Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-16 / 226. szám
3 MAGYARORSZÁG 2004. november 16., kedd • HÍDLAP • Szécsényben és Sopronban 20 százalékkal előzött a Fidesz Érvénytelen a Nógrád megyei Szécsényben, valamint Sopronban és környékén vasárnap megtartott időközi országgyűlési választás első fordulója, mivel a választásra jogosultaknak kevesebb mint a fele szavazott - közölték a területi választási irodák vezetői. A szavazóhelyiségek zárásáig, este 7 óráig a választásra jogosult szavazópolgároknak kevesebb mint 50 százaléka adta le voksát, ezért Szécsényben és térségében érvénytelen az időközi országgyűlési választás első fordulója - mondta Barta László, a Nógrád megyei területi választási iroda vezetője. Sopronban és környékén is érvénytelen a választás első fordulója - közölte Kovács Béla, a Győr-Moson-Sopron megyei területi választási iroda vezetője. A Nógrád megyei 3. számú széc- sényi választókerületben tíz képviselőjelölt indult, Nagy Andor (Fidesz- KDNP) 50,1 százaléknyi voksot kapott, míg Borenszki Ervin (MSZP- SZDSZ) 27,8 százalékot. A harmadik helyen idősebb Gáspár Győző (független) végzett a szavazatok 10,7 százalékával, akit Franka Tibor (Jobbik) követ 3,9 százalékkal. Az MDF-es Frisch Oszkár 24 százalékot szerzett. Sopronban és környékén Firtl Mátyás (Fidesz) a szavazatok 53,6 százalékát gyűjtötte be, Kránitz László MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG (MSZP) pedig 34,4 százalékot. Kóczán Zoltán (SZDSZ) 4,2 százalékon végzett, Sárdy Barbara (M1ÉP) 3,09 százalékot, Nagy Tamás (MDF) 2,2 százalékot kapott. Firtl Mátyás (Fidesz) az eredményt értékelve úgy fogalmazott: az igenek nyertek a nemmel szemben, Sopronban bebizonyosodott, hogy létjogosultsága van annak az értékrendnek, amit a Fidesz másfél évtizede a városban képvisel. Szájer József közölte: reméli, hogy a második forduló érvényes lesz, és Firtl Mátyás, a Fidesz jelöltjének győzelmével Sopron „nem marad parlamenti képviselő nélkül”, ezért kéri a soproniakat, hogy a második fordulóban feltétlenül menjenek el szavazni. Nagy Andor, a Fidesz szécsényi jelöltje szerint ennél a választásnál is az az általános gyakorlat érvényesült, hogy a választópolgárok kisebb érdeklődést mutattak a voksolás iránt, mint egy ciklus végén. Úgy véli, jobban sikerült a kampánya, mint a többi jelöltnek, amit az is mutat, hogy ő egymaga több voksot gyűjtött be politikustársainál. • (MR) Fidesz: a kórházprivatizáció után jön majd a TB magánosítása A népszavazás második kérdése a kórházak privatizációjával kapcsolatos. A nagyobbik ellenzéki párt szakpolitikusa szerint, ha rossz döntés születik, azaz szabad utat kap a privatizáció, lavinaszerűen a társadalombiztosítás privatizációja is követi. Mikola István elmondta: a Fidesz lopakodó szándékot lát a kórházak eladására, pénzügyi befektetők szerep- vállalásának az elősegítésére.- Tudunk négy-öt olyan próbálkozásról, ahol még a december 5-i népszavazás előtt kívánják megkötni azokat a szerződéseket, amelyek a kórházaknak az eladására irányulnak, mondta a szakpolitikus, majd így folytatta: Az egészségügy nem üzlet, ezeket a szándékokat mi nem tudjuk elfogadni. A Fidesz-MDF kormány is gondolkodott azon, hogy miképpen lehetne tőkét bevonni az egészségügybe, ennek szellemében írták meg törvényjavaslatukat. A lényege az volt, hogy nonprofit, nem nyereségérdekeit gazdasági társasági átalakulást szeretnénk, és elsősorban a szakmának, az orvosnak, a gyógyszerésznek adnánk meg azt a lehetőséget, hogy vállalkozzék. Most a szándék - úgy látjuk - másra irányul, ingatlanspekulációk vannak, ingatlanértékesítő kft-k alakulnak. Az önkormányzatok helyzete is ezt a folyamatot erősíti.