • RGA Hát ettől igencsak ideges lesz né­hány millió magyar a Kárpát-me­dencében. Az a román külügymi­niszter mer beleszólni a magyar belügyekbe, aki a volt romániai , kommunistákból szociáldemokra­tákká vedlett politikusok segítségé­vel fűnek-fának megadta a román állampolgárságot, az a román kül­ügyminiszter fenyegetőzik azzal, hogy érvényes referendum esetén Románia az európai intézmények­hez fordul, akinek országában ko­moly anyagi támogatást adnak minden letelepülni kívánó határon túli románnak, ha az a Pruton vagy a Dnyeszteren túlról érkezik. Az pedig a pofátlanság netovábbja, hogy éppenséggel a román külügy­miniszter aggódik a magyar ki­sebbség létszámának az esetleges drasztikus csökkenése miatt. Azok féltik a romániai magyar kisebbsé­get, akik évekkel korábban néhány ezer márkáért kiárusították a nagy­szebeni, brassói, szászrégeni és besztercei németeket. És hogy to­vább lehessen fokozni az esetleg magyar állampolgárságról álmodó határon túli magyarok félelmét, kis hírben hozták nyilvánosságra, hogy diplomáciai úton a szlovák kormány is jelezte: a kettős állam- polgárság kiterjesztése esetén az Európai Uniónál tiltakozik Egy dolgot világosan kell látnunk: a hatalmon lévő szocialisták úgy félnek az Igen szavazattól, mint ör­dög a tömjénfüsttől. Lehet, hogy igazuk is van, mert azok után, amit műveltek - soha, de soha - egyet­len határon túli jövendő magyar ál­lampolgár sem fog rájuk szavazni, ha majd eljön a szavazati jog meg­adásának az ideje. Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Arpási Károly, Bukovics Krisztián, Napi hírújság a régió életéről Lapterv: Balage R Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: + 36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 (33) 510-040 £ Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom