Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-08 / 178. szám
MAGYARORSZÁG 3 2004. szeptember 8., szerda • HÍDLAP • A lakitelki ötök bírósághoz fordulnak Szocialista segítséggel zárta ki őket Dávid Ibolya Bírósághoz fordul az MDF parlamenti képviseló'csoportjábót kizárt öt politikus az Országgyűlés „tekintélyének helyreállítása érdekében” - hangzott el az MDF-bó'l kizárt honatyák tegnapi közös sajtó- tájékoztatóján. Balsai István elmondása szerint, a „kizárás most fizikailag is megtörtént”, mert Herényi Károly frakcióvezető nem engedte meg, hogy a tájékoztató, a Fórum parlamenti tárgyalójában folyjék. A hétfői eseményekre reagálva a képviselő kijelentette, hogy az nem más, mint „a magyar parlamentizmus szégyenfoltja, mert azt szögezték le, hogy a képviselőknek nincs joguk meghatározni, ki legyen a frakcióvezetőjük, és kik tartozzanak egy parlamenti képviselő csoportba.” Balsai kijelentette, hogy jogorvoslatért bírósághoz fognak fordulni, a Magyar Országgyűlés tekintélyének helyre- állítása érdekében. A Lakitelki ötök megközelítőleg, 400 ezer választó- polgárt képviselnek, és a további parlamenti munkát ennek a felelősFont Sándor ségnek tudatában kívánják végezni. Hogy ez milyen formában fog történni a képviselő nem bocsátkozott részletekbe, de annyit elárult, hogy független képviselőként az általuk ellenzékinek tartott politikai erőkkel, a Fidesszel, a KDNP-vel, az MKDSZ-szel, valamint az MDF- frakció Lakitelek munkacsoportjával kívánnak együttműködni. Szászfalvi László elmondása szerint, hétfőn világossá vált, hogy a Dávid Ibolya által vezettet MDF „végérvényes érdekszövetséget kötött az MSZP-vel és az SZDSZ-szel.” A képviselő úgy véli, hogy politikai alku köttetett és az elnök asszony napirend előtti felszólalásával a kormány- koalíció, külső támogatójává tette a Demokrata Fórumot. „A jövőben, ennek megfelelően kezeljük a történéseket” - tette hozzá Szászfalvi. Véleménye szerint, ami hétfőn történt a parlamentben, az nem méltó Antall József nevéhez és politikai, szellemi hagyatékához. Horváth Balázs úgy nyilatkozott: „Szomorú vagyok a történtek miatt, mert én írtam alá Herényi Károly belépési nyilatkozatát.” A képviselő parlamenti információkra hivatkozva közölte, hogy az MDF és az MSZP egyes körei között egy informális találkozó sorozat eredményeként, megállapodás született arról, hogy azokat, akik az MDF balra nyitását ellenzik, azokat „ki kell segíteni a frakcióból.” Kelemen András (az MDF egyik alapítója) szerint gyakran elhangzik a baloldalról az a vád - most már Herényi Károlyt is közéjük sorolja -, hogy a forgatókönyvet a Fidesz írta. A képviselő leszögezte, ha valakinek fejébe száll egy demokratikus párt vezetésének dicsősége, és nem hallgat meg többé ellenvéleményt, akkor válik manipulálhatóvá és hallgat „baloldali sugalmakra.” Font Sándor, a Lakitelek Munka- csoport szóvivője szerint, „Dávid Ibolya, mint egy pókhálót fűzte egyre szorosabbra a szálakat az MSZP- vel, és a Lakitelek Munkacsoport ezeket a szálakat szerette volna elvágni.” Lapunk azon kérdésére, hogy megnyilvánul -e valamilyen szimpátia a kizártak irányában az országos MDF tagság részéről, a szóvivő úgy válaszolt, hogy rengeteg aggódó üzenetet, telefonhívást, SMS-t kapott, „Ha ti kiléptek, akkor mi is veletek megyünk!” A képviselő hozzátette, nem akarja ezt dramatizálni, és nem tartja valószínűnek, hogy egész szervezetek kilépnének a pártból, hiszen a hirtelen együttérzés kiválthat ilyen ötleteket. • E| Visszavont petíció Hamisított volna a kormánykoalíció A Fidesz bírálja a kistérségek támogatásának új koncepcióját A Fidesz Országgyűlési képviselőcsoportja Országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a koalíció által átgondolatlan privatizáció megakadályozása érdekében. A kormánypártok a javaslat módosításával, pont az ellenkezőjét kívánták elérni, ezért a Szövetség tegnap visszavonta a Nemzeti Petíció erre irányuló követelését a határozati javaslatok közül. A közlemény szerint, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ország- gyűlési képviselőcsoportja, egymillió kétszázezer ember kérésének eleget téve Országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be az MSZP által átgondolatlanul (vagy nagyon is átgondoltan), pazarló módon és tisztázatlan körülmények között végrehajtani kívánt privatizáció megakadályozása érdekében. A szocialista politikusok azonban, megcsúfolva a parlamenti demokrácia alapelveit, gyáván, véleményüket és az ezzel járó felelősséget nem vállalva, arra tettek kísérletet, hogy a Fidesz által benyújtott javaslat módosításával gyorsítsák fel és könnyítsék meg a közvagyon elherdálását. Úgy tűnik tehát, hogy már a kezdet kezdetén kudarcot vallott a szocialisták bátor politizálása. Ellenkező esetben, véleményüket felvállalva leszavazták volna a privatizáció leállításáról szóló Fideszes indítványt. Elfogadhatatlan azonban az a cinizmus, ahogy a szocialista-szabaddemokrata koalíció immár a köz akaratából és annak szellemében született határozati javaslatot is meg akarja hamisítani. Mivel a Fidesz nem kíván asszisztálni ehhez a nemtelen és^unyi kormányzati politikához, más lehetősége pedig nem lévén, kedden visszavonta javaslatát - olvasható a Szövetség közleményében. • (epress) Kevés pénz kis hatékonysággal hasznosul a parlagfű-irtásra A parlagfű által okozott allergiára érzékenyek ezekben a hetekben szenvednek legtöbbet. Felmérések szerint évente io%-kal nő az országban a parlagfűvel borított területek nagysága. Akik személyi jövedelemadójuk i%-át nem valamelyik egyház javára kérték átutalni, azok rendelkezhettek úgy is az elmúlt két évben, hogy parlagfű-mentesítésre használják adójuknak ezt a részét. A gazdasági megszorítások miatt az idén ezt az összeget nem használják parlagfű-mentesítésre. Tegnap a főváros határában tartott sajtótájékoztatóval egybekötött bejárást a budapesti főpolgármester és a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. Liebhardt Ágota beszámolója. Komolyabb állami szerepvállalásra számítana a parlagfű-mentesítésben Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Jó lenne, ha alap- és normatív finanszírozás érvényesülne ezen a területen is - egészítette ki az előbbieket Szabó Imre, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, a közös bejáráson egy Csömör, és a XV kerület határán virágzó parlagfűtábla közepén. Közös kampányt folytat a két önkormányzat, és ezt szeretnék országossá tenni. Várják más önkormányzatok csatlakozását is az akcióhoz, annál is inkább, mert országosan évente tíz százalékkal növekszik a parlagfüves területek nagysága. A fővárosban tízesztendei munka eredményeképpen négy százalékkal csökkent a fertőzött terület. Tavaly 800 millió forintot költöttek kaszálásra, megelőzésre, gyepesítésre. Az állami büdzséből eredetileg másfél milliárd forintot irányoztak elő e célra, de a takarékossági intézkedések hatására csak 700 millió maradt. A közmunkaalap pályázat keretében igényelhetnek állami támogatást az önkormányzatok a parlagfű irtáshoz. A Munkaügyi Minisztérium a pályázat határidejét szeptember 30-ig meghosszabbította. • MR A Fidesz szerint erőltetett, kapkodó és idő előtti volt a többcélú kistérségi társulásokról elfogadott törvény, amely jelenleg az Alkotmány- bíróság előtt van. A tegnapi sajtó- tájékoztatóról Kádár Dóra, a Magyar Rádió munkatársa tudósított. A Fidesz szerint a kormány alkotmányellenesen hozta létre a többcélú kistérségi társulásokat. A párt képviselője, Hargitai János úgy véli: a társulások alakításának ösztönzésére meghirdetett pályázat nem váltotta valóra a célokat. Hargitai János kijelentette: a köz- társasági elnök is így gondolkodott, és ezért ez a törvényalkotási csomag az Alkotmánybíróság döntésére vár, várhatólag szeptember végén lesz döntés. Biztosra veszem, hogy meg fog bukni az alkotmányosság próbáján. 