Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-08 / 178. szám
4 • HÍDLAP • 2004. szeptember 8., szerda RÉGIÓ I MAI TÉMA Analfabétizmus - sajnos még mindig aktuális Probléma, amiről nem beszélünk Szeptember 8. az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja. Az írás előzményeivel és kialakulásával sokan foglalkoznak, de kevesen tartják fontosnak, hogy az írás jelentőségéről is beszéljenek. Minek is, hiszen az írástudás ma már természetes, és a mai technikai és szellemi fejlettség mellett alapkövetelmény. Talán éppen ezért szúr szemet, amikor a világhálón azt olvasom: ma a világban 8oo millió 15 évnél idősebb írástudatlan ember él. Gondoljunk bele: amikor mi már a Holdon is jártunk, még mindig több millióra tehető azon emberek száma, akik egy könyvet sem tudnak elolvasni. Az etnográfusok szerint az írás határvonalat alkot a népek között: a természeti népek az írás megismerésével lépnek át a civilizált népek sorába. Ezzel hangsúlyozhatjuk az írás jelentőségét, de nem másíthatjuk meg azt a tényt, hogy egyik-másik nemzeti írással büszkélkedő nép körében is még milliószámra találhatunk analfabétákat. A legfrissebb adatok szerint több mint 800 millió 15 évnél idősebb írástudatlan ember él a Földön. Lökhajtásos repülőgépek szántják fölöttünk az eget, és páracsíkjaikat olyan emberek milliói bámulják lentről, akik még írni és olvasni sem tanultak meg. írástudatlanság a mai technikai és szellemi fejlettség mellett: ez korunk egyik legsúlyosabb - bár nem feloldhatat-. lan — ellentmondása. Földünknek az írás térhódítását ábrázoló képein nagy kiterjedésű foltok emlékeztetnek a 800 millió analfabétára. Az érdekelt államok és különböző nemzetközi szervezetek óriási összegeket áldoznak rá, pedagógusok és nem hivatásos oktatók százezrei fáradoznak világszerte azon, hogy e foltokat minél kisebbre zsugorítsák, és egykor esetleg végleg eltüntessék. Az analfabéták kétharmada nő Szeptember elseje a világ legtöbb országában a tanévkezdés napja - ám az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF adatai szerint még mindig túl sok a kivétel, hiszen a Földön legalább 121 millió gyermek egyáltalán nem jár iskolába. Bizonyos, hogy a 121 millió iskolába el nem jutó gyerekből majdnem 70 millió lány - s az is közismert, hogy az analfabéták kétharmada világszerte a nők közül kerül ki. A fejlődő országokban tetten érhető gyengébb beiskolázási aránynak számos oka lehet: a túl magas iskoláztatási költségek, vagy az, hogy túl messze van az iskola. Sokszor alacsony az oktatás színvonala, s emiatt a szülők azt mondják, nincs értelme, hogy gyerekük ezzel vesztegesse idejét. Sok esetben a hagyományok vagy éppen a vallási hiedelmek azt írják elő, hogy a lányok fiatalon - nem ritkán 14 éves koruk előtt - férjhez menjenek. Akadnak azonban sikertörténetek is - ilyen Afganisztán, ahol a lányokat az iskolákból kizáró, fanatikus tálib rendszer megdöntése után, már az első évben 3 millió gyerek vett részt az oktatásban (ez az iskolaköteles korosztálynak több mint fele). Törvény a tankötelezettségről A XVIII. században megjelenő felvilágosodás az iskoláztatás kiterjesztését ösztönözte. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis, amely a katolikus és görög katolikus iskolákra terjedt ki, tankötelezettséget írt elő. A művelődésnek nagy lendületet adott a nemzeti mozgalom kibontakozása, a polgárosodás kezdete is. A Ratio után többször visszatértek a tankötelezettség kérdésére - pl. az 1840- es években törvénytervezet is készült, amelyet azonban nem fogadtak el. 1848/49 után a magyarországi írni- olvasni tudók aránya jelentősen megnőtt, de igazi áttörés csak 1868 után történt. Ekkor lépett életbe az Eötvös József nevéhez kapcsolható népoktatási törvény, mely előírta a tankötelezettséget, sőt, szankciókat vezetett be a törvényt be nem tartó szülők ellen. Az oktatás feltétele volt a