- A hiányokkal küszködő kórházakat mintegy odavetik azoknak a befektetőknek, akik nyilván ebből hasznot kívánnak húzni. Egyébként az unióban nincs példa arra, hogy az állam kivonuljon az egészségügyből, és a pénzügyi szférának adja át a területet. • (MR) MVSZ: az áttelepülés nem jelentene többletkiadást Többletbevételt hozna a határon túli magyarok esetleges áttelepülé- se - állítja a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szakértői tanulmányokra hivatkozva. Patrubány Miklós elnök elmondta: nem a kormány számítása szerinti 550 milliárdos többletkiadással, hanem 180 milliárd forint plusz-bevétellel kell számolnia a költségvetésnek. A kettős állampolgárság nem jogosít munkanélküli segélyre, lakásépítési támogatásra, nyugdíjra és egészség- ügyi szolgáltatásra - derül ki a Magyarok Világszövetsége által készített hatástanulmányból. A szervezet szerint az állampolgárság kiterjesztése és a határon túli magyarok esetleges áttele- pülése, a kormány állításával ellentétben, a költségvetésnek nem kiadást, hanem többletbevételt jelentene. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke: „Akármilyen léptékkel számolunk a végeredmény mindig pozitív, tehát a kettős állampolgárság kiterjesztése, nem visz, hanem hoz az országnak és minél nagyobb számokkal dolgozunk annál nagyobbak az ország bevételei.” Egy család: vagyis két szülő, két tanuló gyermek, a nagymama és a nagypapa. A hatástanulmány számításainak ez a modell volt az alapja. Az áttelepülők, a felmérés szerint családonként 631 ezer Ft többletbevételt jelentenének. 800 ezer fő bevándorló esetén évente 183 milliárd- dal kerülne több az államkasszába. Alakszainé Dr. Oláh Annamária, közgazdász, a hatástanulmány szakértője: „Egy átlagos család a mi számításaink szerint több mint másfél millió forint fogyasztási típusú adó bevételi többlethez juttatja a magyar költségvetést, ehhez jönnek még a jövedelemtípusú adók és járulékok, összeségében 3 millió Ft fölött van az egy családra jutó bevételi többlet.” • (hirtv.hu) MÁÉRT: nem születetett közös zárónyilatkozat A MÁÉRT történetében először nem születetett közös zárónyilatkozat. Ugyan a 16-ból 14-en aláírtak egy ilyet, a határon túli magyar szervezetek és a két magyar- országi ellenzéki párt, de a kormánypártok ehhez nem csatlakoztak. A határon túliak és az itthoni ellenzékiek továbbra is igent, a kormányoldal nemet mondana a december 5-i népszavazáson a kettős állampolgárságra. Amiben közeledés, illetve egyetértés van, az a szülőföld-program, vagyis a magyarok otthoni boldogulását segítő csomag, amelyet a kormány meghirdetett. A határon túliak ezt jónak tartják, de nem elégnek. Szerintük ez csak kiegészítheti a kettős állampolgárságot, ahogyan az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba mondta a sajtótájékoztatón. Azt is pozitívnak tartják a szervezetek és az ellenzék is, hogy a szocialisták javasolták, mihamarabb, tehát még a népszavazás előtt terjesszenek be két törvényjavaslatot a parlament elé. Az egyik azt mondaná ki, mire jogosító útlevelet kapjanak a határon túli magyarok, a másik pedig a szülőföld-programot illesztené be a magyar jogrendbe. A parlamenti vitába pedig a határon túli szervezetek is bekapcsolódnának a tervek szerint. A jövő héttől szakértői egyeztetések kezdődnek. Ezt a Fidesz is ígéretesnek