169 statisztikai kistérséget hozott létre a kormány, ebből 75 vagy 76 pályázott. A települések fele nem mozdult rá erre a rendszerre. Még a kicsi települések aprófalvas térségei sem nyilvánultak meg egységesen. Ebből azt látom, hogy a törvényalkotás kapkodó volt, erőltetett volt, rövid volt a pályázati határidő, és az a pénz, amit felkínált a belügyminiszter egy pályázat rendszerében az sem volt elég vonzó. Hargitai János Mint a képviselő elmondta, 50-60 településnek maximum százmillió forint jutott volna az önállóságért cserébe. Hozzátette:- Ez egy pénzügyi ösztönzés volt, de az sem bizonyult eléggé vonzónak ebben a szegény önkormányzati világban, mert ugyanis azzal jár, hogy fel kell adniuk a saját intézményi irányítási önállóságukat. A falvak nézőpontjából még az óvodáikat is be kell vinnünk egy közös, kvázi járási rendszerbe, és ebben a rendszerben döntenek egy kistelepülés óvodájáról. • MR 450 dolgozó kerül utcára a Pick Részvénytársaságtól 450 dolgozó kerül utcára a Pick Részvénytársaságtól - jelentette be Kovács László, a cég vezérigazgatója, majd bejelentése után egy hétre szabadságra ment. Az okokról és a részletekről a Magyar Rádiónak Gojhovics Gábor, a Pick szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a jövő héten, kedden tárgyalnak a munkáltatóval, de a tervezett leépítés mértékét előreláthatóan nem fogják csökkenteni. Tavaly a vezérigazgató azt ígérte, hogy jelentősen több sertést fognak vágni, mint az előző évben. Ehhez képest a vágások száma rohamosan csökken, ezért van szükség a létszámleépítésre. A szakszervezeti vezető a piac változásában látja a fordulat okát. Annak idején, amikor a tervek készültek, a sertéságazat helyzete, bekerülési árai azt vetítették előre, hogy megéri ilyen mennyiségben vágni sertést. Sajnos, azóta megváltozott a helyzet, és az unióhoz való csatlakozásunk kapcsán az alapanyaghelyzet megváltozott. Nem csak magyar sertés van a piacon, hanem a egész unió területéről a félsertéseket olcsóbban meg lehet szerezni: Spanyol- és Olaszországból, Dániából, Németországból, Hollandiából. Nem tud olyan országot mondani, ahonnan ne lehetne olcsóbban beszerezni, mint itt, a termelőktől a vágott sertést. Gondolom, hogy ez inspirálta a tulajdonost a fájdalmas lépésre. • MR Lezsák leszámolásnak tartja a kizárást Elutasította és politikai megtorlásnak minősítette Lezsák Sándor az Országgyűlés ügyrendi bizottságának tegnapi döntését, amelyben Herényi Károlyt ismerte el az MDF parlamenti frakciójának vezetőjeként, és amelyben érvényesnek minősítette az úgynevezett Lakitelek Munkacsoport öt tagjának kizárását a frakcióból. Az MDF országos Választmányának felkérésére kiadott nyilatkozatában Lezsák Sándor alel- nök hangoztatta: elutasítja azt a módot, ahogyan Dávid Ibolya pártelnök kormánypárti segítséggel leszámolt politikai ellenfeleivel, megcsúfolva a magyar demokrácia alapelveit és intézményeit. Vádlottak padján a főúttörő Megkezdődött az a büntetőper, amely a csillebérci úttörőtábor területén álló vadászház eladása miatt a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke, Rácz Péter ellen folyik. A nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolt elnök a bíróságon elmondta: 55 ezer forint havi bruttó jövedelemmel rendelkezik és egy fél panel lakás tulajdonosa. A vadászházat az úttörő szövetség bérli számára. A csillebérci vadászház értékesítése kapcsán hűtlen kezeléssel vádolt Rácz Péter ügyében még 2002-ben tett feljelentést Rogán Antal, fideszes képviselő. Felelhet a hivatal Az új közigazgatási törvényjavaslat szerint a jövőben az ügyintéző hatóság nem követelheti az ügyféltől más hivatalok engedélyeit vagy a máshol kezelt adatokat. Lamperth Mónika belügyminiszter a parlamentben kijelentette, reményeik szerint a jogszabály hatályba lépése után első lesz az ügyfél, és a hivatalokat is felelősségre lehet majd vonni. Az Ország- gyűlésben ma kezdődött az erről szóló törvényjavaslat vitája. A jelenleg érvényes jogszabály, amely meghatározza a közigazgatási szervek eljárásait, 47 évvel ezelőtt született. 13 kilométerrel hosszabb az A/13-as Csillag István, gazdasági és közlekedési miniszter tegnap ünnepélyesen forgalomba helyezte az M3-as autópálya Polgár és Görbeháza közötti új, közel 13 kilométer hosszúságú szakaszát. A 21, 2 milliárd forintból megvalósult beruházás három autópálya feletti, és egy 93 méter hosszúságú, Nyugati főcsatorna felett átívelő hidat foglal magában. Az autópálya következő, Görbeháza és Nyíregyháza közötti szakasza 2006 végén készül el. • E|