megfelelő iskola- épület, így megkezdődött egy iskolaépítési kampány. Kiépült egy korszerű népoktatási rendszer, amelynek hátterében a gazdasági fellendülés, a sajtó- szabadság, a kedvező politikai légkör állt. Az analfabéták aránya mindezek következtében folyamatosan, gyorsan csökkent: míg 1870-ben a társadalom 44,5 százaléka tudott írni-olvasni, 1910- ben ez az arány majdnem 70 százalék volt. Az 1910-es évek elején a tankötelesek 90 százaléka járt iskolába. Pozitív hatásként kell értékelni, hogy megnőtt a potenciális olvasók száma, létrejött a tömegkönyv és - sajtó. Ez a fejlődés az I. világháborúban, illetve Trianon után megtört, ennek ellenére az írástudók aránya tovább nőtt. Ez utóbbiban fontos szerepet játszott Klebensberg Kúnó tanyai iskolaépítési programja. Az eredmény: 1941-ben majdnem 90 százalékos volt az írni és olvasni tudók aránya. Új reneszánsz a képi kultúra A XIX. század közepétől új eszközök jelentek meg az információ rögzítésére, illetve közvetítésére, pl. fénykép, telefon, mozgófilm, rádió, televízió, kábeltévé. Ma a verbális és képi kultúra új reneszánsza figyelhető meg. A számítógép és a világháló megjelenése tovább növeli a választékot, és nem tudjuk elképzelni, hogy mit hoz a jövő. Felmerülhet a kérdés: mi lesz az írásbeliséggel? Szakemberek véleménye szerint a gépi technika és az írásbeliség valószínűleg hosszú távon együtt fog élni - ugyanúgy, ahogy az írás megjelenésével nem tűnt el a beszéd, a nyomtatással a kézírás. Vannak azonban bizonyos veszélyforrások, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ide tartozik a funkcionális analfabétizmus, amely már egy rejtettebb, de komolyabb veszély, mint a valódi írástudatlanság. • SEM Mennyire súlyos probléma az analfabetizmus? Feri (vállalkozó) Ez a kérdés a szegényebb rétegeknél és a fejlődő-fejletlen országokban lényeges. A fel- emelkedés első lépése az ími- olvasni tudás, aztán pedig az egyre magasabb szintű képzés. Látható, hogy a gazdaságilag elmaradott rétegek, népek, országok esetében a legjelentősebb az analfabetizmus. Ez sajnos konzerválja a nyomort. Helga (Gyes-en lévő anyuka) A környezetemben nincsenek analfabéták, talán ezért nem tűnik számomra jelentősnek a probléma. A férjem nagyszülei például tanyán éltek, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak gyerekkoruk óta. Ok még nem tanultak meg írni-olvasni. De ma már a vidéki embernek is minimum a nyolc általánosa megvan. Klaudia (tanuló) Nem tudom megítélni, hogy milyen jelentős ez a probléma. Valószínűleg a Föld számos országában hosszú éveken át kell még küzdeni az írástudatlanság leküzdéséért. Szomorú, hogy még ma is beszélni kell erről. Az iskolarendszer elvileg segítene a problémán, de sok lecsúszott ember marad ki az iskolákból, mert dolgozni kénytelen. Krisztián (technikus) Fontos lenne elérni azt, hogy ne kelljen beszélnünk analfabetizmusról. Az emberek között nagy különbséget tesz az oktatás, amely különbség generációról generációra adódik át. Érdekes, hogy az USA- ban jelentkezik a luxusanalfabetizmus, ami azt jelenti, hogy tömegével vannak tizenévesek, akik legfeljebb a nevüket tudják leírni. Esztergom nívós galériája Megnyitotta kapuit Esztergom legújabb galériája a Szegfű utcában. A Hephaisztosz Kft. három- szintes épülete kiváló bemutatkozási lehetó'séget nyújt a kortárs alkotóknak, és egyben magas szintű szórakozást ígér a modern művészet kedvelőinek. A megnyitó ünnepség egyben a Magyar - Indiai Társaság összejöveteleként is szolgált. Az esemény hangulatát emelte Udvardyné Pásztor Ágnes, a Városi Zeneiskola igazgatónője és Rózsár Brigitta zongoratanárnő előadása, az országos szavalóversenyek első helyezettként ismert Csizmár István szavalata, valamint Söröss Gábor megnyitóbeszéde. A meghívott vendégek és az érdeklődők közel nyolcvanfős serege a megnyitón különböző művészeti alkotásokban gyönyörködhetett. A