tartja, de a miniszterelnök javaslatáról Németh Zsoltnak az a véleménye, hogy azok csak pillanatnyi nyomásra születtek. Ok egyébként egy európai útlevelet tartanak kiindulópontnak, és ezt úgy adnák meg, hogy ne legyen nagy teher a költségvetésnek. Egyébként a kormány külhoni útlevélről szóló javaslatát, amely csak a magyarországi könnyített belépést engedné, a határon túli magyar szervezetek sem tartják értelmezhetőnek, megvalósíthatónak. A szabad demokraták szerint viszont az európai uniós csatlakozás hozhatja meg a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárságot. A Magyar Demokrata Fórum kezdeményezte, hogy jövő januárjában hívják össze újra a Magyar Állandó Értekezletet. Az egységes magyarság Európában című konferencián felszólaló Orbán Viktor egészségtelennek nevezte, hogy az MSZP és az SZDSZ nem írta alá, de biztató jelként értékelte, hogy sikerült összehívni a MÁÉRT-et. A Fidesz elnöke szerint bátorító volt a köztársasági elnök beszéde, és úgy érezte, a kettős állam- polgárság kérdésében még megteremthető az egység. Ugyanakkor hamisnak és megtévesztőnek nevezte az elmúlt napokban előkerült számadatokat, hogy mennyibe is kerülne majd az országnak a határon túliak magyar állampolgársága. • (MR) Az Európai Bizottság nem kér Kovács Lászlóból? A Fidesz tudomása szerint az Európai Bizottság elnöke egy levélben egyértelműen arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy Kovács László helyett mást jelöljön a testületbe. A diplomácia nyelvén egyértelmű volt az üzenet, hogy Magyar- ország állítson új jelöltet Kovács László helyett - állítja a Fidesz.- A miniszterelnök november 3-án szerdán és november 9-én kedden azt állította, hogy őt semmiféle megkeresés nem érte Kovács László jelölésének visszavonásával kapcsolatban - mondta Szájer József. A miniszterelnök azt is állította, hogy az európai parlamenti értesülésekkel összhangban, valóban létezik az a levél, amely őt felszólította Kovács Lászlóval kapcsolatos kérdésekben, illetőleg a biztos-jelöléssel kapcsolatban. A Fidesz szerint Barroso bizottsági elnök csak két levelet írt, a meghallgatáson rosszul szereplő lett és magyar jelöltek kormányaihoz. Ez a tény a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy Magyarországnak új jelöltet kellett volna állítania. A magyar képviselők ettől függetlenül valószínűleg kitartanak eredeti álláspontjuk mellett.- Mi, magyar képviselők várhatóan támogatjuk a bizottságot, tekintet nélkül arra, hogy abban Kovács László is szerepel. A szocialisták szerint Szájer József és a Fidesz egy feltételezésből indul ki, amelyből egy másik feltételezéshez jut el. Gedei József az MSZP politikusa úgy látja: az ellenzéki politikus nem hozott fel olyan tényeket, amelyek kétségbe vonnák a kormányfő szavahihetőségét. • (MR) Szélvihar tombolt Az orkánerejű szél Borsodban több épület tetejét leszakította, Szabolcsban pedig pincéket öntött el a lezúduló csapadék. Sokfelé megszakadt az áramszolgáltatás, mert fák dőltek a vezetékekre. Nyíregyházán egy háromtagú családot szénmonoxid-mér- gezéssel vittek kórházba, mert a szél visszafújta a kéményen a mérgező égésterméket. Közlekedési balesetekben 22-en haltak meg a hét végén. • (MR) Diákhitel igénylés December 15-ig adható le a diákhitel igénylés a 2004/2005-ös tanév első félévére. A dokumentumot a kijelölt postahivatalokban, illetve az együttműködő bankok, valamint szövetkezeti hitelintézetek kijelölt fiókjaiban lehet beadni. Aki jogosulttá válik, az 2005. január 15-én, az