tárlaton megcsodálhatták P Suresh, indiai faszobrász a Himalája folyóinak hordalékfáiból készült 80 alkotásból ál- ló gyűjteményét, melyet a helyszínen meg is vásárolhattak a résztvevők. A gyűjtemény hazaszállításában nagy szerepe volt Söröss Gábor vezető pedagógusnak, a Magyar - Indiai Társaság elnökének, aki Ázsiában tett utazásairól Magyarországra hozhatta a művészi alkotásokat. Láthatták a galéria tulajdonosának, Horváth György díszkovács és népi iparművésznek a gyertyatartóit, székeit és asztalait, valamint Tácsik János festőművész Krisztus-sorozatának darabjait. A főleg szakrális műveivel jelentkező expresszionista festő tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, valamint a Művésztanár Társaságnak. A most megnyitott galériában különböző módon mutatja be Krisztus kereszthalálát a hozzávetőlegesen 1,5 X 2 méteres vászonra készült olajfestményeivel. Az érdeklődők számát tekintve a megnyitó méltán mondható a szezon kulturális és művészeti eseményének - mondta Söröss Gábor. A Horváth György által építtetett háromszintes épület méltó helyszínéül szolgál a művészetpártolásnak, amely egyben régóta dédelgetett álma volt a tulajdonosnak, s nem különben Esztergom városának. A kiállítás október 16-ig látogatható hétköznap 10 - 16 óra között, ahol továbbra is lehetőség van a bemutatott fa alkotások megvásárlására. A tárlat zárónapján egy egész estét betöltő zenés esttel várja az érdeklődőket a galéria tulajdonosa és a műveiket bemutató kortárs művészek. • Szalai Andrea Okleveles grafológusképzés Esztergomban Érettségizettek és pedagógus oklevéllel rendelkezők jelentkezését várják, mind Párkány, mind Esztergom környékéről, az október 9-én induló okleveles grafológusképzésre a Scriptura 2003 Grafológiai Szolgáltató Iroda indításában. A képzésre Esztergomban, a Babits Mihály Általános Iskolában (Sugár út. 24.) kerül sor, október 9- től, havonta egy alkalommal, szombaton. Gyebnárné Mátéffy Emőke a képzés szervezője szerint azért hasznos a grafológia elsajátítása, mert manapság kitűnően alkalmazható az élet számos területén. A képzés érettségihez kötött. A magyar állampolgárok a tanfolyam elvégzése után emelt szintű, OKJ 54-7899-04 számú grafológus végzettséget kapnak, míg Szlovákia területén élő fiatalok ezzel egyenértékű okleveles grafológus végzettséget szereznek. A pedagógusok számára hirdetett kurzus, amelyre a jelentkezési feltétel értelemszerűen a felsőfokú oklevél, akkreditált pedagógus továbbképzésnek minősül, mely beszámít a pedagógusok hétévenként kötelező, 120 órás képzésébe. A szlovák jelentkezők kétnyelvű (szlovák-magyar) oklevelet kapnak. Akik a fent ismertetett felnőttképzésben részt kívánnak venni az alábbi két telefonszámon jelentkezhetnek, illetve kaphatnak bővebb felvilágosítást: +421903-433-254, vagy +36-30-292-0887. • NIL re, amelyeket a múlt hét végére, illetve a hét elejére ígértek. Ez főleg a minőségi feltételeket érinti, amelyek az uniós csatlakozás folytán kibővültek. Kasnyik Tamás szerint a gabonakereskedelemben patthelyzet alakult ki. A felvásárlók tisztában vannak azzal, hogy a szövetkezetek pénztára kiürülőben van, az eladók viszont várnak a magasabb árakra. A kürti szövetkezet egyébként eddig csak kisebb mennyiségű gabonát adott el. Itt is arra várnak, hogy beinduljon a piac. • CzM A mezőgazdaságban patthelyzet alakult ki Folytatás az 1. oldalról Itt nagy szükség lenne a géppark felújítására, de erről sajnos „nem is álmodhatnak”. A gazdák és a szövetkezetek még az Európai Unió által meghatározott intervenciós árakban bíznak, eszerint november 1-jéig nyilvános raktárakban tárolják a gabonát, akkor pedig az unió vásárolja fel legalább 101 euróért. Kasnyik Tamás, a kürti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke szerint valószínűleg ők is ezt a megoldást fogják választani, de egyelőre még várnak a pontos feltételek-