igényelt összegtől függően akár 125 ezer forinthoz is hozzájuthat. A 2004. december 15-e után beadott igényléseket azonban már csak a következő tanulmányi félévre lehet figyelembe venni. • (csilla) Nőtt a nyelvtanulási kedv Az EU-csatlakozással összefüggésben érezhetően nőtt a magyarok nyelvtanulási kedve az utóbbi években, mind a nyelviskolai hallgatók, mind a vizsgázók száma emelkedett. Tarol az angol, a német tartja stabil második helyét a népszerűségi listán, feljövőben van a spanyol, s megoszlanak a vélemények, hogy visszaszorul-e a francia. • (vg.hu) Tízmilliós a kár Inotán Legfeljebb 10 millió forintos kár keletkezett az inotai alumíniumkohóban. Az előzőén becsült 100 milliós összeg hamis hírnek tekinthető - mondta a részvénytársaság alumínium ágazatának vezetője. Az üzemben szombat éjszaka keletkezett tűz, melynek következtében leégett az álmennyezet egy része. Ha az oltáshoz használt habtól megtisztítják a berendezéseket, rövidesen újraindulhat a termelés. • (hirtv.hu) Lottó és totónyeremények Nem volt sem telitalálatos, sem 5 + 1-es a hatoslottón. Az öttalálato- sok 171 ezer 714, a négyesek 4068, a hármasok 877 forintot érnek. A nyerőszámok 10, 14, 20, 27, 3 1, 43, a pótszám a 28-as. A totón sem volt telitalálatos. Az egyetlen 13-as 3 millió 873 ezer 813, a 12-esek 181 ezer 585, a 11-esek 9 ezer 223, a 10-esek 1 ezer 582 forintot érnek. Jobbik: átrendeződés A politikai jobboldal sokszínűbb annál, mintsem, hogy egyetlen párt zászlaja alá beterelhető lenne - hangsúlyozza a Jobbik Magyarországért párt elnöke. Kovács Dávid sajtóközleményében úgy véli, a Kisgazdapárt és a MIÉP után az MDF is az önfelszámolás útjára lépett, és átrendeződőben vannak a kis jobboldali pártok erőviszonyai. A pártelnök szerint a Jobbik a jobboldal második ereje lett azzal, hogy a Fidesz és a kormánypártok után a negyedik lett a soproni és szécsényi időközi parlamenti választáson. • (MR) Olcsóbb a tej és a mosópor, a borért viszont többet fizetünk Az európai uniós csatlakozás eló'tt nagy volt az aggodalom az árak emelkedése miatt, valójában viszont éppen az ellenkezője történt: a májusban csatlakozó országok többségében, köztük Magyarországon is az árak inkább csökkenő tendenciát mutatnak ez év májusa óta - állapította meg a bécsi székhelyű Fessel-GfK Piackutató Intézet, amely az általa elemzett árucsoportokban mért értékeket vizsgálta. Hazánkban egyre többen vásárolnak az úgynevezett hipermarketekben, ahol akár több 10 ezer forintot is /költenek egy-egy vásárlás alkalmával. Ezek az áruházláncok sokszor nagyon alacsony áron kínálják a termékeik egy részét, ezzel is ösztönözve a vásárlást. Egy kutatásból az is kiderült, hogy az idősebbek még mindig a lakhelyükhöz közeli boltokat látogatják szívesebben, a fiatalok körében pedig egyre inkább terjed az internetes vásárlás. A vizsgálatból kiderült, hogy a közép-európai fogyasztók mind a napi megélhetéshez szükséges áruféleségeket, mind a tartós fogyasztási cikkeket alacsonyabb áron vásárolhatják meg, mint a nyugat-európai országokban. A GfK Hungária adatai szerint Magyarországon átlagosan mindösz- sze 1 százalékkal volt magasabb az élelmiszerek és a háztartási-vegyi- áruk 2004 május-júliusi átlagára az idei január-áprilisihoz képest. Csökkent például a tej, a joghurt és a száraztészta átlagos fogyasztói ára 8, 3, illetve 1 százalékkal. Olcsóbb lett a kávé is, de a szénsavas üdítőitalok ára változatlan maradt. Emelkedett egyebek közt a bor átlagára, 4 százalékkal. • (euro.hu)
